Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1988-05-05 / 105. szám
Olcsóbb a leveszöldség, fogy a palánta Ár nézőben a Búza téren Mari József né harminchárom évi fonodái munka után egy héten belül végleg elhagyja az orsózógépsort. A háztartási munkák természetesen nyugdíj után is várják. A családért mindent Három anya — négy műszakban A Búza téren átlagosan havonta ötvenmillióért, egy-egy erősebb nyári napon még ennél is többért vásárolnak. It* a piacon vásárol be hétvégére a miskolci háziasz- sznnyok nyolcvan százaléka. Á mezőbe jött tegnap reggel a piacra Kovács Gábor, a városi tanács ellátásFelügye- lcti osztályánál, vezetője. — Milyen a ma reggeli piac? — Közepes a felhozatal. Az első primőrárukat már eladták a fóliasátrak alól, s amíg az újonnan palántázott növények kifejlődnek, addig szűkösebb a választék. A mai árak nem sokkal magasabbak a tavalyinál. Árfigyelé- seink tapasztalata szerint a primőröknél csak néhány forint az emelkedés, a leves- zöldségeknél pedig jóval alacsonyabb az ár. mint tavaly ' Nem panaszkodhatnak azok a hivatásos és sporthorgászok, akik az utóbbi hetekben kivetettek hálójukat a Takta vizénél, illetve a Sajó alsó folyásánál. A hosszan tartó tavaszi csendes áradás következtében i i i Májusi j I • virágpompa j • i i Ha későn is tavaszo- i i dóit, a Bükk hegység J ■ napsütötte tisztásain a ■ természet behozta a > ■ „késést”. Májusi virág- J I pompa fogadja a ter- i ■ mészetjárókat. A karsz• tos fennsíkon nyílnak ( ! a kora tavasziak, Így [ • o szikiaerdők egyik , I legszebb ékessége, az < ■ illatos, rózsaszín virá- , J gú farkasboroszlán. ■ i Ennek mérgező skar- ] • látpirosra szinezödö i ! termése az őszi erdő , • dísze. Nyílik a nagy, i I sárgavirágu kihegye- J ■ zeit, lándzsalevelű i • sziklai árvácska is. A ■ havasi turboly harmas, , ' összetett leveléről ts- ' J merhető fel. A Bükk J ■ hegység jellegzetessé- i J gei a szurdokerdők. [ i Ennek egyik virága az i » áprilistól folyamatosan j J nyíló, pirosas fehér vi- , t rágú cserje, a szirti > í madárbirs. Ősszel, ez a ] • cserje hamvasfekete, ; I lilasárga húsú, kétma- i ■ gú bogyótermést hoz. J A lekopárosodott he- i ■ lyeken fejlődtek ki az • úgynevezett sziklagye- , | pék, amelyeken tuvasz- ' • tói őszig a bennszü- J ! lőtt. illetve marad- i ■ ványnövények egész • sora található. Ezek i ■ közé tartozik a Bükk • egyik nevezetes égé, a i még most is virágzó < J magyar nyúlfarkfü. , i Elénk tavaszi színfolt- i J ja a sziklagyepeknek a [ i sárga virágú, apró nő- i vényke a daravirág es i a kezdetben ibolyaszi- i • nű, majd később ké- > [ keslilává fakuló leány- J i kökörcsin. Ez a házi- i J kerteknek is ékessége, [ i ha sikerül magvetéssel i • megtelepíteni. A bükkös erdők szé- , i leinek egyik jellemző • növénye a most virág- I zó ibolyás, sötétbarna, i ; belül sárga virágú far- j i kasbogyó és a halvány- , • sárga virágú sugár- 1 J kankalin. amelyből , i csokorszám szedhetnek i a májusi zöldbe öltő- | ■ zött hegyi ösvényeket i • járó természetkedvelők. ! volt Ma reggel szép parikát láttam, ami mostanra fejlődött jó minőségű áruvá, egyébként a többi zöldségféle, esetében közepes a felhozatal. ♦ MEGJELENT AZ ÜJKRUMPU — Az utóbbi időben kissé visszaesett a forgalom — tájékoztat Petri Jánosné, a Piacfelügyelöség vezetője —, de ez inkább a jövedelmi viszonyok miatt van, mert az árak nem sokkal magasabbak, mint tavaly. A zöldséget például sokkal olcsóbban vehetik meg. mert a termelők közül többen raktároztak az idén. Hamar el kell adniuk, mert a zöldség gyorsan romló áru. Megjelent az új burgonya is, s az új sárbőven akadt ponty, busa és nagytestű kárász a hálóba, elsősorban Tiszalúe, Kesznyé- ten térségében. Nem volt ritka a 70—100 dekás dévérkeszeg sem! Ez i utóbbiak szinte tömegesen akadtak a fáradságot nem ismerő halászok hálójába. Most dupla annyi halat tudtak kifogni, mint a korábbi években. A tilalom előtt ugyancsak ezekben a vizekben sikeresen fogták a süllőt és a csukát. A halászok szerencséje azonban véget ért. Most a horgászokon a sor. A zavaros vízben ugyanis a halak ..nem vették észre” a hálót, s így csapdába estek. Most azonban, hogy a vizek letisztultak, már csak a horgászok reménykedhetnek a fogásban, mert a halak a hálót felfedezve elkerülik azt, míg a csalira ráharapnak. garépa sem drágább, mint tavaly volt Az Agro-Skála pavilonjánál nagy a tolongás, viszik a sárgarépa csomóját négy forintért. Fogy a burgonya is, szép és olcsó az áru. — Ma az erős paprika darabját két forintért adjuk — mondja Sós Gyula, a kirendeltség vezetője —, mindig kell valamilyen akció, hogy ideszokjanak a vásárlók. Nálunk van déligyümölcs is, kubai narancs pedig lesz egész nyáron. A következő napokban még némi árcsökkenésre lehet számítani, legalábbis azoknál az áruknál, amit forgalmazunk. A Zöldért nyugdíjasboltja előtt többen válogatnak. Itt mindenképpen olcsóbb az áru, mint máshol, igaz, nem oly’ hívogatóan szép. + MÉREGDRÁGA PARADICSOM — Hogyan tudja befolyásolni az árakat a felvásárláskor a Zöldért? — Ügy vásárolunk, hogy az eladási árat ne kelljen magasra emelnünk — válaszoltak Luterán László kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Az év első hónapjának árai csupán 2,7 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál. A burgonyát adtuk a legtöbbért. viszont a leveszöldségek közül a sárgarépa tavaly ilyenkor 40 forint volt, most csak nyolc forintért áruljuk. A primőrök ára két- három forinttal magasabb ebben az évben. Igen magas a primőr paradicsom ára, 160—240 forint között kínálják. Addig azonban, míg a kistermelők az adózási szabályozók miatt nagyobb beruházásba nem kezdenek, nem tudnak többet termelni. A szabadpiacon a Zöldért árai kedvezőbbek; nálunk az első négy hónapban 63 százalékkal többet vásároltak a primőrfélékből, mint tavaly. Hónaposretekből már csak néhány csomó árválkodott a szerda reggeli piacon, viszont nagy kínálat volt palántafélék bői. A kertészkedés semmit nem vesztett népszerűségéből (vadas) „Édesanya! köszönt,lük, sok esztendőt éljen, mint nagy- anyó, mint nagyapó, oly’ sokáig éljen” — akár ezzel a kis versikével is köszönthet- ték volna májUu első vasárnapján Szomorú Józsefnél Mari Józsefnét és özvegy Csernai Jánosnét gyermekeik. Ezek az édesanyák — mint még annyian — nemcsak az ünnepnapokon, hanem a hét minden napján kapnak valamit a kedves szó mellé. Mindhárman a Miskolci Pamutfonó gépei között tol- jj tik munkaidejüket Szomorú Józsefné állandó délelőttös műszakban, a laboratórium brigádvezetőjeként vizsgálja a gépekről lekerülő pamutok minőségét. A munkaidő lejárta után három gyermeke, a tizenhat éves Mónika, a tizenöt éves Krisztina és a tízéves Gábor várja haza. Természetesen egyikük sem feledkezett meg a tavasz egyik legszebb ünnepéről, az anyák napjáról. A negyvenkét éves édesanya szívekkel telerajzolt, fényképekkel díszített képeket kapott, de nem hiányzott a gerberábój, nárciszból és nefelejcsből összeállított virágcsokor sem. A családi kasszába az apa fizetésével együtt, havi tizennégyezer forint kerül; nem könnyű ennyiből gazdálkodni. Az édesanya kü- lönpénze. a jutalom azonban nem a rezsire megy el. hanem a névnapokra és a közelgő gyermeknapra gyűlik. A pamutfonó szakszervezeti, üdülő'egvekkel és beiskolázást segéllyel segít. özvegy Csernai Jánosné aiig egy évvel ezelőtt maradt egyedül öt gyermekével, a tizenkét éves Gáborral, az egy évvel idősebb Edinával, KISZ-esek a környezetért Energiatakarékossági és környezetvédelmi napok címmel rendezvénysorozat kezdődik ma Miskolcon. A programokat az LKM energia gyárrészlegenek KISZ-es fiataljai szervezik; a megnyitó délután 1-kor, a kohászat műszaki klubjában lesz. Ezután szakmai beszélgetések következnek. mely c-ktn az ipari szennyvízkezelésről, az energiapolitika és a környezetvédelem kapcsolatáról lesz szó. majd kerekasztal-beszél- getést rendeznek a környezetvédelemről a tizenöt esztendős Zsolttal, a tizennyolc éves Jánossal és a már egy éve nagykorú Ildikóval. Férje halála óta nehezebben neveli őket. Legidősebb lányával — aki szintén a pamutfonót választotta munkahelyéül — szinte csak a gyárban találkozik. A gyerekeknek nem kell ünnep ahhoz, hogy pár szál virággal, jó szóval lepjék meg anyjukat. Főleg a délutános műszakban találkoznak, de Csernai Jánosné úgy tartja: mit ér a pénz, ha a gyerekekre nem . jut idő? Mari Józsefné ötvenévesen, harminchárom évi fonodái összetett honvédelmi versenyt rendez ma délután a Diósgyőri Gépgyár nagyüzemi MHSZ-szarvezete. A Barrmmka trtan, korkedvezmény- nyel egy hét múlva már nyugdíjas. Az orsózógép mellett eltöltött órák után a tízéves István, az öt esztendővel idősebb József, és a már nagykorú Erika várja. A Mari-család ban sem kell ünnepnek lennie, hogy a gyerekek megfogják a kerti szerszámokat, a főzőkanalat. Bizonyár- nem marad el a se-- gítség a nyugdíj éveiben semj A munkában eltöltött több, mint három évtizedet azonban nem lehet elfelejteni.' Mari Józsefné nehéz szívvel válik meg kollégáitól. F. H. ! bai-sporttelepen öt kategóriában úttörők, fiatalok és idősebbek adnak számot elméleti és gyakorlati felkészültségükről. Ifjúsági parlament Ifjúsági parlamentet tartanak ma délután a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, a Lenin Kohászati Művek fiataljainak részvételével. Szó lesz a vállalat eddig végzett ifjúságpolitikai tevékenységéről, meghatározzák az 1990-ig szóló feladatokat és megválasztják az ágazati ifjúsági parlament küldötteit A kényelmetlen paloták Vajon meddig terjed egy építész felelőssége? A válasz látszólag egyszerű, hiszen a paragrafusokból pontosan kiolvasható, miért lehet a tervezőt felelősségre vonni és miért nem. Létezik azonban egy másfajta felelősség is. Nevezhetjük ezt szakmai lelktismeretnek is. Ez azonban ma nehezen érvényesülhet, s ezen milliárd ok sorsa múlik Magyarországon. Szűcs Erika, a megyei pártoizottság titkára nemrég miskolci építészekkel találkozott, es ezen a kötetlen eszmecserén esett szó a felelősség kérdéséről. Az építészek úgy vélték: hajdanán az építész volt az építtető érdekeinek legíóbb védelmezője és képviselője. Azaz a leggazdaságosabban a legjobbat akarta létrehozni úgy, hogy az megfeleljen az építtető kívánságainak is. Manapság a nagyvállalati keretekbe tömörült építészszakmában ez a szerep háttérbe szorul, pontosabban fogalmazva a nagyvállalati rendszerben nem bontakozik ki igazán az egyéni felelősség. Pedig sok mindenbe bele kellene szólójuk az építészeknek. Például abba. hogy ne mentsük a tőkénket köbe. hatalmas, gazdaságtalan és célszerűtlen házakat, kényelmetlen palotákat építve. Vagy például abba, hogy ne a tervezésen takarítsák meg az időt, hanem hosz- szú gondolkodás után a kiérlelt ötleteket gyorsan valósítsák meg’. Sokszor háromszor is újraterveztetnek valamit a megrendelők, holott elég lenne egyszer, de jól. A dolog petsze nem ilyen egyszerű, mert a vitában az is elhangzott, hogy mindehhez a megrendelő igénye is szükségeltetik, ezt pedig csak a megfelelő társadalmi-gazdasági közeg nívhat.ia életre. Nem nehéz kimutatni a nagyvállalati tervezői rendszer hibáit sem, ám a tervező vállalatok szétrobbantása a vitathatatlan előnyök mellett jó néhány kedvezőtlen következménynyel is járna: például munkahelyek felszámolásává!. A megyei pártbizottság a pártértekezletet előkészítő vitában állást foglalt a szellemi munka értékteremtő volta mellett. De ezt a rangot meg is kell védeni mindennap — hangzott el a már idézett eszmecserén. Maguknak az építészeknek kell végiggondolniuk saját helyzetüket. A kibontakozási programban helye van az eddig szokatlannak, radikálisnak minősített javaslatoknak is: csak jöjjenek azok az ötletek... (kiss) Kilós dévérkeszegek Halászok szerencséje ★ Szomorú Józsefné a gyárban a gépsorokról lekerülő tekercsek minőségéért felelős. (Herényi László felvételei) Hon védelmi verseny
