Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-19 / 117. szám

Gond is az ajándék Vendég-medvék a Zemplénb rf A Debreceni- és a Gólem-tóról Más kavics kell Fával ültetik he a partot Nem mondhatnánk, hogy országrészünk szegény volna vadállatokban, környezetünk­ből ennek ellenére számos állatfajta hiánvzik. Az er­dészek gyakran kacérkod­nak a gondolattal, hogy mi lenne, ha errieinkbeii ismét megtelepedhetne a medve, a1 farkas, a hiúz. Hamarosan valóra válik álmaik egy ré­sze s újra brummogás hal­latszik ä Zemplénben. ♦ Honnan érkeznek a medvék? — kérdeztük dr. Iváncsics Lajost, a Borso­di Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vadászati fel­ügyelőjét, aki mellesleg a jószágok „szálláscsináló- ja” is. — A medve-ügy szálai elég régre nyúlnak vissza. Már a két háború között Is történt kísérlet Aggtelek környékén meghonosításuk­ra. Azóta ezen a tájon két­szer is feltűnt egy-egy pél­dány. Tavaly újra felvető­dött. ml lenne ha Ismét megpróbálkoznánk a betele­pítéssel. Tervünkről értesül­tek szovjetunióbeli testvér- városunkban, s a napokban kaptuk a hirt, hogy Völog- dában két medve már az út­ra készen várja az indulást. Az idén ismét üdülnek majd a légzőszerv! és aszt­matikus megbetegedésben szenvedő gyerekek Jósíal'őn, a „föld alatti szanatórium­ban”. A néhány eve kezde­ményezett gyógy kúráztatás kedvező eredmény eket ho­zott, s a tapasztalatok alap­ján úgy tervezik, hogy a nyári hónapok során a gye­rekek két hetet töltenek a klímaterápiás gyógybar- langban. A gyerekek a miskolci Megyei Kórház Gyermek­egészségügyi Központjának javaslata aiapján kerülnek majd a jósvafői „Béke-bar­langi” gyógyhelyre, ahol na­ponta több órát töltenek a gyakorlatilag teljesen por­mentes, magas relatív ned- vességtartalmú levegőn, megfelelő orvosi felügyelet mellett. Az állapotukban be­következett változásokról rendszeres feljegyzés készül. A jósvafői „földalatti sza­natóriumba” a gyerekeken kívül az idén is öt csoport­ban érkeznek felnőttek, többségükben bányászok. A három hetes gyógykúra alatt naponía öt órát tölte­nek a természetes föld alat­ti sziklaüregben kialakítót; ..kúrateremben” orvosi fel­ügyelet, ellenőrzőn mellett. Az ország különböző bánya­üzemeiből és egyéb intéz­ményéiből érkező légzöszer- vi és asztmatikus megbete­gedésben szenvedő beutaltak mellett több mint 80 exter­Elvetették a kukoricát A kedvező időjárást ki­használva jó ütemben ha­ladtak az időszerű tavaszi munkákkal a szirmabesenvől Bükkalja Termelőszövetke­zetben. Ötszázötven hektáron földbe került a kukorica, 100 hektáron a szemescirok, és 500 hektáron a naprafor­gó. A szövetkezetben egyéb­ként kétmillió-kétszázezer forintos költséggel folyama­tos műtrágyagyártó üzemet építenek, amelyet júniusban akarnak üzembe állítani. ♦ Hová költöztetik a jövevényeket? — Az észak-zempléni vi­dék látszik a Icgalkalmn sabbnak a fogadásukra. A Zempléni Tájvédelmi Körzet, vagy az Aggteleki Nemzeti Park területe jöhet szóba. Viszonylag nagy. elkerített területen laknának az álla­tok. Csak a rács nem sokat számít, mert ügyesen mász­nak. Természetesen mi gon­doskodnánk róluk, etetnénk, ápolnánk, s őriznénk Is őket, hogy ne tehessenek kárt a kirándulókban, s a környék­beli háziállatokban, de a tu­risták se veszélyeztessék medvéinket. Jó dolog, hogy Magyarországon újra lehet majd szabadon élő medve, de egy kicsit tartunk is a betelepítéstől. ♦ Mitől félnek? — A művelet, — ha meg­kapjuk a hatósági hozzá­járulást — jelentős költ­ségekkel jár. A Befagnak központi segítségre is szük­sége lesz hozzá. Ezt már kér­tük is az Országos Vízügyi és Környezetvédelmi Minisz­tériumtól. Meg kell terem­tenünk a medve életkörül­ményeit, gondoskodnunk kell szamukra táplálékról, mál­násról, s más gyümölcscser- jéről, meg kell szerveznünk váltott műszakban az őrzést. ♦ A városi ember nyil­ván vefiünk együtt meg­kérdezi majd: nem veszé- lycs-e szabadon tartani a medvéket,-? — Valóban, az állatok szeszélyes viselkedéséről számol be a szakirodalom. A medve a végletek „álla­ta”. hol szeiid, mint a ke­zes bárány, hol dühöngő fe­nevadnak ábrázolják. Ennek ellenére nagyon ritka, hogy embereket, támadnának meg. Ez a környező országok ta­pasztalata Is. Csehszlovákia egyes területein és a Kár­pátokban szabadon élnek ezek az átlátok, de az em­berre nem veszélyesek. Gyakoribb, hogy a környező falvaka’t látogatják sorra, be-betérnek a kaptárosba, vagy rákapnak a húsra, amit a házak környékén szereznek meg. De ezt sem gyakran teszik, legalábbis ha természetes élőhelyeik közelében van elegendő táp­lálékuk. Ezért is kell a pénz, hogy megfelelően gon­doskodhassunk az állatról. ♦ Mennyire valószínű, Hogy végleg meghonosod­nak a medvék a Zemplén­ben? — Nem lehetünk biztosak ebben. Megeshet, hogy néhány év múlva minden­napos látvány lesz erdeink- ben a medve. De ugyan­ilyen erővel az is előfor­dulhat, hogy a most kapóit példányok néhány hónap múlva felkerekednek, és ló kútból nyomatják át ide a vizet. Később viszont min­denféleképpen szeretnék el­érni. hogy folyamatosan cse­rélődhessen. Ezzel ugyanis elkerülhetnék az úgyneve­zett pangó víz kialakulását, az elposványcsodást. Legutóbbi híradásunk óta egyébként — melyben az agyagpaplanozásról számol­tunk be — többen kétségei­ket fejezték ki, hogy jó megoldás-e ez a fajta me­Az idén a terv szerint egymillló-hatszáznegyvcnezer köbméter kavicsot termel a Kavicsbánya Vállalat nyék- ládházi üzeme. Ez HftO ezer köbméterrel kevesebb, mint például 1970-ben volt. és «0 ezer köbméterrel kevesebb, mini a tavalyi termelésük. Csökken a nagy építkezések száma, a magánerős lakás­építési program pedig új minőségi követelményeket állított fel — tájékoztatott Papp Tibor üzemvezető. Ezért a szokásos éves fenn­tartási munkák mi-llctt ta­valy 6 millió forintot fordí­tottak műszaki fejlesztésre. A két bányató, a Debre­ceni és a Gélem vízfelülete 3,6 millió négyzetméter. A kavics termelése a tavakon vízre telepített kotrókkal történik. A Debreceni-tavon dolgozik jelenleg is a legna­gyobb, az óránként 200 köb­méter kapacitású, MCHR tí­pusú berendezés. A Gólem- tavon lévő kotró kapacitása kisebb, í30 köbméter órán­ként. A harmadik berende­zés — kapacitása 90 köbmé­ter óránként — most nagy­javítás alatt van. A termelő- berendezésektől önjáró és önürítő uszályok szállítják partra a termelvényt. .Az uszályokból serleges kotró továbbítja a kavicsot a szál­lítószalag-rendszerre. A tér - melés, a szállítás, az osztá­lyozás, a rakodás és a táro­lás minden fázisát gépesítet­ték. Ez azonban nem jeleni! I azt, hogy az itt dolgozók | könnyű szolgalatot látnak el. A téli időszak kivételével, amikor a nagyobb javításo­kat és a karbantartásokat végzik el, itt folyamatos a munkarend, éjjel-nappal ér, sokszor ünnepnapokon is dolgoznak. Az első negyedéves terme­lési tervet teljesítették, még­deríenéki szigetelés? A Vá­rosgondnokságon elmondták: még mindig ez a legjobb megoldás. Ha az égés me­derfenéket lebetonozzák, azt a réteget később már bajos eltávolítani. Ha viszont va­lamilyen csoda folytán is­mét feltörnének a Békás-ta­vat egykor maguktól is táp­láló természetes vizek, ezek útjából az agyagot el lehet távolítani. B. A. A barlang klímája gyógyít nista is részt vesz a gyógy­kúrában. akik ellátásukról maguk gondoskodnak. Az első csoport, amelynek zömmel borsodi bányászok és a Mátraaljai Szénbányák dolgozói a tagjai, ma érke­zik a „föld alatti szanatóri­umba.” északabbra költöznek. B. A. j(e A meder sarkában, az elfolyónál betonoztak is a vízmű­vesek. (Vadas Zsuzsa felvétele) L»velőre Is útból Feltöltik a Békás- tavat Ha minden jól megy. hol­nap dclelőttől ismét víz csil­log a tapolcai Békás-tóban. Mint ismeretes, a meder meggyengült támfalának megerősítése után maradt szárazon Tapolca nevezetes­sége. Azóta mór két alka­lommal próbálták meg az újbóli feltöltését. Nem sok eredménnyel. A kísérletek kudarcba fulladtak, mindun­talan elszivárgóit a víz. Utolsó megoldásként azt választották a Városgond­nokságon, hogy 40 centimé­ter. vastag agyagpaplannal borítják a meder alját, s ez­zel állják útját az eltünede­ző víznek. A kivitelező, a Miskolci Vízművek. Fürdők és Csatornázási Vállalat a héten befejezte az agyago­zást. Dolgozóik egy véko­nyabb, homokkal kevert ka­vicsréteget is elegyengettek a ledöngölt agyag tetején. Ebben ereszthetnek majd gyökeret a Békás-tóba szánt vízi növények. A tó sarká­ban levő elfolyónál betonoz­tak is. Így a későbbiekben az itt összegyűlő iszapot könnyű lesz eltávolítani. A munka végeztével, holnap reggel fél 9 tájban kezdik el vízzel feltölteni a tavat. Egyelőre a strandot táplát + A parton serleges kotróberendezés üríti ki az uszályokat hozzá a megnövekedett mi­nőségi követelményeknek megfelelően. A magánerős lakásépítkezések igényeinek kielégítése érdekében széle­sítik a választékot is. A mi­nőségre már a termelés első fázisában ügyelnek: a kavi­csot általában 16—13 méter mélyről emelik ki, és a kot­rón lévő első osztályozás már a minőség javításával is együtt jár. Az utóbbi években nagy gondot fordítanak a környe­zetvédelemre is. Törvény ír-, ja elő a rekultivációs mun­kálatokat, amelyek a bánya- művelést követik. A nyéki * tórendszer közjóléti célokat is szolgál, kedvenc kirándu­lóhelye a miskolciaknak. A! Kavicsbánya Vállalat nyék- ládház-i üzemének dolgozói a rekultivációs munka so­rán társadalmi munkában már igen sok fát ültettek el a helyreállított partszaka­szokon. i O. J. J fórum a miskolci rádióban A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója május Bo­án. hétfőn este 5 óra 35 perc­től fórumműsort sugároz „Mindnyájan közlekedünk” címmel. A mintegy 45 perces élő adás a dolog természeténél fogva — hiszen a közlekedés szinte mindnyájunkat érint — nagy érdeklődésre tart számot. Az- alapkérdés nyil­ván ezúttal is az lesz. mi­ként lehet biztonságosabbá és zavartalanabbá tenni a közlekedést közútjainkon, il­letve a vasutakon. Ezen be­lül szó lesz a közvéleményt erősen foglalkoztató közúti forgalomtól, a gyalogosok és a gépjárművezetők "rdekkti- lönbségéről és érdekazonos­ságáról. az utak állapotáról, és korszerűsítésének lehető­ségeiről. a tömegközlekedés­ről, a nyári hónapok közle­kedési veszélyeiről, valamint a közlekedési etikáról. Tesz- szük ezt azért is. n ért idén kerül az Országgyűlés elé az új közlekedési törvény, melynek társadalmi vitája eltérő véleményeket hozhat. Az imént említettekkel összefüggő .imákban várják a hallgatók kérdéseit a stú­dióba meghívott szakembe­rek május 26-ig. Címünk: Magyar Rádió Körzeti Stú­diója. Miskolc, Bajcsy-Zsi- linszky úi 15. 3527. Az adás időpontjában te;-, lefonügveletet tartunk. Misí- kolcon 4 35-510-es. Egerben, a 12-946-os számon. Azokra a kérdésekre, ame­lyek megválaszolására az? adás napján nem 1ut idő.‘a. napilapok munkatársai a"' későbbiekben visszatérnek. • >2 Kérdezzen! Az illeték es akii válaszolnak. m Miskolci stúdió j 'll Rendőrtisztek lehetnek i A Borsod-Abaúj-Zemplén Me- g.vei Rendőr-főkapitányság pá­lyázatot hirdet egyetemet, főis­kolát végzettek részére tiszti beosztás betöltésére. Hivatásos szolgálatra azok a férfiak jelentkezhetnek, akik rendelkeznek az alábbi feltéte­lekkel: 21—35 év közötti korha­tár: letöltött (18 hónapos) sor­katonai szolgálat; feddhetetlen és büntetlen előélet; egészségi alkalmasság j a belügyi pályát élethivatásuknak tekintik, és n vele járó kötelezettségek telje­sítését önként vállallak. Bővebb felvilágosítást a felvé­teli kérelem benyújtása előtt a jelentkezés helyén: a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei nendör- főkapltányság személyzeti osz­tályán (Miskolc, Zsolcai kapti 32.» lehet kérni, ahol a pályá­zatot személyesen. írásban lehet előterjeszteni. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom