Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)

1988-07-06 / 158. szám

A DH várospolitikai fóruma * A belvárosi rehabilitáció nem hipp-hopp munka: a nagyobb eredmények csak sok éves munkával érhetők el. Házak helyett fákat Levél a Petőfi tér ügyében Vitára hívjuk a miskolciakat és az illetékeseket! A főépítészt kérdeztük Merre tartunk a belvárosban? ■ Válaszút előtt a vállalkozók m 'S őkéstársak kerestetnek Nemrégiben írtunk arról, hogy tavaly művészeti pá­lyázatot írtak ki egy szö­kőkút — térplasztika — ter­vezésére. A Tanácsház téren szerették volna elhelyezni. A pályázat lezárult, megvan a nyertes, am az alkotásnak ú.i helyet keresnek. Az ügy- gycl kapcsolatban érdekes levelet kaptunk Mágaki Ti­bortól: ..Nemrégiben furcsállva ol­vastam, hogy a Tanácsház térre tervezett szökőkutat máshol kívánják felállítani. E helykeresést én összekö­töttem a Petőfi tér rendezé­sével. Szerintem ugyanis a szökőkút Ideális helyet a Pe­Mély gödrök keletkeztek a tapolcai úton, az egyetemi környékén. A kátyúzást az elmúlt héten megrendelték a Közterület-fenntartó Válla­lattól, mondta Demeter Já­nos, a Városgondnokság osz­tályvezetője. A bajt valószí­nűleg a gyakori esőzések okozták, a víz kimosta az aszfalt alól a betont. A gödrök megjelenésénél nagyobb baj, hogy az autó­sok hullámvasúton érezhetik magukat, amíg az egyetem- városi elágazástól a fürdőig érnek. Az út egyébként azért ilyen rossz, mert el­járt felette az idő — hallot­tuk a Városgondnokságon. De eredendően Is rosszul épít­hették; valószínűleg túl erős alatta a beton, és ennek a hőtágulása miatt repedezik az aszfalt. A bur­kolat folt hátán folt. Ne­héz volna olyan parányi felületet találni, amit ko­rábban legalább egyszer ne javítottak volna. Demeter Jánosnak az a véleménye, hogy valóban nem ártana már a szőnyegezés. (A szak­kifejezés azt a műveletet jelöli, amikor az út teljesen tőfi tér melletti zöldterület lenne, amit viszont be akar­nak építeni. Miért ragaszko­dom a tér bővítéséhez? Alapvetően városképi szem­pontból, az említett terület felett elhelyezkedő Deszka­templom miatt. Figyeljék meg, most, hogy semmilyen épület nem zavarja a temp­lomra való rálátást, végre igazán a maga teljességében tud érvényesülni ez a szép épület. Ám ha az alatta lévő területet beépítik, akkor az mindenképpen zavarja, ta­karja a templomot. A temp­lom is, a székely kapu is bepréselődne a környező épületek közé. Kevés a szép, régi épület a városban, nem új felső réteget kap.) Ez viszont még óvatos becslések szerint is kilométerenként csaknem hárommillió forintba ke­rülne. A jelenlegi felület tetején körülbelül 6 centiméter vas­tag szőnyeget kellene eldol­gozni ahhoz, hogy eltűnje­nek az egyenletlenségek. Er­re viszont nincs pénz. Vajon tud-e segíteni a városi tanács? Tóth Csaba, közlekedési csoportvezető szerint csak az utak kar­bantartására, felújítására biztosított pénzből gazdál­kodhatnak. külön összegre senkitől sem számíthatnak.» A tanácson mellesleg már évek óta tudják, hogy hely­re kellene hozatni a tapolcai utat, s ugyanennyire sürget a Kiss Ernő utca szőnyegez- tetése is. De sosem tudtak még le­csípni az új aszfaltrétegre, olyan sokat költenek az év­ről évre megjelenő temérdek kátyúra. Bármennyire szo­morú, ezután is csak a leg­sürgetőbb hibákat javítják ki. Tovább toldozzák-foldoz- zák az utakat. B. A. egy épp a beszoritottsága mi­att nem tud érvényesülni. Itt ez elkerülhető lenne! Nem árt megnézni az in­dokokat! Az építészek a hi­ányzó térfalra hivatkoznak (szokás szerint). Megfeled­kezve arról, hogy a teret le­záró fal kialakítható növé­nyekből is: egy fasorral, s előtte örökzöld sövénnyel létrehozható a térfal. (Lásd az angol parkok sövényeit) Kétlem, hogy az a bizo­nyos fal bárkinek hiányozna az építészeken kívül. Nekik is csak azért, mert az ő anyagi érdekük az építést és nem a parkosítást követeli meg. Mi szól a park mellett? A templomon kívül az is, hogy jelen pillanatban kelle­mesen tág, szabad az emlí­tett terület, de ha beépítik, zsúfolttá válik. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy egy te­mető bejáratánál vagyunk! Hogyan illene ide egy ABC? Mindenki tudja, milyen zaj­jal, forgalommal jár egy üz­let, ahol teherautók váltják egymást. A város kellemes pontja lehetne itt egy igazi tágas tér, Petőfi szobrával, szökő- kúttal, a háttérben a Deszka- templom látványával! Kevés ilyen jellegű épület van az országban; nem inkább ki­tárni kellene az érdeklődő szemek elé? Akármilyen döntés születik is, úgy gondolom, Tapolca egy újabb szökőkút nélkül is hangulatos pihenőhely. A belvárosi lakótelepeken vi­szont alig van köztéri alko­tás, tehát mindenképpen va­lamelyik belvárosi lakótele­pen kellene elhelyezni!" * Olvasónk levelében több megfontolandó javaslat is van. Kíváncsiak lennénk, mit szólnak a levélben leírtak­hoz mondjuk az építészek — akikre hivatkozik is a le­vélíró — és természetesen azok az illetékesek, dön­téshozók, akiknek közük van a tér sorsához Reméljük, fontosnak érzik annyira ezt az ügyet, hogy tollat ra­gadnak, és kifejtik vélemé­nyüket. De ebben a vitában szót kaphat minden város­lakó, bárki, aki úgy érzi. hogy lenne hozzátenni va­lója a levél mondandójához. Tehát, vitára hívjuk a mis­kolciakat és az illetékese­ket, ezúttal a Petőfi tér ügyében. (k—ó) Jó volna tudni, hol tart a belváros megújítása, melyek lesznek a következő lépések ­irta nemrégiben egyik olva­sónk. Nemcsak emiatt kértünk most interjút Kelemen István városi főépítésztől, hogy a le­vélíró kívánságának eleget te­gyünk, hanem, mert úgy érez­tük, hogy a városmag megújí­tására vállalkozók most vá­laszúihoz érkeztek. Kérdéseink­nek az is aktualitást ad, hogy a városi tanács végrehajtó bi­zottsága napokon belül tár­gyal a belváros rehabilitáció­járól. Elsőként arról faggattuk a főépítészt, hogy vajon az eddig eltelt néhány év tapasz­talatai igazolták-e a városépí­tők elképzeléseit, vagyis he­lyes úton járunk-e Miskolc belvárosának megújításával? — Bn úgy vélem, hogy igen, és több fórumon, töb­bek között a városszépítő egyesület vitájában is meg­erősítettek ebben. Hogy a meglevő városszerkezetet tiszteletben tartó, azt to­vábbfejlesztő, értékmentő és gazdagító munkát Kell foly­tatnunk, ezt ma már aligha kérdőjelezheti meg bárki is. Úgy vélem, helyes döntés» nek bizonyul az is. hogy nem várunk soha meg nern valósuló, nagyléptékű fejlesz­tési programokra, hanem adottságainkkal gazdálkodva, lépésről lépésre, de jól át­gondolt rendszerben újítjuk meg a belvárost. ♦ Mindezek ellenére a városlakóknak sokszor úgy tűnik: egy kicsit kapkodva megy a munka. A Tanácsház tér felől haladva, részleges rehabilitáció indult el, az Ady-hídnál a teljes tömbre­konstrukció kezdődött meg, közben pedig itt is ott is dolgoznak - többek között a Kossuth utcán, vogy a Centrum Aruház környékén. — Az első perctől kezdve tudtuk, hogy a belvárosi tömböknél nem lehet egy­formán szervezni a munkát. A Tulipán-tömb szerencsés kivétel, de a többit a jelen­legi feltételrendszerben nem lehet egyszerre munkába fogni. A részleges rehabili­tációval azonoan el tudjuk tüntetni a lepusztult belvá­rosi sikátorokat az udvarok­ból. Ez rendkívül lényeges, ugyanis a belváros épp a sikátorok miatt már annyi­ra taszította a városlakókat és a vállalkozókat, hogy to­vábbi fennmaradásuk gátjává vált, " vólhaJ 'áz' építészeti megújulásnak is ... ♦ Nem fenyeget az ideig­lenesség veszelye azzal, hogy gyorsan halad ugyan a részleges rehabilitáció, de csak az értékesebb régi épü­leteket újítjuk fel? — Igyekszünk a teljesség igényével munkálkodni, er­re jó példa a Széchenyi út 4—6—8. számú házak tömb­je, ahol új lakások is épül­nek. Az a véleményem, hogy most kicsit lassítani kellene a részleges felújítás tempóján, és oda koncent­rálni a pénzt, ahol közelít­hetünk a megoldáshoz. Ez azért is lényeges, mert sze­rintem a belvárosban kelle­ne a felújítást szolgáló át­meneti lakásokat felépíteni, és nem Hejőcsabára kellene kiköltöztetni az embereket. ♦ Amikor az előszóban válaszúból irtunk, akkor ar­ra gondoltunk; az elmúlt évek azt is bizonyitották, hogy csak a tanácsi kassza forintjaiból belátható időn belül aligha lehet megújíta­ni a belvárost. — Az egyik legnagyobb hátráltató tényezőnek azt lá­tom, hogy eddig nem tud­tuk megtalálni a vállalati es a magántőke bevonásának módját, holott ez nagyon sürgető volna. Az állami for­rások nem elégségesek a bel­város megújítására, és rá­adásul nem is lehet a pén­zeket egykönnyen „keverni", azaz a felhasználás kötöttsé­ge gátolja a munkát. Át kell értékelni a belvárosi reha­bilitáció szervezeti irányítá­sát: szükség van egy olyan önálló, vállalkozó szellemű, megfelelő jogkörökkel ren­delkező szervezetre, amely képes tőkét szervezni, s irá­nyítani a munkát. Egyébként ma is próbálunk ezeknek a követelményeknek megfelel­ni: ahol tőkét tudunk sze­rezni — példa erre a Cent­rum Áruház felújítása, az EVIZIG-székház építése — ott a környezet felújítására is sort kerítünk. Ezért egy kicsit „ugrálós" a munka: dolgozunk itt is, ott is. ♦ A nemrég kitatarozott öreg házakról sok helyütt pereg a vakolat, volt, ahol a tető is beszakadt. Ügy tűnik, hogy az épületfelűji- tások minősége hagy maga után kívánnivalót... — Tény, hogy az építők nagyon kevés tapasztalattal rendelkeztek az effajta mun­kában. A rehabilitáció olyan fokú szervezettséget, speciá­lis szakmai ismereteket igé­nyel, amit eddig nem volt módjuk megpróbálni. Az utóbbi időben azonban sike­rült kedvező változást elér­ni. erre jó példa a Széche­nyi út 4—6—8. számú házak tömbje, ahol az eddiginél átgondoltabb, 1 rutinosabb munka folyik ... ♦ Sokan szeretnének ha« téridőkről hallani... — Valóban nagy a türel­metlenség, hiszen a belvá­rosban óriási a restancia. A lakótelepek hipp-hopp épí­tési tempóiához képest a vá­rosmag megújításához türe­lem kell a túl gyors munka károkat is okozhat. Nem, várható el. hogy néhány esz­tendőn belül felszámoljuk 20—25 év lemaradását, de úgy érzem, hogy a változás már most is jelentős. (kiss) Nem bánija a szemüket? Nem bánt ja a szemét? A Közterület-fenntartó Vállalat jel­mondata jutott eszünkbe, amikor hétfőn délelőtt Tapolca kellős közepén, a Janóval szemközt megláttuk ezt a dugig telt konténert. A mi szemünket bizony bántotta. De nemcsak esztétikai szempontból tűnődtünk el. Egyszerűen nem találtunk rá ma­gyarázatot, miként kerülhette el az illetékesek figyelmét ez az — egyébként még üresen is csúf — edény. Ennek bizony még a hűvösebb napokon sem volna szabad megtörténnie. Nemhogy kánikulában, amikor a nagy melegben felbomló szemet könnyen okozhat fertőzést, járványt. Ha ez egy kiemelt üdülőhelyen előfordulhat, vajon hogyan ügyelnek például az Avas tisztaságára? Hiszen ott éppen most csökkentette egy fordulóval a Közterület-fenntartó Vál­lalat az egy héten esedékes szemétszállításokat... Aszfaltozni kellene Toldozzák-folilozzák a tapolcai utat

Next

/
Oldalképek
Tartalom