Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-07 / 211. szám
A DH várospolitikai fóruma Több zöldet, cégérehet, kandelábereket szeretnének Vélemények a sétálóutca bátorairól Takarítani kellene ■ Az udvarokra isi Siessetek, fiúk... A Széchenyi út utcabútorairól sok cikk megjelent már lapunkban. Volt, amikor dicsértük az ötleteket, de arra is akadt példa, hosry nem értettünk egyet egy-két megoldással. A többes számba olvasóink azon része is beleértendő, akik tollat ragadtak, és levélben is kifejtették véleményűket. Az augusztusban megrendezett miskolci ipari kiállításon és vásáron kérdőíveket raklak ki a városi tanács munkatársai. s a miskolciak véleményéről érdeklődtek ar utcabú tarozás ügyében. Most közreadjuk a javaslatok, vélemények összegzését, kiemelve cgy-kót érdekesebb megállapítást. A kérdőíveket kitöltők jól használhatónak, céljuknak megfelelőnek tartották az utcabútorokat. Ü gy vélték, hogy jó helyre rakták le mindet — bár néhányan hzt javasolják, hogy a Centrum Áruháznál több utcabútor kellene. A formatervezésről is véleményt kértek a miskolciaktól. A nagy többség arról nyilatkozott, hogy tetszenek nekik az utcabútorok. Nem kaplak sok szavazatot azok az ötletek, hogy más formavilág jellemezze az utcabútorokat. vagy hogy ezek a' tárgyak régies hangulatot árasszanak. Sokan tették le a voksukat amellett, hogy tervezőkre, művészekre bíznák az utca szépítését. Nem aratott sikert az a gondolat, hogy egy-egy utcaszakaszon más és más bútorokat és használati elemeket helyezzenek eL . Sokan tartották erősnek, vandálbiztosnak az utcabútorokat. de javasolták, hogy tiltsák ki végre az autókat a sétálóutcáról. Több zöldet, fákat, virágokat kértek jó néhányan. A bútorok számát is gyarapítanák, főleg a szemetesből helyeznének el többet. Megkérdezték azt is, hogy milyen berendezési tárgyakat látnának szívesen a miskolciak az utcákon és tereken? A felsorolás meglehetősen gazdag: szökőkutak ivókutat, szobrokat, cégéreket, öntöttvas fedlapokat, órákat, kulturált cukrászdákat, fákat, virágokat dézsákban, pavilonokat, ároral teft vitrineket, kandelábereket, nyilvános telefonokat, térplasztiká- kat, nyilvános WC-t, kiülőteraszokat és a szemetelőkef megbüntető felügyelőt, vagy rendőrt... Mindehhez csak annyit lehet hozzáfűzni, bárcsak lenne elég pénz és energia mindezek előteremtésére. A válaszolók más javaslatokat is tettek. Ebből is idézünk néhányat. „A kihelyezett tárgyak védelmét, gondozásáig rövid időn belül meg kell* oldani, mert gyorsan tönkre fognak menni. A Széchenyi úti bútorokhoz hasonlókkal az arra alkalmas belső udvarokat is fel kellene szerelni. Virágosabbá kell tenni a varo6t a zöldövezetet folyamatosan ápolva. A teljes Széchenyi útra egységes szemléletű utcabútor-családot javasolok, a jelentősebb részeken régies bútorokkal kombinálva, de kerülve a különféle utcabútorok felvonultatását. Többet kellene takarítani, de nemcsak az utcát, hanem a tárgyakat is lemosni, mert már nagyon piszkosak. Törekedni kellene a csak Miskolc városára jellemző utcabútor-család megjelenítésére, mégha ez jelentős anyagi áldozattal jár is. Az utcaszakaszonként eltérő bútorzat a végén csiricsáré benyomást kelthet.” Volt aki csak ennyit írt: kérjük a folytatást. Nekünk legjobban az a megjegyzés tetszett, amely így szóit: gyorsabban csináljátok fiúk, mert én is nyugdíjba megyek, mire kész! Nem tudjuk, hány éves lehetett a kérdőív kitöltője, de az bizonyos, hogy az utóbbi időben megtorpant az utcabútorozás. Nehéz anyagi helyzetben van a városi tanács, ez tény. ám a vállalkozást mindenféleképpen be kell fejezni, hiszen ha sokáig elhúzódik, lehet elölről kezdeni az egészet. (k—ó) így látják a ftxakem berek Örömmel láthatjuk, hogy Miskolc belvárosának várostőr- téneti’eg és ökológiailag is legjríentősebb utcája, a Széchenyi út megszépül, és építészeti értékeivel együtt megfiatalodik. A 80 as évek közepén megértek annak a feltételei, hogy városunk főutcáját a napjaink városi életéhez jobban illeszkedő sétáló-bevásárló utcává alakítsuk át. Ez a törekvésünk városunk lakosságának egyetértésével messzemenően talá kozott, ezért elodázhatatlanná vált út-, villamosvágány- és közműrekonstrukciós munkálatokhoz kapcsolódva különféle utcaberendezési tárgyakkal és a növényzet gyarapításával kívánjuk otthonosabbá tenni belvárosunkat. Az utcaberendezési tárgyak rendszeréből egy sorozatot az Ady Endre—Beloiannisz u. közötti szakaszon helyeztük el. A Széchenyi úti rekonstrukció fő tervezője az Északterv, az utcaberendezési tárgyak tervezését és kivitelezését egy országos tervpályázat eredményeként iparművészek nyerték el. A Széchenyi út. mely a város hagyományos kereskedel- mi-,.piac” utcája volt, napjainkra sem veszítette el ezt a jelentőségét. A berendezési tárgyak kialakításának koncepciója az volt, hogy a miskolci, díósgyőr-vasgyári mikrojjc Az ivőkutak kihelyezésével már teljesült is a kérdőíveket kitöltői: egyik kérése. Azt azonban nem tudjuk, meddig kell még várni, hogy a vitrinekbe végre áru is kerüljön... Egy másfél évszázados levél, és egy mai födémcsere Meddig tart egy „úszó oskola”? Nemrég adtuk hírül, hogy rövidesen befejeződik a diósgyőri uszoda tetőszerkezetének építése. Szomorú tény, hogy az alig néhány éves épületet azért kellett most tatarozni, mert az eredeti tetőszerkezet elkorhadt, megroggyant. Iglói Gyula, lapunk régi levelezője a várostörténeti Iratok között kutatva egy levelet talált, amely azt bizonyítja, hogy az úszásoktatással már 150 évvel ezelőtt is foglalkoztak a városházán. Mindez azért érdekes, mert a diósgyőri uszoda ma a kisiskolások úszásoktatásának legfontosabb színhelye —.amikor működik. Az 1838. október 6-án keletkezett levelet Bene Józseftől, a „Diósgyőri s Zsolcai Kir. Uradalmak Prefektusától” kapta a „Szabadalmazott Miskolcz Városa Érdemes Tanácsa”. A prefektus levele így kezdődik: „Hogy az úszó oskolák mind egészség fel tartás, mind veszedelem elhárítás tekintetéből hasznosak legyenek, azt a köz tapasztalás igazolja és így a Városi Tanácsnak ezen tekintetekből folyó év sept 18-ról 1161 szám alatt Oly trszó oskola fel állítása iránt nyilatkoztatott szándékát nem dicsérni, sőt csekély tehetségemhez képest annak leendő elő mozdítását meg tagadni nem lehet.” A levél további részében közli a prefektus, hogy az „úszó oskola” építéshez ingyenesen kért épületfa kiadása a hatáskörét meghaladja. Majd így folytatódik a levél. „ __Szükségesnek látom a terv és költségek számítása elő terjesztést, valamint annak a kimunkálását, hogy minő fundusból fognak a költségek tétetni, és mikép fog ezen intézet feltartódni, úszó mesterek honnan és mikép szereztem? Ha ezek iránt teljes felvilágosítást a Szabadságolt Városi Tanácstól nyerendek, akkor magam részéről is örömest azon Intézet felállításához járulok, sőt a Városi Tanácsnak buzgó iparkodását Felsőbbi Kegyes pártfogás alá szívesen ajálandom.” További kutaépült meg. Az első fürdőházat a városban egy Resovsz- ky Jakab nevű vállalkozó építette meg 1829 körül. Adataink szerint az uszoda csak 1875-ben létesült. Majd’ száz éve, 1892-ben fogtak hozzá az Erzsébet fürdő, a ma is üzemelő Szabadság fürdő építéséhez. A terveket a város akkori főmérnöke, Adler Károly készítette. Az 1894-ben használatba vett fürdő lényeges korszerűsítések, szerkezetcserék nélkül, mintegy hetven évig szolgálta a város közönségét. Ennél jobbat a jövő év elején újból megnyíló diósgyőri uszodának sem tudok kívánni... * A témához tartozik, hogy a Miskolci Vízművek osztály- vezetője, Delneky Miklós arról értesítette szerkesztőségünket: a kivitelező — az ÉÁÉV — a diósgyőri uszoda födémszerkezetének átépítési munkáit készre jelentette. A architektúráiig anyag- és formavilágot részben újraélessze, részben az új funkciók megkívánta módon továbbfejlessze. A Széchenyi út műemléki vagy városképileg értékes teresedéseinél így ez a formavilág hagyományos rendező — ek- lektizáló — stílusjegyeket fog hordozni (pl. villanyrendőr, színház. Szabadság tér. Tanácsház tér. Sötétkapu, Kossuth utca térsége). Itt előtérbe kerülnek az öntöttvas padok, villanyoszlopok, korlálok, világító kandc'áberek és egyéb berendezési tárgyak. Az ezeket a teresedéseket összekötő szakaszon viszont modernebb, de ehhez a rendszerhez illeszkedő megoldások valósulnak m^g, mint ez az Ady Endre— Beloiannisz utcák közti területen látható. Az utcaberendezés sajnos csak lassabb ütemben — anyagi lehetőségeinkhez mérten — folytatható, viszont ez az időeltolódás lehetőséget ad arra. hogy itt. az ipari vásáron is véleményeket, javaslatokat kérjünk az első szakasz immár egy éve kint lévő berendezési tárgyairól. * Mindezt a kérdőívek hátán olvashatták az érdeklődők. Nagy kár, hogy a sok kérdőívnek mindössze töredéke érkezett vissza. A vélemények értékéből persze ez nem von le semmit, legfeljebb a szervezőknek tanulság, hogy leg közeTájékoztató a tanácsrendeletről Együttes ülést tart holnap délután 3 órakor a Hazafias Népfront Miskolc Városi Elnökségé mellett működő környezőt- és természetvédelmi munkabizottság, valamint a Kertbarátok és Kis- tenyésztők Városi Szövetsége. A tanácskozás résztvevőit Jirkovszky Imre, a városi tanács építési és közlekedési osztály vezetője tájékoztatja a köztisztaságról szóló űj tanácsrendelet tervezetéről, s arról, hogy minak az új paragrafusok a régi, 3/1984. számú rendelethez képest. A tájékoztató után a Kertbarátok és Kis- tenyésztők Városi Szövetségének tagjai dr. Csepregi Csabának, a városi tanács ellátásfelügyeleti osztálya helyettes vezetőjének előadását hallgathatják meg Miskolc zöldség- és gyümölcsellátásáról. a helyzet további javítása érdekében már megtett intézkedésedről, illetve az újabb elképzelésektást igényel annak tisztázása, hogy az „úszó oskola” annak idején miért nem műszaki átadás-átvételi eljárás szeptember 8-án megkezdődhet. lebb ügyesebbnek kell lenniük... ly-en változásokat tartalmaz- rőL + Ennyire elkorhadtak a tetőszerkezet gerendái
