Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1988-06-29 / 152. szám

A DH várospolitikai fóruma Keresik a gyökereket Egy nap az építészetért • • ■ Ünnep itthon9 és as egész világon ■ 4 sokarcú ma és holnap ■ JXe pusztítsák el a falvakat! A Technika Háza Bodonyi Csaba Ybl-dijas építész alkotása (Herényi felv.) Legalább a buszok kinn maradhatnának... Tele az utca, üres a parkoló ' Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács el­nöke nemrég ellátogatott a Magyar Építőművész Szövet­ségbe. Ez az esemény is jól illusztrálja azt a néhány éve megkezdődött változást, amely az építészet hazai rangjának emelkedését, az építészek tár­sadalmi szerepének, megbe­csülésének növekedését ered­ményezi. Mindennek az is ak­tualitást ad most, hogy július elseje építészeti világnap lett, és most először megünneplik hazánkban is. Ugyanakkor ta­gadhatatlan tény, hogy az ember egyre többször kerül szembe épített környezetével, az építész és az épitettö vi­szonya nem mindig a rangos alkotást segíti sikerre. A világnap alkalmából ezekről a kérdésekről is szót váltottunk miskolci építé­szekkel: Bodonyi Csabával, Sári Istvánnal és Szőke Lászlóval, az Északterv mun­katársaival és Krisztik Pál­lal (Miskolcterv). ♦ Milyen ünnep az épí­tészet világnapja? Bodonyi Csaba: — Ez az építészet ünnepe, és nem az építészeké vagy az építőké, azaz mindazé, amit az emberiség az építé­szet több ezer éves folyama­tában magáénak mondhat. Az ünnep egyébként a Nem­zetközi Építőművész Szövet­ség kezdeményezésére szüle­tett. ♦ Ez alkalomból 12 épí­tészeti alkotóműhely mutat­kozik be - közöttük az Eszakterv is - a Magyar Épí­tőművész Szövetség székhá­zában, Budapesten ... Szőke László: — Valaha mindenki „épí­tész” volt, hiszen magunk építettük fel a hajlékunkat. A munkamegosztás kialaku­lásával elidegenedtünk ettől a folyamattól, és így az épí­tett környezettől is. Azért is kell ez a világnap, hogy szo­rosabbra fűződjön a kapcso­lat az emberek és az építé­szek, az építészet között. A dimenziók aromája Ha valakitől meg­kérdezzük, hogy mi az építészet, nehezen kapnánk konkrét és tömör meghatározást. Nem is csoda, hiszen az építészet, bár min­dennapjaink, életünk része, mégis nehezen körülírható fogalom, mert annyira sokrétű, sokszínű; világ a vi­lágon belül. Ezért áll­jon itt most egy köl­tői, mégis igazi építé­szi megjogalmazás. Egy néhai neves ha­zai építészünk, Breu­er Marcell szerint az építészet ugyanis nem más, mint: „Szin, amit füleddel hallasz, hang, amit szemeddel látsz, di­menziók aromája, kő leve.. Krisztik Pál: — Amit épített környezet­nek nevezünk: világkincs. Ezért is fáj nekünk, építé­szeknek különösen a tervbe vett romániai falurombolás. A veszteség nem egy nem­zeté lenne, hanem az egész világé... Sári István: — Az épített környezet, a térbeli keretek megőrzése azért is fontos, mert a há­zak, a települések egy kul­túra folyamatosságát is őr­zik. Amíg léteznek, addig mindig van lehetőség a ben­nük megtestesülő tudás, kul­turális érték hasznosítására. ♦ Úgy tűnik, hogy az utóbbi években a modern vá­rosfejlesztés, a lakótelepek építése, szembefordította egy kicsit az embereket az építé­szettel ... Szőke László: — A közelmúltban az épí­tett környezet növekedése felgyorsult, és szétszakította a hagyományos kereteket Magyarán: nem telekről te­lekre, házról házra újult meg a település, hanem egész negyedeket töröltek el, és építettek helyette újat Ezt a váltást az ember ne­hezen fogadja be. Bodonyi Csaba: — Szerintem nem a befo­gadókészséggel van baj. Egy elvont építészeti igény, mi­szerint tömegesen és gyorsan kell lakást építeni, nem min­dig találkozik az egyéni ér­dekekkel. Ez még mindig nem lenne baj, ha az építé­szek módot kapnak rá, hogy felmérjék az egyéni igénye­ket megteremtve a harmó­niát, a megvalósuló építésze­ti rendszerrel. Ez a lakótele­pek esetében sajnos nem történhetett így. ♦ Az utóbbi időben gyak­ran kirobbanó városépítészeti vitákban többnyire a város­lakók mérkőznek a hatósá­gok embereivel. Az építészek igen kevéssé hallatják han­gúkat, holott a munkájukról van szó. Mi ennek az oka? Szőke László: — Mindez összefüggésben van napjaink építészszerepé­vel: ma az 'építész feladatot kap, és azt meg keli való­sítania — ennyi a részvétele az alkotói folyamatban. Arra lenne szükség, hogy a meg­bízó bizalmi embere legyen az építész, vegyen részi már a program kialakításában is, egész a folyamat végéig, amikor az építmény üzemel­tetésének tapasztalataiból kell okulni. Ekkor vállalhatja fel igazán az építész, vitában is, a megvalósult alkotást! ♦ Mostanában a laikus szemlélő is láthatja, hegy az építészet itthon is sok irányzatra bomlott. Merre tar­tanak ma az építészek? Bodonyi Csaba: — Valóban sokarcú lett mára a hazai építészet is. Ma az egész világon a helyi sajátosságokat keresik, és nem akarnak internaciona­lista építészetet művelni. Hazánkban a divatos irány­zatok térhódítása mellett, sok kísérlet kezdődött ország­szerte: keresik a gyökereket, a helyi jellegzetességeket, megpróbálnák meríteni a né­pi építészetből. Az építészet­re most a pluralizmus a leg­jellemzőbb. Krisztik Pál: — Nem újdonság ez, hi­szen régen volt tájjellegű építészet, és van esély rá, hogy legyen újra! Sári István: — Ez annál is inkább reá­lis lehetőség, hiszen a gyö­kerek még felkutathatok. A kisebb településeken fellel­hetjük az építészeti hagyo­mányokat, ott, ahol az el­múlt évtizedek gazdasági növekedése nem következett be, nem alakult át az épített környezet. Ez voltaképp sze­rencse — a hátrányos hely­zet dacára —, hiszen ezek­nek a településeknek az éle­téből kimaradt egy építészeti szemszögből nézve rossz korszak. A nagy kérdés per­sze az, amire ma még nehéz válaszolni, hogy vajon mit hoz számukra a következő korszak, a ma és a holnap. (kiss) A tiltó táblák ellenére is hosszú sorban állnak az autók a strandkörnyéki ut­cák mindkét oldalán. Néhány száz méterei odébb, a Tapol­ca kezdetet jelző felirat tő- szomszédságában viszont üre­sen ásítozik az Enyedi utcai fizető parkoló ... Gáwel József, a Város- gondnokság osztályvezető- helyettese szerint sürgősen tenni kellene valamit. Nem­csak a saját bevételeiket féltik, amikor azt mondják: az itteni utcákból teljesen ki kell tiltani a parkoló gép­kocsikat. Ugyanis amíg a sofőrök helyet keresnek, a járművekből dől a füst,' szennyezik a levegőt. Való­színű, hogy újabb tiltó táb­lák elhelyezését javasolják az illetékesek, az Aradi, a Fenyő, a Görömbölyi és a többi közeli utcában. Tapolca levegőjének védel­me megér annyit, hogy né­hány száz méter gyaloglásra szorítsák a fürdőbe igyek­vőket. A legtöbb korom és szén- monoxid egyébként az autó­buszok kipufogójából kerül a levegőbe. Ha teljesen nem is lehet kitiltani Tapolca bel- , területéről a nagytestű jár­műveket — korábban kudarc­ba fulladt ez a kísérlet —, legalább azt szeretnék el­érni, hogy a Júnó előtt te­gyék ki a kirándulókat, és távolabb várakozzanak. Ha kevesebbet lavíroznak a já­rókelők között, az egészség­re káros anyagokból sem jut annyi a levegőbe. Lehet, hogy nem vagyunk közleke­dési szakértők, de számunk­ra a buszok kitiltása még­sem tűnik megoldhatatlan­nak. Ha az egész Magas-Tátrá- ból ki lehet tiltani a gép­kocsikat a nyári szezon kellős közepén is, akkor Tapolca belterületé­nek védelme nem lehet iga­zán gond. Jó lenne, ha nem kellene majd radikális lépé­seket tenni, amikor már ké­ső: jóvátehetetlenül károso­dik a tapolcai levegő, az élő­világ. A Városgondnokságon most egyelőre az a terv, hogy a megépült, nagy Enye­di utcai parkolót valamilyen módon kifizetődő vállalkozás­sá tegyék. Ezért itt autós­mozit rendeznek be jövőre. Egy másik szolgáltatásukra még addig sem kell várni: már ősszel elkerítik az aszfaltozott térséget, és méltányos összegért az autók téli őrzésére vállal­koznak. Igaz, mostanáig nem túl sokan jelentkeztek, de a Vá­Ahogy beköszönt a nyári turistaszezon, a tapolcai ABC- ncl minden hét végén az utcán kígyózik a kosárra várakozók sora, bent pedig elviselhetetlen a zsúfoltság. Vajon lehet-e ezen a hely­zeten a közeljövőben vál­toztatni? Kovács Gábor, a városi tanács ellátásfelügyeleti osz­tályának vezetője: — A kirándulók, turisták szinte kizárólag nyáron ke­resik fel városunkat. így a melegebb hónapokban kicsi a bolt, télen viszont a hely­béliek ellátására már sok volna két egymás melletti ABC. A vendégek megnye­réséért egyre többet kell tennünk, hiszen szeretnénk, ha jövőre is eljönnének, ehhez persze elengedhetet­len a színvonalasabb szol­gáltatás. Ezért egy nyári, kisegítő üzletet szeretnénk nyitni a strand közelében. Legalább 200 négyzetméter alapterületen árulhatnánk ebben az élelmiszereket Ha elkészül a bolt, pályáza­tot írunk ki az üzemelteté­sére. Mint megtudtuk, most készítik elő az új üzletet tervező Északtervvel a szerződést. így egyelőre ko­rai volna arról nyilatkozni, hogy hol áll majd ponto­san. és milyen lesz az új tapolcai bolt. Azt ígérték azonban, hogy már jövőre vásárolhatunk benne. rosgondnokságon arra számí­tanak, hogy inkább szeptem­berben jön meg az érdeklő­dők kedve. Elsősorban azok körében számítanak siker­re, akiknek nincs garázsukj s a hidegebb hónapokban nem ülnek a volán mögé. Egyébként van jó példa is arra, hogy Tapolca határá­nál fogják meg a forgalmat: a régi tapolcai úton, a Mar­tos Flóra utcában egy hosz- szabb szakaszon újabb fize­tőparkoló nyílt. (bujdos) Dudás Istvántól, az ABG vezetőjétől hallottuk, hogy a kereskedők addig is, míg felépül az új bolt, megpró­bálnak segíteni saját ma­gukon: — A bevásárióteret azzal nem növelhetjük, hogy el­viszünk innen néhány gon­dolát. A nyári forgalomhoz minden polcra szükségünk van. Az egyetlen megoldás­nak az kínálkozna, amit a tavalyi motoros-világta­lálkozón próbáltunk ki. Ak­kor azzal csökkentettük a benti forgalmat, hogy a ki­rakat előtt is kínáltuk a portékánkat. Ezt tennénk most is a forgalmasabb na­pokon. Sajnos kevés a dol­gozónk, ezért egyelőre vár­nunk kell a kiköltözéssel. Ügy gondolom, gondjaink ellenére néhány héten belül odakint árusítjuk a zöldsé­get, gyümölcsöt. Később pe­dig a sörös- és üdítősreke­szeknek is a bejáraton kí­vül keresnénk helyet. B. A. Vezetői fogadóóra A Miskolc Megyei Városi Tanács mai meghosszabbí­tott ügyfélfogadási napján dr. Orosz István elnökhe­lyettes a hivatali helyiségé­ben tart fogadóórát 14 és IS óra között. , * A fénnyel is kell és lehet építeni — mondják a szakem­berek. Egy város esti képét alapvetően meghatározzák a fényforrások. De nem mindegy, hogy az esti kivilágításért mennyit kell fizetni. Miskolcon egyre több helyen cserélik ki a régi lámpatesteket az új. sárgás fényű, jóval keveseb­bet fogyasztó nátriumlámpákra. Nyáron zsúfolt, télen üres az üzlet Új ABC épül Tapolcán A

Next

/
Oldalképek
Tartalom