Déli Hírlap, 1988. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)

1988-08-27 / 202. szám

Olezer előfizetőre számítanak Októberia kísérlet a Augusztus közepető] mű­ködik az Avason a Városi Televízió mozicsatornája. A 8-as csatornán — ugyanott, ahol a szintén kísérleti kép­újság híreit is olvashatják a lakótelepiek — vetítik a fil­meket, A kazettákat a Szövépker nevű vállalattól kapják. A színes, szinkroni­zált nyugati alkotásokat hétfőn, kedden és csütörtö­kön délután 6 órától, a hó­nap első és utolsó hetében hétfőn és pénteken délelőtt 10-töl vetítik. Mint ismere­tes, az adás szeptember vé­géig ingyen fogható. A mos­tani vetítéseket kísérletnek és afféle kedvcsinálónak szánják a tévések. Még a következő hónapban is vár­ják a nézők észrevételeit a 63-859-es telefonszámon. Ar­ra kértük Kresák Ivánt, a VTV gyártásvezetőjét, fog­lalja össze olvasóink számá­ra. mit szóltak az avasiak a mozicsatornához. — Sokan telefonáltak, többen személyesen is eljöt­tek a stúdióba. Mindenki elégedetten nyilatkozott az új szolgáltatásunkról. Azt is elmondták, hogy ha elindul­na a rendes adás, előfizet­nének a műsorra. Mint is­meretes havonta 40 forintot kérnénk, s ennek fejében összesen hat, zömében más­fél órás mozifilmet vetíte­nénk, háromszori ismétlés­ben. Volt, aki meg is indo­kolta. miért fog befizetni: öttagú a családja, s 40 fo­rintért nemhogy hat. de egy produkciót sem nézhetnének meg a moziban .. — Eddig elsősorban ka- landfilmcket láthattak az avasi kábelrendszerre kapcsolt készülékek tulaj­donosai. így marad ez, vagy vetítenek mást is? — Megpróbáljuk úgy ö®z- szeállítani a négy hétre szó­ló programot, hogy minél sokszínűbb műsort láthassa­nak az előfizetők. Soroza­tokat is tervezünk. A vígjá­tékok közül biztosan igen nagy sikere lesz a Louis de Funes alkotásait bemutató szériának. Az akciófilmek között először Bruce Lee alakításait szeretnénk sugá­rozni. De ha minden jól megy, külön sorozatban ve­títenénk a Búd Spencer-fil- meket is. Természetesen a gyerekekre is gondolunk, ókét rajzfilmekkel szórakoz­tatjuk majd. Sajnos, az már biztos, hogy Walt Disney leghíresebb alkotásait egye­lőre nem láthatják a mozi­csatorna előfizetői. Egyszerű az oka: a hazai kópia úgy­nevezett kábel jogát még nem kapták meg a forgal­mazók, ezért a miénkhez Padok, táblák, telefonok A miskolciak Miskolcról Vásár járók véleménye Mintegy 2000 szórólap so­rakozott a sportcsarnokban a XII. Ipari Kiállítás és Vá­sár ideje alatt A városi ta­nács építési és közlekedési osztálya a látogatók véle­ményére volt kíváncsi. Mis- kolccal kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Formatervezettnek tart­ják-e a főutca berendezéseit? Elégedettek-e az utcabútorok elhelyezésével, vagv ha nem, mit látnának szívesen a bel­városban? Ilyen és ehhez ha­sonló kérdésekre vártak vá­laszt. de viszonylag kevesen töltötték ki a kérdőíveket. Az adott válaszokból is le­mérhető azonban, hogy mit szeretnének a miskolciak. Sokan hiányolják a szökő­kutakat. de még az ivóku- takat ts, kevés az irányt jelző, útbaigazító KRESZ- tábla. Mások növényekkel teleültetett virágládákat kér­nek, vagy az utcabútorok takarítását szorgalmazzák. Keveslik a nyilvános telefo­nok számát is. Sok szó esett ezútta.1 is a belvárosról; az utcakép ma már valóban megnyerő. A kandeláberek­ből, pihenőkből azonban el­kelne Lillafüredre és Tapol­cára is. Megszólaltak az em­berek a főutca frissen lera­kott díszkőburkolatának vé­delmében; ők is kitiltanák a gépkocsikat erről az útsza­kaszról. A belváros rekonstrukció­ján belül a villamossínek felújítása a tervek szerint halad, gyorsabban nem tud­nak dolgozni. Nincs igaza tehát annak a miskolcinak, aki össze-visszaságot iát most a főutcán. Egyelőre legfeljebb kényelmetlen. Ezt az észrevételt tehát nem tudják hasznosítani, de a többi vásárlátogató meg­jegyzésére biztosan figyel­nek majd az illetékesek. str Bár a Diósgyőri papírgyár mintaboltja csak ez év máju­sában nyitott ki, a kereskedők a forgalom alapján elmond­hatják: nemcsak megismerték, hanem meg is szerették az üzletet a miskolci vásárlók. Ezekben a napokban a 24 négy­zetméteres bolt kínálata is a szeptemberi becsengetésre ké­szül. A tollak, ceruzák mellett, színes csomagolópapírok és diósgyőri papíráruk is sorakoznak a polcokon. I tévémozi hasonló vállalkozásban nem vetíthetöek ezek a bájos tör­ténetek. — Az ingyenadás szep­tember végéig tart. Mi kell ahhoz, hogy végleges szol­gáltatás maradhasson a mozicsatorna? — Ha az avasi kábel- rendszerre kapcsolódó tíz­ezer lakásban legalább a feléből megkapnánk havon­ta a negyven forintot, már megérne véglegesíteni a szolgáltatást. Néhány napon belül mindenkihez eljuttat­juk az előfizetési nyilatko­zatot. Ebben jelenthetik be a nézők vételi igényüket. Ha elegendő előfizető lesz, ok­tóbertől a megszokott he­lyen és időpontban tovább működik a mozicsatorna. A tel,(es igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a moziesatorna működteté­sének van egy gyenge pont­ja. Technikailag megoldha­tatlan feladatnak látszik le­választani a nem fizető la­kásokat a rendszerről. Vagy­is olyanok is láthatnák a ké­sőbbiekben a műsort, akik nem adják meg a szolgálta­tás árát. Ennek ellenére re­méljük, minél többen dön­tenek úgy, hogy nem sajnál­ják havonta azt a negyven forintot, amit — jegyezzük meg — sokszor teljesen ér­telmetlen dolgokra is elkel­tünk. Meggyőzőnek tűnik az az érvelés, hogy ennyi pénzért hovatovább már egy valamirevalóbb moziba sem ülhet be az ember. így egyáltalán nem látszik az ablakon kidobott pénznek, ha azt a — nevezzük így — jelképes összeget hat, egész estes játékfilmre ad­juk ki. Kár volna, ha egy szolgáltatás bevezetése azért futna zátonyra, mert egy vélhető kisebbség nemet mondana a mozicsatornára. B. A. SPÜ ■sjc Időről ideire fellobban a vita, hogy hol legyen a vurstli, hol forogjon a ringlispíl hol kapjanak helyet a vándor cirkuszosok. (Fejér Ernő felvétele) Hozzászólás cikkünkhöz Bio! legyen a vurstli? Városliget helyett alkalmas tér kellene Hangos a tapolcai strand­dal szemközti mini-vurstli. A káruzzel, a céllövölde nem való idegenforgalmi központunk belterületére — mondotta nyár elején, la­punknak adott nyilatkoza­tában a környék tanácstag­ja. Ugyancsak a mi hasáb­jainkon jelent meg az a vé­lemény, mely szerint, ha nem volna rá igény, nem lenne forgalma sem. Egy másik hozzászóló azt sür­gette, hogy jelöljenek ki végre városunkban egy olyan helyet, ahol leteleped­hetnének a mutatványosok, sátrat verhetnének a ván­dorcirkuszosok. Iglói Gyula alábbi hozzászólásából kide­rül, hogy ez az ötlet nem is olyan újkeletű Miskolcon. Csendiiztssok Ha azzal kezdeném, hogy vissza kellene állítani a e—<Br- ség intézményét, biztosan azt hinnék, elment az eszem. Bár az utóbbi időben annyi mindennek a visszaállítása valósult meg, vagy merült fel, hogy meglehet, e javaslat is bekerül­ne a reformgépezet csámcsogva őrlő maimaiba. De én iga­zából a csend-őrség felállítását javasolnám, szó szerint. Akár önkéntes alapon is. Ezeknél a csend biztosoknál lenne egy zajmérő készülék, egy rádió-adóvevő, egy jó erős husáng, meg egy csekkfüzet. Szép csendben járnák a körzetüket, éj­jel és nappal, és mérnék a zajt. Állami és magán-zajt. £s szép csöndben töltögetnék ki a csekkeket, ennyi meg ennyi büntetésről. A husáng tisztán önvédelmi célzattal működne a túl sok szabadságtól, vagy alkoholtól megittasult zajkel­tőkkel szemben. Két fültanú egybehangzó állítása is elegendő lenne az el­járás kezdeményezésére. (Halláskárosultak kizárva) Mindez nem máról holnapra fogalmazódott meg bennem. Tizenhat évig fortyogtam csukott ablak mögött különböző lakótelepeken, s két esztendeje, hogy feladva a viszonylagos kénye'met, elbujdostam az Isten háta mögé, hogy csend, CSEND legyen végre. De itt is, ide is elér a „civilizáció”, a szupernél szuperebb rádiók, hangfalak, magnetofonok, s per­sze az idétlen ősemberi üvöltözés hangja. Persze a munka­zaj is, hiszen építkező nemzet vagyunk, de az értelmes mun­kazaj engem sosem zavart. A kalapács, a fúró hangja kósza reménységet sugall — no, a földgyaluról már ezt nem mer­ném jószíwe! állítani. Szerencse, hogy nincs fegyverviselési engedélyem. Néha kedvem volna odapörkölni, bele a sztereómagnó közepébe elengedni egy figyelmeztető sorozatot, imigyen jelezvén: em­ber. nem vagy egyedül, ne bömböltesd! Lám, a költőt is ilyen vérszomjas képzelgésekre ragadtat­ja a csendhez való emberi jog gondolata. Persze megkér­dezhetik. mit szóljanak akkor a forgalmas utak. repülőte­rek, gyárak közelében élők? Vajon ezek a csendbiztosok be- mehetnének-e Szemeinkbe egy kis zajszintmérésre? Lehetséges, nem vagyunk már sokan ilyen elvakult (el- süketült) csendpártiak. Talán orvosi alapja is van ennek a feltételezésnek. Immár nagykorú, gyermeknevelő polgár az első diszkőnemzedék. Ok állítólag maradandóan halláskáro­sultak. És ha elképzelt csendbiztosaink is a süketek nemze­dékéből verbuválódnak? Akkor a gép méri a decibelt, de ők nem hallják. Vagyis marad az alapvető emberi jog: a füldugő. Sok eset­ben a szemellenző sem árt. „Tégy úgy. mintha egyedül len­nél a világon!” — nyilván ez korunk jelszava. Csak aztán ne csodálkozzék senki, ha tényleg egyedül marad. Sz. Sz. r. A tapolcai mini-vurstli ügyeivel foglalkozó jegyzet felélesztette egykori emlé­keimet. Ilyen ügyekben nem is olyan régen már-máf karnyújtsányira volt a meg­oldás. Az idősebb nemze­dékhez tartozók emlékez­hetnek még arra, hogy ne­gyedszázaddal ezelőtt meg­született a döntés a vándor- cirkuszok állandó helyének kijelölésére, és egy városi szórakoztatópark, vagy ahogy akkoriban nevezték, városliget létesítésére is. Az utazó cirkuszok letele­pítése akkor sem jelentett egyszerű feladatot a ható­ságnak. A Búza tér — ak­koriban Béke tér — nem volt alkalmas rá, hogy a piacosok mellett még a ván­dorcirkuszosok tanyája is legyen. Csínján kellett bán­ni az elavult lakóterületek szanálásával is. Ezért a mostaninál kevesebb volt a szóba jöhető grund. A terü­letfelhasználási engedélyt végül is a javasolt változa­tok közül a DVTK sportte­lepe melletti ejtőernyős ug­rótorony és a Marx Károly utca közötti térségre adták meg. Már csak azért is al­kalmasnak találtatott ez a hely. mert könnyen közmű- vesíthetőnek minősült, s kellő védőtávolságra volt a lakóházaktól is. A területfelhasználási en­gedélyt kiadták ugyan, de további intézkedés nem tör­tént az ügyben. Amikor a sportliget gondolata meg­született, ez a hely még sze­repelt a tervezési program­ban, de félő, hogy napja­inkra már ez is a feledés homályába merül. Azokban az években már jó néhány magyar városban építettek vidámparkot, ál­latkertet, nem egy helyen mindkettőt. Ahogy később egy toronyház, akkor ezek sem hiányozhattak egy va­lamirevaló nagyobb város­ból. (Ma sem tudom eldön­teni, hogy ezek építését mennyire motiválta a váro­si polgárok tényleges igé­nye, vagy esetleg többet n.yomott-e a latban a kiva­gyiság.) Tény, hogy " vi­dámpark-hullám minket is utolért. Elemezve más váro­sok állatkertjeinek fenntar­tási tapasztalatait, már a kezdetben eldöntötték, hogy Miskolcon csak a szórakoz­tatással kecsegtető vidám­park épüljön meg. Az akci­ót a városi tanács elnöke ismertette azokkal, akiktől a műszaki-gazdasági megoldá­sok részletes kidolgozását kérte. Meggyőzően hangzott mellesleg, az az érvelés is, hogy nálunk azért ne le­gyen állatkert, mert annál hatalmasabbat nem építhet­nek, mint amit a Bükk kí­nál! A mesterséges állat­kertben csak a jószágban gyönyörködő ember jár jól, az állat mindig szenved ... Hogy minél sokoldalúbb legyen a majdani miskolci városliget, a tervekben sze­repelt szabadtéri színpad felállítása, különféle ven­déglátóhelyek kialakítása is. A programterv két hónap alatt elkészült, társadalmi munkában, 1963 augusztusá­nak végére. A miskolci vurstli helyét a Hejő-völgy- ben jelölték ki, a terület Tapolca határától az Űttörő- parkig tartott volna. Az is a választás mellett szólt, hogy egyaránt közel -an Tapolcához, az egyetemvá­roshoz és az avasi lakóne­gyedhez, melyről akkoriban még csak igen távlati elkép­zelések voltak. A megvalósí­tást három ütemben gondol­ták, s az első építési sza­kaszt 1965 augusztusában szerették volna befejezni. A tervezett miskolci vá­rosligetből a valóságban semmi sem lett. Az akkori­ban ezreket mozgósító vá­rosliget-ügy lassan kikerült az érdeklődés homlokteré­ből, a vállalati brigádok fel­ajánlásaiból. s a halogat s okait firtatók tétova vála­szokat kaptak. A vita vi­szont azóta is megmaradt: hol verjen sátrat a hozzánk látogató cirkusz, hol forog­jon a ringlispíl — kérdezik időről időre a miskolciak. Több pénz Városunkban öt takarék- szövetkezet hat kirendeltsé­ge működik — állapította meg a legutóbbi ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségének El­nöksége. Mint elmondták. takarékban ezeknek a kirendeltségek­nek fő feladatuk a város és vonzáskörzete lakóinak igé­nyes pénzügyi ellátása. A tapasztalatok jók, hiszen a miskolci kirendeltségek ré­vén nőtt a betétállomány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom