Déli Hírlap, 1988. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)
1988-08-12 / 190. szám
Csalóka a kereseti igazolás Reformra szorul az ösztöndíj-rendszer is !Sépi ellenőrök a diák szociális ellátásról A szeptemberi első csengő szót leginkább a most először iskolába induló gyerekek várjak. Számukra az első iskolatáska kiválasztása, kézbevétele nagy öröm. Azonban gyorsan koptatják ezeket a nagyobb diákok is. Bár idén a füzetcsomagokat nem tudtuk kedvezménnyel megvásárolni, annak a hírnek mindenképpen örülhetünk, hogy a Piért Blas- kovics utcai raktáráruházában, ameddig a készlet tart, 30 százalékkal olcsóbban adja az iskolatáskákait. Telefon, szociális kedvezménnyel Féláron kötik be Idáig 1100 telefonkötvényt jegyeztetlek városunkban. Az első ütemben mintegy 2800 eladására számítanak. Valószínű- hogy a telefonra várók közűi többen vannak, akik kétkedve fogadták a bejelentést, miszerint kötvény nélkül jó ideig hiába várnak készülékre. S természetesen több százan nem képesek kifizetni a kötvényért járó 25 ezer forintot. Mire számíthatnak azok a teieronigenyioK, akik nem engeanbuk meg a Kötvény jegyzést? — írért áeziúK Dunyi Andrastietol, a Miskolci 'távközlési üzem Tanácshaz téri kötvényiroda,iának vezetőjétől. — Először a kötvényesek igényeit elégítjük majd ki. Utána területenként, Mar- tintelepen, Szirmán, Alsó- és felsőzsolcán, a Szentpé- teri kapuban és a belvárosban a beköthető telefonvonalak 5 százalékát azok között osztjuk el, akik jogosultak szociális kedvezményre. Hangsúlyozom, hogy aki j mar egyszer kifizette a 25 ezer forintot, kötvényt jegyzett, s ine&aapia az ezzel járó jogokat, az nem jogosait újabb szociális kedvezményre. A regi igény lésetret altkor is nyüvántartjuk, ha benyújtóik nem vásárolták teieíonkotvényt. Am akik most kérnek készülékét koi- vényjegyezletes nélkül, azoknak egy adatlapot kell kiállítaniuk. Ennek aiapjan bírálják el. jogosultak-e szociális kedvezményre. Ebben le kell Írniuk foglalkozásukat, jövedelmüket, egészségi állapotukat. válaszolniuk keli, rendelkeznek-e ingatlannal, gépkocsival. A későbbiekben egy bizottság — amelyben helyet kap a tanács egészségügyi és szociális osztályának s a Postaigazgatóságnak a képviselője, felállítja a fontossági sorrendet a telefonra várók között. A szociális kedvezményben részesülőknek a 12 ezer forintos szóló, illetve a 8 ezres ikervonalért csupán fele árat kell fizetniük. Az idáig jegyeztetett kötvények számát tekintve már mintegy 50—60 úgynevezett „szociális telefon” elosztására van kilátás. Sajnos, ez nagyon kevés a rászorulók számához képest. (szántó) Három japán orvosprofesszor látogatását fogadtak szerdán Miskolcon, a megyei kórházban. A neves szatc- emberek — professzor Saso és munkatársai — ideggyógyászok, belgyógyászok és érsebészek számara tartottak előadást az agyi keringési zavarok oetegségének kezelésével szerzett tapasztalatokról, s a betegek rehabilitációjáról. A japán j nemzeti kórház szakemberei közvetlen hangulatú eszme- j cserét folytattak a megye: j kórház vezetőivel, amelynek során felmerült a specialisták cserelátogatásának lehetősége is. Noha a tervidőszakban célul tűzték a diákszociális ellátás fejlesztését, a segélyezési gyakorlat meg mindig nem egységes, a különböző szervek ilyen célra $zánt pénzalapjait elkülönítve kezelik, s ez rányomja bélyegét a felhasználás hatékonyságára is. Ilyenformán summázták megyei népi ellenőreink annak a vizsgálatnak a tapasztalatait, amelyet a diákszociális ellátás Borsod megyei helyzetének feltárására folytattak. Mindenekelőtt megállapították: e téren alapvető az ellentmondás az anyagi lehetőségek szűkössége és az igények növekedése között. Ezzel magyarázható, hogy a tanácsok számára egyre nehezebb feladatot jelent a rangsorolás, a rászorultság elbírálása, s az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése. E tekintetben rontott a helyzeten az iskolák körzetesítése: a bejáró-utazó tanulók fizikai és idegi megterhelése jóval nagyobb, mint azoké, akiknek a lakóhelyén van az iskola. • LEGFELJEBB A MENZÁT... ► A népi ellenőrök a vizsgálat során alapvető tapasztalatként állapították meg: a napközis igényeket általános iskoláink teljes egészében ki tudják elégíteni. Már csak azért is, mert az alsó tagozatosoknak a 60 százaléka, a felsősöknek viszont csupán a 20 Százaléka veszi igénybe a napközis foglalkozást. Ez utóbbiban szere- , pet játszik, hogy a térítési 1 Kocsonyázott pisztrángtekercs és csuszaparfé A felsőzsolcai tanács csütörtöki ülésén többek között megvitatta a gyámügyi munka helyzetét a nagyközségben. A testület megállapította. hogy a magatartási okból veszélyeztetett gyermekek száma kilenc százalékkal nőtt. Ezért a községben gyakoribbak a védőnői, óvónői ellenőrzések. Ugyanakkor továbbra is rendszeres a rendkívüli gyámügyi, valamint a nevelési segély. Ez utóbbi ősz- szegét a végrehajtó bizottság 800. illetve 1200 forintban jelölte meg. művészek Három fiatal séf nagy terveket sző: szeretne betörni a nemzetközi élvonalba. Itthon már nevük van, hiszen magyar válogatottak. Egyikük Miskolcon vált az ízek mesterévé. Ortó Gyula a Miskolci Vendéglátó Vállalat központi hidegkonyháján, a Tokaj vendéglátóházban dolgozik. Feltűnést keltett remekeivel a tavaszi gasztronómiai kiállításon s ennek, köszönheti, hogy felhúzhatta a képzeletbeli címeres mezt. Társaival, Varga Károllyal (Kecskemét) és Laczó Istvánnal (Tatabánya) Kecskeméten készültek fel a nemzetközi megmérettetésre. Itt, a „táborban” beszélgetünk. Elmondta, hogy Kandik Ferenc. a miskolci hidegkonyha vezetője a mestere, s még az alföldi városba is elkísérte, hogy szakmai tanácsokkal lássa el. Dózsa György Oscar-díjás mesterszakács. a válogatott vezetője irányítja őket a felkészülésben. — Októberben Pozsonyban rendezik meg az Integras ’S8-at, a fiatal szakácsok, cukrászok és felszolgálók nagy nemzetközi seregszemléjét — tájékoztatott Ortó Gyula. — Ezen nyolc szocialista ország ifjú konyhamüKandik Ferenc magyaráz az ifjú válogatottaknak. Jobbról a második: Ortó Gyula vészei vesznek részt, még a távoli Kubából és Mongóliából is. — Milyen menüvel készülnek? — Kocsányozott pisztrángtekerccsel. baracskai halerőlevessel, vitaminsalátával, kalocsai ponttyal és csuszaparféval. < Ez lesz a nemzeti menü, de emellett hidegtálat is készítünk. Ez az étlap bizonyára elnyeri a zsűri tetszését is ... (temcsi) díjak növelését követően a szülők — abban a hitben, hogy a nagyobb gyereK mar felügyelet nélkül is boldogul —, legfeljebb a menza befizetését vállalják. Érveikkel vitatkozni nehéz, különösen ott, ahol szükségmegoldásokkal biztosítják a nap-, közis elhelyezést. Ellentmondásos a helyzet a térítési díjak körül is. Az érvényes rendelkezések szerint megállapításukra a kereseti kategorizálás volna az irányadó, amelynek alapja a hivatalos keresetigazolás. Csakhogy a nem ellenőrizhető jövedelmek köre az utóbbi években oly mértékben bővült, hogy a keresetiigazolások már elvesztették hitelüket. Gyakorta előfordul, hogy éppen a jól kereső szülők gyerekei jutnak különböző szociális kedvezményekhez a csalóka keresetigazolási rendszer nyomán. • HIÁNYOS KOMFORT A középfokú oktatási intézetekben a kollégiumi elhelyezések igénylésének csökkenése tűnt fel népi ellenőreinknek. Főként a szakmunkásképző intézeteknél jellemző ez. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a kollégiumban lakó szakmun, kástanulók szülei családi pótlékot nem kaphatnak, de oka az is, hogy a diákszállások komfortja sokfelé hiányos. Nagy létszámú —esetenként 24 személyes — szobák, emeletes ágyak, lestrapált berendezések, zsúfolt tanulótermek riasztják el a diákokat, s inkább vállalják a bejárás kényelmetlenségeit A kollégiumi térítési díjak rendszere bonyolult, s az ösztöndíj-rendszer is ellentmondásos. A szakmunkástanulók csaknem 90 százaléka kap ösztöndíjat — minimális összeget még bukás esetén is —, a gimnáziumok erre szánt kerete viszont csekéh”. s csupán a fizika: dolgozók gyermekei részesülhetnek belőle. Reformra szorulna hát az ösztöndíj-rendszer, minthogy ebben a formában egyik iskolatípusban sem ösztönöz ma már senkit semmire. Ez alkalommal népi ellenőreink a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen és a sárospataki főiskolán is vizsgálták a diákszociaiis ellátást. Egyebek között a kollégiumi elhelyezés feltételeit kifogásolták, főként a zsúfoltság miatt. De megállapították azt is. hogy több hűtőgép, mosógép és televízió kellene a — felújításra szoruló — kollégiumokba. Az ösztöndíj-rendszer egvéb- ként az egyetemen is Korrigálásra szorul, kiváltképpen azért, mert a támogatások és juttatások összege nem tart lépést az inflációval. A vizsgálat során például elemezték a népi ellenőrök, hogy milyen terhet jelent a családok számára egy-egy hallgató taníttatása. A tankönyvek és jegyzetek költsége a jelenlegi tanévben 7200 forintra emelkedett, míg a szociális támogatás 13—15 ezer forint volt. Az egyéb kiadások nagy hányadát tehát — az étkezés, ruházkodás, utazás, kulturális igények — a családoknak kell előteremteniük. • EGYHANGÚBB A MENU Népi ellenőreink különösen nagy figyelmet szentelnek a diákétkeztetés helyzetének elemzésére. Megállapították: kezdetben javította az ellátás színvonalát az, hogy a diákétkeztetést vállalati és szövetkezeti kezelésbe adták. Csakhogy a vendéglátó egységek jövedelem-érdekeltségük miatt lassanként csökkentették a konyhai és segédszemélyzet létszámát, az evőeszközöket silányabbra cserélték, a menü egyhangúbbá vált, a mennyiség csökkent. Jelenleg Borsodban több, mint 50 ezer diák veszi igénybe a szervezett étkeztetést, ám ennek bővítése közérdek volna. A diákszociális ellátás valamennyi szintjén és valamennyi formájában komoly gondok vannak — foglalták össze a tapasztalatokat a népi ellenőrök. Az intézmény- rendszer csak korlátozottan képes a pedagógiai feladatok megvalósítását segíteni, a rendszerben rejlő hibák azonban csupán egységes szociálpolitikai elvek szerint küszöbölhetők ki. (r) líiitfötdön kedvelik I//írnak a faszénégető boksák A bükki kirándulok, járva a turistaösvényeket, gyakran találkoznak az ősi erdei mesterség művelőivel, a faszénégetőkkel. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi igazgatóságának területén három helyen izzanak ez:'-ben a nyári melegben is a faszénégető boksák. Mint Posta János, az igazgatóság műszaki vezetője elmondotta, a korábban szétszórtan működő boksákat csoportosították, s most a Garadna-völgyben két. Répáshuta határában három, míg a Lustavölgyben egy helyen égetik a faszenet. A bükki „erdei embereken” kívül, akik Tardonáról és Répáshutáról töltik napjaikat az izzó boksák mellett, felsőtárkányiak is vigyázzák a tüzet. A lillafüredi igazgatóság az idén a Bükkben kitermelt fából a tervek szerint 8000 mázsa faszenet éget. Ebből már elkészült 3000 mázsa. Ezt csomagolva, részint a hazai piacon, részint pedig külföldön értékesítik. Az ipari felhasználás mellett különösen kedvelt ez a termék á kirándulásokon, sza- badtúzön történő sütésnél- főzésnél. A faszén égetésére elsősorban az úgynevezett tisztításból, vagy a seléjtként kitermelt fát használják fel. És pedig a bükköt és a gyertyánt, amelyek kemény, szívós fájából a parazsat jól tartó faszenet izzítanak. Jap pFöissszßrok a megyei kómázbari
