Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-26 / 227. szám

Kátyúsodik a díszkő! a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hirlao. Miskolc, 3501. PL: 39. — Telelőn: 18-225. — Kérjük olvasóin­kat levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek tel bennünket. Miért késik az első nyugdíj? Senkinek nem könnyű nyugdíjba vonulnia. Megváltozik az élet korábbi rendje, és a kezdeti időszakot még az is sokszor nehezíti, hogy elhúzódik az első nyugdíj kifizeté­se... Ez nem egyedi probléma, hiszen több panasz érkezik a késve postázott nyugdíjak miatt a Megyei Társadalombiz­tosítási Igazgatósághoz, és a városi pártbizottság tanácsadó irodájához is. Ezekben az esetekben az okozza a legna­gyobb gondot, hogy a frissen nyugdíjazottak csak hónapok­kal később kapják meg első pénzüket. Az öregségi nyugdíjazásnál úgy gyorsítható meg az eljá­rás, hogy a munkahelyek megkönnyítik dolgozójuk számára az előkészületeket. A nyugdíjba vonulás előtt ugyanis már két évvel kérni lehet a Társadalombiztosítási Igazgatóság­tól a korábban ledolgozott szolgálati idő elismerését. Már ekkor össze lehet „gyűjteni” az 1950 előtt ledolgozott éve­ket, sőt szükség esetén ennek tanúkkal történő igazolását is be lehet szerezni. Ezután már csak a dolgozó utolsó mun­kahelyének adatait kell hozzáírni a listához, és a nyugdí­jazás időpontjában a kérelem késedelem nélkül beadható. A kérelem beadásától számított 30 napon belül minden­esetben megszületik a nyugdíj-megállapító határozat, amit továbbítanak a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Miután ott számítógépre vitték az adatokat, ezután kerülhet csak sor a nyugdíj kifizetésére. Ha a határozat a hónap elején el­készül, szerencsés esetben a nyugdíjas már abban a hó­napban megkaphatja pénzét. Célszerű tehát kihasználni ezt a lehetőséget, és így elő­készíteni az öregségi nyugdíjazást, amihez a Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság minden segítséget ■ megad. A rokkantnyugdíj és a járadékok igénylésekor persze több időre van szükség, hiszen az orvosi szakvélemények és egyéb igazolások beszerzése mind hosszabbítja az eljárást. Ilyen esetekben sem marad azonban pénz nélkül a rászo­ruló, mert ha még nincs meg a nyugdíjmegállapító határo­zat, akkor nyugdíjelőleget, egyéb esetben pedig egyszeri ki­vételes segélyt adhatnak a megélhetési költségek fedezé­sére. P. Zs. Újság nélkül a kórházban Sorsom úgy hozta, hogy ebben az évben már har­madszor állok gyógyintéze­ti kezelés alatt. Februárban a Soproni Állami Szanató­riumban négy hétig ápol­tak. Ott a betegek az in­formáció-éhségüket mara­déktalanul ki elégíthették, hiszen az újság már kora reggel megérkezett. Nap­közben — ha a beteg álla­pota lehetővé tette — hall­gathatta a rádiói, vagy nézhette a televíziót. Második esetben a mis­kolci Semmelweis Kórház urulógiai osztályán ápoltak. Itt már jobbára operált, fekvő betegeket gyógyke­zeltek. akik szinte kizáró­lag újságból értesülhettek — ha szerencséjük volt — a városunkban, hazánkban, vagy a nagyvilágban tör­téntekről. Azért feltételes módban Írtam az újsághoz jutás lehetőségét, mert az újságkihordó legkorábban csak 12—13 óra után hozta j a napi- és hetilapokat. Gyakran megtörtént, hogy mire az osztályunkra ért. már nemcsak a kedvelt, de mindegyik sajtótermék el­fogyott. Sajnos nem volt rendszeres látogatóm, íay napokon keresztül újság nélkül maradtam ... T. L. 1 Miskolc Olvasónk panaszával megkerestük a Miskolci • Postaigazgatóság hírlaposz- j tálvát. Ott elmondják. hoev j a kórhazakat kézbesítők ; látlak el hírlanokkal. Az ; érdokel+'égi rendszer mi- att azonban ugyanaz az egy * dolgozójuk jár a Szentpé- teri kapui és a Semmelweis Kórházba is. Nyáron diáko­kat is alkalmaznak lapkéz­besítésre. A kórházak rend­jéhez igazodva valóban csak déli órákban látogatja a hírlapos az osztályokat. Mi­vel a Semmelweis Kórház­ban az igények — sok a miskolci beteg — a Déli Hírlap felé hajlanak, a kézbesítő megvárja a lap megjelenését, és csak az­után indul el. A hírlaposz­tály illetékese elmondta még, hogy a kézbesítőjük igyekszik mindent megten­ni — igazodva a kórházi rendhez —, hogy a kórházi osztályokon a betegek saj­tótermékhez jussanak. A Semmelweis Kórház gazdasági igazgatója meg­erősítette ezt a választ. Hozzátette azonban, hogy a kórházat nem szabad sza­natóriumhoz hasonlítani. A szanatóriumban pihennek, utókezelés alatt állnak a beutaltak, míg a kórházak elsődleges feladata a gvó- gyítás. Ehhez a reggeli vizs­gálatok, vizitek szükségesek. Ebben az időben a betegnek sem az újságolvasás az el­sődleges gondía Ebéd után azonban az újságárus már nvugodtan beviheti az osz­tásokra a lapokat. A be­teglátogatók is behozhatlak a hírlapokat, hiszen min­den nap van látogatás! Te­hát ha a beteg újságot akar olvasni, hozzájuthat. Az osztályok társalgóiban pe­dig kicserélhetik alvasniva- lóikat. Tde kívánkozik még, hegv a kórháznak van könyvtára, amit a betegek igénybe vehetnek. H.-né A Lip?d-klubhffn: a cukor betegségről A lipidek fontos emberi zsiradékok, melyek nélkü­lözhetetlenek az anyagcse- reforga’omban. Azonban el­sősorban az egészségtelen táplálkozás, a nehéz ételek miatt, túl sok zsiradék hal­mozódik fel a szervezetben. Ez számos betegséget okoz­hat idősebb korban, de ma­napság már a fiattalabbak körében is áldozatokat kö­vetel. A Lipid-klub tavaly ala­kult meg Misko’eon. Céljuk az egészségnevelés, szeret­nék felhívni a figyelmet az elhízás veszélyeire. Eddig a szív- és érrendszeri beteg­ségekről tájékozódtak a résztvevők. Negyedévenként tartanak nyilvános előadást. Legközelebb a vasgyári kór­ház társalgójában gyülekez­nek. Október 3-án, délután 2 órakor a cukorbetegségek­ről. kezelésükről, s a diétás étkezés gyógyító hatásáról, valamint a betegség megelő­zésének lehetőségeiről lesz szó. A klub titkára dr. Csire Béla, a vasgyári kórház bel­gyógyász főorvosa tartja az előadást, s azt követően hoz­zászólásokra, kérdésekre is válaszol. 4e A Búza téri templom mögötti tanácsi béri.,’ sok n~n kis örömet okozhattak újdonsült lakóiknál De a házak kör­nyékén még alig van nyoma az életnek. Pontosabban az emberek mozgását hiányoljuk. Talán ha az új lakók min dent elrendeztek otthonukban lesz aki koszát fűnyíró o' ragad. A környéken ugyanis övig, vállig ér a gaz. A vár.: pénzéből csak néhány helyen futja a parkrendezésre. F. E. Van egy felesleges közlekedési jelzőlámpa városunkban, miközben több helyen is elkelne. Ügy tűnik, hogy a Ván­dor Sándor utcán, a népkerti sportpálya előtt értelmetle­nül villog a gyalogos átkelőhelyet biztosító jelzőlámpa. Ezt telték szóvá a miskolci országgyűlési képviselők legutóbbi tanácskozásán. Sokak véleménye szerint ennek akkor volt jelentősége, amikor a sportpálya bejárata közvetlenül az útra nyílt. Ezt a kaput azonban már régen befalazták. A jelzőlámpa ve­dig a helyén maradt. Szinte luxusszámba megy. hogy az értendőnként tíz-tizenkét alkalommai megrendezett si,lak- motorversenyek alkalmával legyen némi jelentősége ennek az átkelőhelynek. Az autósok szerint ez az a jelzőlámpa, I pr’' akkor is működik amikor a város összes villanyrend­őre sárgán villog. Itt akkor is fékezésre kényszeríti a jár­művezetőket, amikor a Vándor Sándor és a Szilágyi Dezső . án mindvégig szabad haladást biztosítanak a sárgán vil- 'gő lámpák. A legegyszerűbb gazdasági számításokkal Is bebizonyít­hatnánk: a befalazott sportpálya nem létező kap'uja előtti I lámpa eredeti helyén csak kárt okoz, máshol viszont javít- I hatná a közlekedésbiztonságot. Sz. I. Kulcscsomót találtak Múlt héten szerdán autó­kulcsokat hoztak be szer­kesztőségünkbe. A rajta levő jelzésből ítélve valószínű­leg egy Volkswagen típusú J személygépkocsi kulcsai le- i hetnek. Igazolt tulajdonosa | rovatunkban átveheti. Felhívjuk olvasóink figyel- í mét, hogy még mindig kiló számra áll a kulcs egy do- • ' ’ bozban a szobánkban. Hi­hetetlennek tűnik, hogy sen­kinek sem hiányoznak pél­dául a drága, mágnesz .ras kulcsok. Minden esetben közzétettük rovatunkban na valaki megtalálta és behoz­ta ezeket. De az őrzésükről egy idő után nem tudunk gondoskodni. E«y kint felejtett jelzőlámpa... ak A felvételen is látható, hogy hiába sétálóutca a Széchenyi út, szinte több az árut ra­kodó teherkocsi rajta, mint a gyalogos. Ez már csak azért is nagy baj, mert a súlyosabb teherautók jelentős kárt tehetnek a nemrég lerakott díszkőben. Egyre több helyen besüp­ped, kátyúsodik a burkolat, esőzéskor tócsákban áll rajta a víz. Érdemes volna eltűnőd­ni rajta, vajón a pesti Váci utcán miért nem állnak áruszállító járművek .. . ? Talán nálunk is jó megoldás lehetne, ha a közeli parkolókból, illetve keresztutcák végéből kézi­kocsikkal szállítanák a boltba az árut. Egyébként teljesen tönkremegy a burkolat. F. E. A LAKÁSSZÖVETKEZETEKRŐL SZOLÓ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET módosítása o) Feloldhatnák a korlátozást Forgalmas üdülőhely Tapolca, nyaranta az emberek megtöltik az utcákat. Gyakran még az úttesten is korzóz­nak a sétálók. Vélhe­tően az ő biztonságuk­ra is vigyázva, hatá­rozták el az illetéke­sek, hogy Tapolca egész területén korlá­tozzák az autók sebes­ségét. Köztudott, hogy a helység kezdetét jel­ző táblától beljebb már csak 40 kilomé­teres sebességgel ha­ladhatnak a jármű­vek. De az is köztudott, hogy ez az intézkedés nem aratott osztatlan sikert. Az autósok többsége fittyet hány a korlátozásra. Ha­csak nem sejtik a kö­zelben a trafipaxos kocsit, a legtöbben a megengedettnél lénye­gesen gyorsabban ro­bognak. Nemcsak azt kellene megfontolni, hogy csupán a strand kör­nyékén korlátozzák a sebességet. Ősszel, de főleg télen, annyira kevesen járnak erre­felé, hogy az a néhány sértáló teljes bizton­sággal közlekedhet a járdákon is. Ilyenkor tehát ésszerűtlennek tűnik, hogy az autó­sokat lassú haladásra kényszerítik. Talán nem okozna túl nagy zavart — s az autó­sok körében biztosan sikert aratna egy ilyen döntés —, ha jövő nyárig feloldanák a korlátozást... (b. a.) Kaszálni Az Elnöki Tanács az 1988. évi 19. törvényerejű rende­lettel módosította a lakás- szövetkezetekről szóló, 1977. évi 12. tvr.-t. Rovatunké he­ti és következő számában ezt - a Magyar Közlöny 1988. évi 40. számában megjelent és 1988. október 1-jén ha­tályba lépő — jogszabályt is­mertetjük. A törvényerejű rendedet 4. paragrafusa új tartalommal szabályozza a korábbi jog­szabály 15. paragrafusa ál­tal érintett viszonyokat. Az új törvényerejű rendelet ér­telmében a lakások — az alapszabály rendelkezésének megfelelően —, a lakásszö­vetkezet tulajdonában állnak. kel'ene Ilyen esetben a tagot meg­határozott lakás állandó használatának a joga illeti meg. A tag a lakást maga használhatja, illetőleg az ál­lampolgárok tulajdonában álló lakásokra vonatkozó rendelkezések szerint hasz­nosíthatja, továbbá a lakás használatának a jogát más­ra átruházhatja. Az új 15. paragrafus (2) bekezdése szerint a lakás állandó hasz­nálata jogának visszterhes átruházása esetén a lakás- szövetkezet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. Az ún. elő­vásárlási jogot a lakásszö­vetkezet maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti ki. Amennyiben a lakásszövetkezet nem él az elővásárlási jogával, akkor a tag a lakás állandó haszná­latának a jogát az általa ki­választott olyan személyre ruházhatja át. akit a lakás- szövetkezetbe — kérelmére — tagként felvesznek. Ebben az esetben az igazgatóság a ki­választott személyt köteles tagként felvenni, ha a tag­sági feltételeknek megfelel. Amennyiben a tag meghal, a lakás állandó használatá­nak a jogára a törvényes öröklésre vonatkozó rendel- I kezéseket kell alkalmazni. A 15. paragrafus (5) bek. alap­ján a lakástulajdonra vo­natkozó rendelkezéseket a lakás állandó használatának a jogára is alkalmazni kelL Ezt a jogot az ingatlannyil­vántartásba be kell jegyez­ni. A 15. paragrafus utolsó (ö) bekezdése szerint, a la­kásszövetkezet a tulajdoná­ban álló olyan lakást, amely­re a szövetkezet tagját az állandó használat joga nem illeti meg, bérbe is adhat­ja. Erre a lakásbérletnek a nem állami szervek tulaj­donában álló lakásokra vo­natkozó rendelkezései az irányadók. D. Gy. M. Szerdán: ingyenes jogtanácsadás Dr. Lévai Miklós egyetemi adjunktus legközelebb szep­tember 28-án, szerdán dél­után 3-tól 6 óráig (art díj­talan jogtanácsadást. a Sajtó­ház III. emeletén, A miskol­ciaké a szó rovat szobájá­ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom