Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-05 / 209. szám
* Bár kevés rá a pénz. a forgalmasabb miskolci helyeken egyre igényesebben bánnak a közterületeken a virágokkal. Jó volna, ha a kertészek példáját mások is követnék, s az ablakokban is megjelennének a virágládák. A kulturált városi környezetért Elindul a zsűri Kezükben pontozólappal kis csoportok járják majd a most következő két hétben a várost. A társadalmi zsűri tagjai sorra szemügyre veszik azokat az intézményeket, épületeket, amiket a tulajdonosok, az üzemeltetők, a fenntartók beneveztek „A kulturált városi könyeze- tért” elnevezésű verseny- mozgalomban. Korábban többször Is beszámoltunk már róla, hogy a nyolc kategóriában meghirdetett versennyel a várost. a közvetlen környezetünket szépítő törekvéseket szeretnék ösztönözni a szervezők. A versenyben részt \7evő épületeket idén összesen kétszer ellenőrzik majd. Az első szemle szeptember 15-ig mindenhol véget ér, s következő értékelés határideje pedig október 30-a lesz — tájékoztatott bennünket Czél László, a Város- gondnokság munkatársa. Azt is elmondotta, hogy a művelődési és oktatási intézmények csoportjában a zsűri már túl van az első forduA KULTURÁLT VÁROSI KÖRNYEZETÉRT MISKOLC sületből delegált zsűrTtagok mire lesznek kiváncsiak. Rögtön el is kell oszlatnunk egy tévhitet. Sokan azért ódzkodtak a versenybe való benevezéstől, mert attól tartottak, hogy a szemle résztvevői az otthonuk belsejére is kíváncsiak lesznek, s később adatokat szolgáltatnak a házadóval kapcsolatban,. Erről szó sincs. A családi házak előkertjénél beljebb nem mennek. Ezek utcai frontján a járda, az átmenti árak. s — ha van ilyen — a zöldsáv tisztasáhomlokzata, gondozott-e a kerítés. A látottakat összesen 70 ponttal értékelhetik. Az októberi forduló végén összesítik rnajd a két menetben szerzett pontokat s akkor tudjuk meg, hogy kik érdemelték ki a dobogós helyeket s az ezzel járó díjakat. Az eredményeket december 3-án. városunk fel- szabadulásának évfordulóján hirdetik ki. De nemcsak a családi házak kategóriájában, hanem a másik hét csoportban is ekkor adják ét a díjakat, a vándorserlegeket az okleveleket. Ami az ezekbe benevezett épületeket illeti, a zsűri szemrevételezi majd, hogy a házak környékén ta- karftják-e a tanácsrendeletben előírt 10—20 méteres sávot Tiszták-e az ablakok, kirakatok, szépek-e a környék zöldfelületei, díszítik-e virágládákkal az utcai frontot? A legkiválóbbak rtt is összesen 70 pontot szerezhetnek. B. A. Az LKM egyik leánya A Hámor A nagykalapács ütései ütemesen rezegtették a kávéscsészéket, tollakat hamutartókat az asztalon, amikor az LKM Hámor leányvállalatának igazgatójával. Brindza Ottóval és a gazdasági igazgatóhelyettessel, Grafjódi Istvánnal beszélgettünk. De ennél az év elején alapított leányvállalatnál nemcsak a termelés lüktetését lehet ilyen közvetlenül érezni, hanem a külpiac változásait is. A közvetlen kapcsolat a gyártó és a vásárló között eredményessé teszi a leány- vállalat működését. ELAVULTAK A GÉPEK Január l-jén hozták létre a leányvállalatot, a nagyko- vácsműből, a nemesacél-ko- vácsüzemből, egy önálló hőkezelő, valamint egy megmunkáló üzemrészből. A Hámor hőkezelt, kovácsolt árukat állít elő; például vasúti kerékpárokat, forgattyús tengelyeket és bármi egyebet, amit ezzel a technológiával lehet gyártani, és vevő is van rá. A leányvállalat az első fél évet 170 milliós eredménnyel zárta, és ez az összeg jó egyharma- dával több, mint amit a régi felállásban produkáltak az üzemegységek — hallottuk Grafjódi István gazdasági igazgatóhelyettestől. Ebben az évben már hatnapi nyereségelőleget fizettek a dolgozóknak. Brindza Ottó, a Hámor igazgatója azonban nemcsak a pillanatnyi nyereséget tartja fontosnak: — A technológiai alapot képező gépparkunk elavult, egy átfogó rekonstrukcióhoz azonban milliárdok kellenének. Mi a leányvállalat nyereségéből erőnkhöz mérten fejlesztünk — az idén 150 milliós nagyságrendben. De látjuk, hogy ezzel annyit tudunk elérni, hogy megteremtjük a megfelelő előfeltételeit egy átfogó korszerűsítésnek. Ez sem kis dolog, hiszen enélkül nem megy a másik, nagyobb lépés sem. IRÁNBA UTAZNAK S hogy miből lehet előte- teremteni a fejlesztéshez szükséges anyagi hátteret? A Hámor leányvállalatnál elsősorban arra alapoznak, hogy a közvetlen külpiaci kapcsolatok révén előbb-utóbb sikerül fejlesztési lehetőségekhez is jutni. Nem alaptalan ez az elképzelés, hiszen mar most reményteljes üzleti tárgyalásokat folytatnak NSZK- beil, svájci partnerekkel es egy osztrák—magyar vegyesvállalattal is. A vasúti kerékpároknak eddig is jó piaca volt a Távol-Kelet és Afrika. Most Iránnak is szállítanak a Digéppel közösen. A napokban egyébként Iránba utaznak a Hámor szakemberei: az üzleti ajánlat egy komplett vagngyár „életre keltésére” szól, azaz a magyar szakértelemre, tapasztalatra lenne szükség a helyszínen. A Hámor Leányvállalatnál bealkonyult a vállalati-gazdasági munkaközösségeknek, igaz, ezt aligha bánja bárki is. Grafjódi István: — Már nem működnek a vgm-ek, mert a rendes munkaidőben is el lehetett érni megfelelő teljesítménybérezéssel, hogy ne kelljen a hét végén, a műszakok után rádolgozni senkinek. Azt tűztük ki célul, hogy értékteremtő munkáért fizessünk csak. Ehhez elsősorban munkahelyi vezetők érdekeltségét kellett úgy megváltozA Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épülete, városunk egyik legrangosabb műemléke, hamarosan a régi pompájában várja a látogatóit. Az épitök már a külső falak színezésén dolgoznak, a homlokzati részen. Mint azt Fügedy Mártától, a múzeum igazgatóhelyettesétől megtudtuk, az épület műszaki átadására már az idén sor kerülhet. A ház a felújítás során megszépült és megújult: a kiállítóterek is tatni, hogy fontos legye» számukra az anyag, a bér, az energiaköltsegekkel való gazdálkodás. KELLENEK AZ 01 SZERVEZETEK A leányvállalatok létrehozása nemcsak közvetlen gazdasági célokat szolgál, hiszen az új szervezetek, munkastílusukkal, érdekeltség! rendszerükkel hatnak a nagyvállalat belső felépítésére, munkájára is. A Lenin Kohászati Művek napokban megtartott aktívaértekezletén is elhangzott: a szerkezetváltás mellett a szervezeti Tálé toztatások is elkerülhetetlenek. A leányvállalatok létrehozása is a szervezetkorszerűsítés lépései közé tartoJ zik. Természetesen a leányvállalatok gazdasági virágzása fontos eredmény, árat nem pótolhatja az átfogó szerkezetváltást — a két tényező egymást kiegészíti,' erősiti. De épp e kapcsolat miatt nemcsak az LKM számára fontos, hogy legyenek éj jól működjenek a leányvállalatok is, hiszen országrészünk kibontakozási programjában fontos szerepet kell, hogy kapjanak az új szervezeti formák. (kiért növekedtek. Az épület történetének kutatása során előkerültek tervrajzok is a század elejéről, melyeken homlokzati részen egy tornác volt. Most'ezt is helyreállítják: az ácsok éppen ezen dolgoznak. A pince, mely m középkori rész. már majdnem elkészült: itt is kiállítási teret alakítottak ki,’ megtartva a boltíveket. Id« kerül majd az üveg- és ke«» rámiatörténeti kiállítás. A kiállítási forgatókönyvek már elkészültek, ezek szerint a földszinti részen a A múzeum régi épületéa Tornác a század elejéről Színe és m íl A rikkancs halála lón, még a hosszú nyári vakáció előtt megtartották a szemlét. Az is érdekelt bennünket, hogy a Vöröskeresztből, a Hazafias Népfrontból, a Mészövtől, a városi tanácstól, és a Városszépítő Egyegát, gondozottságát vizsgálják. Ahol pázsit, rézsű található, azt is megnézik, miként ápolják azt a versenybe benevezett lakók. De azt is megvizsgálják, hogy van-e virág az előkertben, az ablakban, milyen az épület Sokunknak mit ismerőse anélkül, hogy néven tudnánk nevezni. A déli óráktól kezdve — jó időben, rossz időben — mindig feltűnt a főutcán, fáradhatatlanul hajtva rokkantjárművének kerekét, ölében halomnyi újsággal. Betért a boltokba is, és — el kell ismerni, kissé rámenősen — kínálta portékáját, többek között lapunkat. Valószínűleg nem tudta, hogy kollegák vagyunk — mi írtuk, ő terjesztette — mert rám is rám lőcsölt néhány alkalommal Déli Hírlapot, vagy utolsó találkozásunk alkalmával egy olimpiai sorsjegyet (Tudják, azt a matricásat.) Nem lehetett ellenállni neki. A fiú halott. Közlekedési baleset áldozata lett Hogy milyen körülmények között, és kinek a hibájából, azt még meg nem mondhatom, hisz’ a közelmúltban megjelent rövid hír szerint „A halálos kimenetelű közlekedési baleset ügyében a rendőrség szakértő bevonásával folytatja a vizsgálatot” Ha tovább adom. amit taxis ismerősömtől hallottam, azzal se pro, se kontra nem kívánom befolyásolni a vizsgálat eredményét: „az a csoda, hogy eddig megúszta, hiszen szinte hihetetlen vakmerőséggel közlekedett a gépkocsik áradatában”. Másról szeretnék beszélni, emlékét idézve. Nem a nekrológíró bocsánatos túlzásaival, nem a „halottról jót, vagy semmit” elv alapján. Sajnálom benne annak az embernek az elmúlását, aki rövid életét egy tolókocsihoz kötve élte le. Nyilván megfosztva ezernyi olyan örömtől, ami másoknak kijár. Ö nem futhatott versenyt a széllel kamaszként, fiatalemberként pedig a nők szeméből aligha olvashatott ki mást, mint szánalmat. Mégis sokszor láttam derűsnek. Még a rikkancs mesterséget is olyan köpés szemtelenséggel gyakorolta, hogy igazán akkor sem lehetett rá haragudni, ha a szó szoros értelmében elállta kocsijával a vevőnek kiszemelt alany útját. És tízet tennék egy ellen arra. hogy soha sem maradt a nyakán sem újság, sem sorsjegy. Természetesen nem puszta lelkesedésből tette a dolgát — abban sem vagyok biztos, hogy teljesen legálisan működött —. hanem a haszon reményében. De bárhogy is igyekezett, havi jövedelmével nem lenne elégedett még egy kisnyugdíjas sem. Legfeljebb pótolni tudta tehát azt, amit megélhetésre fordított valaki. A legvalószínűbb av, hogy a családja, hozzátartozója. De dolgozott, és örömét lelte abban, amit csinált. Ügy is búcsúztathatom mint az egyetlen vérbeli miskolci rikkancsot. Vannak újságárusok, sőt hébe-korba mozgóárusokkal is találkozik az ember villamoson, buszon, vagy az utcán. Rendes, becsületes emberek, és nagyon nem venném a lelkemre, ha megsértődnének azért, amit mondok: olyan árussal, ritkán találkozunk, aki akkor is eladja nekünk az újságot, ha már van egy a zsebünkben. No, de az vesse rájuk az első követ, aki mindig, minden munkáját teljes erőbedobással, odaadással végzi. Kézenfekvő lenne flegma boltosokkal, pincérekkel előhozakodni, de melyik munkaterület az, ahonnan ne lehetne — negatív — példát hozni? Mondtam, ez nem nekrológ. Legalábbis nem annak szántam. Csupán azt akartam elmondani, hogy nekem hiányzik ez a felnőttnek gyerek, gyereknek felnőtt ember, akitől muszáj volt Déli Hírlapot legutóbb pedig egy matricás sorsjegyet venni. Sorsjegyet ami NEM NYERT. (békés) régészeti anyag kap helyet; az emeleti rész pedig városunk történelmi emlékeit mutatja majd be. A megy« népművészetét felölelő gyűjtemény is önálló, külön részben látható hamarosan. A nagyobb kiállítási terület lehetővé teszi a jövőben, hogy a korábbiaknál gazdagabb anyagot mutassanak be a látogatóknak. Vita a bérlakások eladásáról Az állami tulajdonú bérlakások eladásáról készülő tanácsrendelet tervezetéről mondhatják el a véleményüket ma délután a miskolciak. A vita szervezői hat órára várják az érdeklődőket a Korvin Ottó utca 9—11. szára alatti pártszervezeti helyiségben. A tanácsrendelek tervezetének társadalmi vitája egyébként ma délután véget ér. Lapunk viszonk egyelőre nem fejezi be a tanácsi lakások eladásában, U-. letve megvételében segítséget nyújtók sorozatát Továbbra is várjuk olvasóints kérdéseit. Címünk: Déli Híré lap szerkesztősége Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15- 3527. Postafiók 39. „A miskolciaké a szó” rovat Telefonszámunk: 18-225. j 3)c A Tanácsház téren nagyon szépen gondozzák a virágtartókba kiültetett növényeket. (Fejér Ernő felvételei) l