Déli Hírlap, 1988. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)

1988-08-15 / 192. szám

Átadják a madárröpdét ' Csak ami a piacon megáll Medvebarlang, pancsolóval Útkereső vállalatok ■ Süteményt otthonról? ■ A gyárnak drágább ■ Ha krónikus as anyaghiány Nagy felháborodást vál­tott ki olvasóink körében egy felvétel, amelyet lapunk szerdai számában közöltünk. A fotó a Vadaspark Samu nevű vaddisznóját ábrázolta, amint éppen kedvenc cse­megéjét, a halat készül el­fogyasztani. Nem a jószág gusztusát kifogásolták, ha­nem azt vetették a sze­münkre. Hogy túl sokat fog­lalkozunk a panelházban felcseperedett Samuval. A park másik lakóiáról, a mostoha körülmények kö­zött élő Gabi medvéről vi­szont alig-alig számolunk be. Pedig ideje volna már — hangoztatták többen —, hogy az illetékesek nyilat­kozzanak: mikor költözhet „emberségesebb” körülmé­nyek közé a most csupán szorongva vegetáló barna- medve. Olvasóink véleménye ab­ból a szempontból minden­képpen jogos, hogy ha az ember a jelenlegi garázssze­rű betonkuckót nézi, azt kí­vánja, inkább ne lenne medvéje a Vadasparknak. (Aki esetleg még nem látta volna, annak a kedvéért el­mondjuk, hogy a bundás négylábú annyira szűkös ki­futóban tölti napjait, hogy két-három lépésnél többet semmilyen irányban sem tud megtenni. Mint azt Derecskéi And­rásaiétól, a Városgondnokság esztályvezetőjétől megtud­tuk, hamarosan jobbra for­dul a nagytestű állat sorsa. Bár a medve lét igényeit minden szempontból figye­lembe vevő barlangra nincs pénze a városnak, mindent megtesznek, hogy elfogadha­tó körülményeket teremtse­nek. A jelenlegi építményt előre és oldalra megnagyob­bítják, így a kifutóban a mostaninál lényegesen ké­nyelmesebben férhet el Ga­bi. A ketrecben még egy pancsolónak is jut majd hely. Jelenleg a tervet ké­szítik, s ha kézbevehetik a Városgondnokságon a doku­ISagvobb a í ütőér teke, mint a szénnek Biobrikett az Alföldre Nekünk nem kell? (Folytatás az 1. oldalról) Mindenki meggo \dolta már tavaly is, hogy mikor és mi­ért nyissa ki a pénztárcáját. Az áremeléseknek fogyasz­tóra való áthárításával óva­tosan kellett bánni, mert a lakosság csak nehezen, vág egyáltalán nem fizeti meg az immár drágává vált termé­keket, szolgáltatásokat. mentádét, elkezdik a mun­ka szervezését. Az bizonyos, hogy az idén nyáron már nem számítha­tunk a nagyobb kuckó át­adására. Pedig az lett volna az igazi, hiszen köztudott, hogy augusztus 20-án ün­nepli ötödik születésnapját a Vadaspark. Ebből az al­kalomból most már egészen biztos, hogy időben átadják az új, hazánk ragadozó ma­darait bemutató madárröp­dét. A három nagyméretű, s középen összenyitható ka- licka társadalmi munkában készült. Igen sokat dolgoz­tak az LKM, az Észak-ina­gy arországi Regionális Víz­művek, a December 4. Drót- művek szakemberei. Az al­kotmány, illetve a Szent Istvánnapi ünnepélyes át­adásig még a röpde környéké­nek rendezése, illetve a fém­rácsok barnára festése van hátra. A napokban a Vadas­park dolgozói elutaznak a fővárosba, hogy az állatkert­től, illetve a Magyar Ma­dártani Intézettől és Egyesü­lettől beszerezzék azokat a szárnyasokat, amelyek au­gusztus 20-án már be is köl­töznek új, királyasztali ott­honukba. B. A. Balázs Bertalan, a Miskol- d Vendéglátó Vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettese: — Rendkívül nehéz évre számítottunk januártól. Sok volt a bizonytalanság a ter­vekben, mert ekkor még nem tudtuk, hogy az áfa mi-i lyen hatással lesz az iparra és a lakosságra. Vendéglátó- helyeink forgalma már ta­valy visszaesett. Rosszak voltak az előjelek az ide­genforgalom alakulásáról. Ezek a feltételezések sajnos igazolódtak. Forgalmunk az év első hat hónapjában 13,4 százalékkal csökkent. Ezzel azonban már előre számol­tunk, ezért ésszerűsítettük a költséggazdálkodást, amely- lyel sikerült elérni, hogy az első fél évet végül is 14.1 millió forintos nyereséggel zárjuk. Más vidéKi vállala­tokkal összehasonlítva jó eredménynek számít ez az ^-összeg. A forgalom csökke­nését a telt házzal működd, drágább, de magasabb szín­vonalú szolgáltatást, nyújtó vendéglátóhelyeinktől, és a szerződéses üzleteinkből be­folyt összegek is ellensúlyoz­ták. Mindenben visszaesett ugyan a forgalom, de legin­kább a cukraezsateményeki- böl fogyott lényegesen keve­sebb. Ezek ára emelkedett a. legjelentősebben, átlagosan 40 százalékkal. Míg főzni, sütni csak-csák megtanultunk, a gyű mól es­és zöldségfélék otthoni mély­hűtése azoknak adatott meg. akiknek van fagyasztószek­rénye. Nem kelendőek a Miskold Hűtőipari Vállalat termékei. Pataky Pál igaz­gató a nyereség erőteljes csökkenéséről beszélt: afc A Vadaspark legújabb lakója az egyesztendős benáthe- gyi lány. A kutyát a napokban hozta ide a tulajdonosa. Hal­lotta, hogy az intézményben fajtiszta kutyák tenyésztését fontolgatják. Igaz ugyan, hogy a magyarfajta ebek nevelé­sével szeretnének foglalkozni, de befogadták az ajándék bernáthegyit is. (Fejér Ernő felvételei) Jutalom tudományos fokozatokért A kollektív szerződések ez évi módosítása alkalmával több vállalat korszerűsítette anyagi érdekeltségi rendsze­rét. Új bérezési, premizálási, jutalmazási szabályokat álla­pítottak meg. melyekkel a dolgozók döntő többsége egyetértett Az egyetemi, főiskolai dip­lomák. valamint a tudomá­nyos fokozatok megszerzésé­nek ösztönzésére például tu- talomösszeaeket állapítottak meg az LKM-ben. a BVK- ban és az ÉMV-ben. A Bor­sodi Vegyi Kombinátban a tudományok doktora fokozat elnyerése esetén 24 000 forin­tot. a kandidátusi fokozat megszerzésekor 14 400 forin­tot. egyetemi doktori fokozat elérésekor 7200 forintot biz­tosit a gyár jutalomként. Egy új üzemrésszel gaz­dagodott a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ládi telepe a közelmúltban. Meg­írtuk, hogy üzembe helyez­ték a brikettáló gépsort, amelyen a korábban veszen­dőbe ment fűrészport fel­dolgozhatják. A közeljövő­ben egy úgynevezett riink- kérgezö gépet is munkába állítanak, s akkor teljes lesz a technológiai sor. A fűrészporból és a ké­regzúzalékból készülő bri­kett kalóriaértéke kilogram­monként 3880 kalória. Csu­pán egyszerű összehasonlí­tásként: a megyében bányá­szott szénfajták fűtőértéke mintegy 200—300 kilokaló­riával kevesebb. Az utóbbi években csak- | nem minden ősszel gond volt a szénellátással. A Tü- zép-telepeken hosszas sor­baállás után juthattak szi­lárd tüzelőanyaghoz. Ezek után feltételezhető volt, hogy a brikettáló üzem termékei iránt nagy lesz az érdeklő­dés. Jurkó László, az erdő­gazdaság kereskedelmi és marketing osztályának ve­zetője elmondotta, hagy már a beruházás kezdete előtt, 1986-ban elvégezték a piackutatást. Az ország valamennyi Tü- zép-telepének megküldték az ajánlatukat, részletesen is­mertették a fabrikett elő­nyeit. Végül is csupán az Alföldi Tüzép Vállalat mél­tatta válaszra a levelüket Velük kötöttek megállapo­dást a teljes mennyiség át­vételére. Az idén 1200 tonna brikettet küldenek az alföl­di Tüzép-telepekre. A meg­rendelők elégedettek lehetnek a tü- zrlnivalóval, mivel hajlan­dók akár 6—8 ezer tonna átvételére is. A ládi üzem brikettáló gép­sorának a névleges kapaci­tása körülbelül ennyire te­hető. Megtudtuk, hogy a fabri­kett tonnánként 2800 forint­ba kerül. Ezt természetesen valamelyest megdrágítja a szállítási költség. Az alföldi tüzelőanyag- kereskedőnek mégis megéri. Ilyen esetek­ben szokás mondani: senki nem lehet próféta a saját hazájában... — Már tavaly számoltunk azzal, hogy az elmúlt évi­nek csupán 48—50 százalé­kát éri el az idei nyereség. Hogy ezt a visszafogott ter­vet teljesíthessük, a termelés 20 százalékos növelését ha­tároztuk el. Mivel a belső kereslet — az áremelkedé­sek hatására — visszaesett, új piacok felkutatására volt szükségünk. Terveztük, hogy a Szovjetunióba irányuló ex­portunkat növeljük. Az idén kötött áruforgalmi megálla­podás azonban a gyorsfa­gyasztott termékeket levette a Szovjetunióba szállítható termékek listájáról. A tőkés országokba történő eladást egy új burgonyagyártó vonal megvásárlásával akartuk fo­kozni. A tavalyi árakon er­re meg is volt a pénzünk, de a különféle közgazdasági in­tézkedések miatt jóval többe kerül a még tavaly kalku­lált 177 millió forintnál. Ne­hezítette a gyár helyzetét a termelési költségek — ener­gia, csomagolóanyagok folyamatos növekedése, a bankkamatok emelkedése, a pénzellátás akadozása, vala­mint a dollár fel-, és a fo­rint leértékelődése. A tőkés piacra is 2 ezer tonnával kevesebbet szállíthatunk, mint amennyit tervbe vet­tünk. A felsoroltak követ­keztében keletkezett veszte­ségeket azonban áremeléssei sem pótolhattuk, hiszen ak­kor még kevesebbet vásárol­tak volna. Remér-ünk van arra. hogy a második m évben az árbevételeink ö- vekednek. amely várható­an csökkenti veszteségeinket!. Az idén tovább csökkent» fizetőképes kereslet a Bor­sod Megyei Állami Építőipa—, ri Vállalat munkája iránti' Rendkívül kevés kelt el a házgyár termékeiből. A» alacsony kihasználtság mi­att itt képződött a legna­gyobb — 45 millió forintos veszteség. Néhány új terme-, kük — mint a nyugati pi­acra szánt távtartó kocka és a biobetonból készülő Duri— sol — egyelőre felfutóban van. Vállalati szinten e» millió forintos veszteség ke­letkezett. Az ütemes építési» — esetenként az átadást is gátolta — a krónikus anyag­hiány. Emiatt az első féi évben több épületet nem si—, került befejezni, így az ár­bevétel is elmaradt, s a pénzükre csak a második fél évben számíthatnak. (sókra) j A V(ihászat szerkezetátalakításáért » Gondolatcsere A Lenin KvhämN Mű­vekben ma kezdődnek ax V. innovációs hetek. A rendez­vénysorozattal a vállalat szerkezetátalakításából adódó műszaki feladatok megoldá­sát kívánják elősegíteni. A Vasos Művelődési Ház színháztermében „A struktú­raváltás emberi tényezői” címmel dr. Lakatos Gyula, a Politikai Főiskola docense tart előadást, majd Csathó Géza, az LKM gazdasági igazgatóhelyettese, az MTESZ intézőbizottságának titkára ismerteti a szeptember 30-ig tartó innovációs hetek prog­ramját. Rekultivációs szak­mai építótóoort szerveznek augusztus 22. és 28. között, a gyár KISZ-tagjainak rész­vételével a Garadna-völgyi dolomitbánya meddőhalnájá- hoz. A szakmai irányításra a Kossuth Lajos Tudomány­egyetemről érkezik két hall­gató. A XII. diósgyőri munkás­napokat szeptember 2, 3, és 4-én tartják. A váftalaA pályakezdőit 14-én fogadják^ 22-én pedig a II. diósgyőri folyamatos öntési szimpó-J ziumot rendezik meg. Aj Nehézipari Műszaki Egye-- tem hallgatóit és a karok képviselőit hívták meg a» szeptember 26—i fórumraj Técsey Ferenc .volt gyárigaz­gat ' sírját 28-án koszorúz- zák meg. Tudományos emJ lékülést is szerveznek szüle-J tésének 150. évfordulója aH kaiméból. Találkozó lesz aznap dél­után az ómassai őskohónál, amelyen a Tudományos Egyesület és a Kohászati Egyesület nyugdíjas tagjai vesznek részt, este pedig szakestélyt tartanak az LKM műszaki klubjában. Az V. innovációs hetek szeptember 30-án zárul; ahol értékelik a rendezvény- sorozatot. Ekkor alkotói és nívó díjakat, valamint ki­tüntetéseket és jutalmakat adnak át. Rögzítik az üzenetet A mezőgazdasági ter- i menyszáritoknak most van a szezonja. Ha meghibásod­nak és hiányzik valamilyen alkatrész, nagy mennyiségű élelmiszernek, vagy takar­mánynak való termény ke­rülhet veszélybe. Az Agroszolg Részvény- társaság márciustól, de jog­elődje a Teszöv szolgál­tatási főágazata már több, mint tíz éve végzi a megyé­ben a szemestermény-szá- rítók esetenkénti, és áta­lánydíjas javítását, karban­tartását Segítségükre van­nak a megrendelő partne­reknek azzal is, hogy kü­lönféle alkatrészeket sze­reznek be a javításhoz. Azért is szükség van erre. mert a területükön átvállal­ták a gyártóktól a Sirokkó es rapti a Colman. típusú terménv-J szárító márkavédelmét. Az üzemeltetőkkel közösen már a szezon előtt is Intenziven dolgoztak, hoav a betakarí-1 tás ideiére minél üzembiz-l tosabbak legyenek a beren-4 dezések. Ha mégis előfordulna meghibásodás, a gyors el­hárításnak igen nagy sze­repe van. Budai István, a szolgáltatás vezetője el­mondta, hogy augusztus kö^ zepétől bevezetik a hét. végi üzenetrögzítővel működő ügyeletet. A szolgáltatók igen rövid határidőt szab­nak maguknak a javításra; hiszen 24 órán belül vállal­ják. Tehát a szombaton és vasárnap reggel fél 9-ig be-' érkező hibabejelentésekre igyekeznek még aznap megy indulni. Utolsó igazítások a madárrópde fémszerkezetén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom