Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)
1988-07-11 / 162. szám
A területi önállóság iskolája B P ««4 Hataimi ékszabáíyok helyett 'I er i exesi ülésszak a helyi önkormányzat kialakítására A legkülönbözőbb szakterületek specialistáit hívta meg a megyei pártbizottság arra a kétnapos tanácskozásra, amelyet a múlt héten az EKM bükki vendégházában rendeztek meg. Harminckét szakember vett részt rajta — gazdasági vezetők, tudósok, érdekképviseleti szervek és a szakigazgatás vezetői, a helyi gondok és lehetőségek legjobb ismerői —, elöadui pedig a Magyar Köz- yélcmény-kutató Intézet munkatársai voltak. A kétnapos programot sajtótájékoztatóval zárták. • AZ ELTÉRŐ ÉRDEKEK DACÁRA-— Mi volt a célja és a témája a tanácskozásnak? — kérdeztük ár. Miklós Imrétől, a megyei pártbizottság osztályvezetőjétől, aki a rendező házigazda képviseletében válaszolt. — Most, amikor az egész gazdasági rendszert korszerűsítjük, s a tervezési rendszert és metodikát is próbáljuk megújítani, ebben mindenképpen szerepet kell kapniuk a megyéknek, s az alsóbb szerveknek is. Az a korábbi íelíogás, hogy mindent a központ mond meg, mindent ott találnak ki, onnan Kezdeményeznek, már a múlté. A társadalom elindult az önszerveződés íelé, a területeknek is meg kell teremteniük önállóságuk érvényesítésének háttérért és módszereit. Magyarországon elsőként vállalkoztunk ra, hogy kialakítsuk a szakértőknek egy olyan csoportját, amely a régió fejlesztési terveinek kimunkálásában vesz részt. Hogy azonban az eltérő érdekeltségű vezetők készek legyenek az együttes gondolkodásra, valamifajta közős szemléleti módot kell körükben kialakítani. Ennek az alapjait rakta le a találkozó, amely — közös megítélésünk szerint — oly ígéretes kezdet, hogy folytatni fogjuk. o TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK — S hogy kerültek ide a közvélemény-kutatók, mint előadók? kérdeztük dr. V e- csenyi Jánostól, az intézet tudományos osztályának vezetőjétől. — Újabban a társadalmi konfliktusoknak nemcsak az elemzésével, hanem feloldásuk módszertanával is foglalkozunk. Ezért határoztuk el, hogy megpróbálunk közreműködni az érdekütközésben levő csoportok közötti párbeszéd javításában, a- szervezetközi konfliktusok feloldásában. S ebben a változó világban sajnálatos módon egyre több konfliktusnak nézünk elébe. Tapasztalatunk szerint pedig a konfliktusok megoldására irányuló törekvés gyakran azért fut zátonyra, mert az érintettek közötti kommunikáció nem megfelelő, nem ismerik azokat a tárgyalási, szisztematikus elemző módszereket. amelyek segítséget nyújthatnának a problémakör áttekintésében, az érintettek közötti eltérő vélemények. érdekek, értékek felismerésében, megismerésében. Most kezdjük szokni, hogy egyáltalán eltérő vélemények vannak, hogy ezek ütköznek, ütközniük keli, különben az érintett felek nem hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket korábban, hatalmi játékszabályok szerint minden további nélkül meghoztak. Gondolok itt Öfalura, a dorogi veszélyes hulladék égetőműre például a környezetvédelem területén, vagy a rudabányai, második veszélyes hulladékégető körül most kialakuló konfiiktushelyzetre, amely megoldásra vár még. De az egész ipari struktúraváltás is konfliktusforrást jelent: különböző érdekek, különböző szervezeti felfogások ütközésével jár ez is. Ilyesmit sose gyakoroltunk, hiszen „majd a központ megoldja ezeket”. • A MEGYE SELESZÓL — Mit változtathat « helyzeten egy ilyen csoport működése? — Eddig az volt a gyakorlat, hogy a központ a tervek kidolgozásához a megyétől kérte az adatokat. A megye tehát csupán „bedolgozott” adatszolgáltatásával a tervezésbe. Most pedig felmerült az igény, hogy mielőtt döntésre érne a központi terv, dolgozza ki a megye a saját elképzeléseit. S amikor már rendelkezik a saját — esetleg alternatív — elképzeléssel, akkor ütközzön a helyi és központi koncepció. Az ütközés felszínre hozhatja azokat a felfogásbeli, értékbeli különbségeket, amelyek, az eltérő érdekekből fakadnak, s tisztázni képes, hogy mit tud elfogadni a helyi társadalom abbűi, ami népgazdasági érdek, s mit tud elfogadni a népgazdaság abból, ami helyi érdek. — Leegyszerűsítve tehát, ez azt jelenti, hogy alulról és felülről egyszerre kell építkezni, s az ütköztetéssel egyeztetni, korrigálni? Ez a találkozó mit segített ebben? — Mi ezt a kétnapos tanácskozást tervezési ülésszaknak neveztük el, s ezzel a meghatározással arra szeretnénk utalni, hogy egyfajta helyi önkormányzat kialakulásának a kezdeményezése. Ez ugyan még kísérlet, amivel azt demonstráljuk, hogyan kellene a különféle érdekcsoportok véleményét figyelembe venni. Ez volt az első tervezési ülésszak — az országban is első a maga Atkák és szövőlepkék Az amerikai fehér szövőlepke országszerte erős, vagy közepes fertőzést okoz. A déli és a középső területeken például 1971 óta nem volt ilyen erős a fertőzés. A gondokat fokozza, hogy a peterakás még mindig nem ért véget. Ezért az egyszeri védekezés sehol sem elegendő. Mindaddig ismételt kezelénemében —, s lesz folytatása is. • ILLÚZIÓK NÉLKÜL — Milyen tanulságokkal szolgált a találkozón részt vevő szakemberek számára ez a két nap? — Kérdésünkre a meghívottak közül dr. Nagy Aladár, a Nehézipari Műszaki Egyetem Marxizmus—Leninismus Intézetének igazgatója, Kapros Ti- borné, a megyei tanács ipari osztályvezetője, Varga Zoltán, az Északterv igazgatója és Szuuyogh Janos, a Mészöv elnöke válaszolt. Mondandójuk lényege: — Aki ezen részt vett, rádöbbent arra, hogy <gy ilyen regionális program kidolgozásának milyen temérdek vonatkozása van. Beszűkült gondolatvilágban feladatokat megoldani ma már nem lehet. Messze ki keli tekinteni a saját érdekszférán túlra. különben zsákutcába kerülhetünk. S arra is, hogy jóllehet, szükség van bizonyos központi támogatásra, de ezzel kapcsolatban illúziókat táplálni egyetlen vezetőnek sem szabad. Még akkor sem, ha vállalata fizetésképtelen lesz. Az önállóság iskoláját végig keil járnia mindenkinek. Ehhez adott jó módszertani ismereteket a tanácskozás. <radványi) Fagyizás anyuval (Fejér Ernő felvétele) Azért jönnek a gyerekek Az ónodi vár feltárására ■nincs pénz, nem tudják a fiatalok nyári táborai során kiásott árkokat sem konzerválni, vagyis a felszínre került középkori értékek megóvásáról egyelőre nem tudnak gondoskodni — hallottuk pár napja a tévé-híradóban. Nyilván abban a reményben, hogy mégis sikerül megoldást találni, az idén is szerveztek ide építőtábort. Tegnap megérkezett a má- sodtK turnus, harminc diák dolgozik a történelmi értékek feltárásán. Reméljük, nem hiába. Nem bánt — csak ha támadják A zempléni keresztes vipera Megyénk gazdag és változatos állatvilágának egyik mindinkább fogyatkozó tagja a „kártékonynak” kikiáltóit keresztes vipera. Egy időben annyira veszélyesnek tartották, hogy szinte tűz- zel-vassal pusztították, míg- sem mostanra már alig maradt belőle. Ez a kurta farkú kígyó, amelynek marása valóban veszélyes, s a kellő időben' történő beavatkozás elmulasztásával vaíóban halálos is lehet, megyénk zempléni részén, Lászlótanya környékén, az Istvánkúti nyírjes- ben található. Napos időben a bozótosok, cserjék szikláin sütkérezik, ha nem támadják, ő sem támad. Csak ha a meggondolatlan kirándulok botokkal piszkálják, vagy éppen rájuk lépnek. A fokozott óvatosság éppen ezért helyénvaló, ingerlése pedig nem tanácsos. A természeti szépségekben gazdag felső-zempléni vidék természetesen vonzza a turistákat, nem utolsósorban azokat, akik az Országos Kék Túra útvonalán járnak. Célszerű, ha magasszárú bakancsban keresik fel ezt a vidéket. De azt is jó tudni, hogy az ott levő gyógyszertárakban kapható marás elleni szérum. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik; hogy az utóbbi években kígyómarásból eredő halál-* esetet, vagy sebesülést nem jelentettek. sekre, vagy mechanikai Irtásra van szükség, amíg a lárvakelés tart, s ez várhatóan még három hét. Nem kevésbé fontos a terebélyesedő hernyófészkek eltávolítása, mert az első fejlett hernyók várhatóan 2—3 hét múlva már kezdenek bábo- zódni, s elhagyják fészküket. VitorlásnapL özi Napfény, víz, .16 levegő, egészséges testmozgás ... Mindezt megtalálhatják azok. akik a Mályi-tó mellett töltik szabadidejüket. A fiatalok egyre nagyobb számban kérik felvételüket a két vitorlás-szakosztályba, a Justitia SE és a Börsodtávhő SE-hez, Ez utóbbi mától sportnapközi szervezésére is vállalkozott: az úszni tudó fiatalok jelentkezését várják vízitelepükön. Hétfőtől, péntekig 500 forint a költség, amiben a felügyelet díja, a versenyhajók használata, az oktatás és napi egy ebéd ára is benne foglaltatik. (Szabó István felvétele) F élszázan a Mintakert-akcióban Verseny állattartóknak is Már hagyománya van Miskolcon a Mintakert-akció- nak. amely a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága, miskolci tanács ellátás- felügyeleti osztálya és az Unió Afész hirdetett meg az idén is, a város zártkertjeinek szebbé és hasznosabbá tétele érdekében. 54-en neveztek be a versenybe, többen mint tavaly. A mozgalom célja a kertkultúra fejlesztése, a korszerű termesztési, művelési eljárások propagálása, a szakosított termelések elterjesztése, a zártkerti gazdasági épületek: a hétvégi házak környezetének rendezetté, szebbé, esztétikusabbá tétele, a kertbarát mozgalom erősítése és a város zöldövezetének fejlesztésében, a város ellátásában részt vevő kertbarátok erkölcsi elismerése. A versenyt szervezők szakembereiből megalakult bírálóbizottság két alkalommal — először július 1. és 30., másodszor augusztus 15. és szeptember 15. között — értékeli a zártkerteket a helyszínen, az e célra kidolgozott szempontok alapján. A Mintákért fokozatot elérő zártkertek tulajdonosai a város felszabadulásának évfordulóján ünnepélyes keretek között veszik át az oklevelét, és tárgyjutalomban részesülnek. Minden benevező emléklapot kap, A Mintakert-akció mellett az idén adtak ki verseny- íelhívást állattartóknak a Bemutató állattartó udvar cím elnyeréséért. Ezzei szeretnének hozzájárulni a városi környezethez alkalmazkodó, higiénikus, esztétikus állattartás megteremtéséhez, az áliattartás városellátó szerepének erősítéséhez, a szerződéses árutermelő jelleg fokozásához, a gazdaságos tartástechnológiák elter- jesztésehez és a szakszerű takarmányozási módok hatékony alkalmazásához. A versenyben olyan kistermelőkre. állattartókra számítanak, akik megfelelő építésügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi feltételek között eredményesen tartanak haszonállatot. Sajnos, mindeddig csak hárman jelentkeztek. A bírálóbizottság három alkalommal a helyszínen értékeli a kisgazdaságokat. Aa első értékelés megtörtént, legközelebb július 15. és augusztus 15., valamint szeptember 15. és október 15. között járják sorra a jelentkezőket. A Bemutató állattartó ud- var fokozatot elérő kisgazdaságok tulajdonosai Miskolc lelszabadulásanak évfordulóján szintén oklevélben és tárgyjutalomban részesülnek, és minden résztvevő emléklapot kap. (o. j.)
