Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1988-05-10 / 109. szám
A jövőjük leltei a képzőművészet Kazinczy Ferenc Általános Iskolába szombaton a megye minden részéből érkeztek fclsólagozalos lányok és fiúk, hogy rajzkészségü- ket bizonyítsák. — Tehetségkutató versenyünket 1981-től rendszeresen megrendezzük — mondta megnyitójában Rézművessé Nagy Ildikó, megyei vezető rajzszaktanácsadó. Ez egyben alkalom arra is, hogy tisztelegjünk egy nagyszerű pedagógus. Aradi Jenő emléke előtt, aki az Országos Pedagógiai Intézet rajztanára volt, s annak idején munkája során különösen gyakran és szívesen látogatott városunkba. Sokan ma sem felejtik el, hogy Aradi Jenő útmutatása nyomán fedeztük fel igazán szőkébb hazánk, a borsodi táj szépségét. A gyerekek szombati szereplését több területi válogató verseny előzte meg. mintegy 300 résztvevővel. Ide már a legjobbak kerültek. A miskolciak közül öt gyerek érdemelte ki a meghívást — mondta Grósz A módosítás módosítása íj lakásügyi jogszabály Miskolcon * A legjobbak szaktáborban vehetnek részt Györgyné, Miskolc rajzszaktanácsadója. Két kategória között választhattak: aki a tanulmányrajz mellett döntött, annak mértani testeket kellett rajzolni. A szabad alkotó kategóriában viszont már nemcsak a téma, hanem az ábrázolás módja is kötetlen volt. Egyesek ceruzával, netán ecsettel dolgoztak, de láttunk textil- festést és linómetszést is, vagy az utóbbinak egy olcsóbb változatát, a „karton- papír-metszést”. De akadt, aki agyagot hozott, és a plasztikát választotta kifejezési eszközül. A legjobban szereplő húsz gyerek jutalma az, hogy nyáron részt vehetnek Súlyban. a megyei tehetséggondozó szaktáborban. És még az. hogy a verseny, segíti a felkészülést. Mert lesznek, akik a Zrínyi Ilona Gimnázium rajztagozatára szeretnének felvételizni. Budapestre. a Képzőművészeti Szakközépiskolába pályáznak, vagv éppen Hollóházára, ahol porcelánfestőket képeznek. K. L. Alig két évet élt meg a városi tanács lakás- és lakótelek-gazdálkodásról szóló rendelete. Ez év elején ugyanis újra módosítani kellett a jogszabályokat, és a jogalkotók még azt is hozzátették: valószínűleg ez a módosítás sem lesz hosz- szabb élettartamú. mint elődje. Nem a paragrafusok tökéletlenségében keresendő a változások oka. Hanem abban, hogy a lakásgazdálkodás körülményei oly gyors tempóban alakulnak, hogy azt csak állandó módosítgatásokkal lehet követni. • HOL AZ ALSÓ HATÄR? Elég, ha csak néhány tényt idézünk a változások indokául. 1971 és 1983 között az átlagbér-növekedésnek a lakásár-növekedés másfélszerese volt. A fiatal gyermekes családoknál az ez év január 1-jei árnövekedések okozta kiadástöbblet 700—1000 forint havonta és fejenként. Egyre kevesebb állami lakás épül, mert a tanács pénze is fogyóban van: Miskolcon az idén alig 150-et adnak át, de például Debrecenben egyáltalán nem épül tanácsi lakás 1988-ban. A fentiek ismeretében érthető, hogy a mostani módosítások többsége a pénzhez kötődik. Felemelték például azt az átlagjövedelem-határt, amely megszabja: ki jogosult tanácsi bérlakásra, szociális jelleggel. Ez most 3100 forintról 4000-re változott (egyedülálló személyeknél 4500-ra). Az indok tömören annyi, hogy ha a központi jogszabályok a minimálbért 3 ezer forintban állapítják meg, akkor enyhén szólva furcsa lenne a jogosultság határát 3100 forintnál hagyni. Volt egy másik javaslat is, amely szintén erre a jövedelemhatárra vonatkozott. Eszerint a gyermeket egyedül nevelő szülők, nyugdíjasok, fiatal házasok és egyedülállók — ha más kizáró ok nincs —, legyenek jogosullak tanácsi bérlakásra, vagy OTP-ott- honra még akkor is, ha az egy főre jutó átlagos havi jövedelmük a meghatározott jövedelmi határt 20 százalékkal meghaladja. # VITA A 20 SZÁZALÉKRÓL A jogalkotók és a KISZ képviselői nem értettek egyet e kérdésben. A KISZ- esek a 20 százalékos változatot támogatták, a hatóság emberei pedig ennek eltörlését indítványozták. A városi tanács végrehajtó bizottsága végül is a 20 százalék ellen döntött, azzal az indoklással, hogy mivel megemelték a jogosultság jövedelemhatárait, erre még 20 százalékot nincs értelme rátenni. Mégpedig azért, mert annyira kevés a lakás, hogy a 20 százalék nélküli igényeket sem tudják kielégíteni ... A televízióban is láthattuk a Hirháttér műsorban, hogy a lakásgazdálkodás reformjáról vitatkozva ma sem dőlt el még egyértelműen: a szociálisan teljes mértékben rászorultakat támogassák minden eszközzel, vagy sem. Az eddigi tapasztalat azt látszik bizonyítani, hogy oda érdemes adni az állami forintokat, ahol azt ki tudják egészíteni saját tőkével is. így az építésre vállalkozók megüresedett lakásait lehet a szorult helyzetben lévőknek juttatni. • TELEK HELYETT PÉNZT Végül is ennek a gondolkodásmódnak a szellemét tükrözi az a változtatás, Hű§éges nézők ♦ A zsűri, azaz a gyerekek munkáit bíráló rajzpedagógusok Az Avason és a Mariintelepen Otthonokat épít a szövetkezet A lakásszövetkezetek megyénkben összesen 800 lakást építenek, ezekből jelentős számú Miskolcon épül meg. Jelenleg az avas-déli, valamint a Kun Béla Lakásszövetkezet (a Martintelepen) létesít új otthonokat. A megyénkben működő 72 lakásszövetkezet több mint fele, 42 tevékenykedik Miskolcon. Megközelítőleg 13 ezer lakás tartozik hozzájuk. Gondoskodásuk a szövetkezetek működésén is megtani tooadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Márkusz Dezső, a Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyárában, 13 órától. latszik. Kitűnik ez például abból, hogy a múlt évben az. általános költségemelkedések ellenére csak mintegy 5 százalékkal növekedtek az üzemeltetési kiadások, annak ellenére, hogy emelkedett az anyagok, a távhőszolgáltatás, és az energia díja. A nagyobb lakásszövetkezetek önálló karbantartórészlegeket is létrehoztak, ami ugyancsak a költségek csökkenését tette lehetővé. Az Avason látható a munkájuk nyoma.- Amint azt Vasas Sándor, a Mészöv lakásszövetkezeti osztályának vezetője megfogalmazta: a lakásszövetkezetek feladatai az idén sem lesznek kisebbek, ennek ellenére tevékenységük kiterjesztését is tervezik. Például Miskolcon kísérleti jelleggel lakásbérlő szövetkezetét alakítanak. A filmszínház nem mozi A szép, jó és kulturált mozihoz alapvetően két dolog szükséges: egy ilyen jelzőkkel leírható helyiség, és hozzáillő közönség (mármint kulturált). Ezt belátni nem szükségeltetik különösebb bölcsesség, ám megvalósítani a kézenfekvő receptet, már nehezebb dolog. Alapvetően pénzkérdés, de van, amihez kevés önmagában a pénz. + KIVÁRTAK A NYITÁST A mozi, a közönség és a filmek egymásra gyakorolt hatása jól érzékelhető, noha nem mindig úgy alakul, ahogy azt előre sejteni lehet. A miskolci „mozisok”, a moziüzemi vállalat szakemberei érdekes tapasztalatokról számoltak be a két újjászületett mozi — a Béke és a Kossuth — megnyitása óta eltelt időszakról. Azt már biztosra lehet venni, hogy a Kossuth megérdemli a — sokszor egyébként formális — filmszínház elnevezést: a színházszerű és színvonalú kialakítás valóban más minőséget hozott a moziba járási szokásainkba A Kossuthnak mór eddig is volt egy kialakult — az átlagnál kulturáltabb — közönsége. Az átalakítás kapcsán derült ki, ez a közönség magához a mozihoz legalább úgy, sőt jobban ragaszkodik, mint a filmek- best: jgéuyeikbol nem voltak hajlandók engedni. Ez a statisztikából derült ki, ugyanis az építkezés miatt a Kos- suthból „kizárt” közönség nem jelent meg más mozikban, inkább kivárták, míg újra nyit a kedvenc mozi. ♦ CSEND AZ ELSŐ SOROKBAN Az sem titok, hogy a jegyárak módosításával is igyekeztek a „közönségszerkezetet” átalakítani. Ezúttal nem az általános jegyáremelésről van szó, mely összességében csökkentette a nézőszámot, hanem arról, hogy az első sorok jegyárait emelték leginkább. Ezzel valóban sikerült a nézők nem odaillő részét kiszűrni. Félreértés ne essék. a nemkívánatos néző kategóriájába egyetlen szempont alapján lehet belekerülni: mégpedig úgy, hogy viselkedésükkel zavarják a közönséget. A gyakorlat azt mutatja, a magasabb helyár már nem éri meg, hogy egy „jó arénát” csináljanak. A Béke mozival is hasonló a szándék, noha nem bánnák, ha a két nagy premier- mozi kissé elütöbb jelleget öltene. A Békében inkább a populárisabb filmeket vetítenék. a Kossuth pedig megőrizné már kialakult, igényes közönségét, sőt, növelné törzsvendégei számát Ezt a kívánatos folyamatot elsősorban a műsorpolitika pro- filirozásával lehet elősegíteni, ebben az irányban is kíyánn.alf váll/mla.tni A művészfilm—sikerfilm, avagy az igényesség—bevétel ellentétpár alighanem egyidős a műfajjal: nem köny- nyű a két ellentétes kívánalomnak megfelelni. Átlagnéző ugyanis nincs — vagy csak papíron létezik —, ahányféle néző, annyiféle igény. Nem szabad elfelejtkezni az ízlésnevelésről, de arról sem: a cégtáblán ott áll a „vállalat” szó is. A számok azt mutatják, hogy minden kedvezőtlen hatás ellenére az idén sikerül a tervezett, szerény nézőszámemelés, az első negyedév adatai szerint sokakat visz- szacsábítottak. ♦ HÓDÍT A VIDEÓ A csökkenő dotáció, a növekvő üzemeltetési költségek mellett ugyancsak behatárolja a lehetőségeket a filmbehozatal minőségi összetétele is: az idén kevesebb nyugati sikerfilmet hozott be a Mo- kép. A sikerfilmek médiája egyre inkább a videó: a sokakat vonzó divatos akciófilmek, kalandfilmek gyorsabban hozzáférhetők kazettán. A Hevesvben és a Szinva videómoziban működő videó- vetítők előrelépést jelentenek a technikai színvonalat illetően: a 6-szor 4 méteres képet adó vetítőberendezés pedig a megyében vándorol, nagy sikerrel. Kiss József hogy az eddigi ötszörös díj helyett nyolcszorosát kapja vissza az. aki leadja tanácsi bérlakását, és építkezésbe fog. Gondoltak azonban az üzérkedőkre is: ha valaki egy éven belül adná le új lakását a kiutalást követően, nem jár számára a többszörös díj. A telkeket ezentúl nem elosztják, hanem pályázati úton értékesítik — erről nemrég írtunk lapunkban. Vajon hogyan lehet így a fiatalokat telekjuttatással támogatni? A szakemberek szerint a telekre váróknak elsősorban anyagi támoga-' tást kell nyújtani. Erre szükség is lesz, hiszen az idei állami telekárak el fogják érni a 300 ezer forintot. A jogszabály-módosítás vitájában elhangzott az az elgondolkodtató lény is, hogy az OTP-lakások ára olyan magas, hogy a névsorra kerülő igénylők egyre kevésbé tudják megfizetni. De az is bizonyos, hogy a lakásárak és a fizetőképes kereslet különbségeit csak paragrafusok segítségével aligha lehet eltüntetni... «Uw) i Tapolcáról ezúttal jó hírekkel szolgálhatunk: a csónakázótóból eltűnt a szemét, és a környékét is rendbe tették. Igaz. a sétány még mindig erősen kátyús azon a részen. ahol a barlangfürdő új járatát fúrják. De a minap láttuk, hogy a vörös salakot már kiszállították, a nagy kupacok már csak szétterítésre várnak. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a sétány szélén egy öreg, korhadt fa, tartógyökereit kiszakítva ledőlt a lejtőről. Estében a súlyos rönk két fenyőt és egy vad gyümölcsfát tört ketté. Sajnos, a tó kornyékén a magas talajvízszint miatt, egyre több a hasonló eset. A fák ugyanis nem tudnak elég mélyen a földbe kapaszkodni, a víztől pedig elkorhadnak. Az illetékesek ígérték: a faroncso- .kat hamarosan elszállítják. Műszaki betek a kohászatban Ünnepélyes keretek között nyitották meg tegnap a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjában a borsodi műszaki hetek vállalati programsorozatát. Ebből az alkalomból Csathó Géza. az LKM gazdasági igazgatóhelyettese tartott előadást n stabilizációs programról, a műszaki értelmiségiek feladatairól. Ezt követően az- MTSZ gyári intézőbizottságának tagjai, valamint az LKM vezetői együttműködési szerződést Írtak alá. A célok között szerepel a hároméves stabilizációs program sikeres végrehajtása, illetve az 1990 utáni évek fejlődésének sokoldalú szakmai előkészítése. Az MTSZ— LKM intézőbizottság véleményére számítanak r. vállalati éves tervek, koncepciók kialakításában, és nagy jelentőségű döntések sorén is. j
