Déli Hírlap, 1988. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)

1988-08-01 / 180. szám

Panaszkodik a kereskedő és a vendéglős Bajok érdekeltséggel a Egy másnak tart< znak • Boltvezetőt is nehéz találni Glasztynoszty kellene az áruellátás ügyeiben is! Csök­kent az üzletekben forga­lom. kevesebbet vásárolunk. Továbbra is hiányzik a i munkaerő, cs a személyi ,jö- i vedelemadó „befagyasztotta'' 1 az érdekeltséget. Ezek a | megállapítások a miskolci i kereskedelmi és vendéglátó- i ipari pártbizottság végrehaj- j tó bizottságának legutóbbi ülésén hangzottak el. A bi- [ zottság arról tárgyalt, ho­gyan alakult a kereskedelmi és vendéglátó vállalatok első félévi gazdálkodása Miskol­con. Dr. Sugár János, a gazda­ságpolitikai munkabizottság vezetője mondta: — Az új adórendszer be­vezetése miatt jelentkező év eleji gondok részben meg­oldódtak, részben háttérbe szorultak. A vállalatok ugyanis most kimondottan üzleti munkával foglalkoz­nak, ám látszik, hogy a „szőnyeg alá söpört” adó­kérdésekre legkésőbb az év végén választ kell kapniuk. Az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a vendéglátóipar forgalma is jelentősen csök­kent az első fél évben. Né­hány tartós fogyasztási cikk­nek és az építőanyagoknak azonban most is növekszik a forgalma. A hiánycikkek kö­re változó, de az importkor­látozás hatása erősen érez­hető. Ha a vevő nem talál valamit, nehlz helyzetbe ke­rülnek a kereskedők. Nem eléggé nyílt a tájékoztatás az áruellátás nehézségeiről, ezért nem tudják a vásár­lók, miben ludas valójában a kereskedő és miben nem.. * KI ÁLLJON A PULT MÖGE? Nagy Lajos, a Borsodi Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat nyugdíjas igazgatója szerint az első fél év válla­lati eredményeiből nem lehet messzemenő következtetése­Vizsgálatok a fogyasztók érdekében A megyei kereskedelmi felügyelőség által a vásár­lók érdekében elvégzett vizsgálatok száma az elmúlt évben 1417 volt. Az ellen­őrzések' több mint felénél, 793 esetben vonták felelős­ségre a rajtakapottakat. Büntető feljelentésre hat al­kalommal volt szükség, sza­bálysértési feljelentést pe­dig 38-szor tettek. A pénz­bírságok száma 485, s ösz- szegük csaknem másfél mil­lió forint volt. Az ellenőr­zött presszókávék 10,ö, a fagylaltok 14.8, az italok 5.8. az élelmiszerek 8, a ruháza­ti cikkek 18.6 és az építő­anyagok 33.3 százalékának minősége kifogásolható volt. Ezek az adatok még akkor js elszomorítóak, ha tudjuk, hogy a vizsgálatok rendsze­rint a gyanús területekre i^täyulUk. két levonni. A vitában el­hangzott: a vállalatok az' el­ső hónapokban keményen megkurtították a költségei­ket, és ingatlanokat is elad­tak. E két tényező végül is eredményként jelenik most meg, ám sem egyik, sem másik módszer nem folytat­ható az év második felében. Az már most is látszik, hogy a vállalatok differenciálód­nak: a sikeresebbek mellett akadnak leszakadóban levők is. Sajnos ez nem a cégek jó vagy rossz kereskedelmi munkájának a következmé­nye elsősorban, hanem azzal függ össze: kit hogyan érin­tettek a szabályozóváltozá­sok. Most már nemcsak a .pe­remterületi kis boltokba nincs jelentkező, hanem a nagy üzletek vezetésére is lámpással kell vállalkozót ta­lálni. A bizottsági ülésen feltették a kérdést: vajon az iparból felszabaduló munka­erő megjelenik-e valaha is a kereskedelemben? Valószí­nűleg jó ideig nem, mert a pult mögött állóknak nagyon keveset fizetnek. Ségíthetne az egyéni jövedelemérdekelt- ség erősítése, de ezt a sokat hangoztatott célt a személyi jövedelemadó fékező hatása miatt ma jóval nehezebb el­érni, mint régebben — mondják a kereskedők. Si­mon Sándorrá, a kereske­delmi pártbizottság titkára úgy fogalmazott, hogy ma­napság a kereslet és a kíná­lat is egyaránt hullámzó, nehezen követhető. De né­hány cég egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe kerül: a Mátra Füszértnek például 24 vállalat tartozik hosszabb ideje, elsősorban a kisebb fogyasztási szövetkezetek kö­zül. A Füszért kénytelen hi­telt felvenni, mert az ugye nem teheti meg, hogy adó­sainak nem szállít árut, hi­szen akkor ki látná el az aprófalvakat? + SZABADABB MOZGÁSTERET A kereskedelmi és vendég- latóipari vállalatok általában a nyereségelvonás mérséklé­sét. a vállalati önállóság gyakorlati megvalósítását szeretnék elérni, hogy a bel­kereskedelem „leértékelődé­se” ne váljon tartós folya­mattá — hallottuk. Valamennyi cég keresi az ösztönzőbb üzemeltetési for­mákat, a hatékonyan műkö­dő gazdasági társulások megteremtésének lehetősége­it. A bizottsági vitát hall­gatva úgy tűnt: a szabadabb mozgásteret kell teremteni a kereskedelemben és a ven­déglátásban is. Azt persze nehéz lenne megjósolni, hogy ezen a nyílt küzdőtéren, ha egyenlő feltételekkel lépnek majd ringbe a magánvállal­kozók és az állami, szövet­kezeti egységek, melyik tá­borból és mennyien marad­nak meg, s hányán buknak el... (kiss) 5(c A dinnyésgazdák szerint az idei termés bőséges, ám a minősége nem teljesen kifo­gástalan. Még több csapadékra lett volna szükség ahhoz, hogy nedvdásabb legyen, s ak­kor két-három kilóval többet is nyomna a mérlegen. Feldolgozva többet ér Vadpörkölt az étlapon A vadhús forgalmazását törvény szabályozza — hal­lottuk Szabó János megyei vadászati foielügyelotöl. — A vadászok minden évben hatvan kilogrammot vihet­nek haza, a többit a vadász- társaság értékesíti. Általá­ban a Magyar Vadkereske­delmi és Szövetkezeti Vál­lalatnak adják el. innen pe­dig külföldre szállítják az egyébként itthon is kedvelt és keresett vadhúst. Megyénkben ' is megjelent a konkurencia, hiszen a MAVAD mellett, a VADEM és a HUNOR is felvásárol, értékesít. Persze a szerze- dött mennyiségen felül az erdészet, vagy a vadásztár­saság annali ei a húsból. Embernek nem árt Permetezéssel a gyomok ellen Miskolcon sokfelé — első­sorban a belső területeken — kis kerti traktor után kap­csolt permetezőgéppel gyom­irtást végeznek. Többen ag­gódnak amiatt, hogy az egészségre nem veszélyes-e az alkalmazott szer? E munkát a Városgond­nokság megbízásából a Mis­kolci Kertészeti Vállalat szakemberei végzik, szerző­dés alapján. Városunkban ebben az évben 500 ezer forint jut a zöldfelületek növény’védelmére, illetve a gyomirtásra. A természetvé­delmi területeken, így Ta­polcán, Lillafüreden, vala­mint élő vízfolyások mel­lett nem lehet gyomirtózni. Ezért elsősorban a „gőeos” irtási megoldást alkalmaz­zák, és az erősen fertőzött területeken látnak hozzá a növényvédelmi munkához. Ennek persze igen szigorú szabályai vannak: be kel) szerezni a Köjál engedélyét, értesíteni a tanács mezőgaz­dasági osztályát, illetve táb­lát kell elhelyezni a mun­kavégzés helyszínén, egészen addig, amíg a szer munka­egészségügyi várakozási ide­je tart. A permetezőszer em­berre nem veszélyes, és kör­nyezetkímélő. Így az előírá­si sok betartása esetén mér­gezés nem fordulhat elő. Hasonlóan járnak el gyom­irtásnál is. Elsősorban a la­za burkolatú, gyóngykavics- csal, salaKkal leszorl utakat permetezik,, és. a négyéves­nél idősebb cxrr.etelepeket, mert így a gvornirtó vegy­szer riém j okoz kárt a hasz­nos növényzetben. Az inas hatásfoka nagyrészt a fertő- zöttség nagyságatol függ. és attól, hogy mennyi idő alatt fertőződik újra a terület, igazán hatásos a repülőgé­pes no vény védele m lenne, ám ezt a város beépítettsé­ge nem teszi lehetővé. P. Zs. aki magasabb árat fizet ér­te. így már érthető, hogy nem nagy tételű vásárlások­ról van szó. és a szerződé­ses boltvezetők választékuk bővítésére vesznek belőle. De.,hol lehet Miskolcon, és környékén vadéleit kapni? A hollóstetői turistaház ét­termében állandóan szerepel az étlapon vadhúsból készí­tett étel. A turistaház veze­tője, Fazekas László el­mondta, hogy ők az erdé­szettől szerzik be a nyers­anyagot. Úgynevezett kisel- adásból vásárolja a vadhúst, így tudja biztosítani a kü­lönleges választékot vendég­lejében. Sok faradsággal jár az árubeszerzés, és már nemcsak a vadhúsnál van ez így, hanem a libamáj, a borjúhús és a marhabélszín esetében is. Ennek ellenére megéri az utánajárást, hi­szen a vendégek nagyon ke­resik, szívesen rendelik a vadasnak, pörköltnek, vagy éppen vörösborban elkészí­tett étket. Igaz ugyan, hogy néhány napja nem érkezett szállítmány, de ez csak a kánikula miatt történt. Miskolcon két helyen, ha nem is sok változatban, de azéit kínálnak vadhúst a vendégeknek. A Vadászkürt étteremben vadszeieiet vö­rösboros mártásban, illetve vadpörköltet ajánlott az üz­letvezető, Hamzsa Anúrásné; az előbbit. ,132, az utóbbit 98 forintos áron. A Kisvadasz étteremben mar nagyobb a választék, Vadszelet kétféle módon kapható: a hagyományos vö­rösboros, mártással 100 fo­rintért, illetve Kisvadász módra, 110 forintért; mikor is gombasan-májasan tálal­ják a szelethúst. A választé­kot vadragu , böyíti 70 fo­rintért, melyet szintén vö­rösborral ízesítenek' -4- ‘tájé­koztatott bennünket a Kis­vadász étterem és a Lídó Szálló vezetője, Temesvári Zoltán. Az ételeket folyamatosan lehet kapni mind!-:ét. helyen. A „vad” név azért fontos, mert a hús fajtája a beszer­zéstől függően változik. Le­het muflon, vaddisznó, vagy őz: áruk azonban változat­lan. A bükkábrányi termelő­szövetkezel éppen most ala­kítja át az avasi Halászta­nyát, és étlapjukon még eb­ben az évben megjelenik' a hal-, illetve vadéielek széles választéka. * Borsodban az elmúlt év­ben a vadásztársaságok 52 millió forint nyereséget ér­tek el, elsősorban a nagyva­dak kilövésével, értékesíté­sével. Ezt a bevételt érde­mes tovább növelni, hiszen egy szarvas húsa mintegy 6 ezer forint, de feldolgoz­va, csomagolva már csak­nem 50 ezer forintot ér. ■ Ezért vizsgáljak egy Bo-sod- Abaúi-Zemplén megyében működő mágy ar-2alföldi vegyetv álla lat V létrehozásá­nak lehetőségét, *mly meg­oldaná a vadfeláolgozúst. Jjf. Permetezés a játszótéren Nyári veszedelmek Ha szúr a méh.,. Jő időben sokat tartózko­dunk a szabadban, ám a kellemes időtöltést igen gyakran megzavarják a ro­varok támadásai. A leggya­koribb „támadó”: a szúnyog. Szerencsére, a legveszedel­mesebb szúnyogfajtákból ná­lunk kevesen vannak. A szúnyogcsípés a bőr ir­hájáig hatol, és a vele be­jutó szúnyognyál miatt vö- rösödik a bőr, duzzad és erősen viszket. Ha a csípés helyét fel vakarjuk, könnyen elfertőződhet és nagyobb baj származhat belőre. A ro­varok támadása ellen véde­kezzünk szúnyogriasztóval (Szuku, Anomars), ám ha mégis megcsípett a szúnyog, hűsítő mentolos ecseteléssel, gyógyszertárban kapható rá­zókeverékkel, Irixszel, hin­tőporral vagy almaecetes lemosással enyhíteni lehet a fájdalmat. Egy kis idő múl­va megszűnik a kellemetlen viszketés, a csípés helye ha­mar gyógyul. A méhcsípés már komo­lyabb következményekkel járhat. A méhméreg bonyo­lult szerves vegyi anyag, amely egészségügyi panaszo­kat és allergiát okozhat. A csípés helye erősen megdyz- zad. Az első teendő, hogy a fullánkot óvatosan eltávo­lítjuk. Utána tegyünk hideg­vizes borogatást vagy alkal­mazzunk kloroformos bedör- zsölést, majd szórjunk a csí­pés helyére hintőport.. Ugyanígy járjunk el, ha pók. vöröshangya, vágy vér­szívó rovarok (bökőlégy, te­tű stb.) csípnek meg. Ezek­ben az esetekben is a he­lyi panaszokat kell meg­szüntetni. Mossuk le a csí­pés helyét alkohollal, iód- oldattel vagy egyéb s-eszes fertőtlenítő szerrel, utána teú gyünk rá hideg vizes boroga­tást. Abban az esetben, ha fejfájás, hányinger, hányás, légszomj, láz, szívpanaszok lépnek fel, azonnal fordul­junk orvoshoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom