Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-11 / 110. szám

* Előnyben a jólértesüllek? A garázsvita ■ Megvizsgálta a városi NEB m Elosztani vagy sem? ■ Elnapolták a döntést * június elsejétől emelkedik a helypénz a piacokon. Remélhetőleg nem velünk. vevők kel lógják megfizettetni... A piacokon Megemelt helypénzek Június 1 -töl drágábban lehet árusítani a városi ta­nács által felügyelt piacok és vásárcsarnokok területen, f elemelték ugyanis a hely- pénzeket, valamint a piaci szolgáltatási díjakat. Az indok végtelenül egy­szerű: az új adóügyi jog­szabályok úgy rendelkez­nek, hogy a városi tanács­nak általános forgalmi adót kell fizetnie a piaci, vásá­ri bevételei után. Tehát ma­gyarán: a helypénz is áfa­köteles. A városi tanács azonban figyelembe vette a különféle jogszabályi lehe­tőségeket. hogy a kisterme­lőket terhelő összeg ne le­gyen túlzottan magas. Ke­rekítették is az összegeket, hogy kevesebb lehetőség le­gyen a beszedésnél a visz- szaélésekre. Néhány szám illusztráció­ként az emelés mértékere: aki hízott libát, kacsát, pulykát árul, 3 forint he­lyett 10-et fizet majd, de nem változott a naposcsi­bék és a tojás utón fizeten­dő helypénz. Tíz-húsz fo­rintokkal emelték a jármű ről történő árusításnál be szedendő helypénzt, de né­hány tételt változatlanul hagytak ott. ahol padokról, állványokról, földről vagy pincében árulnak. Jó látni, hogy a szemétszállítási, a vízfogyasztási és a térvilá­gítási díjat változatlanul hagyták. Annak viszont aligha fognak örülni az áru­sok, hogy a bérleti díjakat 25 százalékkal emeltek. Mindehhez csak egy ba­lovány óhajt tudunk hozzá­A tavaszi műszaki-köz­egészségügyi szemlén, az Észak -magyarországi Regio­nális Vízműveknél tegnap valamennyi üzctnigazgalo beszámolt arról, milyen in­tézkedéseket hoztak a nyári vízigények kielégítésére. Számunkra Lendvai Sán­dor, s miskolci üzemigaz­gatóság vezetőjének a be­számolója volt a legfonto­sabb. Tőle tudtuk meg. hogy jelenleg 15—20 ezer köbméterre! segítenek be városunk vízellátásába. Nyá­ri időben ez a szám meg­háromszorozódik. Két hely­ről, a hernádi és a sajóládi kutakból szivattyúzzák a vi­zet Miskolcra. Az előbbi helyréi 50 kutból harminc­ezer köbmétert, a másik hat kútból 20—25 ezret pumpál­nak a város vízvezeték­hálózatába. Természetesen az ÉRV ál­tal szállított innivaló lénye­gesen drágább, mint a Ta­polcáról vagy a bükki karsztíorrásokból ömlő víz. fűzni: nagyon reméljük hogy az áfát néhány hét múltán nem a vásárlók fog­ják megfizetni majd az emelkedő piaci árakkal... Ezt ugyanis ttsztftani Veil, mentesíteni a vastól és a mangántól. Az ÉRV központjában már komputer irányítja a diszpécserszolgála cot. Rádó Gyula osztályvezető ezen a szemlén számolt be arról, hogy Miskolcon is hasonló módon korszerűsítik a víz­szolgáltatás úgynevezett fo­lyamatirányítását. \i 01P-nél marad Új fiók a régi helyen j Aki bekukkant a Széche­nyi út 29. számú ház föld­szinti kirakatüvegén, láthat­ja, szépül az egykori OTP- íiok. Mi lesz itt? Mint kiderült, továbbra is az OTP használja a helyisé­get. A hosszú lejáratú elekt­ronikus hitelszámlakezelő osztály költözik ide. Ez a részleg jelenleg a másik fő­utcai OTP-ben a Széchenyi út 15. szám alatt működik. Munkájukról azt a felvilá­gosítási adta űr. Novotni Zoltártné osztályvezető, hogy a hitelszámlák kezelésével foglalkoznak, mint azt a ne­vük is mutatja. Hozzájuk kell teuat minden építkező­nek, lakásvásárlónak fordul­nia. ae aki az otthonát kor­szerűsítem szeretné, az is a legjoboan teszi, ha őket ke­resi. Ezen kívül elfogadnak majd lakossági betétet is. S hogy mindezt mikortól? Időponttal megjelölt ' vá­laszt nem kaptunk. Valószí­nűleg a nyáron költözhet át a Széchenyi 29-be az osz­tály. Egyébként a BAEV Parázs vita tört ki a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának legutóbbi ülésén garázsügyben. Az történt ugyanis, hogy a bizottság februárban döntött arról! néhány helyen a városban korlátozott számban lehet garázst építeni. Az építésre szövetkezeteknél lehet jelent­kezni — vagy szövetkezetét kell alapítani —, és erről a lehetőségről tájékoztatták is a lakosságot. De a a első je­lentkezők azt tudhattak meg, hogy a listák már rég be­teltek, a garázsépítők név­sora már akkor összeállt, amikor híre-hamva sem volt a bizottsági döntésnek. (Emi­att többen telefonáltak szer­kesztőségünknek is.) Az ügy­ben a városi Népi Ellenőr­zési Bizottság vizsgálatot kezdett. A vizsgálat által feltárt tényekről nemigen lehetett vitatkozni a végrehajtó bi­zottsági ülésen. Az ugyanis egyértelműen bizonyítható, hogy két területen a város­ban. öntevékeny szerveződés­sel létrejöttek szövetkezeti építőközösségek: a Herman Ottó utcában te a már em­lített testületi döntést meg­előzően, a Szinyei Merse Pál utcában pedig mai évekkel ezelőtt megkezdték a szervezkedést... (Ea, utób­bi rói egyébként a tanácsi illetékesek is tudtakj A né­pi ellenőrök szerint a spontán szerveződést, amely csak a döntés előtti dolgozói — mint kivitelezők — nem csupán felújították, de át is alakították a helyi­séget. A kőművesmunkákon „jélértcsültck" körét fog­ta át, nem lehet törvé­nyesíteni, elfogadva azt a szövetkezeti álláspontot, hogy az idő előtt jelentkezők ezen a cí­men elsőbbséget kapjanak a többi városlakóval szemben. De hogyan lehetne úgy gazdálkodni a garázsépítési területekkel, hogy ne szen­vedjen csorbát az igazságos­ság, és ne sértsenek törvényt sem az ügyintézők? Ezen vitáztak a vb-tagok, és bi­zony kiderült, hogy az amo­lyan róka fogta csuka hely­zet... A városi tanácsot az a szándék vezette, hogy ne a hatóság legyen a ga- rázslelkek elosztója, hanem ez a szerep marad­jon a szövetkezeti közössé­geké — mondta Jirkovszky Imre, 3 városi tanács épí­tési osztályvezetője. Hozzá­tette azt is: regi tapaszta­lat a lakásépítésnél, hogy hiába hagyna jóvá egy név­sort a tanacs. A szövetke­zeti törvény ugyanis lehe­tővé teszi, hogy mire építés­re kerül sor, a névsor fele kicserélődik... Az ügyet az bonyolítja legjobban, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának nem áll jogában szö­vetkezeti jogokat korlátozni. Tehát nem rendelkezhetnek kívül festettek, és kicserél ték a parkettát is. B. A. arról, hogyan ossza ki a ga­ra zsh elveket egy szövetkezet. Nem tudnak például előnyben részesíteni moz­gássérülteket, és nem tud­ják azt sem kiszűrni, hogy valaki megépítse második, vagy harmadik garázsát a városban — mondta űr. Falvai László, a városi ta­nács hivatalának elnöke. Székely László általános elnökhelyettes arról beszélt, hogy a garázsépítésekről Bo­kát tárgyaltak a Mészövvel, jóval a februári döntés előtt, így indulhatott meg az in­formációk nyomán az idő előtti önszerveződés, ami egyébként önmagában nem törvénytelen, legfeljebb a szövetkezetek egyelőre nem rendelkeznek építési terü­lettel, A vitából az derült ld; hogy vagy felvállalja a lanác* a garázselosztó hatóságos­di szerepét újra. vagy épít a szövetkezeti önszervező­désre, de ebben az esetben nem érvényesül a szigorú elosz­tási rangsor. (Mivel nagyon sok az igénylő ós kevés a garázsépítési lehetőség, itt olyasfajta sorolás lehetne csak valamennyire igazsá­gos, mint a lakájok eseté­ben.) Van perrae egy logiku* megoldás is, amely el is hangzott a vitában: építse fel a tanács a garázsokat és utána adja el a jelentkezők­nek. pályázati úton. Ezen még nyerni is lehet. Csak­hogy a tanácsnak jelenleg még megtérülő vállalkozások­ra sincs pénze, ilyen cél­ra hiteiért folyamodni pedig manapság meglehető­sen reménytelen vállalko­zás ... A végrehajtó bizottság végül is nem döntött a ga­rázsügyben. hanem legkö­zelebb újra tárgyalnak róla. Reméljük sikerül megoldást találni, amely utat enged az öntevékenygégnek. de érvé­nyesülhetnek az igazságos­ság alapvető szempontjai is; (kiss) Támogatás a Dohány utcaiaknak A 44. számú választókör­zet Nagy Árpád tanácstag vezetésével pályázatot nyúj­tott be a Magyar Televízió „Szebb, emberibb környe­zetért” versenyfelhívására. A kitűzött célok eléréséhez most a városi tanács is hoz­zájárult azzal, hogy támoga­tást nyújt a Dohány utca szennyvízcsatornázásához. A lakosság a tanácsi forintokat társadalmi munkával sokszor rozza meg. 1 A holnap kapui Miskolc városkapuinak tervezésére kiírt pályázatról meg­jelent cikkünk után sokan indulatosan kaplak föl a tele­font, és alaposan megmondták a véleményüket arról, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben miért kell a városka­pukra pazarolni a pénzt. Ügy hisszük, hogy egy kis félre­értésről van szó. hiszen a pályázatot nem azért írták ki, hogy befejezés után rögtön felvonuljanak az építők a vá­ros négy sarkára, os hozzáfogjanak a munkához. Sokkal in­kább arról van szó, hogy az építészek számára afféle szelle­mi erőpróbát hirdettek meg a pályázattal. Hiszen meghatá­rozni, hogy milyen legyen ogy, a XX. század utolsó évtize­débe lépő nagyvárosban a városkapuk jelentősége, formája, szerepe, bizony nem könnyű feladat. Ahhoz, hogy olyan öt­let szülessen ebből az együttes gondolkodásból, amely meg Is valósítható, ídö-e van sziikreg. Sokszor éri az a vád hazai városfejlesztést, hogy kapkodva tervezünk, g utána lassan építünk, holott épp fordítva kellene! A városkapuk esetében most időt kívánnak adni a gon­dolkodásra. Persze ezek a tervek nem az íróasztalfiókok szá­mára készüllek. A városfejlesztésért felelős szakemberek sze­retnék, ha meg is valósulhatna egy-egy elképzelés. Hogy pontosan mikor, arra ma nehéz lenne választ adni. De ha csak anny' eélt ér el egy ilyen pályázat, hogy felhívja a fi­gyelmet arra. nem mindegy, mit lát meg elsőként az ide­gen, amikor a város határához érkezik, már nem volt hiába • kiírás . ^ .. . (lu«s) Felkészülés a nyári csúcsra jjt A bejáraton lefestették a rácsot (Fejér Ernő felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom