Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1988-06-14 / 139. szám

dy Sokan érdeklődtek a számítógépek és tartozékaik felöl (Fejér Ernő felvétele) Számítástechnika a buszban Programokat is árulnak A városi televízió nézői kérdezték 8. Társasági törvény, jövedelemadó, létszámcsökkentés Válaszol: Dudla József\ a megyei pártbizottság első titkára Egy hosszú, csuklós busz parkolt tegnap a Városgond­nokság udvarán. Akik fel­szálltak az Ikaruszra, nem utazni akartak, számítás­technikai bemutatóra voltak hivatalosak. A járművet ugyanis jelenleg a Számaik és a Softinvcst nevű cég béreli. Számítógépekkel, és az ezekhez tartozó soltvcrek- kel kereskednek. Mint a helyszínen meg­tudtuk, megéri nekik az utazás. A számítástechniká­ban ma már , jól körvonala­zódnak egy valódi piac kon­túrjai. Sokan kereskednek, a vevők számos termék kö­zül választhatják ki a legin­kább megfelelőt. Aki üzle­tet szeretne kötni, vagy egy­általán fontosnak tartja, hogy a lehetséges vásárlók tu­domást szerezzenek műkö­déséről, annak bizony lel kell kerekednie. Igaz ez az olyan nagy cé­gek esetében is, mint a Szá­mítástechnikai Alkalmazási Vezetői fo«adóora C“ Miskolc Megyei Város Ta­nácsának szerdai, meghosz- szabbitott ügyfélfogadási napján dr. Juhasz József vb- titkár 15 és 18 óra között, a hivatalában fogadóórát túrt. r tvzáró hanoi erseny Az Avasi Gimnázium kó­rusa és kamaraegyüttese ma este 6 órakor tartja évzáró hangversenyét. Tinódi Lan­tos Sebesigén Krónikás dal­lamok című művét adják elő, és régi mesterek kórus- műveiből énekelnek. A prog­ramban ezután hangszerszo- lók. és magyar zeneszerzők kórusművei szerepelnek. A hangverseny vendégegyütte­se a 27-es Számú Általános Iskola furulyazenekara lesz. Az első, de hagyományte­remtőnek szánt koncertre szívesen várják az érdeklő­dőket. Vállalat, ahol 1300-an dol­goznak, és kétmilliárd forint az éves árbevételük. Az említett busz egyéb­ként már a múlt hét köze­pén megérkezett városunk­ba. Azóta több helyen meg­fordultak. Ma még maradnak, a Ró­nai Sándor Művelődési Központ elett várják az érdeklődőket. Egyelőre lényegesen több a tájékozódó, mint a vásár­ló. A bét cég képviselői teg­nap például a Városgond­nokság vezetőivel tanácskoz­tak. Arról, hogy van-e az eladók tarsolyában a lakos­sági bejelentések nyilván­tartásához, a tanácstagi alap felhasználásának növelésé­hez, az önerős közműépíté­Repül a prospektus A cél a következő volt: idegenforgalmi vonzerővel bíró prospektust készíteni, olyat, ami Miskolc és kör­nyéke legszebb arcát mutat­ja be. Breitenbach József, a városi tanács idegenfor­galmi főelőadója menedzsel­te az ügyet. Mindenekelőtt pénzt, és nem keveset kellett „talál­ni" a kiadvány megvalósítá­sához, Az összeg kétharma­dát a városi tanács állta, az egyharmadot miskolci válla­latok. az Országos Idegen- forgalmi Hivatal, és a Mát­ra—Bükki Intéző Bizottság adta össze A prospektus elkészült, és valóban méltó lett az elkép­zeléshez. Nagyon szép, csá­bító módon mutatja be vá­rosunkat. és a Bükköt. Hal­mai László színes fotói öt­letes tálalásban jelenítik meg Miskolc értékelt, mind­azt. ami vonzó lehet idegen­forgalmi szempontból. Rövid ismertető, valamint néhány, fontos adat — cí­mek, teleí'onszámok — te­szik teljessé a háromszor negyvenezer példányban megjelenő, illetve részben már megjelent, prospektust, amelynek gazdaja a Hung­sek dokumentálásához való program. S ha nem is volt mindig igenlő a válasz, a szakemberek azt azért el­mondták, hogy a Számaik egyebek között — kevés volna a hely tevékenységük teljes skálájának ismerteté­séhez — tud megoldást az állóesz­köz-nyilvántartásra, a szintetikus könyvelésre, a készletgazdálkodásra, de szervez tanfolyamokat, továbbképzéseket is. A busz­ban nemcsak az ő gépeiket csodálták meg a nézelődők. Többen állták körül a Soft- invest Xerox-lézernyomtató­ját. Hallhatták, hogy a cég körülbelül negyven softver- rel kereskedik. A legkapó- sabbak a szövegszerkesztő programjaik. A prospektus egy oldala expo. A Révai Nyomdát di­cséri a kivitelezés. A német, angol, és magyar nyelvű ki­advány a légitársaságok út­ján jut el a világ számos pontjára, a terjesztéssel egy­értelműen az a cél. hogy azok vegyék kézbe, akik po­tenciális turisták, idelátoga­tók. Folytatjuk a válaszok köz­lését azokra a kérdésekre, amelyeket Dudla Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Pártbizottság első tit­kárának tettek fel a nézők a városi televízió május 30-i adásában. Akkor idő hiányá­ban nem mindegyikre tu­dott feleletet adni. A tegna­pi számunkban Miskolc ipa­rának szerkezetváltásáról és a munkafegyelem erősítér séről volt szó. Ma az előké­születben lévő társasági tör­vénnyel, a személyi jövede­lemadóval és a kényszerű létszámcsökkentéssel kap­csolatos kérdésekre válaszol Dudla József. Barna Ernő a 77-493-as telefonszámról orra kér vá­laszt: Mi a különbség a tőkés és a szocialista piac- gazdaság között? Hogyan lehet a szocializmussal ösz- szeegyeztetni az előkészület­ben lévő társasági törvényt? — Senki sem vitatja, hogy a szocializmus árutermelő társadalom. Az árutermelés­hez viszont szorosan, felté­telként kapcsolódik a piac fogalma. Másik oldalról a szocialista országok is a vi­lágpiac részét alkotják. Nem tartható tovább a szocializ­mus építésének az a kezdeti felfogása — mely sajnos gyakorlatunkban ma is léte­zik, és sok gazdasági kárunk származik belőle —, mely hermetikusan elkülöníti az adott gazdaság tőkés orszá­gokkal (a kapitalista piac­cal), szocialista országokkal, illetve belföldi vállalatokkal való kapcsolatát. A szocialis­ta piaci viszonyok fejleszté­sének célja a bürokratikus, erősen központosított, mono­A pénzügyi támogatók is kapnak a prospektusból, ki­egészítve egy úgynevezett „betétlappal”, amin önmagu­kat reklámozzák. Nemcsak fotósként, hanem tervező­ként Is jegyzi Halmai László a kiadványt, amelynek tipog­ráfusa Bogár György. Sz— poljellegü gazdaságirányítás kiszorítása, a szervezeti for­mák színesítése, a hatékony­ság, jövedelmezőség maga­sabb szintre emelése. Ezzel alapvető elveink nem változ­nak, a szocialista gazdaság­ban a termelőeszközök több­sége társadalmi tulajdonban marad. Üjra kell értelmez­nünk azonban a társadalmi tulajdon fogalmát. Egyértel­műen szocialista társadalmi tulajdonnak kell tekinteni a jogi személyek társulását, és az olyan társaságokat is, ami­kor állami vagy szövetkeze­ti tulajdon állampolgári tu­lajdonnal vegyül, az előbbi­ek elsődlegessége alapján. Az előkészületben lévő tár­sasági törvény célja, hogy a tőkeáramlás gátját jelentő hagyományos tulajdonfelfo­gást is megtörje, elősegítse a társulásokon keresztül törté­nő tőkeátcsoportosítást, meg­teremtse a piackonform vál­lalati integráció alapjait. Eddig ugyanis a szabályozó- rendszer az egyedi, és nem a közös vállalkozást hono­rálta, aminek — többek kö­zött — egyik „eredménye" a vállalatok többségénél je­lentkező eszközhiány, a szerkezetváltás lassúsága. A társasági törvény, majd az ezt követő, illetve ehhez szervesen kapcsolódó egysé­ges vállalkozási adótörvény is azt segíti elő, hogy tágul­jon a verseny hatóköre, gya­rapodjon a piaci szereplők száma, bővüljön a gazdálko­dó szervezetek együttműkö­dése, a „saját vállalat” rö­vid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetve értékpapírban való befekte­tés és kockázatvállalás, s a vállalatok és az állampolgá­rok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésé­vel az egyéni megtakarításo­kat közösségi célokra, s ne pazarló presztízsbefekteté­sekre fordítsák. A személyi jövedelemadó­val kapcsolatban milyen változás várható? - kérdez­te Szarka Miklós. Úgy véli ugyanis, hogy a jelenlegi formájában a kibontakozási program gátja. — A személyi jövedelem- adó bevezetésének céljai kö­zé tartozott — az adóreform­mal összefüggésben — az egészségesebb állampolgári közteherviselés kialakítása, a lakosság jövedelmeiben a költségvetés újraelosztó sze­repének mérséklése, a fő- és mellékmunkaidőben szerzett jövedelmek egységes értéke­lése, a láthatatlan jövedel­mek minél nagyobb hánya­dának feltárása. Széles körű vita folyt a bevezetés előtt: családi, illetve személyi jö­vedelemadó legyen-e, milyen sávok szerint, milyen mér­tékben adózzanak a jövedel­mek. A kormány ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy folyamatosan vizsgálják a személyi jövedelemadó be­vezetésének hatását, s ha szükséges, az országgyűlés elé terjesztik — társadalmi vita után — a szükséges vál- tozásoKat. A hatások teljes körű értékelésére az eltelt rövid időszak még nem al­kalmas, a vizsgálatokat az állami,' gazdasági érdekvé­Fafaragás, agyagozás, sár­kány építés, rajzolás, tánc­ház szerepel — sok más mellett — annak a tábornak a programjában, amelyet június 27. és július 3. kö­zött rendez meg Szentléle- ken a Városi Művelődési delmi. társadalmi szerveze­tek folyamatosan végzi k. Természetes, hogy minden új elvonási formát ellenér­zés kísér, az egyének álta­lános adóztatásának hazánk­ban nincsenek hagyományai. Korai azonban még azt meg­fogalmazni. hogy az új adó­rendszer gátja lenne a ki­bontakozásnak. Nincs tudo­másunk konkrét változtatá­si elképzelésről. Várható azonban, hogy a tervezett bérreform is hatással lesz — és viszont — a személyi jö­vedelemadózásra. A létszámcsökkentéssel kapcsolatos kérdést tettek fel a 86-100-as telefon­számról. A kérdező azt a példát hozta fel: az LKM- ben is vannak létszámcsök­kentések, de a szakcsopor­tok és egyéb egyesülések három-négyszeres pénzekért dolgoznak. Ha a munká­jukra szükség van, akkor miért kell a saját dolgozó­kat elküldeni, és magasabb bérért másokat dolgoztatni? — Köztudott, hogy a mun­kaerő foglalkoztatása terén elsősorban strukturális prob­lémák vannak, azaz szak­mánként eltérő, hogy hiány vagy többlet mutatkozik-e. Ismeretes, hogy a szakcso­portoknak, egyéb közössé­geknek kifizetett összeg nem a béralapot terheli, hanem költségként jelentkezik. Ezek a körülmények arra készte­tik a vállalatokat, hogy amennyiben, saját szakember és bérforrás nem áll ren­delkezésre, idegen munka- vállalókat foglalkoztassanak adott speciális feladatra. Ezeken a gondokon csak úgy tudunk túllépni, ha a tel­jesítmények és a keresetek dinamikája jobb összhangba kerül egymással, a képzett­ség és a tudás felértékelődik. Igaza van a kérdezőnek ab­ban, hogy a bérszabályozás jelenlegi korlátái miatt elő­fordulhat olyan eset, amikor is saját dolgozók helyett bérmunkában dolgoztatnak egyes munkahelyeken. Ezért is ért egyet pártbizottságunk a bérreform szükségességé­vel, és sürgeti a mielőbbi bevezetését. Az LKM eseté­ben egyébként szervezett létszámleépítés még nem tör­tént. az eddig elkerült dol­gozók önszántukból, esetleg fegyelmi okokból távoztak, illetve kerültek nyugdíjba. A nem hatékony munkahe­lyek leépítése azonban vár­hatóan fel fog gyorsulni a térségünkben. Ezt igen kö­rültekintően kell irányítani, * végrehajtani. Politikai és gazdaság! követelmény, hogy elsődlegesen az átcso­portosítás, átképzés lehető­ségével éljenek, illetve ha a vállalaton belül nem bizto­sítható megfelelő munka­hely, a dolgozók ne marad­janak ellátatlanul, igénybe vehessék a meghosszabbított felmondási időt, az újrael- helyezkedési segélyt vagy az újrakezdési hitelt. A leépíté­sekkel egyidőben sort kell keríteni munkahelv-fejlesz- tésekre is. A munkanélküli­ség csak strukturális — el­sősorban a szakképzetlen rétegeket érintő — és átme­neti jellegű lehet. (Folytatjuk) Központ. Hegyi Füstös Lász­ló rajzfilmrendező a tábor vezetője. Jó kézügyességű, 8—12 éves gyerekek jelent­kezését várják a kreativitás­fejlesztő táborba. A részvé­teli díj 1900 forint. Érdek­lődni a VMK irodájában, a Széchenyi ú 30. alatt lehet. B. A. VONZÓ MISKOLC Szentlé/eken, gyermekeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom