Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)

1988-07-09 / 161. szám

lanüzemi gyakorlat Az Északmagyarországi Vegyiművek az iparágon be­lül másodikként hozta létre egy korábbi üzem átalakí­tásával korszerű szakmun­kás tanüzemét. A leendő szakemberek önállóan vég­zik itt reggel 7 órától dél­után 1-ig a nyári szakmai gyakorlatukat. A gyárban most olyan fiatalok dolgoz­nak, akik évközi gyakorlatá­nak a BVK a helyszíne. A tanulóknak így módjuk van több vegyipari üzem megis­merésére is. Szerkezetátalakításról, megújulásról A finn pé?da * lgY látja a gazdaságpolitikus és a tanácsi szakember Ez is a finn ipar egyik világszínvonalú remeke: a Scá­ma-alvázra a finnek építik azt a buszt, amelyet a korszerű elektronika sok remekével is felszerelnek. Hétfőtől: kapható a búzatöretes Kenyér-kóstoló Kenyérkóstolót tartottak városunk nagyobb ABC-áru- házaiban a hét közepén. így reklámozta legújabb termé­két a Miskolci Sütőipari Vál­lalat. A 70 dekás, a búzatö­retes, rozslisztes kenyérből kínáltak „katonákat”. Dr. Delzky Ivánné, a vállalat áruforgalmi osztályvezetője: — A napokban elvégeztük az új termék próbagyártását, teljes sikerrel. S hogy vá­sárlóinknak kedvet csinál­junk, több üzletbe küldtünk belőle kóstolót. A jövő hét­től naponta 15—20 mázsát sütünk a búzatöretes bői, s akkor már kapható lesz. Ez a legújabb termékünk is az egészséges táplálkozást szol­gálja. Mint ismeretes, a két esztendővel ezelőtt megren­dezett miskolci vásáron díjat nyertünk a diabetikus bú­zalörctes és korpás kenyér­rel. Azóta ebből naponta 100— 120 darabot küldünk az üz­letekbe. Ezt nemcsak cukor­betegeknek, hanem fogyókú­rázóknak is ajánlják. Magas a fehérjetartalma és kevés benne a szénhidrát. Akik ke­vésbé járatosak a malomipar rejtelmeiben, azoknak elárul­juk: a búzatöret nem más, mint az első őrlés eredmé­nye. S ha nem finomítják tovább, korpásabb marad a liszt, sikerül megmenteni azokat az ásványi nyomele meket. amelyek nélkülözhe­tetlenek az emésztéshez. Itt említem meg, hogy az au­gusztusi miskolci vásáron is részt veszünk, és egy újabb termékkel pályázunk. Ezt is Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Halász András, a 1II/5. sz. pártalapszerve- zetben (Gorkij telep 1.); 17 órától; Márkusz Dezső, a Csaba vezér u. 53. sz. alatti pártalapszervezetben, 15 órá-. tői; Nagy János, a III/8. sz. pártalapszervezetben (Alpá­ri Gy. u. 2/a.), 17 órától; Galamb András, a Rózsa F. u. 45. szám alatti lakásán, 17 órától. Táncosok Isztambulból Nem sajtóhiba: Ataköy Follclor Ve Spor Kulübü, így hívják azt a török nép- táncegyüttest, mely ma dél­után 5 órakor lép fel a Spa­ten sörkertben. Előtte a Pol­ka Party együttes sramli muzsikát játszik, majd a leninvárosi Pántlika együt­tes is fellép. Az étlapon ere­deti török ételek szerepel­nek ezen a különleges na­pon. Az ételritkaságok elké­szítésében a Mecset étterem szakácsmesterei segédkez­nek. a lakossági igények jobb kielégítésére, orvosi javas­latra kísérleteztük ki. S ami lényeges; ezeknél a termékeknél, nem alkalmaz­zuk a szabadárat, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal ál­tal megállapított áron for­galmazzuk. Ma már aligha panaszkod­hatunk a kenyérválasztekra. Felsorolni is hosszú, hányfé­lét kínálnak a boltokban. Csupán a Miskolci Sütőipari Vállalat naponta készít fe­héret, alföldi barnát, bakonyi sze­leteltek komáromi barna rozsos, házi jellegűt, mis­kolci krumplist, franciát, kukoricapelyhest, vértesi korpás köményes ci­pót, zsúrkenyeret, Graham kenyeret és szolnoki szójást. S ha máshol nem is, a vál­lalat szakboltjában csaknem mindig valamennyi kapható. (szántó) Jogi védelem a hakismandikóuak és császármadárnak Latorvár és Szörnyűvölgy szépei Az ősmeder tanú folt Természeti értékek szem­pontjából megyénk az or­szág egyik legváltozatosabb, leggazdagabb tája. Területé­nek jelentős hányada — 11,7 százaléka — áll ezért orszá­gos védelem alatt, s ez a megyék hazai átlagának csak­nem kétszerese. Am nem csupán a nemze­ti parkok, tájvédelmi körze­tek kapnak figyelmet: ter­mészetvédőink évek óta szorgalmazzák a jogi véde­lemre érdemes természeti értékeink óvását is. Kezde­ményezésükre kapott védel­met egyebek mellett a lyu- kóvölgyi kakasmandikó le­lőhelye, mint botanikai, s Putnokon a császármadár élőhelye, mint zoológiái ér­ték. kipusztulófélben lévő védett madarunk e térség­ben való megmaradása in­dokolja a környezet fenn­tartását s állományuk őr­zését. Tavaly terjesztették ki a jogi védelmet a mexikó- völgyi Köszál-oldalra is, ahol tájképi, geológiai, botanikai és zoológiái különlegességek találhatók, a korróziós szik­laalakzatokkal és fülkékkel tarkított gyepes lejtőkön. Idén a több száz éves ko­rúra becsült szirmabesenyői madárberkenye is elnyeri a védelmet: a famatuzsálem méretei és esztétikai értéké­nél fogva érdemel tisztele­tet. A Kis-Sajó medre mint ősmeder tanúfoltként ma­radt meg. számos védett nö­vény, halfaj és madár szá­mára biztosít élőhelyet, ezért érdemel megkülön­böztetett figye’met. s a sá- lyi Latorvár élővilága — a nyílt sziklagyepekkel tarkí­tott moly hőstől gyes, a nyír- jes-áfonvás növénytársulás, kuriózumnak számító rovar­fauna — is a védettek lis­táiéra kerül. Aminthogy a pingyomleloi kökörcsin-lelő­hely, a görömbölyi Juhdög- lő-völgy korpafűállománya, az aranyosi láprét, s a put- noki Szörnyűvölgy is, amelynek flórájában a kár­páti jegyeket mutató szur­dokerdő, a völgyet kísérő évszázados kocsányostölgyek s a ritka teleki virág a kin­cse. Messze északon él a Ka­levala népe, nyelvrokonaink, a finnek — ezt minden kis­iskolás tudja. Az utóbbi idő­ben azonban egyre többet hallunk arról, hogy az el­múlt évtizedekben olyan fordulatot hajtottak végre, amely a sokszor szegény­séggel, súlyos gondokkal küzdő Finnországot sikeres, gyorsan fejlődő társadalom­má tette. Nemrég miskolci küldött­ség járt Finnországban, testvérvárosi kapcsolataink kialakításának 25. évfor­dulója alkalmából. A kül­döttség tagja volt dr. Orosz István, a városi tanács el­nökhelyettese, és Alföldi László, a városi pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tályvezetője is. Tőlük kér­deztük: mi az, ami követen­dő lehet számunkra a fin­nek példájából? Dr. Orosz István: — A finnek már túl van­nak a szerkezetváltás legne­hezebb szakaszán. Számom­ra példájuk azt bizonyítja, hogy ennek a folyamatnak itthon is fel kell gyorsulnia, s hogy ez sikerrel végig is vihető. Nagyon fontos ta­nulság. hogy a finnek ebben a változásban a társadalom­ból indultak ki, megvizsgál­ták, mit akarnak az embe­rek, mire képesek vállal­kozni, mi az, amit támogat­nak. Az is lényeges, hogy kevéssé szólnak bele a gaz­dasági vállalkozók ügyeibe inkább tág teret adnak a vállalkozásoknak. Alföldi László: — Az a* út, amelyet a finnek eddig jártak, szá­munkra csak részben kö­vethető, de a módszerekből sokat tanulhatunk. A de­mokratizmus, a környezet­tel való gazdálkodás, a gaz­daság szervezése jó példa, de vannak területek — munkanélküliség, alkoholiz­mus — ahol a finnek sem találtak még egyelőre meg­felelő módszereket. Szorgal­maztuk gazdasági kapcsola­taink erősítését, s erre meg­van a hajlandóság a finn partnerekben. Tárgyaltunk az ottani gazdasági kamara, a vállalkozók szövetségének képviselőivel, és úgy láttuk, Megteltek a faházak Sátorhely még akad 1 apolcán A héten régre az igazi nyári időjárásnak örülhet­tünk. Szerdán árnyékban is 35 fokot mutatott a hőmérő. Meghozta-e a meleg a nya­ralókat Tapolcára? Simánszki Béla, az Éden kemping helyettes vezetője: — Szerencsére egyre töb­ben jöhrjek. Már majdnem tele a kemping, aminek fel­tétlenül örülünk az eddigi gyér forgalom Után. Cseh­szlovák vendégeink vannak, s itt töltik a nyarat a len­gyel Polski autógyár dolgo­zói. Rajtuk kívül sátrat verlek, illetve lakó­kocsijukban táboroznak nálunk a nyugat-európai turisták is. Ha megmarad a jó idő, sok kempingezőre számítunk a hét vegén. Faházainkban nincs már hely szombatra és vasárnapra, de sátorhelyünk még akad. Akik nálunk va­kációznak, különféle sport­eszközöket kölcsönözhetnek, s igénybe vehetik a mini- golfpályánkat is. De azt ta­pasztaljuk, hogy a legtöbben az egész napot a strandon, vagy a termálfürdőben töl­tik. Az Autóskemping forgal­mára is kiváncsiak voltunk. Tóth Istvánná vezetöhelyet- tes szerint: — Telt házra számítunk a hét végén. A faházainkban már nincs hely, csak 9 sátorral, lakókocsi­val érkezőket tudjuk fo­gadni. A hét közepétől egyre töb­ben jönnek. Ügy látszik, a legtöbben júliusban veszik ki a szabadságukat, s csak a jó idő biztos reményében indulnak útnak. A nálunk pihenők idejük java részé­ben strandolnak. De aki a kempingben szeretné elfog­lalni magát, tollaslabdát, asztaliteniszütőt kölcsönöz­het. Az enni- és innivalót is megvásárolhatják a kerí­tésen beiül. Reggel 6-kor nyit a büfé. s csak este húz­zák le a redőnyt. B. A. ★ A finnek városépítészetében is tükröződik a gazdasági élet szervezettsége, dinamizmusa: a zord éghajlat ellen a me­legebb tájakat idéző fedett terekkel védekeznek. van rá esély, hogy váro­sunk, régiónk közvetlen üz­leti kapcsolatokat is kiépít­hessen. — A tanácsi szervezet átalakulóban van hazánk­ban. Lehetett-e ehhez a feladathoz ötleteket me­ríteni az út során? Dr. Orosz István: — Több tekintetben is. Láttuk például, hogy úgy oldják meg Tamperében a köztisztasági, közterület­fenntartási feladatokat, hogy nem tartanak fenn vállala­tokat, hanem van egy na­gyon jól működő, kis lét­számú törzsgárda, amely egy-egy szezonra — téli hó­eltakarításra, vagy a nyári kertészeti munkákra — ki­bővül szerződéses munka­vállalkozókkal. De az is el­gondolkodtató számunkra, hogy a belváros rekonstruk­ciójánál teret engedtek a magánvállalkozóknak, be­vonva tőkéjüket. Ezt a le­hetőséget itt Miskolcon is meg kell fontolni. S még egy apróság: a tamperei ta­nácsi testület két és fél óra alatt 55 napirendi pontot tárgyalt meg ... — Miskolc és régiónk ön­álló külgazdasági kap­csolataink megteremtése csak óhaj, vagy valóra váltható elképzelés? Alföldi László: — Kétségtelen, hogy en­nek ma még számos akadá­lya is van. De látni kell, hogy nincs más lehetősé­günk: ha nem alakítunk ki személyes kapcsolatokat a külföldi piac résztvevőivel, nem tudunk változtatni elég gyorsan régiónk gazdasági pozícióján. Á városi párt- bizottság azt segíti elő. hogy a kereskedő a kereskedővel,' a mérnök a mérnökkel tár­gyaljon közvetlenül. Nem­csak a nagyvállalatokról van szó, hiszen a szerkezet- váltás felértékeli a kisvál­lalkozások szerepét — ezért örültünk, hogy ott voltak velünk a KIOSZ és a KISOSZ helyi vezetői is. Azt szeretnénk, . hogy ennek a látogatásnak a hatása ne csak addig tartson, amíg az emléke. A testvérvárosi kapcsolatot olyan lehető­ségnek is tekintjük, amely módot ad a gazdasági kap­csolatok erősítésére. Hogy ezzel hogyan tudunk élni, az azon múlik, hogy a vállal­kozóink tudnak-e tekintélyt szerezni maguknak az el­következendő években. Mert a gazdasági kapcsolatokban elsősorban az érdek a ve­zérlő elv, és nem a barát­ság ... (kiss) lloi/úlartoznak a Bükkhöz Nem lillolták ki a mészégetőket A napokban az erdészek körében elterjedt, hogy ki­tiltották a Bükkből a mész­égetőket, A furcsa hír hal­latán telefonon érdeklőd­tünk a Bükki Nemzeti Park egri igazgatóságán. Sóskúti György erdészeti felügyelő: — Nincs ilyesmiről szó. A szénégetők és a mészégetők több száz éve ugyanúgv őrizték meg ősi mesterségü­ket, ha nem lennének, a Bükk szegényebb lenne egy színfolttal. Ezért nemhogy kitiltanánk, inkább támogat­juk őket. Kihelyezett útba­igazító tábláink adnak tá­jékoztatást a turistáknak arról, hogy hol találkozhat­nak szén-, illetve mészége­tőkkel erdeinkben. Persze, előfordulnak sza­bálytalankodók, például, mi­kor farönkök helyett gumi­abroncsokkal gyújtják be a mészégető kemencét, mert így gyorsabb. Az ilyen kör­nyezetszennyezők ellen szi­gorúan eljárunk. És azok ellen is, akik a már bezárt mészkőbányákból „szerzik be” a mészkövet, vagy akik a Bükkben elszórva találha­tó. 20—30 kilós mészkőtöm­böket „gyűjtik össze” mész- égetés céljára. Működő mészkőbányáink­ból származó alapanyaggal a kijelölt helyeken továbbra is dolgoznak. (B—r) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom