Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)
1988-07-13 / 164. szám
A DH várospolitikai fóruma lárossxépílők országos fóruma Magunkért és vendégeinkért látják a miskolciak * Az alapok egy része készült el az Avas délnyugati lejtőjén. Most leállt a munka. 3 minden valószínűség szerint áttervezik a lakóházakat. Meddig tudunk a zsebünkbe nyúlni? Lakások, árak Az Avason átterveznek 76 otthont lsr A város- és községvédő egyesületek találkoztak nemrég Gyulán, kétnapos tanácskozáson. Efféle országos találkozót nem először rendeznek hazánkban, és mint ahogy eddig is, most is jelen voltak a Miskolci Város- szépitő Egyesület képviselői. Kelemen Istvánnal, az egyesület titkárával és Dézsi Jánossal. a városszépitők al- elnökével beszélgettünk a gyulai tanulságokról. — Nem fájt a szivük a miskolciaknak, amikor végigsétáltak Gyula szépen gondozott utcáin, terein? Kelemen István: — Szerintem a városszé- pítő egyesület is tehet a szebb környezetért, úgy, hogy a kisvárosi méretekben rejlő előnyöket is hasznosítsa. A Miskolcon mar munkálkodó helyi csoportjainkra gondolok, akik kellő aktivitással elérhetik, hogy Miskolc városrészei megannyi „kisvárosként” szépülhessenek. — Mi érdekelte a miskolci küldötteket leginkább a tanácskozáson? Dézsi János: — Mi az idegenforgalmi szekció munkájában vettünk részt. Ügy látjuk, hogy városunkban rendkívüli módon szükség van az idegenforgalom fellendítésére, értékeink megismertetésére, mert ez a munka önmagában is értékteremtő, gazdasági szemszögből nézve pedig tőkét vonzó tevékenység. Kelemen István: — A miskolci egyesület azon is munkálkodik, hogy ne maradjunk örökösen az idegenforgalom perifériáján. Kétségtelen, hogy Gyulának nagyon jó adottságai vannak, de gondoljuk csak el: a mi diósgyőri várunk miért ne lehetne ugyanannyira ismert, látogatott, mint a gyulai? Sajnos, a ’60-as években elhanyagolták a vár és környékének ügyét, és most nagyon nehéz a hátrányokat csökkenteni. Szerencsére erős helyi csoportunk működik ott, és úgy látjuk, hogy az idegenforgalom olyan terület, amely pénzt is hozhatna, amit városszé- pítészeti célokra lehetne fordítani. Dézsi János: — A miskolci városszépí- tők a MAHIR-rcl közösen megterveztetett egy európai színvonalú, köztéri idegenforgalmi információs rendszert. A gyulaiak jóval egyszerűbb, kevésbé igényes eszközökkel hasonlót már meg is valósítottak, nálunk pedig még csak a terveknél tartunk. ■ ■ — Tehetne ez ügyben valamit a Miskolci Városszépítő Egyesület? Kelemen István: — Lépnünk kell, feltétlenül: például úgy, hogy az egyesület pénzt fektessen be erre a célra a MAHIR-rel közösen. Egyébként a tanácskozás egyik állásfoglalása is a pénzzel kapcsolatos. Az egyesületek javasolták, hogy az adórendszer ne akadályozza, mint most, hanem segítse a városszépítő vállalkozásokat. De azt is nagyon lényegesnek tartom, hogy ugyancsak leszögezték: az egyesületek révén vívják ki a városok és községek lakói, hogy a városfejlesztési koncepciókat csak társadalmi kontrollal lehessen változtatni, alakítani. És még egy, a miskolciak számára különösen fontos állásfoglalás: a városszépitők javasolják, hogy minden településen, ahol a környezetszennyezés komoly gondot okoz, mérjék a kritikus pontokon a környezet állapotát, és az adatokat, a napi sajtóban rendszeresen hozzák nyilvánosságra . „ A lakásárak manapság szinte megfizethetetlenek — erről gyakran esik szó különféle fórumokon, baráti beszélgetésekben. Ennek ellenére az OTP lakásai eddig rendre elkeltek, ha nem is olyan villámgyorsan, mint néhány évvel ezelőtt. Most azonban az Avas-délen, hetvenhat lakás esetében, többek között az ár miatt, a további építés helyett az áttervezés következik,.. A 76 lakásból, amely aa Avas délnyugati részén épülne föl, a Miskolc Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának készített jelentésekben sorra az szerepelt, hogy az Üt- és Vasútépítő Vállalat — amely az alapozásokat végzi — nem tud megegyezni a BAÉV-veJ, és ezért még mindig nincs szerződés. Pedig ez a 76 lakás ott olvasható a város idei lakás- építési tervében is: OTP- beruházásban kellene megépülniük. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Lipták Balázs tervosztályvezető elmondotta: — Nincs megegyezés a két vállalat között, és leál^J a munka is. Nem látunk esélyt arra, hogy az év végéig a 76 lakás felépüljön: A számítások szerint egyébként 23—24 ezer forint lenne a négyzetméterenkénti ára ezeknek az othonoknak. Az OTP úgy nyilatkozott, hogy ilyen összegért eladhatatlanok. De hozzátették azt is a tanácsiak, hogy szerintük ma Miskolcon a 21 ezer forint négyzetméterenkénti ár az a határ, amelynél még értékesíteni tudják az OTP-laká- sokat. Természetesen megvizsgálták, miként lehetne lefaragni az avasi otthonok esetében a költségekből. Kiderült, hogy áttervezés nélkül ez nem megy. Így hát (kiss) 4 miskolci hulladékfeldolgozó mű ugye Építenének, ha tudnák, hogy mit.. A népkerti szoborpark első alkotásai közül mutatunk be most egyet. Tompa Mihály mellszobrát. Reméljük, nem sokáig kell arra várni, hogy a szoborpark valóban parkká legyen, és ne csak a fák között álljanak a szobrok, hanem ét is vezessen hozzájuk... (Fejér Ernő felvétele) Nemcsak a pénz, hanem a szakértők döntése is hiányzik Miskolc mindennapi sze- métterméset most egymásra púpozzák a Nádasréten, azaz sorra terítik el a rétegeket, földdel takarva. Csakhogy ez a módszer csupán ideig-óráig alkalmazható, ugyanis szeméthegyet nem lehet a város mellett növeszteni. Arról nem is beszélve, hogy a hegy növe- kedtével, mint a piramis egyes szintjein, egyre csökken' az a terület, ahol el lehet teregetni a szemetet. A megoldás: hulladékfeldolgozó- vagy égetőmű építése, és egy új lerakóhely kijelölése. Az égetőmű ügye azonban évek óta nem halad előre. Hogy miért, arról a megyei tanács környezetvédelmi bizottságának ülésén hallottunk ... Nézzük először a tényeket: a megyei tanács VII. ötéves tervében szerepelt 200 millió forint, amely azt a célt szolgálta volna, hogy megkezdődhessen az égetőmű beruházása. A start mégis csak 1990 után lehetséges, mivel a pénzügyi megszorítások miatt nincs elegendő anyagi erő a gyorsabb cselekvéshez. Dr. Majoros László, a megyei tanács általános elnökhelyettese mégsem a pénzhiányt említette a legnagyobb gondként. Sokkal inkább arról szólt. hogy. bár egy évtizede foglalkoznak a tanácsi szakemberek és a haza) szakértők ezzel a témakörrel, mégsincs egyértelmű válasz' arra, hogy milyen módon oldják meg a hulladékfeldolgozást. melyik technológia a legalkalmasabb erre a célra hazánkban, es Miskolcon. Nem arról van szó, hogy nem készültek volna tanulmányok, még külföldi szakértők bevonásával is. Csakhogy ezek a szakvélemények ellentmondóak. Tovább nehezíti a döntést, hogy például a 3E cég által ajánlott komplex hulladékíeldolgoza- si technológia alkalmazásáról még megbízható külföldi tapasztalatok se nagyon vannak. Dr. Majoros László szerint, amíg nem tisztázzák az építésügyi tárca szakemberei, hogy melyik rendszert lehet Magyarországon a legelőnyösebben alkalmazni, addig az ellentmondó szak- vélemények alapján aligha lehet felelősségteljes döntést hozni egy több száz milliós beruházás ügyében. Az azonban bizonyos, hogy a vállalkozásba ha nem ma. akkor holnap, de bele kell vágni. Ma úgy tűnik, hogy erre leghamarabb a VIII. ötéves tervben, kerülhet sor. Sok szó esett az ülésen a veszélyes hulladékokról. Már önmagában a meghatározás is vitát szült, hiszen a nem veszélyesnek nyilvánított települési szilárd, és folyékony hulladékok is lehetnek ivén veszélyesek. Dr Takács Sándor. a megyei Köjál igazgatója például elmondta, hogy az emésztőgödrökből kiszippantott szennylét sokszor nem a szennyvíztisztító-telepre szállítják a fuvaroeók, hanem beleürítik az útmenti árokba, lerövidítve a fuvart, extra hasznot teremtve saját maguknak. Ha rajta is kapják a tettest, hosszú huzavona következik, és a végeredmény, a bírság nem elég elriasztó mértékű. Hogy az út mentén kiöntött szennylé milyen fertőzési veszélyeket jelent, azt pedig nem kell senkinek ecsetelni... Ügy tűnik, hogy ebben az ügyben sikerül rendet teremteni. A megyében ugyanis a szennyvíztisztító-telepek fogadni képesek a kiszippantott szennylét. így nem érheti az a vád a ■ hatóságot, hogy büntet, de nem teremti meg a törvénytisztelő munkavégzés feltételeit. Dr. Majoros László elmondta, hogy szigorú ellenőrzést fognak elrendelni a megye egész területén, és ha valahol rajtakapnak valakit, annak nagyon komoly következményei lesznek. Még egy fontos környezetvédelmi hír a miskolciaknak: a városunk levegőiét rendkívüli mértékben szeny- nyező Borsodi Éreelckészítő Mű pályázatot nyújtott be a nagykémény portalanító rendszerének kiépítésére Reméljük, a pályázatot támogatni fogiák. jóvá teendő legalább azt a baklövést, hogy ez a beruházás néhány évvel ezelőtt. sokmilliós költséggel megvalósulhatott a megfelelő környezetvédelmi berendezések nélkül • t« új tervekkel, minden valószínűség szerint csak a jövő évben épülnek meg az otthonok. Nehéz ma eldönteni, hogy valójában milyen a fizetőképes kereslet Miskolcon, ha lakásokról van szó. Mert tény, hogy létezik egy viszonylag szerény létszámú vásárlói réteg, amelyik hajlandó az átlagosnál jobb minőséget megfizetni. Erre számítanak a piaci lakásépítésre vállalkozó építőipari vállalatok. Nagy kérdés, persze, hogy Miskolcon pontosan mekkora ez a réteg, és menynyire hajlandó a pénztárcájába nyúlni. Az is a hiteles összképhez tartozik, hogy a tanács egyre nehezebben tudja elosztani az OTP-lakásokat. Aki ugyanis igazán jogosult lenne, az nem tudja megfizetni. Ha pedig szabadpiacon kínálnak eladásra lakásokat, nem azok fogják megvásárolni, akik elöl állnak az igénylők rangsorában. Köztudott, hogy készül az új országos lakásgazdálkodási koncepció és az is, hogy a kidolgozandó elvekből gyakorlat csak néhány év múlva lesz. De, hogy ma és holnap mi történik a lakásépítésben, azt mégiscsak el kell dönteni a helyi tanácsoknál. Erre a kérdésre kész. mindenre megoldást nyújtó válasz aligha van bárkinek is a tarsolyában. fk—ó)
