Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1988-05-02 / 102. szám
a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-Í25. — Kérjük olvasóinkat levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 éra között keressenek fel bennünket. Iszik a magyar Az alkoholizmus hazai terjedése szomorú dolog, s meglehetősen nehéz ellene küzdeni. De néha egy szellemes, gunyoros es keserű írás is tehet valamit. Tudjuk, ivós nép a magyar: nagyon előkelő helyet foglal el a s ilág nemhivatalos ivó-versenyében. A távoli múltban gyökerezik ez a számunkra szent hagyomány, gondoljunk csak a krónikák említette kalandozó őseink egynémely viselt dolgaira. S a jövő sem reménytelen. Ha így haladunk, az ezredfordulón nem akad ncp, amely akár csak a nyomunkba is léphetne. Miért iszik a magyar? Mert bánata van. Mert örül valaminek. Mert született valakije, mert meghalt valakije. Iszik keresztelőn, iszik halotii toron. Iszik az esküvőjén, a váláskor. Iszik, ha dicsérik, s iszik akkor is. ha ledorongolják. Iszik, ha minden tervét meg tudja valósítani, s iszik, ha az égvilágon semmi sem sikerűi neki. Iszik, amikor belekezd valamibe, s még jobban iszik, ha elvégzett, befejezett valamit. Iszik azért, mert tudja: meg fog halni. S iszik, mert gyönyörűséggel tölti el az érzés, hogy él. Na. és mikor iszik? Általában evés előtt. Es evés után. És persze, evés közben is. Iszik reggel, nappal, este, éjszaka. Iszik a hét minden napján, iszik szökőnapon is. iszik tavasszal, nyáron, ősszel, télen. Iszik fiatalon és öregen. Iszik kilenc óra előtt és kilenc óra után. Iszik, ha megkínálják, és iszik akkor is, ha nem kínálják meg. Iszik, ha jólesik neki, és iszik, ha torkig van már az itallal. Iszik társaságban, iszik egyedül. Iszik a robotos, szürke hétköznapokon. Iszik a pirosbeiüs ünnepeken. Iszik, amikor mellére tűzik a rendjelet, cs iszik az akasztófa alatt, mielőtt nyakára hurkolják a kötelet. Iszik, ha vendégei vannak, iszik, ha vendégségbe megy. Iszik, ha bevonul, és iszik akkor is, ha leszerel. És iszik, ha fázik, nemkülönben, ha melege van. És ha szerelmes, ha kiábrándult. Ha útrakel, ha megérkezik. Ha magabiztosnak érzi magát, ha tehetetlennek, bizonytalannak. Iszik. Iszik, még álmában is. Hol Iszik a magyar? Otthon. Vendégségben. Az ulcá:i. A munkahelyen. A vonaton. A kocsmában. Iszik a presszóban, az étteremben. Iszik a bolt előtt, a bolt mögött. Iszik a volán mögött. Iszik a szekér bakján, a bicikli nyergében. Talán már a babakocsiban is. Iszik — gyanítom — embrióként már az anyaméhben. Ka tehetné, inna a saját koporsójában is, cs földi porhüvelyétől szabadulván, fönt a csil- lagokoan, Szent Péterrel. Iszik itthon és külföldön. Iszik Szabolcsban és Baranyában éppúgy, mint Borsodban, vagy Csongrádban. Iszik a nagyvárosban, a kisvárosban, nemkülönben falun cs tanyán. Iszik az asztalnál és az asztal alatt. Iszik a szárazföldön. a vizen és a levegőben. Iszik, iszik. Mit iszik a magyar? Nyilván csak szeszt, vizet nem. Attól igen izzad a talpa. Iszik töményét, iszik sört. iszik bort. Iszik Ükőrt, iszik erőset. Iszik bort tisztán, meg kisfröccsnek, nagyiröccsnek, hosszúi epésnek, házmesternek. Iszik szeszgyári termeket, kisüstit, zugfőzők csövén csepegtetett kéri-- tésszaggató!. Iszik hazai sori és import sört. Iszik lőrét, csigert, borseprüt, szamorodnit és aszút. Iszik könnyű homoki bort éppúgy, mint rubintosan csillogó vörösbort. Min- denivó a magyar, ha szeszről van szó. Iszik jobb híján aósborszeszt is, és néha etil- és mctilalkoholt. Egészségünkre! Fecske Csaba Kispiaci virágárak Annak idején a lakótelepek ABC-áruhá- zai mellett éppen az ott lakók érdekében engedélyezték a zöldség-gyümölcs és a virágárusítást. Jó dolognak tartottuk, hiszen nem kell messzire, netán a Búza téri piacra utazni egy-két szál virágért. Azóta megváltozott a véleményünk. Ha beleszámítjuk az utazási költséget, és a piacon vészük virágjainkat sokszor még akkor is olcsóbb, mint a lakótelepi kis standokon. Lehet, hogy az eladók úgy gondolják, kényelem szempontjából inkább fizet a vevő, mert ezzel időt nyer. és ök élnek is a lehetőséggel. Lem ártana, ha gyakrabban ellenőriznék ezeket a helyeket, még ha szabad áras cikkről van is szó ... Szerdán: ingyenes jog tan ácsadás Dr. Lévai Miklós egyetemi adjunktus legközelebb május 4-én délután 4-től ti óráig tart díjtalan jogtanácsadást a sajtóház ni. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Itt felejtették? A közúti közlekedésről szóló törvény 1. Az Orr.zóggyűlés tavaszi ülésszakán fogadták el a képviselők a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály — omolj az 1988. évi I. tv. — a Magyar Közlöny 1985. évi 15. számában jelent meg. Rovatunkban ez alkalommal és a jövő héten az 1988. július 1-jén hatályba lépő törvénynek azokról a rendelkezéseiről írunk, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a közúti közlekedés résztvevő: számára. A törvény hatálya kitér- í jed a Magyar Népköztársaság területén a közúti közlekedésben részt vevőkre, a közúti járművekre, az utakra, valamint azok környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre. A jogszabály szerint a közúti, közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom .101 el nem zárt magájlűtat közlekedés céljából gyalogosként, vagy — meghatározott feltételek teljesítése esetén — járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály azonban gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja, vagy kizárhatja. A törvény kimondja, hogy a közúti közforgalmú személyszállítást végző jármű üzembentartója köteles az utasokat az utazási feltételekről, menetrend alapján közlekedő jármű üzembentartója pedig ezen kívül a jármű közlekedésének időpontjáról, gyakoriságáról és az ui ázás egyéb körülményeiről tájékoztatni. A törvény egyes rendelkezései módosítják a KRESZ-t. így például a 6. paragrafus (1) bek. szerint a járművel való közlekedés során figj elemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, a rakományra, és ami az újdonság: az utasokra. Üj tartalommal került a törvénybe az úgynevezett jobbra tartási kötelezettség. Amíg eddig a járművel a forgalmi viszonyok által „indokolt” mértékben kellett jobbra tartva közlekedni. a jövőben a „lehetséges” mértékben jobbra tartva kell haladni. A törvény indoklása szerint ez azt jelenti, hogy megváltozik a jobbra tartás értelme. Eddig ugyanis csak akkor kellett jobbra lehúzódni, ha a forgalom így kívánta. A jövőben a helyzet fordított lesz: az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni, és csak akkor lehet — és kell — beljebb haladni, ha a forgalom (pl. a járdáról lelépő gyalogosok veszélye) ezt megkívánja. Természetesen a lehúzódásnak korlátot szabnak az útviszonyok. Dr. Gy. M. A képen látható „alkotmányt" az útépítők felejtették ott. Lassan érvényes lesz Msikolcon a régi mondás: ahová lépünk, ott fű sem terem. A betonsávokat így sosem szegélyezi zöld. „Ili atos^ gondok a kiskertekben Mi. kiskert-tulajdonosok minden évben alig várjuk a tavaszt, hogy mielőbb és minél több időt tölthessünk a szabadban. Valószínű, régi földmíveló Ősünk vére mozdul meg bennünk, amikor nap mint nap felkaptatunk a közlekedéstől távol eső íöldecskénkre. Jóleső mozgásnak tűnik ez a gyaloglás, majd az azt követő, soron- lévő munka végzése is. Ma azonban (április 22-én) majdhogy nem dolgavége- zetlen jöttünk haza. A magunkra kiszabott munkát elvégeztük ugyan, de kapkodva. sietve, közben már-mar hányingerrel küzdve. Pedig a magamfajtának a föld szagától nem fordul meg a gyomra. 1 űrhetetlen bűzt hozott felénk a kellemes tavaszi szél. Ez volt az első alkalom, hogy alig vártuk a hazamenetelt. Az úton találkoztunk a bűz forrásával. Nagy halom friss trágya volt lerakva az egyik teleknél, majd ezt még kettő követte. Hatalmas legyek dongták körül a szinte istállómeleg trágyadombokat. A meglepő az volt, hogy a kerteket felásózták, bevetették. Tehát nem kerülnek a föld alá ezek az orrfacsaró „illatot” terjesztő halmok. Vajon milyen szándékkal vitette ki a gazda a meleg napok megérkeztével? Netán ősztől drágább lesz, vagy épp az első meleg tavaszi napon lement az ára? S mi lesz, ha a 30 fokos melegben is ott marad? Mi is szoktuk trágyázni a földünket. A késő őszi időben, amikor már megtörtént a betakarítás. Széthordjuk a területen, és beásózzuk a földbe. Ilyenkor már alig Mozdulatlan lépcső Annyira megszoktuk már a képen látható töblát, hogy igazából csak az tűnne fel, ha véletlenül egyszer beindítanák a szégyenszemre évek óta mozdulatlanságba merevedett mozgólépcsőt. De az is lehet, hogy annyira el- meszesodtek már az „Ízületei”, hogy képtelen lenne megmozdulni. Megkaphatná a „világ legüzemképtelenebb mozgólépcsője” címet. n. a. Miskolc A mozgólépcső-kérdés az áruház átalakításával megoldódik. A bővítési munkák során ugyanis a jelenlegi — amúgy is gazdaságtalan és korszerűtlen mozgólépcsőt végérvényesen megszüntetik. Más helyen, az új épület- részben modernet építenek. tartózkodik kint valaki, 's hideg van. A tulajdonos igazán elgondolkodhatna ezen. és sürgősen intézkednie kellere a bűzforrás megszüntetéséről. (Kertszövetkezetünk címe: Fekete Gyémánt Szakcsoport). S. S. Miskolc RENDBEHOZZÁK-E A JÁTSZÓTERET? Két hete irtunk orrát, mennyire elhanyagolt a Kun Béla úton lévő játszótér. Lett-e foganatja a panasznak? - kérdeztük Pószk Józsefet, a Városgondnokság igazgató-helyettesét. — Eddig a kertészeti vállalat játszótéri eszközökért felelős karbantartási csoportja végezte ezeket a munkákat. Ez a brigád azonban megszűnt. (Egyébként is kedvezőtlenül magas árajánlataik voltak .. .) A Városgondnokság kísérleti jelleggel három céggel kötött referencia-szerződést, tíz-tíz játszótér eszközeinek rendbehozására. Az ócsai tsz átalánydíjas szakcsoportja, a Platán Gmk és az Unió Áfész Lendület szakcsoportja pályázott. A munkák befejeztével árban és minőségben a Lendület szakcsoport ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek. Velük kötjük meg a szerződést 60 játszótér felújítására. Ezek között van a szóbaníorgó Kun Béla úti játszótér is. A referencia-munkákért felújított játszóterekkel együtt így már — nyár közepére — 90 játszóteret hoznak helyre. Véleményűnk szerint UDVARIAS TANULÓBÓL LESZ A JÓ KERESKEDŐ Az elmúlt hét csütörtökén közöltük D. D. miskolci olvasónk levelét. írásában a Bükk Aruház élelmiszerosztályán tapasztaltakról irt. A levélírónk hangoztatta dicsérethez mi is csatlakozunk. Több telefont kaptunk, hogy a nevezett áruházban valóban nem hiányzik a figyelmesség, készségesen segítenek a vásárlóknak. S nemcsak az élelmiszerosztályon van ez igy: a vásárló a rövidáruosztályon, a pamutos részhez tartott. Szemrevételezte a fonalakat. De nem sokáig tétovázott, mert mellé pattant egy fiatal hölgy (lehet, hogy tanuló) késSsé- gesen segített eligazodni a vásárlónak. A vásárló kicsit meglepődött, mert bizony ahhoz van szokva, hogy magára hagyják, válasszon ő fonalat, hiszen önkiszolgáló egységről van szó. így igaz, de a szakképzett eladó véleményére azért szükség van. S még nem volt vége a kislány szorgoskodásának. A vevő ment harisnyát venni. Ugyanez a kislány már ott állt ennél a pultnál, s itt is szakszerű válasszal szolgált. Mint a vevő elmondta, ilyen helyről nem megy el üres kézzel senki. Dicsérni mindig jobb dolog, mint elmarasztalni. S ha ebben az áruházban a tanulók — mert köztudott, hogy minden osztályon van tanuló-nepzés — ilyen szakképzést kapnak, akkor nem lesz baj a későbbiekben sem, az udvariasságot már a szakma velejárójaként nyújtják majd a vevőnek. Véleményünk szerint más boltokból is eljöhetnének ellesni, hogyan lehet udvariasságra szoktatni a tanulókat. Mert az a tapasztalatunk, hogy sok kezdő kislány ugyancsak félvállról veszi a vásárlókat, és foghegyröl beszél velük. H.-né A BORSOD VOLÁN FÉRFIAK RÉSZÉRE hivatásos gépjárművezetői tanlőivumot szervez j A költségeket a vállalat téríti. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL: ♦ 8 általános ♦ büntetlen előélet ♦ 18 éves életkor JELENTKEZÉS: 1988. május 10-én 8 órakor Miskolc, József A. u. 70. sz., III. em. előadóterem Kazincbarcika, Múcsonyi u. 1. sz., személyzeti vezető I
