Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1988-06-25 / 149. szám

^ A kútról festmény is készült: ennek másolatai is a dokumentumok között láthattuk Emlékeznek a városlakók Házikó az Avasalján Helyreállítanák a kutat és a környékét it Rajzok, fotók, metszetek — és persze levelek, amelyek­ben a szemtanúk emlékez­nek. Sokan azért ragadtak tollat, hogy válaszoljanak ar­ra a felhívásra, amely la­punkban jelent meg. A mis­kolci vízmüvek ebben arra kérte a városlakókat, hogy segítsenek a „Jézus kútja" helyreállításában. A küldött dokumentumok alapján las­san kirajzolódik, hogy mi­lyen is volt valaha ez a ked­ves miskolci helytörténeti emlék. Egy 1962-ben keltezett ta­nulmányban így írtak: „Toronyalja, Jézus kútja: földszintes, nyeregtetős épü­let az Avas északi lejtőjé­hez csatlakozva, -szép, öreg fákkal övezett környezetben. A rege szerint Jézus járt ezen a helyen és ivott a víz­ből. más szájhagyomány sze­rint pedig bort fakasztott a forrásból.” A történetírók szerint ez úgy történhetett, hogy a kút feletti pincesoron kilyukadt egy hordó, és a kőzet repedésein leszivárgó bor megfestette, borízűvé va­rázsolta a kút vizét. A visszaemlékezésekből ki­derül az is, hogy a Gyöngy­virág utcában — most So­mogyi Béla utca — állt az a házikó, amelyet egy for­rásból táplálkozó kút felé emeltek. Veretes ajtó őrizte a kutat, és volt egy kút- gondnok is bizonyos Augusz­tin bácsi, aki kinyitotta az ajtót, ha szükség volt rá. Az ajtón kivezetett egy kifolyót, így a vízhez hozzá lehetett jutni kívülről is. Egy másik dokumentum szerint a Jézus kútja az úgy­nevezett „vízikönyvben” 1693 óta szerepel, forrásfoglalású kútként. Volt vízjogi enge­délye is, és állítólag annak idején azért létesítették, hogy egy tiszta vízforráshoz jusson a környék. 1978—79- ben tömte be az ÉVIZIG a városi tanács megbízásából, mert fölöslegesnek tartották a kút működtetését. Abban nem egészen egyez­nek meg a visszaemlékezők. hogy vajon kerekes kút volt-e a házikóban, vagy sem. Az azonban bizonyos, ma csak egy kupac földet találunk a házikó helyén, nyoma sincs a kútnak és a forrásnak. Többen javasolták levelük­ben, hogy a környéket is hozzák rendbe — természe­tesen a tervekben ez is sze­repel. A miskolci vízművek felvette a kapcsolatot a Vá­rosszépítő Egyesülettel, ahol szintén régebben foglalkoz­nak már a kút sorsával. Nemrég kinn jártunk a helyszínen, ahol Dubek Jó- zsefné megmutatta nekünk, hol állt a ház a kúttal. Han­gulatos kis negyed lehetne a kút környéke, hiszen a Toronyalja utca és a folyta­Vállalati mozgástér szorult helyzetben Miskolci Nyári Egyelem Ember — munka - társada­lom. Ezzel az állandó „feleim­mel'' rendezik meg 1975 óta a Miskolci Nyári Egyetemeket. A szocialista életmód kérdései­vel foglalkoztak ezeken a ren­dezvényeken, ám az utóbbi években, gazdasági nehézsége­ink növekedésével párhuzamo­san, témát váltottak. Ma már elsősorban a vál­lalatnak a gazdasági életben betöltött — illetve betölten­dő — szerepéről hallhatnak előadásokat, és folytatnak konzultációkat a résztvevők. (Általában nyolcvan-száz in­tézmény küld hallgatókat az Egyetemvárosba.) Az idei Miskolci Nyári Egyetem címe figyelemfelhí­vó. sokat ígérő: Vállalati mozgástér szorult helyzet­ben. Vezetők, menedzserek, egyetemi, főiskolai oktatók tartanak előadásokat a hét­főn kezdődő és július 6-án záruló rendezvényen. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szer­vezete — karöltve a megyei és a városi tanáccsal, az SZMT-vel, a Hazafias Nép­front Megyei Bizottságával és a Nehézipari Műszaki Egyetemmel — az esemény keretében kétnapos szakmai tapasztalatcserére invitálja a résztvevőket a Szovjetunió Kárpáton túli területeire. Porkoláb Albert, a megye’ tanács elnökhelyettese, a Nyári Egyetem elnöke mond megnyitót hétfőn, déli 1 óra­kor. Az első előadó — sza­kítva a hagyományokkal, amelyek szellemében eddig közéleti, politikai személyi­séget kértek fel — vállalat­igazgató, pontosabban vezér- igazgató: Tolnai Lajos, a BVIi első embere. ____ + Az utolsó eredeti felvétel a romladozó házikóról-, ame­lyet egy lokálpatrióta mis­kolci küldött el. tása igazi avasaljái hangu­latot tükröz. Rendkívül rossz állapotban van azonban az út kövezete. Ezt érdemes volna helyreállítani, és ezzel együtt szigorúan korlátozni kellene a gépkocsiforgalmat is . . . (kiss) Ä munkások szerepe a kibontakozásban 2. Értékrend és bérreform Az orvzag társadalmi-gaz­dasági megújulásához szük­séges feltételek megteremtése napjaink egyik legfontosabb tennivalója. Miskolcon a vá­rosi pártbizottság gazdaság­os szövetkezetpolitikai mun­kabizottsága hosszabb ideje foglalkozik az egyik legfon­tosabb tényezővel, a mun­kásság helyzetével, gazdasági teljesítményével, a társada­lomban betöltött szerepével. A vizsgálódás tapasztalatait a városi párt-végrehajtóin - zottság elölt összegezték, és a testület a gazdasági mun­ka fő tennivalóit — a mun­kások véleményével egyező­en — a munka szervezettsé­gében, az anyagi ösztönzés rendszerének működésében és a teljesítménynövelés moz­galmi feltételeiben állapítot­ta meg. A munka szervezettségé­nek fejlesztését nagyon igénylik a munkások. Ebbe a piaci változásokra felké­szülő hosszabb távú straté­giától a megbízható napi anyag- és alkatrészellátásig, a szerződéses kötelezettségek teljesítésétől a belső és kül­ső kooperáció fejlesztéséig, a vezetői munka színvonalától az áttekinthetőbb irányítási és döntési mechanizmus ki­alakításáig, sok minden be­letartozik. • KORSZERŰBB VERSENYFORMÁK A teljesítmények növelé­sének másik feltétele a cél­irányos anyagi érdekeltség biztosítása. A munkások egyetértenek a teljesítmény­fokozás követelményével, és bírálják a mai bérszabályo­zásban ezzel ellentétesen ható fékeket. Az értékren­dek helyreállítását, a bérre­formtól várják. Támogatást érdemel minden új forma, ami a munka értékteremtő funkciójának erősítését, az egyéni és kollektív teljesít­mények kibontakozásához szükséges feltételek megte­remtését szolgálja. A kollektív munkaverseny­formák embert építő és gaz­Hitelszámlákat kezelnek Költözik az OTP-fiók Május 11-én arról számol­tunk be, hogy idén nyáron nyílik meg ismét a Széche­nyi út 29-ben felújított he­lyiségben az OTP-fiók. Nem­rég kaptuk meg a hírt: jú­nius 27-én, hétfőn délután háromkor vágják át a sza­lagot. A BÁÉV szakemberei újí- tották fel a helyiséget a ré­gi helyére visszaköltöző hosszúlejáratú hitelszámla- kezelő osztály számára. A kivitelezők festettek, és ki­cserélték a parkettát is. Nem érdektelen tudni, hogy mivel is foglalkozik majd a Széchenyi út 29-ben ez az osztály. Dr. Novotni Zoltánná osztályvezető kér­désünkre elmondotta, hogy mint az a részleg nevéből is kitűnik, elsősorban a lakásokkal kapcsolatos hitelszámlák kezelése a feladatuk. Itt szedik be például az épí­tési kölcsönök részleteit, a szövetkezeti, a tanácsi érté­kesítésü lakások, a lársashá­zak hiteleit. Ha valaki a ha­táridő előtt szeretné ki­egyenlíteni á tartozását, ná­luk rendezheti a számlát. De foglalkoznak a vagyonkö- zösségi szerződések záradé­kolásával, a szociálpolitikai kedvezmények nyilvántartá­sának elszámolásával is. Sokan úgy vélik, az épí­tési hiteleket is innen sze­rezhetik be. Ezt azonban változatlanul csak az OTP Uitz utcai köz­pontjában fizetik ki az igénylőknek! A takarékbetétszámla meg­nyitásáért viszont nem kell messzire ballagni, ezt meg­teszik a Széchenyi út 29-ben is. Átveszik ezenkívül az át­utalási megbízásokat, illetve megkötik a betét­számláról szóló szerződéseket is. A munkájukat gépesítet­ték, az ügyek gyorsabb elin­tézését a komputer segíti. (b—a) daságot élénkítő szerepüket továbbra is fenntartják. A munkások döntő része azt igényli, hogy a mozgalom hagyományainak megtartása mellett javuljanak az önszer­veződés feltételei, az értéke­lési rendszer a jelenleginél rugalmasabb legyen, s biz­tosítsa a megfelelő anyagi, erkölcsi elismerést. A mun­kások közül viszonylag so­kan vesznek részt az újító­mozgalomban. Kedvüket sze­gi viszont a dokumentáció­val, a műszaki, gazdasági számításokkal szemben tá­masztott magas igény. A munkástudat ma is lé­tező kategória, bár sokat veszített erejéből. Tapasz­talható a jövőbe vetett bi­zalom gyengülése, a rövid­távú érdekek előtérbe ke­rülése. Ma a kibontakozás megvalósítása jelentheti azt a közös célt amiben az egyes emberek összefogha­tok. • ÉREZZE MACÁT TULAJDONOSNAK A legalapvetőbb jogok és kötelezettségek érvényesülé­sének helyzete a munkához való viszonyban mérhető le. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az utóbbi évek­ben csökkent a főmunkaidő becsülete, a tulajdonosi szemlélet negatív irányban változott. A tulajdonosi kö­tődés új formáinak beveze­tése még a kezdeti lépések­nél tart, bár elterjedésétől nagymértékben függ a ki­bontakozás sikere. A munkások részvétele a döntési és ellenőrzési folya­matban a munkahelyi de­mokrácia keretei között, va­lósul meg. Hatékonysága függ a helyi viszonyoktól, az egyéni adottságoktól és képviselőik felkészültségé­nek színvonalától. A mun­kások igénylik, hogy kifejt­hessék véleményüket; a probléma ott van, hogy a hierarchina alsóbb szintje­in létező fórumok inkább informáló jellegűek, dönté­si jogosítványaik nincsenek, a magasabb szintre tartozó kérdések pedig az informá­ciós láncolatban gyakran el­vesznek, nem, vagy csak torzulva jutnak az érintet­tek tudomására. A közéleti szerepvállalás csak számszerűen megfele­lő, lényegében nem kielégí­tő. Kevesebb gond van a vállalaton belüli mozgalmi tevékenységgel, konkrét fel­adatra, effektiv munkára könnyebb vállalkozót talál­ni. A vállalaton kívüli sze­repvállalás azonban — a csökkenő szabadidő, a ne­hezedő helyzet, a kérdések bonyolultabbá válása miatt, de a mérséklődő sikerélmé­nyek hatására is — nefiet zebb lett. A tendencia meg­változtatása — sok más mellett — összefügg a po-j litikai intézményrendszeff korszerűsítésével. • A VÁLTOZÁSHOZ KELL IGAZODNI A munkások előrejutási lehetőségei biztosítottak, ezt» elismerik, a szellemi tevéd kenyság alacsony megbecsü-j lése viszont nem motiválja őket vezetői feladatok ellá-j tására. A növekvő felelősd ség nem vonzó, anyagi el­ismerése nem arányos. Al legnagyobb mozgás a segéd-j munkás-rétegnél a szakJ munkássá válás irányában) mutatható ki, ami önmaga-; ban pozitív. A kvalifikál-} tabb rétegek foglalkozásul! fenntartására törekednek, ma még nem érdek a több szakma ismerete. Egy végrehajtó gozdaságd bői a gazdálkodó típusú gaz-) daság irányába való elmoz­dulás a szereplők maga tar-* tásában is változást Igényel: Ma még az átmenet bonyo­lult. Megnehezíti, hogy év­tizedes elképzeléseket kelt újragondolni. Az egyén ér-; deke, viszonya is ellentmon­dásos a fő célokhoz vezet» megoldásokban. A politikád nak, az ideológiának tehát* segítséget kell nyújtania aa új fogalmak befogadásában, az érdekek feltárásában és a változó körül meny ekhea való igazodásban. A párt­végrehajtóbizottság — at megújulás országos kereteid hez igazodva — ennek érded kében és ilyen szellembe« fogalmazta meg a város és» a vállalatok legfontosabb tennivalóik (Vége) Alföldi László, a Miskolc Városi Pártbizottság osztályvezetője fül Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Kiss András, ai IV/8. Sz. Pártalapszervezet- ben (Felsőhámor, Palota uj b7.), 17 órától; Spisák István, a Pázsit u. 33. sz. alatti la­kásán. 17 órától; Pikó Tiva- darné, a Sas utcai általános iskolában, 16 órától; Keszt­helyi Zoltán, Kovács Ernöná és Váradi Tibor, az 1/7. Sz. Pártalapszervezetben (Kisfa-: ludy u. 35. sz.). 18 órától. Jó szórakozást I cs kellemes időtöltést nyújt az új az Augusztus 20. strandon, a 2. emeleten. NYITVA: a hét minden napján, reggel 9-től este 10-ig. VARJUK KEDVES VENDÉGEINKET!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom