Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-24 / 226. szám
Ara 20 fillér IRLAP It » m »i mm m tinum» t&nxmsmt tiw&ti ®i>W: Tanácskozási központok, új módon Ne csak dicsérni, ellenezni is lehessen! 30, zío, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Keddtől: új sorozatunk Miskolc nem olyan szerencsés város, mint a „vidéki ötök” közül a többi. Meg kellett itt küszködni a nagyvárosi létért, miközben lényegében ugyanazokat a gondokat kellett megoldani, igaz, mindig magasabb szinten. Ha belelapozunk a helyi lapok megsárgult köteteibe, folyvást visszaköszönnek az egyutcás településszerkezetből származó problémák, a közművesítés és a tömegközlekedés hiányosságai, a foglalkoztatási gondok, a művelődés szerény lehetőségei. Tanulságul szolgál mindez a mának is, mert bár a mai Miskolcot szinte nem is mérhetjük a század elejihez, illő tudni, hogy honnan indultunk hová jutottunk, s mi az, ami régóta okoz szorító feszültségeket. A korabeli újságok nem szűkölködtek a város fejlesztését célzó ötletekben sem, némelyiken újfent érdemes elgondolkodniuk a városatyáknak. Ezért indítunk új sorozatot keddtől kezdve: a megyei levéltár kutatóinak közreműködésével, minden héten szemelvényeket nyújtunk át azokból a lapokból, amelyek leghívebben számoltak be Miskolc változásairól. A Reggeli Hírlap 60 évvel ezelőtti, az Észak-Magyaror- szág 40 éve szerkesztett és a Déli Híilap 19 éve megjelent példányai szolgálnak az idézetek forrásául. Lapunk köztudottan 1969. szeptember 1-jén került először az utcára. Rohamosan fejlődött ekkor a város, s a lokálpatrióta buzgalom szorgalmazta az alapítását is. Igencsak érdemes tehát visszapillantani az ekkori időkre. A Reggeli Hírlap, Miskolc egyik politikai napilapjaként, 1912. május 10-én indult Ellenzék néven, majd 1913. február 12-én felvette a Reggeli Hírlap nevet. A két világháború között mint független demokratikus lap, a progresszív polgárság orgánuma volt. Fellépett a köz- alkalmazottak, de a munkások, a szegényebb néprétegek érdekében is. Az 1920 —30-as évek fordulóján Fehér Ödön szerkesztette. A német megszállás után betiltották: 1944. április 16-án szűnt meg. Az Észak-Magyarország, mint ismeretes, a Szabad Magyarország jogutódja, a Magyar Kommunista Párt észak-magyarországi területi szervezetének lapjaként 1948. április 6-án vette fel az Észak-Magyarország nevet. Ekkor Révész Jenő volt a felelős szerkesztője. Minden kedden találkozhatnak tehát olvasóink a Reggeli Hírlap 60, az Észak- magyarország 40 és a Déli Hírlap 19 évvel ezelőtti számaiból vett szemelvények- keL m A városi tanács hét évvel ezelőtt hozta létre a tanácskozási központokat. A cél az volt, hogy várospolitikai fórumrendszer szülessen. A közelmúltban a tanács napirendre tűzte a központok munkájának vizsgálatát. Nemcsak a tapasztalatokat összegezték, hanem a korszerűsítési elképzeléseket is kidolgozták. Nemcsak azért volt erre szükség, mert erősíteni szeretnék a lakóterületi önkormányzatot, hanem azért is, mert a hét év tap- pasztalatai megmutatták a nyílt várospolitika mindennapi gyakorlatának buktatóit is. * A KÖZÖNY OKAI A hét év sokszor keserű felismeréseit Kacser Ferenc. a városi tanács területpolitikai csoportjának vezetője összegezte számunkra. Hét év alatt. a város 23 tanácskozási központjában több, mint 50 témakörben vitatkozhattak, tájékozódhattak a miskolciak. Ez több száz rehdez- vényt és több tízezer résztvevőt jelent, de az imponáló számok elfedik a valóságot. Egy-egy rendezvényen sokszor kevesen, tízen, húszán, harmincán jelennek meg, és többnyire mindig ugyanazok, a lakóterületi közélet aktív résztvevői, tisztségviselői. Ha mindezt ahhoz viszonyítjuk, hogy egy-egy tanácskozási központhoz több ezer választópolgár tartozik — akik esetenként meghívót is kaptak —, elég vigasztalan a kép. Az is jellemző, hogy BÉLYEGGYŰJTÉS Csak fiataloknak A Város-Közsísr Védő és Szépítő Egyesületek Szövetségének közgyűléséről megemlékezve, a Magyar Posta 1988. június 21-én alkalmi levelezőlapot hozott forgalomba. A 2 Ft értckbenyomá- sú, 2,40 Ft eladási árú lap egyszínű ofszetnyomással. 30 000 példányban, az Állami Nyomdában készölt. Az alkalmi levelezőlapot Zombory Éva grafikusművész tervezte. A bélyegképen a közgyűlésnek helyet biztosító Gyula város címere látható. A címoldal baJ oldali részén Magyarország körvonalas térképén a gyulai vár és környéke látható, alatta az eseményre utaló felirattal. A ie- veíezőlanot a nagyobb forgalmú postahivatalok, megrendelés szerint árusítják. * Szeptember 25-én zárja kapuit a 61. Bélyegnaoi Országos Kiállítás a Gyöngyös. Török Ignác u. 1. sz. alatti útt^rőbázbar*. mely naponta 10—18 óra között tekinthető meg. A helyszínen működő, alkalmi postahivatal szeptember 24—25-én 11—18 óra között, az eseménvre uta’ó bélyegzéssel látja el az ott feladott küldeménveket. A MÄV a rendezvényre érkezőknek 33°o- os utazási kedvezményt biztosít. * Minden előzetes, téves Információ ellenére közöljük, hogy a Szent István kiráír » 950. évfordulója tiszteletére rendezett bélyegbemutato szeptember 30-ig tekinthető meg a M \BEOSZ Észak-magyarországi Területi Iroda. Miskolc. Széch-“ n.yi u. 83. sz.. I, emeleti kiállítótermében — szombat, vasárnap és önneonp.p kivételével —- naponta 8—15 óra között, illetve csütörtöki naookon 17 éré5 díjtalanul. A tárlaton Pintér Ferenc gyű jtemén vében gyönyörködhetnek az érdeklődők, melyet a Miskolci Közúti Igazgatóság és a „Kazinczv” bélyeg- gyűjtő körök kollektívája rendezett meg. * A ..Pásztói Ősz” rendezvénv- sorozat keretei között a helvi feViött bélyeggvűitő kör bé- lyegbemutatót is rendezett a „Lovász József” Művelődési Központ galériájában. A tárlat október 7-ig tekinthető meg. A helyszínen szeptember 30-án 15 —18 óra között alkalmi posta- hivatal is fog működni, mely e^ménvbélyegzéssel köszönti a 30 éves pásztói bélyeggyűjtő kört. ★ Az Országos Béketanács és a MABÉOSZ pályázati felhívással fordult a magyar filatelisták^oz imák érdekében, hogy a béke. biztonság, együttműködés ügyét, a békemozgalom tevékenységet és eredményeit ismertető, fila- telista vonatkozású pályaműveket, valamint bélyegkiállításokon való bemutatásra alkalmas kiállítási anyagokat készítsenek. A feltételekről részletes tájékoztatást adnak a MABÉOSZ és az OBT szervei. Határidő: 1988. szeptember 30. A legjobb pályaműveket. kiállítási an vagokat 10 000 Ft. 5000 és 3000 Ft értékű bélyegjutalomban részesítik. * Szeptember 24—25-én. a szegedi Püspökségen lesz ünnepség a Szent István-év alkalmából, a Szent Jobb országjárása kapcsán. A helyszínen alkalmi boríték árusítására is sor kerül, melyet szeptember 24-én 12— 18 óra között alkalmi bé-‘ ver- zéssel is ellát a szegedi 1. sz. postahivatal által üzemelő alkalmi postahivatal. Az ..Ifjúsági bélyegbemutató a pákozdi 'csata 140. évfordulójára” feliratú bélyegzés szeptember 29-én szerezhető meg a tersek aráti Művelődési Házban működő alkalmi postahivatalban, A tárlat egyébként október 6- ig látogatható. A siófoki 1. sz. postahivatal szeptember 30.—október 2. között használja a ..Balatonmi^ - ral ’88. — II. nemzetközi ásványgyűjtő találkozó” feliratú bélyegzést. A bükkfürdői postahivatal szeptember 30-án bélyegzéssel is megemlékezik a ..Magyar Táplálkozástudományi Társaság XV. vándorgyűléséről”. Október 1-jén a szombathelyi 1. sz. postahivatal alkalmazza az „őszi fesztivál — Savaria” bélyegzést. A „Szent István-év” bélyegzés október 1-jén nem Nyíregyházán lesz az előrejelzések szerint, hanem Máriapócson. Bohókás megoldások Bolondos szabások, anyag- társítások és mintázatok, az avantgárd és a klasszikus stilus ötletes ötvözete jellemzi a fiatalok öltözködését. A szoknyahosszak térd fölöttiek, formájuk trapéz, vagy igen szűk, aljuk két oldalt, hátul középen, vagy térd fölött slicceit. A kosztümkabát 9/10-esek, alig rö- videbbek mint a szoknya, a vállak hangsúlyozottak, a gallérok szélesek, nagy ki- hajtójúak. A pajkosan szexis, vagy naiv stílus szintén a csinos kislányoké. Hangsúlyos a derék és a mell, a szoknyák igen kurták és bővek. A nadrágok szűkre és rövidre szabják; ezekhez boleró, vagy rövid blúzon társul. A férfiak öltözéke „férfiasabb”. mint az előző szezonokban. Újra divat az ölik A japán Issey Miyake téli modellje egy párizsi divat- bemutatón: sárga-barnaszürke kockás nadrág, széles öv, sárga-piros betétes szürke pulóver, és beige színű gyapjúkalap. töny, kötött, vagy szövött inggel. Pasztell színűek, vagy igen sötétek, finom fésűsszövetből készülnek. A zakók bősége komfortos, élői finoman „vonalasítva”, hátul hasíték nélkül, szélesített vállal divatos. Rendületlenül népszerűek a jeans-öltözé- kek: újdonságuk a denim- kord kombináció, együtt mosva és fakítva. Színük ,.síkált”-kék, vagy koptatott fekete. R. Li. Nagykőrös Városi Tanács V. B. Hatósági Osztálya pályázatot hirdet IGAZGATÁSI FŐEIŐADOI ÁLLAS betöltésére Feltétel: állam- és jogtudomány egyetemi, vagy államigazgatási főiskolai végzettség. Bérezés: a 13/1987. (X. 25.) ABMH alapján. Lakásmegoldás lehetséges. az aktív keresők és a fiatalok távol maradnak. Élén- kebb érdeklődés többnyire csak akkor tapasztalható, ha a városlakók közvetlen anyagi érdekeit érintő témákról esik szó; például állami lakások eladásáról, kisajátításokról. Annak, hogy más. a városfejlesztéshez, a városi élethez tartozó ügyekben bántó az érdektelenség, több oka lehetséges. Kétségtelen, ezek között szerepel a kereső korosztály hajszolt élettempója, de az is, hogy a politizálásnak a munkahelyek lettek a színterei, és nem a lakóterületek, (És persze más, ha politizálásra a mun- kaidőoen kerül sor, és nem a szabadidőnket kell megcsonkítani.) + ELDÖNTÖTT KÉRDÉSEKRŐL VITATKOZNI? A passzivitás kialakulásához nyilván hozzájárult az a korábbi városfejlesztési gyakorlat is, amely nem volt igazán kíváncsi a lakosság véleményére. Városrészek épültek fel a szakemberek döntései alapján, és csak utólagos jóváhagyást vártak a városlakóktól. Az is a bizalmatlanságot erősítette, hogy a tanácskozási központokban valódi, érdemi vitáról nem beszélhettünk, igazi döntési helyzetbe nem kerültek a városlakók. Inkább a tájékoztatás volt az eddig elvégzett feladatok jellege. Gyakori tapasztalat, hogy megfelelő háttérinformáció és a valódi döntési lehetőségek, alternatívák ismertetése nélkül a lakosság nem is tud érdemben beleszólni a döntésekbe. Általános az a gyakorlat, hogy a sbakigazgatási szervek olyan kész, a szakemberek által már többszörösen egyeztetett tervekhez, rendeletekhez kérik a lakosság véleményét, amelyeken már változtatni nem lenne kívi^ natos. E felfogás Szerint az a jó vélemény, amely dicséri, helyesli a hivatalos előterjesztést. A jövőben ezen változtatni ke ', beavatva a műhelymunka bizonyos fázisaiba is a lakosságot. Zavarja a tanácskozási központok munkáját a helyi városüzemeltetési, ellátási gondok megoldatlansága is. • Nem lehet ugyanis eszmecserét folytatni egy hosszú távú átfogó programról, amikor a hozzászólók újra és újra a már sokszor eí- -. mondott — és jogos — városüzemeltetési gondokat teszik szóvá, a kóbor ebektől a sáros utcákig. Bízunk ben- ne, hogy a most létrehozott tanácstagi alap segítségével a gondok egy része megoldható lesz, de látni kell azt is, hogy a jogos javaslatok megvalósítására a jelenlegi tanácsi költségvetés többszö- rösére lenne szükség ... ♦ helyi népszavazás KELL A tanácskozási központok korszerűsítésébe beletartozik a helyi népszavazás lehetőségének megteremtése is. A teho szervezése során megmutatkozott a helyi népszavazás gyakorlatának kidolgo- 4 zatlansága. A jövőben azonban az olyan helyi ügyekben, amelyekben á szakemberek döntései nem elégíthetik ki 5 a városlakók elsöprő többsén „ gét, rá kell bízni a döntést magukra az érintettekre, hiszen ők viselik döntésük jó, / vagy rossz következményeit is. Ha önállóan dönthet a városlakó például abban, ki- ' vágják-e a nyárfákat, vagy? sem, milyen szobrok kerül- ’ jenek a parkokba, játszótér épüljön, vagy szabadidő- ; park, akkor lakóterületi közéletünk valóban megpezsdülhet . „ Sióárak az Egénél Megyénkben a Tokaj-hegy- aljai Borkombináton kívül az Egervin is felvásárolja a szőlőt. Az egriek a Bükkal- ja termését dolgozzák fel. A napokban megtartott tárgyalásokon ők is megállapították a szüreti árakat. Belényi Ferenc, az Egervin főosztályvezetője elmondotta, hogy a történelmi borvidékeken — Eger környéke, a Mátra- és a Bükk- alja — kívül, az Alföldről is vásárolnak szólót. Ezeken a területeken 33 fajtát termelnek. A szőlőtermést bogyóként veszik át, az idén mustra és borra nem tartanak igényt A termést a felvásárlás szempontjából öt fajtakategóriába sorolták, és így határozták meg azok kilónkénti árait — fajtától es minőségtől függően 8 és 14,70 forint között. A legtöbbet a 19,1 mustfokos szőlőért fizetik. Külön árakat szabtak meg a borászati szempontból kevésbé értékes alföldi területek termésére. Az itt szúr retelt szőlő kilójáért 9,50 forintot adnak. A bérfeldolgozásra és a bértárolásra átvett termés árában a termelőüzemekkel külön megállapodást kötnek. a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat állóeszköz-raktárában (Miskolc, József A. u. - Metallog- lobus mellett) értékesítési akciót tart, különböző bolti berendezésekből, széntüzelésű kályhákból és pénztárgépekből.
