Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-13 / 112. szám

♦ Egy erdőnek sok gazdája A favágót a faültetö követi Ha költ e«v védett madár... ■ környezeti ártalmak “ j — A másfél milliárdos termelési értéket produká­ló gazdaság az 1934. évi mélyponthoz viszonyítva mégis a legeredményesebb évet zárta tavaly: 116 mil­lió forint nyereséget pro­dukált. — Ebben szerepet játszott a faárak emelkedése is. de a belső szervezetünk is megújult, megerősödött, az egységek jobban éltek az önállósággal. Értékesítési gondjaink nincsenek, a bükk fűrészárunak a kétszeresét is el tudnánk adni. Körülbe­lül 200 millió forint érték­ben exportálunk, tőkés or­szágokba. Sajnos messzebb vagyunk a piacainktól, mint a dunántúliak. Nekünk a gyengébb minőséget már nem éri meg utaztatni. Pe­dig ebből lenne kínálatunk, hiszen 600—700 ezer köbmé­ter elszáradt ía várja a sor­sát. — Ez minden bizonnyal a környezeti ártalmaknak tudható be. Van-e valami eszköz a kezükben ennek kivédésére? — Dr. Jakucs Pál akadé­mikus vezetésével elkészült az az elemzés, amely a bor­sodi iparvidéken pusztuló erdők okozati összefüggését mutatja ki. A számok meg­döbbentőek. De úgy hiszem, hogy a környezetvédelmi bírság, és a pereskedés nem viszik előbbre az ügyet. Az is kevés, hogy megpróbálunk a környezeti ártalmakkal szemben ellenállóbb cseme­téket ültetni. Sokat várunk attól, hogy a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megalakulásá­val kormányzati rangra emelkedett ez a munka, mert a kísérletekhez, a vizs­gálatokhoz jelentős segítsé­get adhat, hogy a társada­lom számara megvédj ük ezt a rendkívül fontos értéket. — Eddigi munkája elis­merésének lartja-c, hogy Miskolc küldötteként vesz részt a közelgő parierte- kczlcten? — Remélem, az egész kol­lektívának érdeme ez, mert az állásfoglalás-tervezet vi­tájakor. de úgy hiszem, mór jóval előbb kiderült, hogy sok a megújulást, a gyorsí­tást szorgalmazó dolgozónk. Mert nekünk már 1985-berj meg kellett írni a stabilizá­ciós és kibontakozási prog­ramunkat. noha akkor még nem így hívtuk. — Ha jól tudom, ilyen indíttatású az a javaslatuk.' is, amely a komplex erdő- gazdálkodást — beleértve a jóléti értekek teremté­sét cs a környezetvédelmei is — szorgalmazná. — A dolgozóink jól tud­ják. hogy egy-egy üdülőkör-i zetnek, erdei sporttelepnek, illetve más létesítménynek, a természetvédelmi terüle­teknek három-négy kezelője is van. A pénz. a fejlesztési lehetőségek aprózódnak így szét. Pedig azt egyetlen vál­lalattól sem lehet elvárni ma mór, hogy milliókat áldozzon közjóléti célokra. A mintáért! nem kell messze menni — a világon számtalan példa yam rá —. a Tátrai Nemzfcti Parknak is egy kezelője van. Nálunk a Pilisben és Deb­recenben működnek ilyen integrált szervezetek. Javas­latunkat számításokkal alá­támasztva juttattuk el a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium­ba. S ha ennek foganatja lesz. reméljük, a gazdasági eredményekben, a kiemelt üdülőkörzet vonzásában meg is mutatkozik majd. Oláh Erzsi | Júniusban, az Avason Cigány fiatalok ifjúsági napja Kibővített ülést tart ma délután három órától a Szé­chenyi úti népfrontszékház­ban a Hazafias Népfront városi elnöksége melleti mű­ködő városi cigánytanács. A testület tagjainak eszmecse­réjén, az idei cigányfiatalok ifjúsági napja programjáról lesz szó. Az első ifjúsági napot ta­valy tartották. Akkor az ava­st sportpályákhoz legalább hétszázan jöttek el, hogy a sport- és kulturális verse­nyeken összemérjék tudásu­kat, jól mulassanak a külön­féle műsorokon. A városi cigánytanácsban úgy találták, hogy van ér­telme folytatni a hasznos szórakozást, az értelmes •gyüttlét lehetőségeinek megteremtését. A népfron­ton kívül az idén újabb pat- rónusuk is akadt a szerve­zőknek. A városi tanács if­júsági és sportosztálya se­gíti őket a mostani cigány­fiatalok ifjúsági napja meg­rendezésében. A ma délutáni tanácsko­zásnak az a célja, hogy kö­zösen megállapodjanak ab­ban, mikor volna a legal­kalmasabb megtartani az ifjúsági napot, s mi mindent kellene bevenni a műsorba. Valószínű, hogy nem válto­zik a helyszín, s újból az Avas tetején gyűlnek össze az érdeklődők, június elején. Ismét tervezik, a focibajnok­ságot, az aszfaltrajzversenyt, a cigány Ki mit tud?-ot és • — szépségversenyt. S ter­mészetesen nem 'hiányzik majd a dal, a tánc sem. Az élelmiszerhigiéniai vizsgálat egyidős a hazai ál­lategészségügyi szolgálattal. Története II. József korában kezdődött. Az élelmiszerek minőségének ellenőrzése is százéves múltra tekint visz- sza. Mivel a legtöbbet hú­sókból fogyasztunk, így szin­te magától értetődő, hogy a minőség vizsgálatát is az ál­latorvosok végzik. A higié­nia és a minőség ellenőrzé­sét hazánkban egy szervezet látja el, s ehhez hasonló egyelőre ma még csak a leg­fejlettebb országokban, az USA-ban és Japánban talál­ható. A közelmúltban látott nap­világot az élelmiszertörvény módosítása. Mit jelent ez a fogyasztók számára? — kér­deztük az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állo­máson dr. Fehér József igazgatót és dr. Kováts Ágostont, az élelmiszerhigi­éniai osztály vezetőjét. • TEJET OLCSÓBBAN, AZ ALKOHOLT TÖBBÉRT — A módosítás végrehaj­tási utasítása még nem je­lent meg, ám a törvényt ta­nulmányozva azt állapítot­tuk meg — válaszolta dr. Fehér József —, hogy nem sokban tér el a korábbi jogszabálytól. Csupán a szakembereket érintő rész­letkérdésekben van válto­zás. Ami a fogyasztókat is érinti: ezután már nemcsak állami tulajdonú vállalatok, hanem magán-, vagy vegyes tulajdonban lévő gazdálko­dó szervek is előállíthatnak élelmiszereket, melyeknek el­lenőrzése természetesen az állomás munkatársainak fel­adata. — Magángazdálkodók mi­lyen feltételekkel vehetik igénybe az élelmiszer minő­ségét ellenőrző vizsgálatokat, s mennyit kell ezért fizet­niük? — Nemcsak a módosított törvény alapján, hanem már működésünk kezdete óta megvizsgáljuk a magánsze­mélyek által behozott élel­miszereket — mondta dr. Kováts Ágoston. — Egy-egy élelmiszernél sokféle elem­zést végzünk, s ennek árait hosszú lista tartalmazza. Az árak 40 forinttól 5000 forin­tig változnak. Például, ha valaki szeszvizsgálatot kér, ennek ára 1200 forint körül van. Ám ha egy fogyasztó a tej fajsúlyának megvizs­gálását kéri, ezért csupán 40 forintot kell fizetni. Ha közérdekű a bejelentés, ak­kor ingyen végezzük el az ellenőrzést. — Az élelmiszer-ellenőrzés legfontosabb feladata, hogy megóvják a fogyasztókat a káros hatásoktól. Ez csak utólagos vizsgálatokból áll? — Már a tervezés fo­lyamatába bekapcsolódunk, amikor egy-egy új üzem épül. Legutóbb például a Zöldért Vállalatnál jártunk, ahol mézfeldolgozó, és kon­zervüzem létesül. Az állo­más dolgozói már a telepí­tésnél jelen vannak. Éppen most érkezett meg a Tej­ipari Vállalat kérelme is. Minden bővítés, vagy üzemi rekonstrukció csakis az ál­talunk kiadott engedéllyel lehetséges. • CSAK HA KIFOGÁSTALAN — Az élelmiszertermelők nem tartják ezt újabb bü­rokratikus láncszemnek, ami megnehezíti munkájukat? — Bízunk benne, hogy reálisan értékelik munkán­kat, s elismerik a szigorú előírások fontosságát. A ter­melőknek is érdeke, hogy hogy csak kifogástalan ter­mék kerüljön az üzletekbe. Állandó ellenőrzéseket vég­zünk a Miskolci Húsipari Vállalatnál, ahol tavaly több mint négyszázezer alkalom­mal vizsgáltuk meg, mit szállítanak ki a vállalattól. A Stadion utcai laboratóri­umban a napi fogyasztási cikkekről készül elemzés. Vannak olyan élelmiszerek, melyeket rendszeresen meg­nézünk, ilyenek például a nyers füstölt kolbászfélék. Szakembereink már akkor jelen vannak, amikor a hús- készítményeket előállítják, hiszen még az is az ő fel­adatuk, hogy az előírt meny- nyiségű húst, fűszereket és a tölteléket tartalmazza az áru. Mindenekelőtt a mi­nőség védelme a feladatunk, s nem a büntetés, vagy a forgalmazás megtiltása. (vadas) telepítés, s azt szolgálja, hogy unokáinknak is legye­nek majd évtizedes, vagy évszázados fáik. Ebben a sa­játos és egyedülálló helyzet­ben gazdálkodik a BEFAG. A befektetett pénz és ener­gia nem hasznosul egyik évről a másikra. — Éppen ezért vitatom, hogy nekünk az általános és mindenkire érvényes szabá­lyozókkal kell dolgoznunk. A velünk szemben támasz­tott követelmények nem azonosak az iparéval, sem a mezőgazdaságéval, — mond­ja Cserép János vezérigaz­gató. — Nem mondok újat azzal, mekkora szervezési feladatot jelent, ha a 60 ezer hektárt kitevő nemzeti park és tájvédelmi körzetek terü­letén dolgozni akarunk. Ha költ egy védett madár, a környékre sem megyünk. Vegyszeres gyomirtást nem végezhetünk, hiszen a karszt­víz tisztaságának megőrzése fontosabb, mint a vállalati érdek. így kézzel sarlózgat- ják a csemeték közül a fü­vet. A korszerű, gépesített erdőgazdálkodás csak a tá­voli jövő terve, mert nehéz terepen, csak drágán gépe­síthető területen dolgozunk. Egyelőre a fakitermelők a vállukra veszik a motoros­fűrészt, a fogat pedig össze­gyűjti a fát. Lehet pályázni! Telkek, építkezőknek Nincs kapuja a megye leg­nagyobb területén gazdálko­dó nagyüzemnek. Mindenki szabadon járliat-kclhet ben­ne. Ez a Borsod Megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság. ahol a munka zöme a turisták, az ide látogató vendégek szeme láttára fo­lyik. Ennek okán meg is oszlanak a természetbarátok róluk alkotott véleményei. Például: — Mit csinálnak az erdővel? — tette fel a kér­dést egy idős természetjáró a vezérigazgatónak. Évszá­zados fák alatt sétálgatott húszévesen, s most a he­lyén dzsungelt, bozótost lát. A sopánkodóknak nem magyarázhatják el egyen­ként: a Bükk erdőterületé­ből mindössze tíz hektár az őserdő. — amit ők is érin­tetlenül hagynak —, a töb­bi már elődeik keze munká­ját viseli. Azt a természet- járó nem láthatta, hogy amit bozótosnak vél. az friss Építési telkekre lehet pá­lyázni Miskolcon — erről írtunk nemrég lapunkban. A témával kapcsolatban ren­geteg telefont kaptunk, így sorra vesszük a legfontosabb információkat. A városi tanács 86 építé­si telket kíván pályázati úton eladni a Miskolci út és a Magyar László utcák ál­tal határolt Szirma-Berek- kert elnevezésű területen. A telkek közművesítettek, azaz kiépítették a villamos, az ivóvíz-, a szenny- és csapa­dékvíz-hálózatokat, valamint aszfaltburkolattal látták el az utakat. Sokan kérdezték, «hogy melyek a beépítésre vonat­kozó előírások. Ezekre a tel­kekre hagyományos családi házakat lehet építeni, úgy, hogy az épületek zömmel az oldalhatáron álljanak. A párkánymagasság maximum 6 méter, az élőkért mélysé­ge 3—5 méter lehet. A tel­kek átlagos nagysága 560 négyzetméter, áruk pedig négyzetméterenként 580 fo­rint, plusz 1,5 százalék ke­zelési költség. Bárki pályázhat a városi tanács vb igazgatási osztá­lyán. Az űrlapokat az igaz­gatási osztályon, vagy a Pe­tőfi utca 1—3. szám alatti ügyfélszolgálati irodában le­het beszerezni. A jelentkezé­si határidő: május 25. A pályázatokat a városi végre­hajtó bizottsága bírálja el. Ennek eredményéről a pá­lyázók tájékoztatást kapnak. A tervek szerint júniusban születik meg a döntés, és jú­nius végére az OTP közve­títésével lebonyolítható a telkek adásvétele. A pályá­zatoknál előnyt élvez az. akinek érvényes lakásigény­lése van, vagy tanácsi bér­lakást ad le. (k—ó) % Gondoskodnak róla, hogy ismét erdő nőjön a hegyolda­lon. A Miskolci Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat dol­gozói különböző vállalati felajánlásokkal segítik a miskolci vesebeteg-állomást. A hét közepén pedig a vál­lalati Vöröskereszt szervezé­sében 260 dolgozó adott vért. A több mint 93 litert a Miskolci Vértranszfúziós Állomásra szállították. ★ A Stadion utcai laboratóriumban a korszerű berendezésekkel rendszeres ellenőrző vizsgálatokat végeznek. (Herényi László felvételei) Uigiénia és minőség Élelmiszertörvény — nemcsak szakembereknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom