Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)

1988-07-05 / 157. szám

+ Az awtóskempingbe kétnaponként érkeznek a vándortáborozók. Hétfőn Kerepestarcsá- ról jött egy csoport. A gyerekek előtte bebarangolták már a Bükköt és városunkat is. Tapolcán, a dtmboldaiban Kemping a liűs fák alatt Rejtély, miként bukkannak rá az idegenek Tapolcán az autóskempingre. Hiszen ke­vés az útbaigazító tábla. Aki ennek ellenére elfo- jadható áron — egy sze­gélynek egy éjszakája álta- anos forgalmi adóval együtt no forintba kerül, ha autó­val érkezett és sátorozik — szeretné álomra hajtani a ’éjét, az megtalálja a 2-es lusz végállomása fölött, a ■mboldalban, a fák tövé- „n kialakított szálláshelyet. A forgalom három száza­ikkal elmaradt az egy év­éi korábbitól, de azért nem panaszkodnak. Az elmúlt hét végén már kitehették a „megtelt” táblát. Valamennyi bungalójukban, faházukban vendégek pihentek. A kemping alsó részében egész nyáron úttörők tábo­roznak. Följebb kevés a ven­+ Sátorbontás dég, sokan mar tegnap ha­zamentek. Néhány lengyel turista sátrat bont, felteke­rik a ponyvát, csomagolják a hálózsákot. Kézzel-lábbal magyarázzák, hogy Magyar- ország más részeit is sze­retnék még felfedezni a va­kációban. Hogy milyen szolgáltatá­sokkal várják itt a vendé­geket? Az asztaliteniszen, a tollaslabdán és a kézilabdán kívül más szórakozási lehe­Lapátot ragad a pilóta Meddőt szállít a Mustang A közkedvelt lyukói dara- i bős szénre mostanában is pa­naszkodnak, a sok meddő miatt. A lakóházak közelé­ben még a belvárosban is ott éktelenkednek a meddókupa- cok. Elszállításuk meggyorsí­tása érdekében a Miskolci Bányaüzem pályázatot hirde­tett, amelyet az előnyös fel­tételeket kínáló Mustang Szállítmányozó cs Gázellá­tást Tervező GMK nyert el. Május elsejétől július elsejé­ig több mint 1100 tonna med­dőt, palát szállítottak vissza Lyukóbánya területére. A gmk-nak négy főállású tagja és 2 IFA-típusú mar­kolóval felszerelt tehergép­kocsija van — ahogy ezt Tóth Istvántól, a gmk veze­tőjétől megtudtuk. A fentebb említett teljesítményhez igen jól meg kell szervezni a szállító útvonalakat, kije­lölni a rakodások sorrend­jét. Csak így tudják a kis, néhány mázsás ..tételeket” összegyűjteni és elszállítani. Nemcsak a meddőt, hanem a port is felrakják. Napi munkaidejük 12—15 óra. a tehergépjármüveket maximá­lisan kihasználják, üresjárat nincs, a hétvégeken, szomba­ton és vasárnap is dolgoz­nak. Sok helyen gondot okoz — mondotta Tóth István —, hogy nem a ház előtt, ha­nem az udvarokban tárolják a meddőt. Az úttest mellett lévő vizesárkok fölött igen gyenge építményű átereszek vezetnek be az udvarokba, amelyeket a súlyos teher­gépkocsik nem használhat­nak. Ilyenkor előkerül a la­pát, a „pilótáknak” ez a munka sem derogál. De néha még a csákány is, mivel a meddőhalom több hónapi tá­rolási idő alatt keményen összeáll. A Mustang eddigi teljesítményével elégedettek a Miskolci Bányaüzem veze­tői. Reméljük, mihamarabb meglátszik munkájuk ered­ménye a város utcáin is. O. J. (Fejér Ernő felvételei) tőség nemigen van a keríté­sen belül. De hát a legtöb­ben az egész napjukat a termálfürdőben, vagy a strandon töltik el. Borongós időben pedig városunk kör­nyékével ismerkednek, ki­rándulnak. B. A. Borsodi bankot alapítanak 1. Új munkahelyek hitelből Kemény feltételekkel adják A közelmúltban bank- és pénzintézeti szakemberekkel folytattak megbeszélést a megyei és a városi pártbi­zottság vezetői, Borsod-Aba- új-Zemplén — ezen belül , Miskolc — gazdasági helyze- i téről. a szerkezetváltás ak­tuális kérdéseiről. A meghí­vottak között volt Lönncz László, a Magyar Hitel Bank Rt. miskolci és ózdi területi igazgatóságának vezetője. — Mi volt a lényege en­nek a találkozónak? — A megye és a városi pártvezetök újabban rend­szeresen igénylik az ilyen konzultációkat a bankszak­emberekkel, és ezt mi a ma­gunk részéről nagyon jónak és szükségesnek is tartjuk. Különösen azért, mert köz­ismert: Borsod megye gaz­dasága az országos átlagnál is nagyobb problémákkal küzd. A pártvezetés nyitott­ságára jellemző, hogy min­den szakmai tanácsot szíve­sen fogad és igyekszik fel­használni az aktuális part- munka megszervezesében. a célok kitűzésében és az egész poll tokai tevékenységeben. Jómagam azért is szívesen részt veszek ezeken a véle­ménycseréken, mert Miskol­con — de az egész megyé­ben is — a gazdaság na­gyobb hányadát a Magyar Hitel Bank finanszírozza. A nagyvállalatok döntő többsé­ge, de a kereskedelem, a közlekedés, és az élelmiszer- ipar jelentős hányada is a ! mi partneri körünkbe tarto­zik. •— Mennyi pénze feksztk a Hitel Banknak a bor­sodi térségben? — A beruházási és forgó­eszközhiteleket együttvéve, Hlindig lecsíplek belőle Elő műemlékünk Mi lesz vajon a Népkerl- tel? Ezt a kérdést a Déli Hírlap és a Városgondnok­ság közös fórumán tettek föl az Illetékeseknek. Azért is érdeklődtek a tanácsta­gok. mert régebben szó volt arról: az évszázados parkot — élő műemlékün­ket — megújítják. Jirkovszky Imre. a városi tanács építési és közlekedé­si osztályának vezetője el­mondta, hogy van egy kész rekonstrukciós terv, amelyet ma is megfelelőnek tartanak arra. hogy ötleteit, javasla­tait megvalósítsák. Egyetlen gond van: nincs elegendő pénz arra, hogy gyorsan ha­ladjanak a munkával. Mind­ez nem jelenti azt, hogy le­tennének az eredeti szán­dékról. csak kisebb lépésex- ben tudják valósággá változ- j tatni a tervben foglaltakat, ? Most a szoborpark létre­hozása van a napirenden. De sikerült már tenni a gyalogutak rendbetételéért is, és az életveszélyes fákat is eltávolították. (A Népkert­nek egyébként is szükségé van egy kis ritkításra, mert sok helyütt annyira összezá- rultak a fák lombkoronái, hogy nem jut be a napfény, sínylődnek a díszbokrok, ki­pusztult a fű.) Most azon törik a fejüket a tanácsi illetékesek, mi­ként lehetne „újraéleszteni” a népkerti Vigadót. Ez a ház volt ugyanis valaha a Népkert egyik centruma. Olyan gazdákat, és funk­ciókat szeretnének találni a Vigadó számára, amellyel újra egy kis élet költözhet­ne a parkba, ami feltétele a további megújulásnak. Azt már csak mi fűzzük hozzá, hogy érdemes lenne megvizsgálni: a hajdanán sportpályának szánt, de évek óta elhagyottan, gazo­sén álló terület a 3-as út­nál vajon miért nem parko­sítják? Annál is inkább szükség lenne erre, mert a Népkert az elmúlt években egyre csak zsugorodott, te­rületéből itt is, ott is le­csíptek. Ideje lenne végre hozzá is toldani egy kicsit... (k-ó) jó néhány milliárd. Ponto­sabb számot azért nem érde­mes mondani, mert az ösz- szeg szezonálisán változó. Tavasszal a mezőgazdaság az, amelynél nagyobb hite­leink vannak, az év máso­dik feleben a felvásárló, fel­dolgozó iparban, s a keres­kedelemben ugyanez a sze­zonális hullámzás jelentke­zik. — Akkor tehát sommáz- hatunk úgy, hogy a rövid lejáratú hitelek jellemző­ek megyénkre? — Nem. A jellemzőbbek jelenleg a hosszú lejáratú, beruházás jellegű hitelek. Azok a nagyobb nagyság­rendűek. Ilyen hiteleink fő­leg a vegyiparban vannak, s néhány nagyobb iparvállalat­nál, az élelmiszeriparban és a mezögazdasagban. De hadd térjek még vissza a pártbizott­sági megbeszélésekre: elég széleskörűen tárgyaltuk meg a megye jelenlegi gazdasági helyzetét. Nem könnyű a mostani időszakban a ter­melés pénzügyi zavartalan- sagának fenntartása sem. Ismert a pénzügyi kormány­zat hitelszükitő intézkedése, ami a hitelbankokra na­gyon kemény feladatot rótt. Lényege, hogy a hatékony­ságukhoz képest, túlfinan­szírozott vállalatokból — s ilyenek nagy számban van­nak az országban —, ki kel­lene vonni a működő tőkét. Magyarán szólva: ezekkel szemben érvényesítem kelle­ne a csődeljárást. — Mennyire érintené ez Borsodot? — Itt » vannak nehéz helyzetben levő vállalatok az élelmiszergazdaságban. — elsősorban a mezőgazdaság­ban —, s nem könnyebb a helyzete a kohászatnak sem. Bár ez utóbbinál köztudott: a kormány tervgazdasági bi­zottsága áprilisban határo­zott helyzetének rendezésé­ről. Ez a határozat pedig ab­ból a felfogásból indult ki — amit a Magyar Hitel Bank Rt. a megalakulása óta támogat! —, hogy’ a magyar kohászatra szükség van. A kohászati vállalatokat tehát j felszámolni nem lehet, de ( megújításuk elengedhetetlen. Ám korszerű kohászatra van szükség, mert anélkül kor­szerű feldolgozóipar sincs. Fejlett feldolgozóipar nélkül pedig fejlett gazdasággal ren­delkező országot sem lehet elképzelni. Különösen igaz ez a magyar gazdaságra, amely nyitott, s a fejlett tő­kés országokkal való kapcso­latában létkérdés, hogy ver­senyképes legyen a piacon. Hogy azonban a kohászat szolgálni tudja a feldolgo­zóipar versenyképességének megalapozását, ahhoz olyan módosításokra van szükség, amely átrendezi a kohászati termelés szerkezetét, s meg­teremti a minőségi acélgyár­tás feltételeit. — Mi a bankszakember véleménye: az átrendezés feltételei megvannak-e már megyénk kohászatai­ban? — Még nincsenek, most dolgoznak rajta a kormány­zati szervek és a Magyar Hitel Bank Rt. is. Mert eh­hez pénzre — ée nem kevés pénzre! — van szükség. Ln­nék felismeréséből született meg a Tervgazdasagi Bizott­ság határozata, amely sze­rint itt Borsodban regiona.Ua bankot kell létrehozni, <* térség gazdaságának átren­dezéséből adódó szerkezet^ változásból fakadó problé­mák finanszírozására. Ma­gyarul: arról van szó. hogy, a kohászatban a visszafej-; iesztések miatt, jelentős szá­mú munkaerő válik fölösle­gessé, s az ö elhelyezésükről gondoskodni kell. Tehat a visszafejlesztésekkel össze­hangolt fejlesztésekhez is pénz kell, s ezzel párhuza­mosan új, korszerű es ha­tékony munkahelyeket kell teremteni. Ez is nagy össze­geket igényel. — A bankigazgató, vagy a közgazda hangsúlyozza az új munkahelyek korsze­rűségét és hatékonyságát? — Mindkettő. Nem volna értelme a gazdasági prog­ramnak, ha azt csinálnánk, hogy veszteséges üzemeket megszüntetünk a kohászatok­nál, majd ugyanolyan vesz­teségeseket létesítünk he­lyettük. Ez nem engedhető meg, és nem is lesz rá pénz a jövőben sem. A rendelke­zésre álló pénzeszközöket na­gyon kémény feltételekkel lehet csak kihelyezni. Tes­sék belegondolni: amikor a beruházási hitelkamat 17 százalék, akkor szoba sem kerülhetnek 20 százalék alat­ta hatékonyságú beruházások. Hiszen sem a vállalkozó, sem a népgazdaság számára nem lehetnének nyeresége­sek. Ez a 20 százalék a „kü­szöbkövetelmény”, aminél csak magasabb hozamok képzelhetőik el, alacsonyab­bak nem... Igazán reális a 25—30 százalékos tiszta nye­reség lenne, hogy az önfej­lődésre, a bővített újrater­melésre legyen képes az a cég, amely új munkahelye­ket létrehoz. — Milyen ágazatokban, milyen vállalkozásokat tar­tana finanszírozásra érde­mesnek a bank? Ha le­hetne: konkrétan. — Hát igen: a konkrétság kérdése mindig felmerül a különböző tanácskozásokon is. Választ pedig erre — egyenesben — nem lehet adni. Csak vállalkozók sza­zainak a piackutatásaiból, elképzeléseiből, innovációs ténykedéséből állhat össze a konkrét válasz. Azt akarom ezzel mondani: hiába lesz pénz, ha nem lesz fogadó­készség, tehát vállalkozó, az ilyen természetű fejleszté­sekhez. Ezt ugyanis sem kor­mányzati szinten, sem párt­szinten, de még a bank szintjén sem lehet kinyilat­koztatásszerűen meghatároz­ni. A gazdaság szereplőinek kell felkutatni, hogy mi az, ami megfelel a követelmé­nyeknek. — És mit mutat a bor­sodi készség? — Nem túl biztató. Ügy tűnik, hogy ilyen jellegű be­ruházásokra nincsen felké­szülve a megye gazdaságá­nak vállalkozói köre... (Folytatjuk) Képviselői fogadóóra A 6. számú országgyűlési választókerület (Killián vá­rosrész, diósgyőri városköz­pont és közvetlen környékét, Lillafüred—Ömassa. Bükk­szentlászló) országgyűlési képviselője, Simon Béla i 1988. július 6-án (szerdán) 17 órai kezdettel tartandó fogadóóráján várja választó- polgárai közérdekű bejelen­téseit, javaslatait a Vár u. 5. szám alatti pártalapszerve- zetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom