Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-20 / 222. szám

így látják a kereskedők Már nem elosztás, még nem piac * Napról napra többen igénylik a reggelit Egy lisztes üzleti ajánlat háttere Svédasztalon a reggeli Különös vállalkozásba kezdett az avast Ifjúság ét­terem kollektívája. Mind­össze 12 forintért reggelit kínálnak az általános isko­lásoknak. Svéöasztalszerűen tálalják a teát, a kakaót, a kávét, a kenyeret, a péksü­teményt, a vajat, a mézet és a dzsemet: annyit ihat­nak, ehetnek az iskolások, amennyit bírnak. Csomagol­niuk viszont nem szabad. Mi az üzlet ebben a vállal­kozásban? — kérdeztük Panp Károly tói, az étterem vezetőjétől. — Bizonyára nehezen hi­szik el, valóban semmi ér­demleges hasznunk nincs ezen a vállalkozáson. Ne­kem is van egy 10 és egy 13 éves gyermekem, így ta­pasztalatból tudom, hogy a reggeli kapkodásban kevés idő marad a nyugodt, ké­nyelmes, bőséges étkezésre. A szülök sietnek, általában korábban mennek el hazul­ról, mint a gyermekek, akik nem tulajdonítanak különö­sebb jelentőséget a reggeli­zésnek. Élettani szempont­ból pedig nagyon fontos lenne a bőséges reggeli táp­lálkozás. Ennek hiánya mi­att szó szerint szenvednek az éhségtől1 a fiatalok, lan­kad a figyelmük az órán, s mindez a tanulás rovására megy. Hétfőn kezdtük az akciót, az első napon mind­össze ketten tértek be hoz­zánk reggelizni, pénteken már 13-an voltak. Számítá­saink szerint a jó étvágyú gyermekek körülbelül 9—11 forint értékű ■ ételt, italt vesznek magukhoz. Egy-egy reggelin a maximális hasz­nunk 1—2 forint lehet De hangsúlyozom, hogy nem azért kelünk korábban, és terítjük még az asztalokat már fél 7-re. Az igazi cé­lunk. hogy az egészségesebb táplálkozással egészségeseb­bé tegyük a tanulóifjúságot. Mondhatnánk, mindez Jó reklám az avasi étterem­nek. Valóban az, hiszen azok a fiatalok, akik ma A város határában Már végzik a lalajclőkc- szitést, a szükséges trágyá­zást a tavaszi telepítésekhez a miskolci Zöldért Vállalat gesztorsága alatt létesült bo­gy ósgyiimölcs-termelő szak­csoport területén. A város határában a Mis­kolci Kertészeti Vállalattól haszonbérbe vett területet készítik elő a tavaszi tele­pítéshez. A szakcsoport 10 hektárt vett bérbe, s azon- telepít tüske nélküli szed­ret, valamint málnát. A ter­vek szerint mintegy hat hektárra kerül szeder, a többin pedig málna terem majd. A szakcsoport tagjai átla­gosan 1000 négyzetméter te­rület gondozására vállalkoz­tak, de volt olyan tag is, aki 2000 négyzetmétert vállalt. A támberendezéseket, vala­mint a telepítést közösen végzik. Az egész területet érintő munkákat, mint pél­dául -a gyomirtást, permetez zést a kertészeti vállalat végz' el, megfelelő térítés ellenében. A tagokra csak a tövek körüli terület gondo­zása, a metszés, kötözés, nemkülönben pedig a szüret marad. A termést — a meg­állapodás értelmében — a Zöldérten keresztül értéke­sítik.' Miskolc határában a ko­rábbi években több szak­csoport alakult, elsősorban a vörösboros program kere­tében, s ezek már kedvező tapasztalatokat szereztek a közösen végzett munkában. Működik szedertermeiő szak­csoport is. Most újabb együtt munkálkodó közösség jött létre, amely nemcsax a külpiacon is jól értékesíthe­tő árut termel, de ennek ré­vén a saját jövedelmét is növelni tudja. Báhony vendégei Az Észak-magyarországi Vegyiművekbe látogatott Leonyid Zabelin, a Szovjet­unió gépgyártási miniszter helyettese. A vendéget tízta gú szakmai csoport Is elkí­reggelizni jönnek be, Jövő­re, vagy azután vendégei lehetnek az Ifjúság étterem­nek. Ez is egy módja an­nak, hogy a. jövő nemzedé­két rászoktassák a vendég­látóhelyek látogatására, egy olyan üzleti fogás, amely sokszorosan tisztességesebb, mint azok a csábító reklá­mok, amelyekről tudjuk, hogy a gyors és jelentős üzleti hasznot szolgálják. (szántó) A szabad árforma kifeje­zésének igazi jelentésével most már alighanem min­den hazai vásárló tisztában van, hiszen néha nem kis felháborodással veszik tudo­másul, hogy ugyanazt a hol­mit más és más áron kap­ják meg. Az eltérések okai­ról nemrég egy árellenőr­zéssel foglalkozó szakember nyilatkozott lapunknak. A miskolci kereskedelmi párt- bizottszg segítségével a cik­ket követően beszélgetésre hívtunk miskolci boltvezető­ket, hogy az ő véleményü­ket is megismerjük. + A TERMELŐK DIKTÁLNAK Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon mi­ért nem élnek jobban a sza­bad áralakítási lehetőségek­kel a kereskedők, hiszen így talán némileg ellensúlyozni lehetne az áremelkedések ha­tását. A gyorsan kibontako­zó vita sümmázata egyértel­mű volt: az árak eltérítésé­vel járó kockázat nem éri meg azt a kis hasznot, amit az új adórendszer meghagy az üzletvezetőknek. Hogy mit értenek kockázat alatt? Az esetleges vizsgálatokat és azt is, hogy a szomszéd üz­let vezetője — különösen, ha azonos vállalathoz tartoz­nak, — aligha örül, ha „alá­mennek” az árainak. Persze szakmája válogatja: az élel­miszer-kereskedelemben tíz— húsz fillér árváltoztatást is igencsak meggondolnak, míg a ruházati szakmában a di­vat, a piac diktál, így az engedmények és az áremel­kedések is lehetnek akár 40 százalékos mértékűek is. Nem titkolták a kereskedők azt sem, hogy az elmúlt évtize­dek felülről diktált árrend­szere kialakított egy érték­rendet, amely mélyen bele­ivódott a köztudatba, és ami azt eredményezi, hogy a kü­lönböző árak „gyanúsak”, mögöttük tisztességtelen hasznot sejtenek a vevők. A kereskedők ma úgy érzik, hogy belökték őket a piaci mély vízbe. Miközbén a ter­melők sorra emelik áraikat az üzletekben, csökken a ke­reslet, elfogy a kereskedői haszon. A monopolhelvzet- ben levő termelők diktál­nak: hiszen mit lehet tenni, ha egy hűtőszekrénygyár és két televíziógyár van, amely­nek azonban nincs képcső­gyára. .V Van olyan cég, amely az idén negyedszer emel árat. Ehhez jönnek még a burkolt áremelések, amikor jóval drágábban hozzák ki az „új” árut, amely alig kü­lönbözik a régitől... ♦ MIT ADNAK OLCSÓBBAN? A sokat emlegetett áralku természetesen akkor aligha működhet, ha a termelő dik­tál. Alkudhat persze a nagy- kereskedő is a kiskereskedő­vel, ám ma az üzletvezetők úgy látják, hogy csak az úgyszólván eladhatatlan hol­mit lehet olcsóbban besze­rezni a nagykereskedőktől. Ingyenheszélgetés a (engeren túlra A csodatelefonok titka sérte Sajóbábonyba; megte­kintették a poliuretán-lágy- habot előállító részleget, mellyel szovjet' cégek együttműködésére töreked­nek. Hosszú sor ácsorgóit a fő­város ban a Pozsonyi út egyik telefonfülkéje előtt. Türelmesen várakoztak, hogy ezen a készüléken te­lefonálhassanak. S bár az út másik oldalán két üres fülke árválkodott, senkinek nem jutott eszébe, hogy oda átmenjen. Itt ugyanis ingyen beszélhettek, amed­dig, kedvük tartotta. Innen hívták a nyugat-európai, sőt, a tengeren túli rokono­kat is. Végül is híre ment a csodatelefonnal: — még a postások is rájöttek, — ki­derítették a telefonberende­zés jótékonyságának okát. Vajon városunkban is megtörténhet-e, hogy egy nyilvános távbeszélő állo­más ilyen díjtalan szolgál­tatással csábítsa magához a telefonálókat? — kérdeztük Kiss Lászlótól, a Miskolci Távközlési Üzem vezetőjé­től. — Két-három esztendővel ezelőtt előfordulhatott volna több hasonló eket Miskolcon is. Ám csupán egy helyen, az Egyetemváros területén fedeztünk fel egy fülkét, ahol a számláló-rendszer eredménye nem egyezett a bevétel összegével. A külföldi diákok olyan speciális trükköt próbáltak meghonosítani, amivel „megszed itett ék” a készü­lék érmeérzékelő egységét. Ennek következményeként karácsony körül több száz­ezer forinttal károsították meg a postát. Nem akarunk tippeket adni senkine'-, hogy utánozzák őket, de elárul­hatjuk, agyafúrt technikai megoldással „rabolták ki” a készüléket. Végül is egy helyi szabadalommal megszüntettük annak a lehetőségét, hogy kfjátss- szák az érmeérzékelőt. Ma már városunk mind az 530 fülkéjét felszereltük ez­zel a kiegészítő biztonsági rendszerrel. Budapesten is ismerik a miskolci újítás lényegét, csak időbe telik, amíg az ottani 6 ezer nyil­vános távbeszélőállomási, átalakítják. Egyébként az a postai gyakorlat, hogy a számláló­berendezés állását minden­kor összehasonlítják, a per­sely tartalmával. Ha az eltérés a megenge­dettnél nagyobb, elrende­lik a vizsgálatot. Több­szörösen ellenőrzik a nyilvános telefon műkö­dését. Az előírás szerint az érem hiány okát soron kívül ki kell deríteni. Ennek az alaposságnak köszönhető, hogy az égyetemvárosi fül­ke jótékonykodását idejé­ben sikerűit megszüntetni. (szántó) Vajon az- árkülönbségek miért nem a minőségi kü­lönbségeket tükrözik? Azaz miért nem egyértelmű, hogy a belvárosi, jobb körülmé-j nyékét nyújtó üzlet drágább, és ahol szerényebbek a kül­sőségek, ott olcsóbb az ára is. A kereskedők szerint ez azért nem lehetséges, mert az üzletek között az tesz kü­lönbséget, melyik milyen ér­dekeltségi formában műkö­dik. Ezekből a formákból pedig elég nagy a választék. Arra is utaltak, hogy szerin­tük jelenleg a közvélemény nehezen fogadná el a drá­gább, „elit” üzletek, és a szerényebb, olcsóbb üzletek egymás melletti létezését. + ÖSZVÉRÁLLAPOT Az is nagyon sokszor el-J hangzott már különféle fő-} rumokon, hogy a sokat iri­gyelt, nyugati kiskereskede­lem nem pár százalékot „tesz rá” árrésként egy-egy árura, hanem ez elérheti az 50, de a 100 százalékot is. Ebből már lehet minőségi kereske­dést folytatni. De mit lehet tenni itthon, ahol egy ilyen mértékű emelés még tovább hajtaná felfelé az árakat? A boltvezetők úgy vélik, csak egy út van: gépesítéssel kell hatékonyabbá tenni a keres­kedelmet. Egy-két apróságot leszámítva, a kereskedelem gépesítése ugyanúgy elmarad a világszínvonaltól, mint né­hány évtizeddel ezelőtt. Az okos gének beszerzéséhez vi­szont tőke kellene, amellyel azonban nem nagyon ren­delkeznek a kereskedelmi vállalatok. A vitában elhangzott, hogy amit ma tapasztalhatunk a belkereskedelemben, amolyan öszvérállapot: már nem el­osztás, de még nem piac. Keverednek egymással apoJ, litikai és tisztán üzleti szem­pontok, nehezen áttekinthe­tők az érdekviszonyok. A' kereskedelem és főként a fo­gyasztók érdeke, hogy tisz-í tuljon a helyzet, és a szo­cialista piacgazdaság törjön előre. Ehhez azonban nem elég a piaci szabályokat a kereskedelem területén ér­vényesíteni, a változásnak minél hamarabb érződni kell a termelésben is. (kiss) Jfr A miskolci nyilvános telefonok már minden kísérlete­zésnek ellenállnak. Gomba­felvásárlás Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vál­lalat felvásárlóhelyei már veszik a gombát. A tinórut és a vargányát csak szárít­va fogadják el. A felvásár­lási ár a minőségtől függ. Az első osztályú gombáért kilónként 400 formtet fizet­nek. A fel vásári óhnlyékről Miskolcra szállítják a ter­mést. Innen Budapestre ke­rül, majd csomagolás után tőkés piacon értékesítik. Próbakörét A tokaj-hegyaljai borvi­déken megkezdődött pró­baszüret. Ez azt jelen, hogy az Állami Gazdasági Bor­kombinát szőlőültetvényei­ről napi átlagban két-három kiló termést szednek le. és annak préselése után. meg­mérve a must cukortartal­mát, következtetni lehet a nagy szüret megkezdésének idejére. A must cukortartal­ma a vártnál gyengébb, most még csak 12—13 szá­zalékos. Bizonytalanná teszi a szüret megkezdését az egyhetes, eső is. mivel a sző­lőtáblák egy része rothadás­nak indult. Szökőár: szökő ár?

Next

/
Oldalképek
Tartalom