Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1988-06-30 / 153. szám
Újnak mondják, s máris drágább Zsíros A Fogyasztók Városi Tanácsának a napokban megtartott ülésén az ár és a minőség összhangjának érdekében végzett vizsgálatok tapasztalatait elemezték. Külön kiemelték azokat a termékeket, amelyekkel nap mint nap találkoznak a vásárlók. A tanácskozásra a tanács tagjain kívül az egyes kereskedelmi szakmák és az ellenőrző szervek képviselőit is meghívták. Kovács Gábor, a városi tanács ellátásíelügyeieti osztályának vezetője előadásában elmondta, hogy az adóreformhoz kapcsolódó áremelések óta a vásárlók rendkívül érzékenyen reagálnak a termékek' minőségére. A különféle ellenőrző szervek vizsgálatai alapján a hazai fogyasztási cikkek nem lettek jobbak, sőt esetenként romlott a minőség. Az egyébként is drágán előállított, a szükségesnél több anyagot, energiát tartalmazó termékek használati értéke, élettartama nem áll arányban az árral. A fogyasztás nagyobb részét képviselő napi fogyasztási cikkek lényeges tulajdonságai sem változtak. Bár az új termékek jelentős részét a forgalomba hozatal előtt a KERMI megvizsgálja, később a termelők már nem biztosítják az állandó minőséget. A lakosság átlagosan jövedelmének harminc százalékát élelmiszerre költi, így naponta vizsgáznak ezek a termékek. Minden csökkent minőségű élelmiszer kárt okoz a vásárlóknak. A minőség és az ár összhangjának hiánya a tőkehúsoknál a legfeltűnőbb. Megállapították: ennek az az oka, hogy a termelőket a leadott állatok súlya után. fizetik. Ezért kifejezetten az a kedvező a tenyésztőnek, ha például zsírsertést nevel. Gyakori, hogy a lejárt szavatosságú termékeket eredeti áron árusftiák. Ilyen eset- | ben pedig kötelező a minőségcsökkenéssel arányos fogyasztói ár alkalmazása. A kereskedelem mentsécé- •' szól, hogy a szavatossági idő nehezen, vagy egyáltalán nem olvasható le a csomagolásról. Az iparcikkek szűk körében javulás tapasztalható. Egyes cikkcsoportok minőségénél viszont semmi sem változott. Több termék gyártásába kisiparosok és gmik-k is beszálltak — kihasználva a hiányhelyzetet — az állami hús, hibás cipő vállalatok termékeivel azonos rendeltetésű áruiknál sokkal drágábban hozzák forgalomba áruikat. A ruházati szakmában a lábbelik, a szocialista és részben a távol-keleti áruk minősege kifogásolható. Továbbra is fennáll a gyermek- és a íelnőttruházati cikkeik áraránytalansága. Szóvá tették azt Is, hog. sok az „újnak” kinevezett termék, amelyek többnyire csak csomagolásukban térnek el egy régebben forgalomban lévő cikktől. Ez azért van így, mert a termelőknek új áru esetében önálló ármegállapító joga van, igy nem kell áremelést kérelmezni az árhatóságtól. Sz. P, Átalakulóban a Gelka Hevesebb a javítani való tévé, rádió A szervizek forgalmán érzékletesen mérhetők a lakosság jövedelmi viszonyai. Nőtt a családok kiadása, s ennek következményeként több, mint 40 százalékkal kevesebb a javítani való rádió, televízió és porszívó a miskolci Gelkában. Mivel a lakások többségében ezekből a készülékekből több is található, nem sietik el a meg- javíltatásukat. A hűtőgépek és az automata mosógépek reparálását azonban nehezebb elodázni, ezek most is bőven adnak munkát a szerelőknek — mondotta Darab József, a miskolci Gelka igazgatója. Mint köztudomású, minden szerviz nyolc napon belül köteles meghatározni azt a négyórás időtartamot, amikor munkatársaik házhoz mennek javítani. Ha késnek, nem idejében érkeznek, a javítási költség tíz százalékát, de legkevesebb 200 forintot fizetnek kártérítésként. Ez a rendelet tavaly szeptember óta él — s a miskolci Gelkánál büszkék arra, hogy idáig még egyszer sem kellett ilyen fájdalomdíjat fizetniük. A korábbinál jobb munkaszervezéssel, precízebb időbeosztással tartani tudják a vállalási határidőket. Mivel csökkent a vállalat bevétele a gépek és a berendezések javításából, karbantartásából, új piacot kerestek és találtak. Ennek köszönhetően átalakulóban van a Gelka profilja. Egyre többen foglalkoznak a műholdas adások vételére szolgáló parabola-antennák, rendszerek beépítésével. Az avasi lakótelepen kívüí Komlóstetőn és Sajóbábonyban végeznek ilyen munkát. S természetesen ezeknek a készülékeknek, valamint a hálózatnak a teljes karbantartását is ellátják. Szakértelmüknek már a megye határain túl is hire van: többen szeretnének kisebb társasházukba is parabolarendszert telepíteni. Sz. I. Csökkent a javításra váró televíziók száma. A miskolci hüíőhás Megáll z saját lábán Hitelek, kamatok m Az export: létkérdés A ma^uk boltjában olcsóbb lenne A Miskolci Hűtőipari Vállalat önálló gazdálkodásáról tájékozódott az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága mellett működő gazdaság- és szövetkezetpolitikai munka- bizottság. Legutóbb a helyszínen tartották ülésüket Gulyik Zsoltnak, a városi pártbizottság titkárának, a bizottság elnökének vezetésével. Pataki Pál, a vállalat igazgatója válaszolt a gazdálkodással kapcsolatos kérdésekre. A jelenlevő szakemberek elsősorban arra voltak kiváncsiak, hogyan vált szét a hűtőipari tröszt, s hogyan gazdálkodik önállóan a miskolci hütőház. Az 1968 ót’a működő Magyar Hűtőipari Vállalat ez év januárjában kezdett hozzá a nagyvállalat szervezeti korszerűsítésenez. A korábbi tíz gyárból hét önálló vállalat szerveződött, melyek létének alapfeltétele a régebbinél jóval hatékonyabb piaci alkalmazkodás. Mint azt Pataki Pál elmondta, a teljes szétválás még ma sem valósult meg teljesen, s a pénzügyi, könyvelési feladatok is csait ezekben a hónapokban kerültek át a miskolci gyárhoz. Igen rö- ! vid idő alatt kellett kialaki- ! taniuk az önálló gazdálkodás I valamennyi feltételét, s ez mára valamennyi lényeges | piaci területen. sikeresen megvalósult. • A KISTERMELŐK KÍNÁLJÁK Az önállóvá válás kedvező hatásai a fejlesztésekben is megnyilvánulnak, hiszen augusztusban már próbaüzemei az a hasábburgonyagyártó sor, amely a McDonald’s cég kívánalmainak is megfelelő terméket állít elő. A beruházás mintegy 150 millió forintba kerül, s döntő részét hitelekből fedezik. A hitelek és kamatok visz- szafizetése igen szoros, hatékony gazdálkodást követei meg. A miskolci gyárnak külön is meg kell küzdenie néhány felvásárló vállalat, például az egri áfész mesterségesen felemelt áraival. Egyenlőbb gazdálkodási feltételek között könnyebb lenne kedvezőbb áron megvenni a világpiacon éppen most keresett fekete ribiziit és egrest. A kistermelők egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalat alapanyagellátásában, s a nyári hónapokban nem ritka látvány, hogy noSszú sor áll a hűtő- ház előtti íelvásárlóhelyen. Szívesen viszik ide az árujukat, s a városlakók is frissen vehetnének a gyümölcsökből, ha volna a miskolci gyárnak saját üzlete Miskolcon. Régóta szeretnének már mirelitszakboltot nyitni, ahol friss gyümölcsöt, zöldséget is árulnának, ám ehhez eddig csak igen magas bérleti díjért juthattak volna hozzá. Pataki Pál a boltnyitás indokait gyakorlati példával is illusztrálta, hiszen a vállalat most 9 forintért vásárosa meg a kistermelőktől a zöldbab kilóját, míg a piacon legalább 30 forintért adják. Ha lenne szakbolt, akkor bizonyosan a feléért kínálnák. • MÁR A MEGGY IS PIACKÉPES A Miskolci Hűtőipari Vállalat ma már maga is kezdeményezte a termelőterületek növelését. ' méghozzá olyan növények ültetését javasolták, amelyek a hűtőház számára gazdaságosan értékesíthetők az exportpiacokon is. A bekecsi termelő- szövetkezetben már látható az a bemutatókert. ahol a kistermelők tájékozódhatnak arról, milyen növényekkel érdemes foglalkozniuk. A tőkés piacokon megnőtt az érdeklődés a gyorsfagyasztott élelmiszerek iránt. Igaz, az NSZK-ban kevesebbet adnak manapság a málnáért, de jól értékesíthető a termék az északi országokban. A meggyet csaknem öt éven át nem vették meg, a jövő hét elején viszont nagyobb szállítmányt indítanak külföldre, mert újabb vevők jelentkeztek. Sajnos, a szilva nem ilyen népszerű ezekben az országokban, így meglehetősen nagy túlkínálattal számolnak. • A FÖLDEKTŐL A FELDOLGOZÁSIG A Magyar Hűtőipari Vállalatok szétválásának utolsó határideje június 30-a. Addig a miskolci gyárnak is kii kell dolgoznia legfontosabb fejlesztési elképzeléseit a világbanki hitel elnyerése érdekébe*!. Ezért rendeztek a (Munkatársunk jelenti) Az Országgyűlés ma hallgatja meg az ipari miniszter tájékoztatóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. Dudla József, a Központi Bizottság tagjaként s az Országgyűlés ipari bizottságának titkáraként jól ismeri ennek részleteit. — Véleményem szerint ma már nem egyszerűen a termelési szerkezet átalakításáról, hanem sokkal többről: a gazdaság és benne az ipar modernizációjáról van szó. Nemcsak a termékek, a technológiai, termelési eszközök korszerűsítése a tét, hanem az, hogy a tulajdoni- szervezeti-intézményi struktúrák, a tervezés, az irányítás, a vezetés, a vállalati, társadalmi, környezeti kapcsolatok is feleljenek meg a modern ipar követelményeinek. Ezekben nem szeletelt reformlépésekre, hanem a legteljesebb változásra van szükség. — Mint a Borsod-AbaüjZemplén Megyei Pártbizottság első titkára és mint képviselő is ismeri ezeknek a reformlépéseknek a terheit, és az ezzel kapcsolatos aggályokat is ... — Valóban érzékelem a döntések rövidtávú terheit, a szociális és emberi feszültségeket. De legjobb emberi- képviselői és kommunista meggyőződésem szerint mondom, hogy az ipar szerkezetátalakításával nem várhatunk. A tét és a kockázat nagy, de az elmúlt évek bebizonyították, hogy a mozdulatlanság nem visz előbbre. Bármilyen kemények a kormánynak a vaskohászattal és a szénbányászattal kapcsolatos döntései, mégis reményt keltenek. Mert ezek a visszafejlesztés mellett a fejlődés lehetőségeit is kínálják. Igaz, nem kész megvállalatnáj ötletnapot, ahol öt team jött létre, s a szakemberek most a legjobb elképzeléseket vitatják meg. Gulyik Zsolt tájékoztatást kért a politikai munka új feltételeiről is. Nagy György, a vállalat pártbizottságának titkára, többek között elmondta, hogy szinte azonnal új kollektív szerződést kellett kidolgozniuk, s most valamennyi középvezetőnek meg kell tanulnia, hogyan éljen az önállóság adta lehetőségekkel. Gulyik Zsolt az ülésen elhangzottakat úgy összegezte, hogy a Miskolci Hűtőipari Vállalat fejlesztései a hatékonyabb gazdálkodásra irányulnak, bár még van mit tenni, hogy valamennyi területen érvényesüljön a vállalkozó típusú gazdálkodás. El kell érni, hogy a késztermék árához igazodjon a termeltetés és a feldolgozás minden egyes láncszeme. (vadas) oldásokat, csak lehetőségeiket, amelyeket nekünk kell megragadni és kiaknázni. A megújulás mindenekelőtt a kezdeményező szellemű emberek műve, ezért a leghatékonyabb befektetésnek a személyi feltételek javítását tartom. A saját erőfeszítést, a szakszerű, igényes, jó munkát a legkicsiszoltabb központi program, de még a több pénz sem pótolhatja. A szerkezetváltás gyorsítandó programjáról Simon Béla képviselőtől, az LKM gyáregységvezelőjétől is véleményt kértünk. — A mi helyzetünk a leg- nvomasztóbb. Egyetértek az elképzelt „menetrenddel”, melynek legfőbb célja az adósságállomány csökkentése. Mégis ellentmondást látok a szerkezetváltás követelménye és az ahhoz szükséges pénzügyi fedezet között. Borsodban a gazdaságtalan termelés megszüntetésére, a visszafejlesztésre irányuló lépések már megkezdődtek, de a jövő perspektívája, az új munkahelyek teremtésének lehetőségei még nem körvonalazódnak ugyanilyen arányban. Most, amikor ezres nagyságrendű számok röpködnek megszüntetendő munkahelyekről, még nem tudunk konkrét választ adni a „mit csináljunk?” és a „miből csináljuk?” kérdésre. Az idei tervgazdasági bizottsági döntés hozzásegíti ugyan a kohászatot bizonyos korszerűsítési feladatok megoldásához, de ezzel csak részkérdések oldhatók meg. Ügy vélem, a központi elgondolásokhoz kapcsolódba mielőbb regionális, helyi elképzelésekkel kell előáll- nunk, hogy választ adhassunk a választóinkat foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. Oláii Erzsi Parlamenti beszélgetések Az ipar modernizációja a tét Kezdeményező emberek kellenek 1 Gyümölcsszezon közepén. (Fejér Ernő felvétete)
