Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1988-06-10 / 136. szám

A városi televízió nézői kérdésiek 5» Küldötteinkről és a tagdíjról ^ <4: építők jól haladtak a munkával, megkezdhették a sze relést. A Ilit cm Miamiéra is gondoltak Mire lutja a kétmilliárdból? A városi tanács-vb tagjai a7 új telefonközpont építkezésén Válaszol: Und la József, a megyei pártbizottság első titkára * Kívülről nem is látszik igazán, miiyen hatalmas épü­let Miskolc új távbeszélő­központja: a Dézsi János Ybl-dijas építész tervezte központ lti-szor nagyobb, mint a Centrum Áruház. Az épület azonban nemcsak mé­retei miatt különleges.' Ha­nem azért is, mert az építők — az ÉÁÉV szakemberei — nemcsak a határidőt tartva dolgoznak, hanem még há­rom hónapos előnyre is szert tettek 1985 októbere, az el­ső kapavágás óta. A városi tanács végrehaj­tó bizottságának tagjai be­járták az épületet, ahol már dolgoznak a BHG telefon­központ-szerelői. Az építők gyorsaságának köszönhetően március helyett már janu­árban megkapták a munka- területet. Sajnos jelenleg anyagellátási gondokkal küz­denek — kábelek hiányoz­nak —, ezért nem tudnak most a tervezett tempóban haladni. + VILÁGBANKI HITELBŐL Amit a BHG szerelői be­építenek, az nem a legkor­szerűbb technika — a mai világszínvonalat jelentő mű­szaki megoldások ugyanis tilalmi listán vannak, nem tudjuk megszerezni egyiket sem. A postások azonban úgy ítéiik meg, hogy ezek a berendezések is megfelelő színvonalon kielégítik majd a Miskolc és környéke, az észak-magyarországi régió igényeit. A postások számot adtak a bizottságnak arról, hogy mi­re futja a kétmilliárdból. Több, mint 400 millió forint­Szerencsésnek mondhatja magát, aki szemtanúja lehel a násztollazatban pompázó túzokkakasnak. Európa leg­nagyobb testű madara me­gyénk déli, ftives-szavannás pusztasághoz hasonló ' idő­kén, a Kis Hortobágynak is nevezett részen még fellel­hető. A túzokkakasok nász­tánca befejezéshez közeledik. A dürgéshelyeken, ahol a kakas násztáncát járja, szét­terített toliakkal, félrehajtott, fejjel valósággal megfeled­kezik a világról, s így hívja magához a túzoktyúkokat. Akár kézzel is meg lehetne fonni őket — mond iák a va­dászok, akik ilyenkor kapnák legkönnyebben puskavégre a oa kerül a teljes miskolci telefonkábel-hálózat rekonst­rukciója. Ugyanennyibe ma­ga az épület, benne pedig egymilliardot tesz ki a köz­pont felszerelése. Jó néhány millióba kerülnek a külföld­re! behozott berendezések: a világ számos országából vá­sárol a posta, világbanki hi­tel segítségével. Az épület voltaképp két különálló részből áll, ame­lyet egy tekintélyes belma­gasságú fedett udvar köt ösz- sze. Kiszámították ugyanis, hogy ha ezt a technológiai szempontból szükséges ud­varrészt lefedik, jelentős há­nyadot megtakaríthatnak az egész ház fűtési számlájából Az épületen kívül látható betoncsipke is egyrészt hő­technikai szerepet tölt be: no, meg díszíti is a termetes házat. + KEMÉNY FELTÉTELEK A Posta szakemberei elis­merően szóltak az ÉÁÉV ed­digi munkájáról, hozzátéve azt is. hogy az épület kivi­telezését kedvező áron vál­lalta az építőipari cég. Egyébként meglehetősen ke­mény feltételekkel kötöttek szerződést, hiszen ahány hó­nap lemaradás mutatkozna a munkában, annyiszor félmil­lió forintot fizetne a kivite­lező. Egyelőre persze szó sincs erről, hiszen a három hónapos előnyt szeretnék mindvégig megtartani. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ;gy hamarabb lehetne bekötni a miskolci előfize­tők telefonjait. Miskolc egyébként a me­gyei városok közül a leg­jobban áll telefonellátottság kívánatos zsákmányt. Azért a feltételes mód, mert a tú­zok kipusztulófélben van, ezért szigorúan védett, me­gyénkben is. A dürgés ide­jén különös gondossággal őrzik a fészkelő helyeiket. A legutóbbi megfigyelések sze­rint számukat megyénkben negyvenre teszik. Ezt ponto­san megállapítani nehéz, mert a füves rónaságokon szinte állandóan vándorúton vannak. Ennek a nagytestű túzok­nak ,,testvére” az úgyneve­zett reznek túzok, amely gyakorlatilag hazánkban már nem található, ’ legfel­jebb átvonulása idején pi­hen meg az Alföldön. ügyében — annak ellenére, hogy több. mint 13 ezer a teleíonigényió. Reméljük, ezt az első helyet az új’központ segítségével hosszú évtizede­kig megőrizheti a város ... (kiss) — A kultúrmérnök elne­vezés — mint a világ leg­több országában — jobban kifejezné szakmánk lényeget. Ila azt mondom, építőmér­nök vagyok, sokan azt gon­dolják, nycívbotlás, és épí­tészről van szó. Pedig a ket­tő nem ugyanaz. Nem as­piráltam rá, hogy epitész le­gyek, nem tudok szépen raj­zolni. Az építőmérnök — mondja Karvajszky István, az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat ve- zérigazgató-heiyettcsc —. az építmények szerkezetében, az erőben gondolkodik. Karvajszky István ezt mű­veli 38. éve. A hazai építő­iparban pedig egyedüli, aki egy vállalatnál harminc éve töiti be ugyanazt a tisztsé­get. A budapesti egyetemi évek után hazajött, mert miskolci lévén, a Földes elődjében, a Fráter György Gimnáziumban végzett. Bon- dor József, a későbbi épí­tésügyi miniszter alapította az ÉÁÉV-et. ö volt az, aki friss diplomásként felfedez­te. Gyorsan vette a ranglét­ra fokait, és nyolc év el­teltével a vállalat műszaki igazgatóhelyettese lett. Szak­mai-baráti társaságban nem­régen kapta meg az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter kézjegyével is ellá­tott „örökös főmérnök" cí­met tanúsító oklevelet. A még igazibb kitüntetést ma Folytatjuk a válaszok köz­lését azokra a kérdésekre, amelyeket Dudla Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Pártbizottság első tit­kárának tettek fel a nézők a városi televízió május 3ü-i adásában. Akkor idő hiá­nyában nem mindegyikre tudott feleletet adni. A teg­napi számunkban a bűn- mtgeiözéssel, a miskolci sé­tálóutca közrendjével, a Szovjetunióba történő uta­zással és egy új útjavítási technológiával összefüggő kérdések szerepeltek. Ma az országos pártértekezlet me­gyei küldöttcsoportjának és a Politikai Bizottságnak az összetételével, valamint a párttagdíjjal kapcsolatos kérdésekre válaszol. Losonczi Istvánná kérdez­te a 38-017-es telefonszám- rol: Milyen szempontok sze­rint választották meg a kül­veszi át az építők napja al­kalmából: a Magyar Népköz- társaság Csillagrendjét. _ Nyilván nemcsak a munkával töltött idő és a hűség jutalma ez ... — Műszaki vezetőnek len­ni — ez volt mindig az én világom. Többször kísértet­tek. hogy mozduljak, de nem voltam rá kapható. Szeret­tem a hátamra venni^ az irányítást, néha nem a’ hi­vatalos, szolgálati utat jár­va, hogy gyorsabbá, gazda­gabbá vagy olcsóbbá tehes­sünk egy-egy beruházást. Korábban a nagy állami egyedi beruházásairól volt híres a cég. A megyében szinte minden lényeges léte­sítmény építésén ott voltunk. Kihasználjuk a gyárak fel­újításából adódó lehetősége­ket. utakat építünk, városi rekonstrukciót vállalunk. Dolgozunk az ország egész területén. A jogosítványunk kibővült, s az építőanyag- gyártástól kezdve a kereske­désig bezárólag sok minden­re szól. Most éppen ezeket a piacokat vesszük célba, a Bramac céggel tervezünk közös vállalkozást, tetőcse­rép gyártására. — Az ÉAÉV az elmúlt ne- gyedszázdban négy ipari épí­tészeti nívódijat kapott, ön viszont sokkal több szemé­lyes kitüntetést. A vállalat­nál kiszámolták, hogy a nép­dötteket az országos pártér­tekezletre? Véleménye sze­rint túl sok volt köztük a funkcionárius. — Az országos pártérte­kezlet küldöttei megválasz­tásának módját a Központi Bizottság határozta meg. En­nek értelmében az alap­szervezetek javaslatai alap­ján a megyei pártbizottság ülése döntött a küldöttek személyéről. A megyei ktíl- dötteseport 67 tagú volt: 46,2 százalékuk munkás, 30,3 szá­zalékuk értelmiségi, 15,2 szá­zalékuk függetlenített párt­munkás, 12,1 százalékuk fia­tal, 25,3 százalékuk nő. A küldöttcsoport összetételére vonatkozóan egyébként sem­miféle központi előírás nem volt. Őrnagy István, a 68-403-os telefonról arra vár választ (de ugyanezt kérdezték a 63-116-os telefonszámról is); gazdaság körülbelül kétmil­liárd forintot takarított meg a találmányaival, ötleteivel. — A mindennapi munká­val együtt járt, hogy olcsób­bat, jobbat vagy praktiku­sabbat kellett kitalálni a ré­ginél. Több társammal együtt öt találmány kidolgozásá­ban vettem részt. Az égjük legsikeresebb a csópos-kút, ami magas és nagy terhe­lésű épületek alapozásánál vált be. Valószínű, hogy ez­zel az eljárással menthető meg az avasi gimnázium tor­naterme. — A találó, de a laikus­nak fantázianévnek tűnő csapos-kútnak mi a lényege? — Ha a hegyével lefelé szúrunk a földbe egy eser­nyőt, és ráteszünk egy ne­héz terhet, eldől. Ám, ha lent szétnyitjuk az ernyőt, igen nagy súly alatt is áll­va marad. De hogy nyitjuk ki az ernyőt a föld alatt? — kérdezte egy ismerősöm is, Azt válaszoltam: ez ben­ne a találmány. Komolyra fordítva: a betonalap nyílá­sain egy szerkezet segítsé­gével lemezeket préselünk ki. Ez már rengeteg nagybe­ruházáson bevált, az egye­temen is oktatják. — Ez a végszó jó apropó, hogy az oktatásról, az után­pótlásról kérdezzem. Hiszen, mint toborzó is járta a gimL náziumokat és az egyeteme­ket, hogy jó munkatársakat szerezzen. — Szükség volt rá, mert Miskolcon nincs ilyen szak­irányú képzés. Sajnos, az építőmérnökeink száma csak a harmada az országos átlag­nak. Debrecenen már meg­látszik, hogy főiskolája van. Azt nagyon szerettem volna elérni, hogy Miskolc is meg­kaphassa a képzés jogát, hi­szen az oktatáshoz szükséges 25 tanszék közül 15 helyben van. Ez borzasztóan hiány­zik. különösen most. amikor a megyében a korszerű ipar- telepítést kell szorgalmazni Az új generációnak kell te­hát tervezni a jövő iparát, ami nem gyár lesz, hanem üzem. kémények és füst nél­kül. Olyanok lesznek mint a középületek, s mutatóban Itt lesz hamarosan a Chínoin injekciógyara. (oláh) Hogyan értékeli Dudla elv. társ, Hogy a Politikai Bi­zottságban két gazdaságpo­litikus is szerepel, és nincs a testületben munkás? — A magam részéről he­lyeslem és támogattam, hogy a Politikai Bizottságban nö­vekedjen a kérdező fogal­mazásával élve „gazdaság- politikus” testületi tagok száma. Meggyőződésem, hogy miután még hosszú időn ke­resztül a gazdaság problémái álinak a pártmunka homlok­terében, a párt elvi-politi­kai eszközökkel történő irá­nyítása, a gazdaság straté­giai kérdéseivel való foglal­kozás indokolttá teszi a Po­litikai Bizottság megerősíté­sét Ilyen felkészültségű poli­tikusokkal. Ami a kérdés másik felét illeti: megíté­lésem szerint a legfontosabb, hogy a Politikai Bizottság a munkásosztály érdekeit kife­jező politikát valósít meg, melyre a garancia az össze­tétele, még akkor is, ha ki­fejezetten kétkezi munkás nem található soraiban. Briczkó Mihály kérdezte, a 111, 4. számú olapszervezettól: A tagkönyvcsere alkalmával is felvetődött, hogy a tagdíj magas. Emiatt többen kivál­nak a pártból. Várható-e változás a jövőben? — A tagdíjfizetés módját és mértékét a Központi Bi­zottság 1985 novemberi ha­tározata szabályozza, mely szerint a párt tagjai jöve­delmükkel arányosan, prog- resszíven fizetik tagdíjukat. Például a 3—4 ezer forint között keresők 1 százalékot, a 8—12 ezer forint között keresők 3 százalékot fizet­nek. A határozat lehetőséget ad arra is, hogy minden olyan esetben érvényesüljön a méltányosság, amikor an­nak szociális indokoltsága fennáll. Tény, hogy a párt­tagok egy része magasnak tartja a tagsági díjat, és ez gyakran a pártból való kilé­pés okaként is megjelenik. Ezt a problémát a központi pártszervek is ismerik. Je­lenleg dolgoznak a tagdíjfi­zetés új rendjének kialakí­tásán. A Központi Bizottság várhatóan az ősz folyamán dönt az ügyben, és a javas­latok között szerepel olyan változat is, melynek ered­ményeként csökkenne a fi­zetendő tagdíj mértéke. (Folytatjuk) i vöröskereszíGSEk sikerei . Sikerrel szerepeltek a mis­kolci ifjú vöröskeresztesek Csillebércen, az országos el­sősegélynyújtó-versenyen. Az egészségügyi szakközépisko­lák közül a Korányi Sándor egészségügyi szakközépiskola lett az első. A gimnáziumok és szakközépiskolák verse­nyében a Bláthv Ottó Villa- mosenergía-ipari Szakközép- iskola a második helyen vég­zett. Meghívottként a Her­man Gimnázium csapata is részt vett az elsősegélynyúj­tó versenyben, s a gimnáziu­mok kategóriájában a legma­gasabb pontszámot érték eü Szigorúan védett! Júxohhahasoh nássíán A találmányát tanítják 09 Örökös főmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom