Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)

1988-07-08 / 160. szám

Társadalmi vita után dönt a tanácsi testület Még olcsóbban sem fogyna több A málna után, tojás- háború Számílóweptüt kérnek véleményt e8> évben fejenként álla- I (osan 324 tojá-a eszünk meg, kevesebb fogy Nyugat-Euró- pában. aho! 239 fiarab az j egy tore jutó átlag A szak­emberek véleményé szerint ennél többet még akkor sem bírna el egy ember, ha lé­nyegesen kevesebbért adnák a piacon. Ha pedie filléreket kérnének érte, akkor egyet­len termelőnek sem érné meg a befektetést és fáradt­ságot. A gyorsan romló tojást most az exportpiacokon sem tudják értékesíteni, mert a Közös Piac tagországaiban is dömping van. A válság- helyzet megoldására a napok­ban „tojásbizottság’' alakult. A Nagymiskolci Állami Gazdaság hosszú évek óta je­lentős mennyiségű tojást ex­portál többek között Svájc­ba. Néhány hónapja ez a pi­ac is „befagyott”, s a gaz­daság értékesúési gondokkal küzd. Mi lesz a felhalmo­zódott tojásokkal? Erről kér­tünk tájékoztatást Kis József igazgatótól és Fejér György termelési igazgatóhelyettes­től. • INKÁBB A TYUK SEM KELL? Az állami gazdaság a szakemberek véleménye sze­rint egyelőre kedvezőbb hely­zetben van. mint a többi ter­melő. Időben döntöttek arról, hogy a tíz hónapos ciklust megrövidítik, s már egy hó­nappal előbb levágták a tyúkokat, lay jelentős meny- nyiségű tojás nem halmozód­hatott fel a sajóládi barom­fitelepen. Ám a már betele­pített jércék augusztusban és szeptemberben 4—6 millió tojást fognak adni. Ha ex­portbővítéssel nem sikerül újabb piacokat szerezni a külkereskedő partnercégek­nek, akkor ugyancsak gondok lesznek ebben a termelői ágazatban is. Az események kísértetie­sen hasonlítanak a málnahá­borúhoz, ahol sokféle termelő ajánlotta termékét egymás árai alá. A svájci piacokon is ez történt, bár éppen most indult útnak a Nagymiskolci Állami Gazdaságból egy va­gon tojás az alpesi ország­ba, mert a régi vevők ismét igényelték a megszokott jó minőséget. • CSAK A KERESKEDŐK KERESNEK RAJTA A belföldi piacokra már a legalacsonyabb áron adják, darabját 1,50-ért, ám a ko­Korszerű ÉrózióvÉlem Az Eszakmagyarországi Vegyiművekben tart a nagy­javítás. A munkálatok során elsőbbséget kap a berende­zések korrózióvédelme, külö­nös tekintettel a szabadba telepített technológiákra, a számos csőrendszerre. A sa- jóbábonyi gyár karbantartói már a V—5-ös üzem felújí­tására készülnek, ahol ki­próbálják a homokfúvásos kNTÓuóvédö eljárást is. i+r Az új válogatósoron súlyuk szerint osztályozzák a tojá­sokat. rábbi 10 százalékos átlagos haszon helyett most ennél jóval többet lesznek rá a kereskedők. Így látjuk a to­jást az üzletekben két forint feletti áron. A Nagymiskolci Állami Gazdaság már évek óta több saját üzletet szeret­ne nyitni a város nagyobb lakótelepein. Ám az Avason is tetemes összeget kémének egyszeri igénybevételi díjként is, s a bérleti költségek is túlságosan magasak. Pedig a jutányosabb áron bérbevett üzleten végül is a lakótelepen élők járnának jobban, hisz így közvetítők nélkül, ol­csóbban juthatnának a gaz­daság többi termekéhez is. A végső megoldás — ép­pen a veszteséges terme!es elkerülése erdőkében — sem­miképpen sem a tojás árának további csökkentése. Már a tojójércék kihelyezésénél ösz­sze kell hangolni a termelé­si rendszerek es a háztáji termők munkáját. A hazai Baromfi Egyesülés most szá­mítógépre vitte mindezt, hogy a mostanihoz hasonló helyzet ne ismétlődhessek meg. Fontosnak tartják, hogy ne „vágjak kj” teljesen a jércéket az állami gazda­ságok. csuk csökkentsék a számukat. Számításaik sze­rint csaknem minden ország ónellátóvá válik, így nagy mennyiségű exportra nem le­het számítani. A tojásterme­lési és értékesítési szakbi­zottság most azon dolgozik, i hogy a kritikus helyzetet gyors döntésekkel megoldja, am a Baromfi Egyesülés * jövőben előrelátóbb intézke­désekkel keil hogy zegit.se az összehangoltabb termelési. (vadas) Lakáseladás, de nem mindenáron Ki jár jobban: a lakók, ra&ty az állam ? Valósaggal fulladoznak a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat ügyintézői abban a ké­relem-tengerben, ami a vál­lalathoz érkezik, az állami bérlakások eladásának ügyé­ben. A miskolciak közül ugyanis nagyon sokan sze­retnék megvásárolni állarrfi bérlakásukat, és ez az igény olyan mértéket ért el nap­jainkban. hogy a városi ta­nács végrehajtó bizottsága úgy döntött: felül kell vizs­gálni az eladás helyi szabá­lyozását. FELNEK A CAKBEREMELESTOL Hogy miért akarnak sok ezer ingatlant megvásárolni lakóik, arra többféle okot is felsorolhatunk. Sokan tarta­nak az újabb lakbér-emelé­sektől, és az állami lakások megvételét nemrég meg­könnyítő központi jogsza­bály pedig igen kedvező vé­teli lehetőségeket kínál. Ma­gyarán: viszonylag olcsón lehet lakástulajdonhoz jut­ni. Az más kérdés persze, hogy a vétel időpontjától kezdve a fenntartási, fel­újítási költségek az új tu­lajdonosokat terhelik, és nem a város kasszáját. Az is tény, hogy az eladással azonnali bevételre tesz szert a tanács, és megmenekül a fenntartási kiadásoktól is. De itt rögtön következnek a mindennek, ellentmondó ér­vek is. A FIATAL A KAPOS A szakemberek szerint ha továbbra is ilyen tempóban folytatódik az állami laká­sok eladása Miskolcon, ak- 1 kor a lakásgazdálkodás moz- ■ gástere egyre szűkülni fog. i ‘iogy miért? Mert venni el- j sősorban jó állapotban levő, viszonylag fiatal épületeket I akarnak a lakók, olyanokat, amelyeknek fenntartása pil­lanatnyilag az ingatlankeze­lő vállalat számára gazdasá­gos. Azaz: éppen azokat a lakásokat, amelyeket az ál­lam is szívesen megtartana. Ha csökken az állami la­kásállomány és romlik az összetétele is — a rosszabb állapotú otthonok maradnak meg bérleményként —, ak­kor nehéz lesz lebonyolítani a lakáscseréket, lefékeződik a lakásmobilitás, és a bel­város rehabilitációja sem megy meglelt lő lakásalap nélkül. Intő jtlnek tartják azt is, hogy hiába emelték fel a visszatérítés összegét, mégis egyre kevesebben ad­ják le a tanácsi lakásukat. (Csak zárójelben jegyezzük meg: ez ügyben legalább ennyit nyom a tatban az is, hogy nincs építési telekkí­nálat a városban.) VÁLTOZATOKAT DOLGOZTAK Ki Tovább sorolhatnánk a kérdőrnondatokat, hiszen ha jelentős mértékben csökken az állami lakásállomány, az ingatlankezelő vállalatnak is át kell alakulnia, hogy a tulajdonosi közösségek szá­mára szolgáltatásként tudjon ingatlankezelési feladatokat I ellátni. Az más kérdés per­sze, hogy ha erre akadnak más vállalkozók is, akkor egy nagyvállalat versenyké­pes tud-e maradni az aruk vetélkedésében , . A városi tanács végrehaj­tó 'üzottsága egyetértett ab­ban a szakemberekkel, hogy továbbra is lehet lakásokat eladni, de a helyi adottsá­gokhoz idomítják a szabá­lyozást. (Erre egyébként sok példa van más városok gya­korlatában.) Az újfajta sza­bályozás sokakat érint, ezért az elképzeléseket társadal­mi vitára bocsátják az el­következendő időszakban, s a széles körű vita után. szeptemberben dönt a váro­si tanács testületé A több változatban megfogalmazott módosítások egyrészt korlá­tozzák az eladást — például a szociálisan meg nem fele­lő telepeken levő ingatla­nok, vagy a gazdaságosan is fenntartható lakások eseté­ben —, másrészt az árakat az eddiginél differenciáltab­ban, az épület korának, mű­szaki állapotának jobban megfelelő módon állapítják meg. A variációk természe­tesen azért születtek, hogy alapul szolgáljanak egy kö­zös gondolkodáshoz, amely­nek eredményeként szeptem­berben megszülethet a vég­leges döntés. A lehetséges változatokról, a társadalmi vitákról a későbbiekben ter­mészetesen bővebben is írunk lapunkban. (kiss) Orvos-barlangász az éjszakai mentésről Nem őrizhetik az összes zsombolyt Vonat fékesőként kezdte,.. A borsodiak őrt állnak Az álloniásíőnök Friss érettségi bizonyít­ványával tehervonatok va­gonjainak fémbódéiban utaz­va készült fel a távírdái és a forgalmi vizsgára Mezei Mátyás vonalfckezö, 193' nyarán. A mezőkövesdi fia­talember 11 tagú családjá­ból indult el, munkája mel­lett tanfolyamokon tanult, elvégezte a vasúti tisztképzó iskolát, különböző felelős beosztásokban szolgált, je­lenleg Hatvan állomásfőnö­ke. A csomópont korszerűsí­tése befejezés előtt áll, a munkálatok évei alatt utas­baleset nem fordult elő. Többek között ezért érde­melte ki a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. Az igazgatóság vezetői — ahogyan ezt Gál Sándor üzemviteli igazgatóhelyettes elmondotta — azért szemel­ték ki Mezei Mátyást erre a feladatra, mivel korábban, mint állomásfőnök-helyettes a Tiszai-pályaudvar felújí­tása idején nagy tapaszta­latot szerzett a bonyolult munka vezetésében. Ezt megelőzően igazgatósági be­osztásainál fogva megfelelő gyakorlatra tett szert, az át­építésnek megfelelő bonyo­lult, és a forgalmat kevésbé zavaró vágányzári ügyinté­zésben. Ezért is nevezték ki Hatvan állomásfőnökévé, és nem csalódtak. A vasúti csomópontot 13fl személy-, gyorsvonat érinti naponta, a vonatok egy ré­szét innen indítják. Nagy az utasforgalom, sok az átszál­ló utas. Legalább 250 teheri Mezei Mátyás vonat, naponta 900—1000 vasúti teherkocsi, a cukor­répa szezonban 1300—1500 halad át az állomáson. Az átépítés csúcsidejében tu­catnyi kivitelező vállalat, különböző szakágazat dolgo­zott egyidőben és egy mun­katerületen. A munkákhoz a szükséges mozdonyok, vago­nok biztosítása, a munkák­kal összehangolt vágányzá­rak elrendelése igen nagy feladatot jelentett. Mezei Mátyás I. csoportú állomásfőnök. Azáltal, hogy önálló munkáltatói és fe­gyelmi jogkörrel rendelke­zik, olyan közvetlen munkád társakat választott ki, akik­kel a több, mint 400 fos kollektívában kiválóan ol­dottak meg feladataikat. Nagy segítségére voltak a pártszervek — 1987 óta párt­tag —, a szakszervezet, és különösen a KISi.-szervezet. Naponta 10—14 órát dolgoz­tak, sokszor éjszaka is. •— Az átépítés, a korsze­rűsítés befejeződik — mon­dotta találkozásunkkor az állomásfőnök. — A kollek­tíva építése azonban nem. Több, mint félszáz vasúti dolgozó került más beosz­tásba a korszerűsítés kap­csán. Rövidesen üzembe he­lyezik a vasút első számító­géppel vezérelt DOMINO—70 biztosító berendezést. Sze­mély szerint kell azokkal elbeszélgetni, akiknek a munkáját ez a berendezés feleslegessé teszi. Senkit nem küldünk el, de átkép­zésre, képzésre szükség lesz. Ezt még az idősebbeknek is vállalniuk kell. A korszerű technika kezelése azonban a fiatalokra vár, meg kell kezdeni kiválasztásukat, kép­zésüket. M«zei Mátyás, még nincs ötvenéves, több mint 31 éve szolgál a vasútnál. Azt vallja, hogy ez az ő első és utolsó munkahelye. A fele­sége is a MÁV-nál dolgozik, nagyobbik fia szovjet ösz­töndíjas, kisebbik pedig ál­talános iskolai tanuló. Mis­kolcról Hatvanba költöztek, s ha jut rá idejük, a Bükk helyett a Mátrával ismer­kednek. (oravec) Megírtuk, hogy négy 18— 20 év körüli fővárosi fiatal hétfőn a Bodvaszilas közelé­ben lévő Meteor-barlang­ban rekedt. Szerencsére ide­jében kimentették őket, hét­főn hajnali 1 órakor. Dr. Komióssy Attila a barlangi mentőszolgálat orvosvezetője éppen Jósvalő környéken autózott, amikor a helyszín­re riasztották. Tőle kérdez­tük: hogyan őrzik e borso­di barlangokat, mikéni pró­bálják elejét venni az ehhez hasonló szerencsétlenségek­nek? — A Bükki Nemzeti Park területén jóval több, mint ezer barlang, zsomboly ta­lálható. Legalább ugyanenv- nyiről tudunk Aggtelek kör­nyékén is. Lehetetlen volna valamennyit őrizni, vagy bezárni. Egyébként elárul­hatom. hogy a Meteor-bar­langban rekedt fiatalok kö­zül az egyik jó hírű, jegy­zett barlangász. Ö végső so­ron előrelátó volt. amikor a szüleit bízta meg a riasz­tással, ha nem jelentkeznek idejében. Mi borsodi barlan­gászok úgy szervezzük a tú­rákat, hogy egy társunk mindig fönnmarad, baj ese­tén ő szól a mentőknek. Ugyanerre a feladatra nem akadt senki, aki leutazott volna a fővárosból... Egyébként a fiatalok 42 órát töltöttek a barlangban és ebből 36 óra kényszerű vá­rakozással telt el. Mint or­vos mondom, hogy nem vi­selte meg őket különösebben a kényszerű várakozás. Bi­zonyára számítottak a kere­sésükre, biztosak voltak a fölkutatásukban. Ha ez nem járt volna sikerrel, szomo­rú tragédiával végződik a túra. A közelmúltban a Ba- radla-expedícióban jó kö­rülményeit között töltöttünk hosszú időt a föld alatt, mégis próbára tette a tű­rőképességünket. Egyébként a korábbi hírrel ellentétben nem szakadt el a tartókötél, amin leereszkedtek, csupán az történt, hogy rosszul rög­zíthették, és visszafelé de­rült ki, hogy nem tudjak terhelni. Ezért inkább le­mondtak arról, hogy leránt­sák. s ezzel minden kapcso­latot megszüntessenek a külvilággal. Remélem, hogy a kényszerű várakozás per­ceiben nem tudták: a Mete­or-barlang már szerepelt a szerencsétlenségek króniká­jában. A 70-es években ugyancsak egy pesti barlan­gászt mentettünk k1 onnan. Az akkor 31 éves fiatalem­bert zúzott fejsérülésekkel vittük kórházba, sajnos, há­rom hónap múlva a .«sggon- dosabo orvosi kezelés mel­lett is meghalt. (szántó) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy 193S. jú­I lius 9-én 8 órától 13 óráig I fogadónapot tart Miskolc, I Zsolcai kapu 32. szára ' alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom