Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-20 / 222. szám
így látják a kereskedők Már nem elosztás, még nem piac * Napról napra többen igénylik a reggelit Egy lisztes üzleti ajánlat háttere Svédasztalon a reggeli Különös vállalkozásba kezdett az avast Ifjúság étterem kollektívája. Mindössze 12 forintért reggelit kínálnak az általános iskolásoknak. Svéöasztalszerűen tálalják a teát, a kakaót, a kávét, a kenyeret, a péksüteményt, a vajat, a mézet és a dzsemet: annyit ihatnak, ehetnek az iskolások, amennyit bírnak. Csomagolniuk viszont nem szabad. Mi az üzlet ebben a vállalkozásban? — kérdeztük Panp Károly tói, az étterem vezetőjétől. — Bizonyára nehezen hiszik el, valóban semmi érdemleges hasznunk nincs ezen a vállalkozáson. Nekem is van egy 10 és egy 13 éves gyermekem, így tapasztalatból tudom, hogy a reggeli kapkodásban kevés idő marad a nyugodt, kényelmes, bőséges étkezésre. A szülök sietnek, általában korábban mennek el hazulról, mint a gyermekek, akik nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a reggelizésnek. Élettani szempontból pedig nagyon fontos lenne a bőséges reggeli táplálkozás. Ennek hiánya miatt szó szerint szenvednek az éhségtől1 a fiatalok, lankad a figyelmük az órán, s mindez a tanulás rovására megy. Hétfőn kezdtük az akciót, az első napon mindössze ketten tértek be hozzánk reggelizni, pénteken már 13-an voltak. Számításaink szerint a jó étvágyú gyermekek körülbelül 9—11 forint értékű ■ ételt, italt vesznek magukhoz. Egy-egy reggelin a maximális hasznunk 1—2 forint lehet De hangsúlyozom, hogy nem azért kelünk korábban, és terítjük még az asztalokat már fél 7-re. Az igazi célunk. hogy az egészségesebb táplálkozással egészségesebbé tegyük a tanulóifjúságot. Mondhatnánk, mindez Jó reklám az avasi étteremnek. Valóban az, hiszen azok a fiatalok, akik ma A város határában Már végzik a lalajclőkc- szitést, a szükséges trágyázást a tavaszi telepítésekhez a miskolci Zöldért Vállalat gesztorsága alatt létesült bogy ósgyiimölcs-termelő szakcsoport területén. A város határában a Miskolci Kertészeti Vállalattól haszonbérbe vett területet készítik elő a tavaszi telepítéshez. A szakcsoport 10 hektárt vett bérbe, s azon- telepít tüske nélküli szedret, valamint málnát. A tervek szerint mintegy hat hektárra kerül szeder, a többin pedig málna terem majd. A szakcsoport tagjai átlagosan 1000 négyzetméter terület gondozására vállalkoztak, de volt olyan tag is, aki 2000 négyzetmétert vállalt. A támberendezéseket, valamint a telepítést közösen végzik. Az egész területet érintő munkákat, mint például -a gyomirtást, permetez zést a kertészeti vállalat végz' el, megfelelő térítés ellenében. A tagokra csak a tövek körüli terület gondozása, a metszés, kötözés, nemkülönben pedig a szüret marad. A termést — a megállapodás értelmében — a Zöldérten keresztül értékesítik.' Miskolc határában a korábbi években több szakcsoport alakult, elsősorban a vörösboros program keretében, s ezek már kedvező tapasztalatokat szereztek a közösen végzett munkában. Működik szedertermeiő szakcsoport is. Most újabb együtt munkálkodó közösség jött létre, amely nemcsax a külpiacon is jól értékesíthető árut termel, de ennek révén a saját jövedelmét is növelni tudja. Báhony vendégei Az Észak-magyarországi Vegyiművekbe látogatott Leonyid Zabelin, a Szovjetunió gépgyártási miniszter helyettese. A vendéget tízta gú szakmai csoport Is elkíreggelizni jönnek be, Jövőre, vagy azután vendégei lehetnek az Ifjúság étteremnek. Ez is egy módja annak, hogy a. jövő nemzedékét rászoktassák a vendéglátóhelyek látogatására, egy olyan üzleti fogás, amely sokszorosan tisztességesebb, mint azok a csábító reklámok, amelyekről tudjuk, hogy a gyors és jelentős üzleti hasznot szolgálják. (szántó) A szabad árforma kifejezésének igazi jelentésével most már alighanem minden hazai vásárló tisztában van, hiszen néha nem kis felháborodással veszik tudomásul, hogy ugyanazt a holmit más és más áron kapják meg. Az eltérések okairól nemrég egy árellenőrzéssel foglalkozó szakember nyilatkozott lapunknak. A miskolci kereskedelmi párt- bizottszg segítségével a cikket követően beszélgetésre hívtunk miskolci boltvezetőket, hogy az ő véleményüket is megismerjük. + A TERMELŐK DIKTÁLNAK Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon miért nem élnek jobban a szabad áralakítási lehetőségekkel a kereskedők, hiszen így talán némileg ellensúlyozni lehetne az áremelkedések hatását. A gyorsan kibontakozó vita sümmázata egyértelmű volt: az árak eltérítésével járó kockázat nem éri meg azt a kis hasznot, amit az új adórendszer meghagy az üzletvezetőknek. Hogy mit értenek kockázat alatt? Az esetleges vizsgálatokat és azt is, hogy a szomszéd üzlet vezetője — különösen, ha azonos vállalathoz tartoznak, — aligha örül, ha „alámennek” az árainak. Persze szakmája válogatja: az élelmiszer-kereskedelemben tíz— húsz fillér árváltoztatást is igencsak meggondolnak, míg a ruházati szakmában a divat, a piac diktál, így az engedmények és az áremelkedések is lehetnek akár 40 százalékos mértékűek is. Nem titkolták a kereskedők azt sem, hogy az elmúlt évtizedek felülről diktált árrendszere kialakított egy értékrendet, amely mélyen beleivódott a köztudatba, és ami azt eredményezi, hogy a különböző árak „gyanúsak”, mögöttük tisztességtelen hasznot sejtenek a vevők. A kereskedők ma úgy érzik, hogy belökték őket a piaci mély vízbe. Miközbén a termelők sorra emelik áraikat az üzletekben, csökken a kereslet, elfogy a kereskedői haszon. A monopolhelvzet- ben levő termelők diktálnak: hiszen mit lehet tenni, ha egy hűtőszekrénygyár és két televíziógyár van, amelynek azonban nincs képcsőgyára. .V Van olyan cég, amely az idén negyedszer emel árat. Ehhez jönnek még a burkolt áremelések, amikor jóval drágábban hozzák ki az „új” árut, amely alig különbözik a régitől... ♦ MIT ADNAK OLCSÓBBAN? A sokat emlegetett áralku természetesen akkor aligha működhet, ha a termelő diktál. Alkudhat persze a nagy- kereskedő is a kiskereskedővel, ám ma az üzletvezetők úgy látják, hogy csak az úgyszólván eladhatatlan holmit lehet olcsóbban beszerezni a nagykereskedőktől. Ingyenheszélgetés a (engeren túlra A csodatelefonok titka sérte Sajóbábonyba; megtekintették a poliuretán-lágy- habot előállító részleget, mellyel szovjet' cégek együttműködésére törekednek. Hosszú sor ácsorgóit a főváros ban a Pozsonyi út egyik telefonfülkéje előtt. Türelmesen várakoztak, hogy ezen a készüléken telefonálhassanak. S bár az út másik oldalán két üres fülke árválkodott, senkinek nem jutott eszébe, hogy oda átmenjen. Itt ugyanis ingyen beszélhettek, ameddig, kedvük tartotta. Innen hívták a nyugat-európai, sőt, a tengeren túli rokonokat is. Végül is híre ment a csodatelefonnal: — még a postások is rájöttek, — kiderítették a telefonberendezés jótékonyságának okát. Vajon városunkban is megtörténhet-e, hogy egy nyilvános távbeszélő állomás ilyen díjtalan szolgáltatással csábítsa magához a telefonálókat? — kérdeztük Kiss Lászlótól, a Miskolci Távközlési Üzem vezetőjétől. — Két-három esztendővel ezelőtt előfordulhatott volna több hasonló eket Miskolcon is. Ám csupán egy helyen, az Egyetemváros területén fedeztünk fel egy fülkét, ahol a számláló-rendszer eredménye nem egyezett a bevétel összegével. A külföldi diákok olyan speciális trükköt próbáltak meghonosítani, amivel „megszed itett ék” a készülék érmeérzékelő egységét. Ennek következményeként karácsony körül több százezer forinttal károsították meg a postát. Nem akarunk tippeket adni senkine'-, hogy utánozzák őket, de elárulhatjuk, agyafúrt technikai megoldással „rabolták ki” a készüléket. Végül is egy helyi szabadalommal megszüntettük annak a lehetőségét, hogy kfjátss- szák az érmeérzékelőt. Ma már városunk mind az 530 fülkéjét felszereltük ezzel a kiegészítő biztonsági rendszerrel. Budapesten is ismerik a miskolci újítás lényegét, csak időbe telik, amíg az ottani 6 ezer nyilvános távbeszélőállomási, átalakítják. Egyébként az a postai gyakorlat, hogy a számlálóberendezés állását mindenkor összehasonlítják, a persely tartalmával. Ha az eltérés a megengedettnél nagyobb, elrendelik a vizsgálatot. Többszörösen ellenőrzik a nyilvános telefon működését. Az előírás szerint az érem hiány okát soron kívül ki kell deríteni. Ennek az alaposságnak köszönhető, hogy az égyetemvárosi fülke jótékonykodását idejében sikerűit megszüntetni. (szántó) Vajon az- árkülönbségek miért nem a minőségi különbségeket tükrözik? Azaz miért nem egyértelmű, hogy a belvárosi, jobb körülmé-j nyékét nyújtó üzlet drágább, és ahol szerényebbek a külsőségek, ott olcsóbb az ára is. A kereskedők szerint ez azért nem lehetséges, mert az üzletek között az tesz különbséget, melyik milyen érdekeltségi formában működik. Ezekből a formákból pedig elég nagy a választék. Arra is utaltak, hogy szerintük jelenleg a közvélemény nehezen fogadná el a drágább, „elit” üzletek, és a szerényebb, olcsóbb üzletek egymás melletti létezését. + ÖSZVÉRÁLLAPOT Az is nagyon sokszor el-J hangzott már különféle fő-} rumokon, hogy a sokat irigyelt, nyugati kiskereskedelem nem pár százalékot „tesz rá” árrésként egy-egy árura, hanem ez elérheti az 50, de a 100 százalékot is. Ebből már lehet minőségi kereskedést folytatni. De mit lehet tenni itthon, ahol egy ilyen mértékű emelés még tovább hajtaná felfelé az árakat? A boltvezetők úgy vélik, csak egy út van: gépesítéssel kell hatékonyabbá tenni a kereskedelmet. Egy-két apróságot leszámítva, a kereskedelem gépesítése ugyanúgy elmarad a világszínvonaltól, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az okos gének beszerzéséhez viszont tőke kellene, amellyel azonban nem nagyon rendelkeznek a kereskedelmi vállalatok. A vitában elhangzott, hogy amit ma tapasztalhatunk a belkereskedelemben, amolyan öszvérállapot: már nem elosztás, de még nem piac. Keverednek egymással apoJ, litikai és tisztán üzleti szempontok, nehezen áttekinthetők az érdekviszonyok. A' kereskedelem és főként a fogyasztók érdeke, hogy tisz-í tuljon a helyzet, és a szocialista piacgazdaság törjön előre. Ehhez azonban nem elég a piaci szabályokat a kereskedelem területén érvényesíteni, a változásnak minél hamarabb érződni kell a termelésben is. (kiss) Jfr A miskolci nyilvános telefonok már minden kísérletezésnek ellenállnak. Gombafelvásárlás Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat felvásárlóhelyei már veszik a gombát. A tinórut és a vargányát csak szárítva fogadják el. A felvásárlási ár a minőségtől függ. Az első osztályú gombáért kilónként 400 formtet fizetnek. A fel vásári óhnlyékről Miskolcra szállítják a termést. Innen Budapestre kerül, majd csomagolás után tőkés piacon értékesítik. Próbakörét A tokaj-hegyaljai borvidéken megkezdődött próbaszüret. Ez azt jelen, hogy az Állami Gazdasági Borkombinát szőlőültetvényeiről napi átlagban két-három kiló termést szednek le. és annak préselése után. megmérve a must cukortartalmát, következtetni lehet a nagy szüret megkezdésének idejére. A must cukortartalma a vártnál gyengébb, most még csak 12—13 százalékos. Bizonytalanná teszi a szüret megkezdését az egyhetes, eső is. mivel a szőlőtáblák egy része rothadásnak indult. Szökőár: szökő ár?
