Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-07 / 211. szám

A DH várospolitikai fóruma Több zöldet, cégérehet, kandelábereket szeretnének Vélemények a sétálóutca bátorairól Takarítani kellene ■ Az udvarokra isi Siessetek, fiúk... A Széchenyi út utcabúto­rairól sok cikk megjelent már lapunkban. Volt, ami­kor dicsértük az ötleteket, de arra is akadt példa, hosry nem értettünk egyet egy-két megoldással. A többes szám­ba olvasóink azon része is beleértendő, akik tollat ra­gadtak, és levélben is kifej­tették véleményűket. Az augusztusban megrendezett miskolci ipari kiállításon és vásáron kérdőíveket raklak ki a városi tanács munka­társai. s a miskolciak véle­ményéről érdeklődtek ar ut­cabú tarozás ügyében. Most közreadjuk a javaslatok, vé­lemények összegzését, ki­emelve cgy-kót érdekesebb megállapítást. A kérdőíveket kitöltők jól használhatónak, céljuknak megfelelőnek tartották az utcabútorokat. Ü gy vélték, hogy jó helyre rakták le mindet — bár néhányan hzt javasolják, hogy a Centrum Áruháznál több utcabútor kellene. A formatervezésről is véleményt kértek a mis­kolciaktól. A nagy többség arról nyilatkozott, hogy tet­szenek nekik az utcabútorok. Nem kaplak sok szavazatot azok az ötletek, hogy más formavilág jellemezze az ut­cabútorokat. vagy hogy ezek a' tárgyak régies hangulatot árasszanak. Sokan tették le a voksukat amellett, hogy tervezőkre, művészekre bíz­nák az utca szépítését. Nem aratott sikert az a gondolat, hogy egy-egy utcaszakaszon más és más bútorokat és használati elemeket helyez­zenek eL . Sokan tartották erősnek, vandálbiztosnak az utcabúto­rokat. de javasolták, hogy tiltsák ki végre az autókat a sétálóutcáról. Több zöldet, fákat, virágokat kértek jó né­hányan. A bútorok számát is gyarapítanák, főleg a szeme­tesből helyeznének el többet. Megkérdezték azt is, hogy milyen berendezési tárgyakat látnának szívesen a miskol­ciak az utcákon és tereken? A felsorolás meglehetősen gazdag: szökőkutak ivókutat, szobrokat, cégéreket, öntött­vas fedlapokat, órákat, kul­turált cukrászdákat, fákat, virágokat dézsákban, pavilo­nokat, ároral teft vitrine­ket, kandelábereket, nyilvá­nos telefonokat, térplasztiká- kat, nyilvános WC-t, kiülő­teraszokat és a szemetelőkef megbüntető felügyelőt, vagy rendőrt... Mindehhez csak annyit le­het hozzáfűzni, bárcsak len­ne elég pénz és energia mindezek előteremtésére. A válaszolók más javaslatokat is tettek. Ebből is idézünk néhányat. „A kihelyezett tár­gyak védelmét, gondozásáig rövid időn belül meg kell* oldani, mert gyorsan tönkre fognak menni. A Széchenyi úti bútorokhoz hasonlókkal az arra alkalmas belső ud­varokat is fel kellene szerel­ni. Virágosabbá kell tenni a varo6t a zöldövezetet folya­matosan ápolva. A teljes Széchenyi útra egységes szemléletű utcabútor-csalá­dot javasolok, a jelentősebb részeken régies bútorokkal kombinálva, de kerülve a különféle utcabútorok felvo­nultatását. Többet kellene takarítani, de nemcsak az utcát, hanem a tárgyakat is lemosni, mert már nagyon piszkosak. Törekedni kellene a csak Miskolc városára jellemző utcabútor-család megjelenítésére, mégha ez jelentős anyagi áldozattal jár is. Az utcaszakaszonként el­térő bútorzat a végén csiri­csáré benyomást kelthet.” Volt aki csak ennyit írt: kérjük a folytatást. Nekünk legjobban az a megjegyzés tetszett, amely így szóit: gyorsabban csináljátok fiúk, mert én is nyugdíjba me­gyek, mire kész! Nem tud­juk, hány éves lehetett a kérdőív kitöltője, de az bi­zonyos, hogy az utóbbi idő­ben megtorpant az utcabú­torozás. Nehéz anyagi hely­zetben van a városi tanács, ez tény. ám a vállalkozást mindenféleképpen be kell fe­jezni, hiszen ha sokáig elhú­zódik, lehet elölről kezdeni az egészet. (k—ó) így látják a ftxakem berek Örömmel láthatjuk, hogy Miskolc belvárosának várostőr- téneti’eg és ökológiailag is legjríentősebb utcája, a Széche­nyi út megszépül, és építészeti értékeivel együtt megfiatalo­dik. A 80 as évek közepén megértek annak a feltételei, hogy városunk főutcáját a napjaink városi életéhez jobban illeszkedő sétáló-bevásárló utcává alakítsuk át. Ez a tö­rekvésünk városunk lakosságának egyetértésével messzeme­nően talá kozott, ezért elodázhatatlanná vált út-, villamos­vágány- és közműrekonstrukciós munkálatokhoz kapcsolód­va különféle utcaberendezési tárgyakkal és a növényzet gyarapításával kívánjuk otthonosabbá tenni belvárosunkat. Az utcaberendezési tárgyak rendszeréből egy sorozatot az Ady Endre—Beloiannisz u. közötti szakaszon helyeztük el. A Széchenyi úti rekonstrukció fő tervezője az Északterv, az utcaberendezési tárgyak tervezését és kivitelezését egy or­szágos tervpályázat eredményeként iparművészek nyerték el. A Széchenyi út. mely a város hagyományos kereskedel- mi-,.piac” utcája volt, napjainkra sem veszítette el ezt a jelentőségét. A berendezési tárgyak kialakításának koncep­ciója az volt, hogy a miskolci, díósgyőr-vasgyári mikro­jjc Az ivőkutak kihelyezésével már teljesült is a kérdőíveket kitöltői: egyik kérése. Azt azonban nem tudjuk, meddig kell még várni, hogy a vitrinekbe végre áru is kerüljön... Egy másfél évszázados levél, és egy mai födémcsere Meddig tart egy „úszó oskola”? Nemrég adtuk hírül, hogy rövidesen befejeződik a di­ósgyőri uszoda tetőszerkeze­tének építése. Szomorú tény, hogy az alig néhány éves épületet azért kellett most tatarozni, mert az eredeti tetőszerkezet elkorhadt, meg­roggyant. Iglói Gyula, la­punk régi levelezője a vá­rostörténeti Iratok között kutatva egy levelet talált, amely azt bizonyítja, hogy az úszásoktatással már 150 évvel ezelőtt is foglalkoz­tak a városházán. Mindez azért érdekes, mert a diós­győri uszoda ma a kisisko­lások úszásoktatásának leg­fontosabb színhelye —.ami­kor működik. Az 1838. október 6-án ke­letkezett levelet Bene József­től, a „Diósgyőri s Zsolcai Kir. Uradalmak Prefektusá­tól” kapta a „Szabadalma­zott Miskolcz Városa Érde­mes Tanácsa”. A prefektus levele így kezdődik: „Hogy az úszó oskolák mind egészség fel tartás, mind veszedelem elhárítás tekintetéből hasznosak legye­nek, azt a köz tapasztalás igazolja és így a Városi Ta­nácsnak ezen tekintetekből folyó év sept 18-ról 1161 szám alatt Oly trszó oskola fel állítása iránt nyilatkoz­tatott szándékát nem dicsér­ni, sőt csekély tehetségem­hez képest annak leendő elő mozdítását meg tagadni nem lehet.” A levél további részében közli a prefektus, hogy az „úszó oskola” építéshez in­gyenesen kért épületfa kia­dása a hatáskörét meghalad­ja. Majd így folytatódik a levél. „ __Szükségesnek lá­tom a terv és költségek szá­mítása elő terjesztést, vala­mint annak a kimunkálását, hogy minő fundusból fognak a költségek tétetni, és mikép fog ezen intézet feltartódni, úszó mesterek honnan és mi­kép szereztem? Ha ezek iránt teljes felvilágosítást a Szabadságolt Városi Tanács­tól nyerendek, akkor ma­gam részéről is örömest azon Intézet felállításához járulok, sőt a Városi Tanácsnak buz­gó iparkodását Felsőbbi Ke­gyes pártfogás alá szívesen ajálandom.” További kuta­épült meg. Az első fürdőhá­zat a városban egy Resovsz- ky Jakab nevű vállalkozó építette meg 1829 körül. Adataink szerint az uszoda csak 1875-ben létesült. Majd’ száz éve, 1892-ben fogtak hozzá az Erzsébet fürdő, a ma is üzemelő Szabadság fürdő építéséhez. A terveket a város akkori főmérnöke, Adler Károly készítette. Az 1894-ben használatba vett fürdő lényeges korszerűsíté­sek, szerkezetcserék nélkül, mintegy hetven évig szolgál­ta a város közönségét. En­nél jobbat a jövő év elején újból megnyíló diósgyőri uszodának sem tudok kíván­ni... * A témához tartozik, hogy a Miskolci Vízművek osztály- vezetője, Delneky Miklós ar­ról értesítette szerkesztősé­günket: a kivitelező — az ÉÁÉV — a diósgyőri uszoda födémszerkezetének átépítési munkáit készre jelentette. A architektúráiig anyag- és formavilágot részben újraélessze, részben az új funkciók megkívánta módon továbbfejlessze. A Széchenyi út műemléki vagy városképileg értékes terese­déseinél így ez a formavilág hagyományos rendező — ek- lektizáló — stílusjegyeket fog hordozni (pl. villanyrendőr, színház. Szabadság tér. Tanácsház tér. Sötétkapu, Kossuth utca térsége). Itt előtérbe kerülnek az öntöttvas padok, vil­lanyoszlopok, korlálok, világító kandc'áberek és egyéb be­rendezési tárgyak. Az ezeket a teresedéseket összekötő sza­kaszon viszont modernebb, de ehhez a rendszerhez illesz­kedő megoldások valósulnak m^g, mint ez az Ady Endre— Beloiannisz utcák közti területen látható. Az utcaberende­zés sajnos csak lassabb ütemben — anyagi lehetőségeink­hez mérten — folytatható, viszont ez az időeltolódás lehe­tőséget ad arra. hogy itt. az ipari vásáron is véleményeket, javaslatokat kérjünk az első szakasz immár egy éve kint lévő berendezési tárgyairól. * Mindezt a kérdőívek hátán olvashatták az érdeklődők. Nagy kár, hogy a sok kérdőívnek mindössze töredéke ér­kezett vissza. A vélemények értékéből persze ez nem von le semmit, legfeljebb a szervezőknek tanulság, hogy leg köze­Tájékoztató a tanácsrendeletről Együttes ülést tart holnap délután 3 órakor a Hazafias Népfront Miskolc Városi El­nökségé mellett működő környezőt- és természetvé­delmi munkabizottság, vala­mint a Kertbarátok és Kis- tenyésztők Városi Szövetsé­ge. A tanácskozás résztve­vőit Jirkovszky Imre, a vá­rosi tanács építési és közle­kedési osztály vezetője tájé­koztatja a köztisztaságról szóló űj tanácsrendelet ter­vezetéről, s arról, hogy mi­nak az új paragrafusok a régi, 3/1984. számú rendelet­hez képest. A tájékoztató után a Kertbarátok és Kis- tenyésztők Városi Szövetsé­gének tagjai dr. Csepregi Csabának, a városi tanács ellátásfelügyeleti osztálya helyettes vezetőjének előadá­sát hallgathatják meg Mis­kolc zöldség- és gyümölcs­ellátásáról. a helyzet továb­bi javítása érdekében már megtett intézkedésedről, il­letve az újabb elképzelések­tást igényel annak tisztázá­sa, hogy az „úszó oskola” annak idején miért nem műszaki átadás-átvételi eljá­rás szeptember 8-án meg­kezdődhet. lebb ügyesebbnek kell lenniük... ly-en változásokat tartalmaz- rőL + Ennyire elkorhadtak a tetőszerkezet gerendái

Next

/
Oldalképek
Tartalom