Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-22 / 224. szám

a miskolciaké a szó Csendélet konténerrel Postacím: Deli Hírlap. Miskolc, 3501 P».! SS. — Telefons 18-225. — Kérjük olvasóin­kat levelezőinket hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek (el bennünket. Mikor lesz kátyúzás? HOGYAN VEHETÜNK TANÁCSI BÉRLAKÁST? Mindenkivel külön kötnek szerződést Szeptember 30-án tartja következő ülését a városi tanács. Igen fontos, sokakat érintő kérdésben döntenek: szabályozzák, hogyan történ­het Miskolcon az állami tu­lajdonú bérlakások elidege­nítése. Hogy mennyire köz­érdekű ez a téma, azt. az is jól mutatja, hogy hetek óta egymás után érkeznek szer­kesztőségünkbe olvasói leve­lek. Legutóbb például dr. Ormay György, miskolci jog­tanácsos több pontban fo­galmazta meg a tanácsi la­kások eladásával kapcsolatos aggályait. A leginkább köz- érdeklődésre számot tartó kérdésekre már válaszoltak az illetékesek. ígéretünkhöz híven visszatérünk a jogta­nácsos észrevételeire. A vá­laszokat ezúttal is Kupcsik Évától, a városi tanács osz­tályvezető-helyettesétől kap­tuk. Egy 25 lakásos épület házfelügyelői lakását is ér­tékesítik. Megengedhető-e, hogy házfelügyelő nélkül maradjanak a lakók? Egyetlen megoldásnak az kínálkozik, hogy közösen megveszik a házfelügyelői lakást is, és szerződést köt­nek erre a munkára. — A házkezelés mai gya­korlatában sincs minden lép­csőházban házfelügyelő, egy- egy ember több épületről is gondoskodik. Ha az eladásra szánt házban van üres ház- felügyelői lakás, azt megve­heti a megvásárlás után megalakuló társasházi közös­ség. Szerződést köthetnek bárkivel a házfelügyelői ten­nivalók ellátására, s az il­letőnek megengedhetik, hogy bent lakjon az általuk kifi­zetett otthonban. Ha van házfelügyelői lakás, de van benne lakó, akkor is megve­hetik helyette, már ameny- nyiben a bent lakó nem szándékozik ezt megtenni. Ezután közösen eldönthetik, hogy az illető továbbra is megmarad-e házfelügyelőnek. Ha nem, akkor sem tehetik ki. Maradhat, ha az újon­nan alakult közösség által megállapított bérleti díjat pontosan és rendszeresen ki­fizeti. Üjabb lehetőség, ami­kor lakott a házfelügyelői lakás, s azt megveszi a ben­ne élő. Ilyenkor viszont már nem alkalmazottként, ha- j nem a közösség teljes jogú tagjaként él tovább az épü­letben. Ebben az esetben már csak azt tehetik, hogy egy külső személyt bíznak meg a ház takarításával, karbantartásával. A lakók tévesen lakás­vásárlásra kötnek szerző­dést. Elmulasztják előze­tesen rögzíteni, hogyan képzelik az épület igazga­tását a jövőben. Előzetes megbeszélés, a társasház fogalmának ismerete nél­kül, ráadásul a lakókkal egyenként kötik meg a szerződést. Nem ismerik az emberek a lakástulajdonos terheit, például, hogy a vételár 10 százalékát egy összegben kell befizetniük. A hátralék törlesztésére havonta a korábbi lakbér­nek minimum a felét sze­dik be tőlük. De rájuk hárul a fenntartás költsé­ge. Az ügyintéző, a ház­felügyelő javadalmazásá­ról, a közös villany, a víz, a szemét díjának kifizeté­séről, a hibaelhárítás költ­ségeinek kifizetéséről, úgy­nevezett felújítási alap képzéséről kell gondoskod­niuk. Jobb esetben a ko­rábbi lakbérnek legalább a dupláját fizetik tnlajdo- nosként a lakók! — Miután a lakók elha­tározzák, hogy megveszik az épületet, és a bérlők aláírá­sával is igazolja szándékát, lakógyűlést szerveznek. Ezen az INKÖZ alkal mazottai pon­tosan tájékoztatják a jogok­ról és a kötelességekről az embereket Az igaz, hogy pontos adatokkal nem szol­gálhatnák, de várható vétel­áraiéról, az üzemeltetési, a felújítási költségekről csak a lakások forgalmi értékének megállapítása után nyilat­kozhatnának. Az értékbecs­lés viszont csak akkor tör­ténik meg, amikor a városi tanács végrehajtó bizottsága már igent mondott a lakók vételi kérelmére. Ami a kal­kulációt illeti, valóban akár a duplái ára is nőhet a ko­rábbi lakbérekhez képest a havonta fizetendő összeg. Ezt viszont mi sosem hallgattuk el. Nemcsak a lakógvűlése- ken mondják el az INKÖZ-- ősök, de részletes tájékozta­tást ksntak erről a társadal­mi viták résztvevői is. A városi tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén elhangzottak nyilvánosságot kantok a saitőban is. S ho^ egvpn^órit kötik a szerző­dést? Ez csak ígv lehetsé­ges. Az eladás nillanatában a MTK-kel állampolgárok állnak szemben vevőként. Miután megvették a lakásu­kat. szövetkezetté, vagy tár­sa sház-közösséggé alakulnak. Tehát mint közösséggel, csak a megalakulást követően, — vagyis miután egyenként már megvették a lakást — tár­gyalhat a MIK. A biztosításról kérdezték Többen kérdezték szer­kesztőségünktől. lapunkban olvasva a lakásbiztosítási rendszer változásáról, hogy va’on mindenkire vonatko­zik-e a díjak újabb alakuláv sa., vagy csak azokra, akik­nek kiegészítő biztosítása is van? legutóbb a Hazafias Nénfront városi bizottságá­nak értekezletén is felmerült ez a kérdés. Az Állami Biz­tosító szakembere azt a vá­laszt adta. hogy 1990. de­cember 31-ig kell az Állami Biztosítónak bevezetnie az új lakásbiztosítási módot. Minden ügyfelükkel is kü- lön-külön szót váltanak­minderről az Állami Bizto­sító megbízottjai, akik az er­re a célra kiadott igazol­vánnyal keresik fel az ott­honokat. Tehát mindenkire vonatkozik a változás, akár van jelenleg kiegészítő biz­tosítása, akár nincs. Az új lakásbiztosítási rendszerben azonban nagyon sok függ attól, hogy ki milyen módo­zatokat választ, hiszen sok­féle variáció létezik, amely tükröződik a biztosítási díj­ban, valamint a káresetnél kifizetendő biztosítási ősz- szegben is. Figyelmes könyv­tárosok A magukra valamit is adó lokálpatrióták­nak igen fontos, hogy milyen véleményt ala­kítanak ki városunkról az idelátogató idegenek. Éppen ezért adunk he­lyet szívesen minden olyan levélnek, amely nem marasztalja el Miskolcot, hanem di­cséri az itteni intézmé­nyeket. azok munkáját. A napokban ilyen kö­szönőlevelet küldött szerkesztőségünk címé­re Ádám Antal, Buda­pestről. Mint írja, Miskolcon tartózkodott a kislánya. Az utazási igazolványát a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban felejtette. A család már elveszettnek hitte az útiokmányt, amikor vá­ratlanul csöngetett a postás. A könyvtár dol­gozói elküldték, A le­vélíró felemlíti: külön jól esett neki, hogy a könyvtárosok a kísérő levélből nem felejtették ki a címzettnek kijáró „tisztelt” megszólítást sem. Ez rohanó vilá­gunkban különösen fi­gyelmes cselekedetnek számít — írja Adóm Antal. 3^ összeszedték az idén a nagyméretű konténereket a város peremén, a kertövezetben. Nagy volt a felzúdulás, sokan méltatlankodtak a szeméttárolók hiánya miatt. Az illetéke­sektől megtudtuk, és megírtuk, hogy a városnak nincs pén­ze a konténerek üzemeltetésére. Azt a telektulajdonosok ez­után maguk rendelhetik meg, természetesen saját pénzükön a közterület-fenntartó vállalattól. Van, ahol meg is teszik, de hiába ... Mint a fotó is bizonyítja, nem mindig éri meg pénzt áldozni a szemétszállításra, ha mások — felelőtlen, nemtörődöm emberek — a félig üres konténer mellé hord­ják, ördik le a törmeléket és háztartási hulladékot, a ker­tekben lekr.ssált füvet C, az ágyásokból kigyomlált dudvát. F. E. _ Nagy János miskolci olva­sónk panaszolja, hogy ház:;k előtt - a Szentpéteri kapu 73- 75. sz. bérház járdájában ha­talmas (8x3 méteres) gödör tátong, ami nyáron vízzel van tele, télen pedig befagy, s ha ráfiul! -i. hó, sok .áldoza­tot ejt az alattomos korcso­lyapálya. Mint irje elesnek ratia az emberek, főleg azok, akik nem idevalósiak, meg a bérházban lakók már nagyjából megszokták ezt az áldatlan állapotot. A levélből az derül ki, hogy a gond nem újkeletű. Megkérdeztük' a Városgond­nokság igazgatóhelyettesét, Pászk Józsefet: mikor szá­míthatnak változásra a Szentpéteri kapusak? Az igazgatóhelyettes el­mondta, hogy az idén télen már nem kell elcsúszástól tartani a környékbelieknek, mert az őszi kátyúzások al­kalmával sort kér' "-'k a Szentpéteri Kapu 73—75. számú ház előtti burkolati hiba .javítására is. Hozzátet­te még, hogy a gödör, melyet olvasónk említ, tu­lajdonképpen csak egy na­gyobb méretű mélyedés le­het. Szakmai nyelven az aszfalt besüppedése már kátyúnak minősül. A gödör szó pedig jóval mélyebb, . esetenként hiányos burko­latrészt jelöl. Levél mozicsatorna-ügyben Molnár Ferenc miskolci nyugdíjastól kaptunk leve­let, amelyben az Avason jelenleg kísérleti jelleggel üzemelő mozicsotoma ügye­ihez szól hozzá. Mint em­lékezetes, régebben arról esett szó lapunkban, hogy egy meglehetősen költséges Hozzuk helyre a lépcsősort! műszaki megoldás kellene ahhoz, hogy rögtön kizár­hassák a mozicsatoma vé­teléből azokat, akik nem fi­zetik be a havi díjat. Le­vélírónk úgy véli, hogy azért kár külön pénzt ki­adni, hogy a zugnézők ne láthassák az adást ö a 40 forint befizetését inkább támogatási költségnek te­kinti, és szívesebben adja a csatornát üzemeltető VTV-nek, minthogy azok nyereségét növelje, akik a szükséges műszaki beren­dezést, a dekódereket elő­állítanák. A levélíró fel­említi azt is, hogy Székes- fehérváron is sugároznak mozifilmeket, de ott in­gyen, Szerinte az emberek, műveltségi szintjének efné-A lésé legalább olyan jó bc-^ fektetés, mint a közvetlen, anyagi haszon. Utánaér- deklődtünk: a VTV nem tudná felvállalni az ingye­nes szolgáltatást, ugyanis nem lenne, miből. A tanácsi költségvetésből lehetne jut­tatni erre a célra, ám ott most minden forintnak ezer más helye akad. Mi cssjk a már többször is leírt véle- méhyünket hangoztathat­juk: sajnálnánk, ha az Eu­rópa nagyvárosaiban már megszokott szolgáltatás nem tudna meghonosodni itt Miskolcon ... Kopár buszmegállók ír- Ez a lépcsősor egykor szebb napokat látott. Aki manap­ság Lillafüreden jár, tapasztalhatja, hogy az utóbbi években nagyon elhanyagolt képei mutat egykor oly szép üdülőköz­pontunk. Amíg Tapolcát ha kis lépésekben is, de fejlesztik, a szemünk láttára megy tönkre Lillafüred. Ezt nem volna szabad megengednünk. Tudjuk, a város pénzére nem, vagy csak alig számíthatunk. De az apróbb javításokra, mint egy lépcsősor helyrehozatala nem is kellene központi intézkedé­sekre várni. Sokait jelentene, ha a miskolciak, a környékbe­liek felajánlanák segítségüket. „A martintelepiek jóleső érzéssel \ vették tudomásul, hogy megváltoztatták a 23- as autóbuszjárat közlekedési rendjét; útvonalába bevon­ták az Alföldi és a Csoko­nai utcákat. Ezzel meggyor­sították és kényelmesebbé tették az új nyomvonal kö­zelében lakók közlekedését is. Az örömbe azonban némi üröm vegyült. Nem kis ősz- szegbe került, hogy az em­lített utcákat alkalmassá te­gyék tömegközlekedésre, hi­szen az út szélesítésén, a csapadékvízgyűjtő építésén túl a közvilágítást is kor­szerűsíteni kellett. Érthetet­len azonban, hogy figyel­men kívül hagyva a város­rész lakóinak összetételét — jórészt idős emberekről van szó — kispórolták a busz­megállókból a szemétgyűj­tőket a lócákat, és az eső­beállókat ...” Miskolci olvasónk levelé­ből idéztünk. A felsoroltak­kal kapcsolatban megtud­tuk, hogy az említett két utca bekapcsolása a tömeg- közlekedésbe — ahogy pa­naszosunk is írja — tetemes összeget emésztett fel, s ezért nem maradt pénz a buszmegállók felszerelésére, ^tint azt többször megírtuk, egyetlen esőbeálló telepítése 80 ezer forintba kerül, s a városban joggal kérik ezt húsz helyen is az utasok. Az anyagiak azonban mind­össze öt esőbeálló létesítését teszik lehetővé, azokat pe­dig az évek óta igényelt és nagyobb forgalmú belvárosi részekben állítják fel. A martintelepieknek tehát egy ideig még várniuk kell. Más a helyzet a szemét- gyűjtőkkel, melyet két hé­ten belül pótol a város- gondnokság < mindegyik buszmegállóban. A padok kihelyezése már bonyolultabb dolog. Bár va­lóban sok az ide« ember a Martintelepen, ez évben már nem számíthatnak ar­ra. hogy lócán ülve várhat­nak az új buszmegállóban. Az az 50 darab amerikai pad ugyanis, amely rendel­kezésére állt a városnak, már mind a parkokba, az utcákra, a játszóterekre ke­rült. Jövőre azonban — ha lesz még pénz ilyen ülőal­kalmatosságokra — számít­hatnak rá az ott lakó idő­sek is. (B-r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom