Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)

1988-07-12 / 163. szám

Ä nyárfának már külön dossziéja van Az egyik elülteti, a másik kivágatja Naponta két-három kérelem Egy első hallásra szinte alig érthető ügyről beszélt Marjas Lászlőne, a Város­gondnokság vezetője azon a lóriimon, amelyet legutóbb a Déli Hírlap rendezett. Arról volt ugyanis szó, hogy mi­közben a betonrengetegben zöld után vágyakozik min­denki, a városban „faellenes- ség” bontakozik ki: a Város- gondnokság két-három kér­vényt kap naponta, amelyek­ben fák kivágását kérik... Az elmúlt évben több, mint háromnegyedmillió fo­rintot költött a város fák ki­vágására. De sokaknak nem ez az összeg fáj igazán — bár ez sem elhanyagolható csekélység —, hanem az a tény, hogy eleget téve a vá­roslakók kérésének, rendkí­vül sok fát kell elpusztíta­ni. Az okokat keresgetve, el­sőként az jutott eszünkbe, hogy például a nyárfáknak már külön dossziéja van A miskolciaké a szó rovatban. Éles vita dúl akörül, hogy maradjanak-e ezek a fák, amelyek termésükkel „be­havazzák” egy évben egy­szer a környéket, vagy sem. Dühödt leveleket kapunk, amelyek a fák kivágása mel­lett érvelnek, de népes az ellentábor is, amely inkább azt mondja, hogy maradja­nak a fák, inkább elviselik ezt a kényelmetlenséget. Az az igazság (minden ismeret- terjesztő és szakmai könyv­ben leírják), hogy a nyárfa nem való — épp „szemete­lő” természete miatt — vá­rosi parkfának. Ennek elle­nére rengetget ültettek el be­lőle itt Miskolcon — persze most már késő a bánat De nemcsak a nyárfákról van szó. Sokan azért nyújtják be a kérelmet, mert a fák árnyékot vetnek ab­lakaikra, bogarakat csá­bítanak oda, vagy a tövükben levő bok­rokkal együtt búvóhelyül szolgálnak esténként a gya­nús alakoknak. Meglehet, újabb tiltakozó levelek özönét szabadítjuk magunkra, mi mégis azon a véleményen vagyunk, hogy nem kell azonnal a fejsze után nyúlni. Egy fa a vá­rosban óriási kincs, melyet oktalanul elpusztítani nem szabad. A parképítők örök gondja: ahhoz, hogy hamar legyen elegendő lombfelület egy újonnan ültetett park­ban, elég sűrűn kell ültet­ni a növényeket. Ezt meg is szokták tenni, értéktele­nebb fafajokkal keverve az értékeset, hogy miután az értékesebb fa- is felcsepe­redik, kivágják mellőle a gyorsan növő, de nem iga­zán parkfának alkalmas társakat. Ezzel a módszerrel azonban már sok helyen kudarcot Vallottak, mert épp a lakos­ság tiltakozása miatt nem tudták Kivágni a fákat, pe­dig a kefesűrűségű parkban minden . fa egyformán síny­lődik, lassan elpusztul min­den ... Érdemes volna tehát szak­értőkkel megvizsgáltatni vá­rosunk azon területeit, ahon­nan a fák ügyében sok pa­nasz érkezik, és felmérni, hogy mi a valóban jogos igény, s melyek azok, amelyekre a város, a többség érdeké­ben nemet keli mondani. Bevonhatnák ebbe a . munká­ba, a területen élőket is, kö­zös megegyezést kialakítva a fák ügyében. Ezt a megol­dást mindenesetre sokkal célravezetőbbnek tartjuk, mint a kérelmek nyomán reklamálók rámenősségének engedve, tovább csökkenteni az életet adó fák számát a városban. (kiss) szerészek, patikák Nemzetközi hírük van A gyógyszerész ma már nemcsak a gyógyszer kiadó­ja, hanem informálója is a rászorulónak. Ugyanakkor tájékoztatja az orvost is az új készítményekről, az al­kalmazott szerek hatásairól, így összekötő kapoccsá válik az orvos—beteg kapcsolat­ban. Mindezt dr. Écsy Zol­tántól, a Pátria patika ve­zetőjétől hallottuk, amikor a múlt héten a patika ötéves működésének ^évfordulóján megnyitotta az „Egy hét az egészségért” rendezvényüket. Egy héten át kiállítással, videovetítéssel, előadásokkal igyekeztek kedvet csinálni az egészséges életmódnak. Dr. Écsy Zoltán több mint tíz éve titkára a Ma­gyar Gyógyszerészeti Tár­saságnak. — A társaság 1924-ben alapíttatott, a magyar gyógy­szerészi erkölcsök öregbítése mellett a természettudomá­nyok szeretetének ápolásá­ra, a gyógyszerészeti tudo­mányok művelésére, az ifjú­ság támogatására. A társaság a felszabadulás után újjá­alakult. s ma a megyei szer­vezeteken keresztül összefog­ja a körülbelül 4 ezer hazai gyógyszerész munkáját. Az MGYT szakmai tekintélyé­vel sok at tett a magyar gyógyszerészképzés színvona­lának emelésére. A társa­ságnak köszönhető, hogy az — orvosokhoz hasonlóan — a gyógyszerészek is tovább­képezhetik magukat, szak­gyógyszerésszé. Az egyre te­rebélyesedé tudomány pedig időszerűvé tette a tanulmá­nyi idő emelését, s ezért már most szeptembertől a j|c Dr. Écsy Zoltán gyógyszerész is ötéves tanul­mányi idő után kaphat dip­lomát. A társaság évente szakmai versenyt rendez a fiatalok számára. A múlt századi neves gyógyszerész­ről, Rozsnyay Mátyásról el­nevezett versenyen csak a patikákban, a tára mögött dolgozó fiatalok vehetnek részt. — A magyar gyógyszer- kutatás, -gyártás és -for­galmazás magas színvona­lával méltán vívott ki nemzetközi elismerést. Magyarország tagja a Nem­zetközi Gyógyszerész Szö­vetségnek, a FIP-nek. Dr. Ecsy Zoltán ennek a szer­vezetnek is tisztségviselő­je. — A hágai központi szer- j vezethez 65 ország tartozik, j Feladataikat az évente más- j más helyen megrendezett kongresszusokon jelölik ki. Az officinái szekció elnök­ségi tagja vagyok négy éve. Eddig hét kongresszuson vettem részt, s tartottam előadást a hazai gyógysze­részet érdekében. Számunkra igen nagy megbecsülést je­lentett az. hogy 1984-ben a FIP Budapesten rendezte kongresszusát Itt a közgyű­lés a 2000 résztvevő előtt, és hétszázezer gyógyszerész ne­vében egy olyan állásfogla­lást hozott, amely Budapes­ti Dekrétum néven vonult be a gyógyszerészet világ- történetébe. A dekrétum ha­tározottan megállapítja, hogy a gyógyszerészeti termékek nem kereskedelmi termékek, hanem az egészség megóvá­sára készült speciális anya­gok, s ami nagyon fontos: mindezeket a rászorultak csak szakember, a gyógysze­rész kezéből kaphatják meg. Erre a számunkra talán nyilvánvaló megállapításra azért volt szükség, mert Nyu­gaton az utóbbi években rohamosan terjedt az áruhá­zi szabadpolcos gyógyszer- árusítás. A nagy mennyisé­get kínáló óriási kereske­delmi hálózatok jóval ala­csonyabb áraikkal vevőket csábíthatnak el a patikák­ból a szakemberektől. A gyógyszerek ellenőrizetlen árusítása pedig, a szaksze­rűtlen öngyógyítás veszélye­ket hordoz magában. Igaz, hogy a FIP mindezt közvet­lenül nem tudja megakadá­lyozni, de a szakmai tekin­télyével hatni tud az illető országok kormányszerveire. Az idén szeptemberben az ausztráliai Sidney látja ven­dégül a világ gyógyszeré­szeinek képviselőit. A kong­resszusra én Is hivatalos va­gyok, a gyógyszerészek mun­kájáról. fejlődési lehetősé­geiről tartok előadást. (Merényi) jfc Egyperces felvételért fél napot is dolgoznak A karaléslány története Japánban, Kínában Linda és a go-kart Linda nem nyugszik a bőré­ben. Már megint verekszik. Alig ötven kilójával üt, rúg és változatlan hangerővel sikon­gat. Tíz részen keresztül bu­nyózott és most újabb hét részben mutatja be karatetu­dományát. Hogy mennyit fej­lődött ebben a sportágban, majd kiderül. Mindenesetre már az is valami, hogy beve- rekedte magát Japánba és Kí­nába. A Linda-filmet ugyanis a Távol-Keleten is megvették. Görbe Nóra a karate mel­lett egy újabb sportágat „vett fel”; a go-kartot. A napokban Kecskeméten, a szeptemberi go-kart-világbaj­nokság színhelyén forgatott Szurdi Miklós, rendező irá­nyításával. A forgatókönyv szerint, nagyképűen kijelenti a kissé együgyű, de vitatha­tatlanul halfácán barátjának — ezt a szerepet Szerednyei Béla játssza jól —, hogy nem éri utol a minijármű­vet. Tévedett, a fél kör előny is kevésnek bizonyult, Béla utolérte... ★ Fapados járműnek tartja, de már a go-kartot is megszólt- e*/ to Görbe Nóra ■■■■.{ és vízben kellett bunyóznia. Azt is élvezte. Ezután pedig a Duna következik ... At említett helyszíneken felvett jeleneteket a Stoplis angyalok című részben hatjuk majd. Hogy mikor? r Talán már jövő fíyáróh. **•>■>*** Temesi László*' Linda egy igazi versenyző segítségével órákig ismerke­dett a go-karttal, és csak azután következhetett a fel­vétel. Ezalatt is tovább csi­szolhatta vezetési techniká­ját, mert az alig egyperces jelenet rögzítése újabb órák­ká színes tévét, nagy motorkerékpárt Ismét részletre alják " * ói) *4 ba telt — Az elején olyan volt, mintha fapados járműben utaztam volna — mondta a színésznő. — A végére azon­ban már kezdtem élvezni a go-kartot. Nem rossz sport ez. Görbe Nórától még meg­tudtam, hogy ezt megelőző­en a Nyéki-tónál forgattak, Nyáron pár hétig nem kell óvodába menniük a leg­kisebbeknek. Előfordulhat azonban, hogy a hagyomá­nyos évi karbantartások ide­jére sem a szülő, sem a nagymama nem tudja vál­lalni az apróságot. Nem kell nyugtalankod­niuk azoknak a szülőknek, akik ilyenkor nem tudják kire bízni gyermeküket — tudtuk meg Nagyné Kovács Ilonától, a városi tanács művelődési osztálya iskolai csoportjának főelőadójától. Az óvodák ugyanis nem egyszerre, hanem június 27-e és augusztus 20-a kö­zött folyamatosan zárnak Egyes iparcikkeket a ta­valy év végi felvásárlások idején levettek a hitelre is vásárolható áruk listájáról. Köztük olyan keresett, de drága termékeket is, mint a színes televíziók. Csak kész­pénzért és csak a teljes ösz- szeg kifizetése ellenében jut­hattak hozzá a vásárlók ezekhez a készülékekhez, ezért a forgalom jócskán visszaesett. be két-három hétre. Így te­hát amíg az egyik helyen meszelnek, festenek, az ud­vart szépítik, a másik óvo­dában fogadni tudják a ki­csiket. A gyerekek számára tehát csak annyi a változás, hogy a megszokott csoport helyett pár napig a legköze­lebbi. környékbeli óvodába mennek. Ugyanannyit kell fizetni a pár hetfcs „környezetvál­tozásért”. mint a megszo­kott óvodában. Mivel a nyá­ri hetekben már nem ta­nulnak új dolgokat a gye­rekek, nem jelent kiesést a helyettesítő óvoda. A Belkereskedelmi Minisz­térium hosszú idő utón sem állította vissza a színes te­levíziók részletre való áru­sítását. Ezért a Vasvill és a Borsodi Iparcikk-kereske­delmi Vállalat kénytelen volt saját pénzből keretet bizto­sítani arra, hogy gyorsabban * megszabadulhassanak raktár- k ban heverő készleteiktől. Í-, Szűcs László, a BIK Áru- - ház vezetőhelyettese elmond- ta, hogy egy hónapja ismét '•/ részletre árusítják a ma­gyar színes televíziókat, Á ö teljes ár egyik felét a vá­sárláskor kell kifizetni míg a maradék összeg 11 hó­nap alatt törieszthető. Az akcióhoz szükséges pénzt a hitelfedezeti keretből bizto­sítják. A befizetési csekke­ket a vásárlók a készülék­kel együtt kapják kézhez. Az akció meghirdetése óta a vá­sárlási kedv megnőtt, és az­óta 120 színes televízió fo­gyott el. A Vasvill visszahozta a részletfizetési kedvezmény szűkítése előtt ismert for­mát. Ahogy Gyalogh Zsu­zsanna főosztályvezető el­mondta, az ő üzleteikben a vételár 30 százalékát kell kifizetni, az ügyintézést az OTP végzi. A színes televí­ziókon kívül egyeoként ugyanolyan kedvező feltéte­lekkel árusítják az ETZ- motorkerékpár 125, 150 és 250 köbcentis változatát is. Ezen a két árucikken kívül minden más termékre to­vábbra is változatlanul ez OTP megszokott hitelfeltéte­lei vonatkoznak. A felújítások idejére Helyettesítő óvodák r. n. Sz. P, V

Next

/
Oldalképek
Tartalom