Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)

1988-07-16 / 167. szám

Standvita a Búsa téren Nincs taxi állomás nélkül * * * Előrebocsátjuk, hogy nem kívánjuk ebben a vitában sem a döntőbíró szerepét eljátszani, mint ahogy a többi hasonló esetben sem tettük. Azt azonban nem hagyhatjuk szó nél­kül. hogy ez bizony a sokadik eset. amikor megindul a harc egy-egy területért, ahol a taxisok megállhatnának. Ezeknek a vitáknak az lenne a legjobb elintézési módja, ha létezne egy. a fuvarosokat képviselő szervezet, amely egyenrangú partnerként ülhetne le tárgyalni, vállalatok, vagy a hatóság képviselőivel. Ilyen szervezet létezik is már. csakhogy ese­tünkben ez sem segít, mert a Fötaxi nem a magánfuvaro­zók társulata. Hogy az egyik cég a másikkal miért nem tud megegyezni az úthasználat ügyében, arra nehéz elfogadható magyarázatot találni. De számunkra most nem is ez az ér­dekes, hanem az, hogy jó lenne végre a városban átfogóan rendezni a taxidrosztok ügyét, összehívhatnák valamennyi érdekelt vállalkozás képviselőjét, és k< lehetne alakítani va­lamilyen együttműködést. Mert az bizonyos: taxira szükség van, taxi pedig taxiállomás nélkül nem létezik... jjc A Miskolctervnél ma jóval kevesebben vannak, mint néhány évvel ezelőtt. (Fejér Ernő felvétele) Válaszúton a tervező vállalatok 3. Vállalkozni kellene Nehéz napok a Miskolctervnél Á Fötaxi miskolci kiren­deltsége megállapodást kö­tött. hogy kocsijaik behajt­hatnak a Miskolci Közleke­dési Vállalat Búza téri ál­lomásának területére. Am hiába kapták meg a. en­gedélyt. időnként különféle akadályok miatt nem fog­lalhatják el a számukra ki­alakított standot. Mi az oka ennek? — kérdeztük Dro- tár Ferenctől. i Fötaxi mis­kolci vezetőjétől. — A Borsod Volán amely­nek a taxifőnökségét átvet­tük. ellenzi ennek az új drosztnak a kialakítását. Ahhoz, hogy a Főtaxi ko­csi iái beálljanak az autó­busz-megálló mellé, nagy­jából 15 méteren keresztül igénybe kell venni a Bor­sod Volán útját is. S hiába szereztük meg az enge­délyt a Miskolci Közlekedé­si Vállalattól, és hagyattuk jóvá a városi tanáccsal a Búza téri stand kialakítását, állandósult a vita az ottani droízton. Bár behajtási en­gedéllyel rendelkezünk, még- I A Borsod mérvéi Agroker alkatrészosztálya augusztus 9-ia munkanapokon reggel 7 órától este 7 óráig, szom­baton reggel 7-től délután 5 óráig, vasárnap reggel 7 órától délután 1-ig tart ügye­leti szolgálatot. Telef önszá­ntuk: 41-328. A megyei Me­is többször felszólítják gép- járművezetőinket a Búza tér elhagyására. Végső so­ron megértjük a többi taxi­társulás ezzel kapcsolatos aggályait. Ök azt kifogásol­lak hogy számukra miért nem biztosítják ezt a par­kolási lehetőséget? Ilyenkor zőgazdasági Gépellátó Vál­lalat augusztus 19-ig teljesít ügyeleti szolgálatot, munka­napokon reggel fél 8-tól dél­után 5-ig. szombaton reggel 7-től délután 5-ig. vasárnap pedig reggel 7-től 1 óráig. Telefonszámuk: 41-328. elmagyarázzuk. hogy az MKV csak a Főtaxival kö­tött ilyen bérleti szerződést, és mi ezért fizetünk a vál­lalatnak. Ezek után tisztes- scgtelen lenne, ha az összes taxitársulás ugyanezt a drosztot igénybe venné, in­gyen. (sz—k) Letelepedési alap A Minisztertanács — a 49/1988. (VI. 28.) MT rende­lettel — letelepedési alapot hozott létre a hosszabb ide­ig Magyarországon tartózko­dó külföldiek pénzügyi tá­mogatására, társadalmi beil­leszkedésük segítésére. A le­telepedési alaphoz magán- és jogi személyek befizeté­seikkel hozzájárulhatnak. A hozzájárulás a rende­let 3. paragrafus (2) be­kezdése értelmében közér­dekű kötelezettségvállalás­nak minősül, az adóalapból levonható. A magán- és jo­gi személyek a hozzájárulást az OTP V. kerületi fiókja 13016—9 számú „letelepedési "lap” elnevezésű csekkszám­lájára fizethetik be. Marx Károly utcai olvasó­ink kifogásolják, hogy a MIK-kezelésű bérházakban nem zárják a lépcsőházi ka­pukat. Nyíri István, az in­gatlankezelő vállalat igazga­tója: — A kezelésünkben levő épületek házfelügyelőinek munkaköri kötelessége a be­járati kapu 22 órai zárása, valamint reggel 5 órai nyi­tása. A kapuzárás után ér­kező vagy távozó bérlők, il­letve más személyek a házi­rendnek megfelelően, a ka­puzárásról, illetve -nyitásról a rendelkezésükre álló kulcs­osai maguk kötelesek gon­doskodni. Nem várható el, és így nem is kötelezhetjük házfelügyelőinket arra, hogy az esetleg két—három, vagy több lépcsőházas épület éj­szakai forgalmát figyelem­mel kísérjék, és minden ér­kező vagy távozó személy után a kaput kinyissák, be­zárják. Azt viszont, hogy munkaköri kötelességüknek eleget tegyenek, mindenkép­pen megköveteljük. Ennek érdekében a házfelügyelők figyelmét fokozottan felhív­juk arra, hogy amennyiben ez irányú kötelezettségeinek nem tesznek maradéktalanul eleget, fegyelmi eljárást kez­deményezünk. A gond meg­nyugtatóan azonban csak ak­A tervező vállalatok ma­napság kénytelenek megbe­csülni a sűrű fillért is, hi­szen a forint a mondáshoz hűen valóban ritka, mert kevés a jól fizető, nagy megbízás. A Borsodtervnél és az Eszaktervnél afelől érdeklődtünk, hogy mii tesz­nek a gazdasági kilábalá­sért. A Borsodtervnél arról hallottunk, hogy meg kell változniuk a vállalati szer­vezeteknek. az Északtervncl pedig a versenysemlegesség megteremtésének várható hatásairól beszélt az igazga­tó. A Miskolcterv igazgatója, F. Tóth Géza teljes nyílt­sággal taglalta, mennyire kor rendeződik, ha bérlőink — elsösoroan sajat érdekük­ben — szintén betartják a kapuzárásra vonatkozó elő­írásokat. * Megoldás lehetne még az is, ha a lakók saját költségükre beszereltetnék az egyre több helyen használt mágneses aj­tózárat, amellyel a lakások­ból egyetlen gombnyomásra nyitható a bejárati ajtó. il­letve kapu. Az ingatlanke­zelő vállalatnak természete­sen nincs erre külön költ­sége, ezért kell a szerelési díjat a lakóknak állni. A munka elvégzéséhez azonban a MIK engedélye is szüksé­ges. Egy-egy ilyen zárnak meg­lehetősen borsos az ára. mert az egész rendszert ki kell építeni a lakásoktól a bejáratig. A költség azonban elosztódik a családok között, s igy végeredményben körül­belül 300—500 forintba kerül egy-egy bérlőnek. Mindössze azt kell megszervezni, hogy ki szedje be a pénzt. Ké­zenfekvő lenne ezt a házfel­ügyelőre bízni. Csakhogy a házkezelőség több helyen megtiltotta alkalmazottainak — a házmestereknek — az ilyen ..szervezkedésekbe” va­ló bekapcsolódást. Ezzel sze­retnék kivédeni a minőség és az ár miatti, utólagos rekla­mációkat, panaszokat* nehéz helyzeibe került mos­tanában a cég. • VISSZAVONT MEGBÍZÁSOK — Ez év augusztusában leszünk ötévesek. Minket eledel lieg azért hoztak lét­re, hogy a városi tanács megbízásából dolgozzunk, tervező munkánkkal segít­sük a varosfejlesztést, -üze­meltetést 1985-ben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet: az addig 90 száza­lékot kitevő tanácsi mun­kák aránya 60 százalék alá csökkent, ma fjedig alig ha­ladja meg a 20 százalékot. De nemcsak az érintett minket kellemetlenül, hogy kevesebb lett a tanács pén­ze. Egyre több az ipari jel­legű, felújítási, rekonstruk­ciós feladat, ami nem ne­künk. hanem az erre specia­lizálódott szakvállalatoknak kedvez elsősorban. 1987 ta­vaszán rengeteg megbízást vontak vissza tőlünk, hirte­len. Ezért kénytelenek vol­tunk létszámot csökkenteni. A törzsgárdát megőriztük, így lettünk alig 90-en, 120 helyett. Kemény munkával sikerült talpon maradni, ám 1988 elején újabb kedvezőt­len hatások értek minket: elvesztettük a kisvállalati kategória ex.nyeit, és ne­künk is versenyeznünk kell a lakóházfelújítási munká­kért. Hiteleket is kellett fel­vennünk. és tovább nehezí­tette helyzetünket, hogy íiz év eleién sokáig húzták- halaszfották azokat a vá- rusrehabilitációs döntéseket, amelyek egy-egy munka in- dításáhez kellettek volna. • PROGRAM A KILÁBALÁSHOZ A dolgozókkal közösen, a vállalat vezetősége kidolgo­zott egy programot, amely­ben meghatározták a talpon- maradas feltételeit. Üi pre­mium™ ndszert fogadtak el. é= együtt eldöntötték, hogy vúl’alják ha kell. az eről­tetett munkatempót is. Meg­tették ők is azt, amit a töb­bi tervező vállalat hasonló helyzetben: elmentek a meg­bízásokért az ország más tá­jaira, s hozzáfogtak ipari munkákhoz is. Szerencsére volt elegendő megfelelő kép­zettségű szakemberük, akik­nek segítségével végrehajt­hatták ezt a váltást. F. Tóth Géza: — Jelenleg sikerül ele­gendő megrendeléshez jut­ni: a nyolcvannál alig több szakemberünknek van ele­gendő munkája, amiből meg is lehet élni. De minden napért meg kell harcolni, és a jövő továbbra sem biztos. Ezért például dolgozóinkat egyénileg érdekeltté tettük a munkák, megbízások meg­szerzésében. • díj helyett HASZONÉRT Sokat beszélnek mostaná­ban a versenyről. A Mis­kolctervnél úgy látják, hogy a tervező vállalatok között nincs valódi verseny, mert az árban „egymás alá ajánl- gatást” nem tekintik an­nak. Sajnos, a megrendelők a tervezői díjat agy minél kisebbre szorítandó költség­nek tekintik, és nem befek­tetésnek, ami később jelen­tős mértékben meg is té­rülhet. Vajon mit hoz a jövő? F. Tóth Géza: — A tervező vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a ter­melői szférához, azaz ha- maiosan a vállalkozások ré­szeseivé kell lennünk, nem pedig pusztán tervezési dí­jért dolgoznunk. A jelenle­gi pénzügyi szabályozók azonban nem teszik lehető­vé ezt a magatartást. Gátol minket a vállalkozói szerep betöltésében az is. hogy ma nincs ehhez elegendő tő­kénk. Olyan piaci viszo­nyoknak kellene kialakulni­uk. amelyek elismerik a befektetett szellemi munkát, hiszen az pénzt hozhat a beruházónak. A jelenlegi körülmények között mi most arra törekszünk, hogy kor­szerűsítsük a belső vállalati szervezetet, és növeljük a több szakma művelésére is képes emberek számát. Ezért támogatjuk anyagilag azokat, akik vállalják, h^sry több tervezői szakág mű\«e* lését is elsajátítják Kiss László Medve Ferenc köszöntése Kárpáti Zoltán, a Miskolc | szú időn keresztül tevékeny- Városi Pártbizottság titkára j kedett körzeti pártalapszer- tegnap reggel, 70. születés- | vezeti titkárként, és jelenleg napja alkalmából köszöntőt- | is tagja az I. számú lakóte­le Medve Ferencet, aki hosz- 1 rületi pártbizottságnak. Mire kötelezhető a háiíelünyelő Az ősi kínai tűszúrásos gyógymódhoz hasonlít az a gyógyítási eljárás, amikor nem tüszúrással, hanem a test bizonyos meghatározott pontjainak ujjal való erőtel­jes nyomásával érnek el si­kereket a fájdalom, fáradt- í '"érzet és más kellemetlen jelenségek megszüntetésé­ben. Ezt mindenki saját ma­ga elvégezheti, ha Ismeri a megfelelő pontok helyét. A rajz azokat a fejünkön elhelyezkedő pontokat mu­tatja. amelvek nyomogatásá- val megszüntethető oéldául a fülzúgás a négy fekete kocka), a szem belső nyo­mása, fáradtsága (a három nyíllal jelzett helyen), az ál­talános fáradtságérzei (két üres kör), és az erős fejfá­jás, a migrén (két, középen ponttal jelzett karika). Ha például ebéd után, a megszokott, frissítő fekete­kávé ellenére sem lettünk élénkebbek. szorítsuk ujjhe gyünket erőteljes, rövid mozdulatokkal a fáradtság pontokra, és e műveletet négyszer-ötször ismételjük meg. Ha fejgörcsünk támad, még mindig érdemesebb ezt az akupresszúrá* ’ 'nróbálni. mint gyógyszert szedni nyak­ra-főre. Aratási szolgálat biilzúgás, migrén ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom