Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-23 / 120. szám

A karsstból és a folyókból Lesz elegendő H Már kaptunk néhány na­pos iclitöt a nyári nagy meiegböi. S ez érzékelhető vő t a vízfogyasztásban is. Májas derekán csaknem annyi innivalót kellett szol­gáltatni az Észak-magyaror- s/.'si Regionális Vízművek­nek, mint amennyit június­ban szoktak. A kazincbarcikai közpon­tú vállalat jelentős meny- nyiségű vízzel járul hozzá városunk ellátásához. Ho­gyan készülnek a nyárt csúcsigény kielégítésére? — kérdeztük Lendvai Sándor miskolci tizemigazgatót61. — Ezekben a napokban 22 —2# ezer köbméter vizet szivattyúzunk a miskolci hálózatba. Kevesen tudják, hogy a/ általunk termelt innivalót a tetem vári me­dencében pumpáljuk. Ezen kívül még három helyen, a Kun Béla úton, a Húskombi­nátnál és Szirmánál csat­lakozunk a város vízveze­ték-rendszeréhez. A tavaszi felkészülés ered­ményeként a hernádi csúcs- vízműnél 27—30. a sajóládi- nál 20—23. az alsózsoicatnál 12—15 ezer köbméterre fo­kozhatjuk a napi vízterme­lést. Hei nádnémetinél há­rom új kutat fúrtunk a ré­gi tönkrement víznyerő he­lyek pótlásáén. Ebből kettő olyan nagy átmérőjű, amely­nek az átlagosnál bővebb a IVÓVÍZ vízhozama. Sajóládon öt kútnál most cseréljük a szűrőket. Városunkban gyakori pa­nasz, hogy a csapból folyó víz kevésbé áttetsző, szeny- nyezettnek tűnik. Megtud­tuk, hogy az ÉRV kútjaiból eredő víz — ha sárgásbarna is —, egészségre ártalmatlan. Szaknyelven szólva: kissé mangánosak a kutak, de ez az ásványi anyag egyszerű­en kiszűrhető. Nem olcsó a Sajó. és a Hernád mentén szivattyúzott víz. A termelési költséget sok egyéb tényező emejü például az energia, ami­vel a szivattyúkat üzemel­tetik, és a szűrőberende­zések ára. Patkócsere-..ki fogja Bolygó és Szellő kantárját? Az „X” alkatrészgondjai Előbb az általános forgal­mi adó miatt emelkedett a tarifa, nemrégiben pedig né­hány iparcikk kölcsönzési di­jának további emelésére is rákényszerültek. Nem csoda, ha hallani olyan vélemé­nyeket, hogy befellegzett az iparcikk-kölcsönzésnek. De hogyan látják a legérdekcl- tebbek? Most valóban az átlagos­nál is kisebb a forgalom — tájékoztatott az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat Arany János utcai boltjának vezetője, Kovács Istvánná. He régen tapasz­talják, hogy az év első fe­lében mindig is kevesebben jöttek. Akik viszont betér­nek hozzájuk, igy nyilatkoz­nak: még elviselhetőnek tartják a felemelt árakat. Az áfa 8 százalék. Az emelés csak néhány termék kölcsönzési dijára terjedt ki. Egészen pontosan hat cik­kért kell többet fizetni ez­után. Főleg olyanokért, ame­lyek javítása, s a hozzájuk való alkatrészek beszerzése sem olcsó mulatság. A szőnyegtisztítóról pél­dául köztuüott, hogy ezt ke­resik a legtöoben. Ha sorban állnak az üzlet előtt, tud­hatjuk: megkezdődött a ta­karítási szezon. Mindenkinek erre a gépre van szüksége. Odabenn pedig főhet a bol­tosok feje: az elromlott ma­sinákból szedik ki a még felhasználható alkatrészekéi, hogy két rosszból egy jó be­Megerősílik a Sajó töltését Az Eszak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 1086- ban kezdett hozzá a Sajó jobb partján az árvízvédelmi töltés megerősítéséhez Szir- mabesenyő község felső ré­szétől. A terv szerint a sa- jópetri hídig folytatják a munkálatot összesen 84 mil­lió forint értékben. Az idén 25 millió forintot fordítanak erre a célra a Szirmabesenyő és Miskolc közötti szakaszon. Jelenleg a miskolci öólözetnél tart a munka. Az idén egészen a húskombinátig erősítik, ma­gasítják meg a Sajó jobb parti töltését. A munkálato­kat 1989-ben fejezik be. A Sajó ugyanezen szelvényében 1989-ben kezdik meg a véd- művék erősítését, amelyet 19Sl-ben fejeznek be. rendezést rakjanak össze. Igaz; valamivel kevesebb mostanában a gondjuk, mert az „IKSZ” központjának. sikerült beszereznie né­hány vadonatúj szőnyeg­tisztítót. és ezekből a mis­kolciak is kaptak. De ha bármelyik felmondja a szolgálatot, s mondjuk a fővárosban lehel; csak meg­csináltatni, nem ritka a több ezer forirtios számla sem. Elkerülhetetlen volt emiatt az áremelés — tartják a ' boltban. Amíg a szőnyegtjisz- titóért nemrégiben áfával együtt 217 forintot kértek, mostanra ugyancsak áfá­val együtt reggeltől estig 250 forint a tarifa. Egyéb­ként változatlanul a sző­nyegtisztító, a parkettacsi­szoló a favorit, de már ké­szülnek a nyárra. Lesz elegendő sátor és kempingfclszerelés —, ígé­rik. A múlt évtől tudják azon­ban, hogy csupán a kölcsön­zésből ma már nem lehet A számítások szerint az így előállított víz köbméteren­ként több, mint 11 forintba kerül. S a miskolciak jelen­tős dotációval szinte har­madáron jutnak hozzá. Ez mi tagadás, pazarlásra csá­bit. * A teljes képhez hozzátar­tozik, hogy Miskolc vízellá­tását a két ivóvízforrás csak együtt képes ma megoldani: a karsztforrások ingadozóbb vízhozamát kiegészítik a fe­ljárni kutak teljesítményé­vel. Sajnos a vizsárgulás ré­gi gondját épp a keveredés, a különféle vízminőségek ta­lálkozásából származó csa­padék miatt rövid úton alig­ha lehet megszüntetni. Az azonban bizonyos, hogy Mis­kolc ivóvízellátását több, hosszú távra szóló program is szolgálja, gondoskodva ar­ról, hogy a jövőben is le­gyen mit innunk — (szántól Hajtok» A horsodszirákl Bartók | Béla Mezőgazdasági és Ipari ! Termelőszövetkezet szekér- j fuvarozási részlege 60 lóval j és 40 társzekérrel Miskolcon működik. Berta László el­nökhelyettes szerint ez az ágazat nem túl nyereséges. Tavaly 10 millió forint ér­tékben láttak el szállítási feladatokat, elsősorban az Észak-Magyarországi Állami Építőipari Vállalatnak és a Borsod Megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnak. Takar­mánybetakarítás idején a közös gazdaság szállítási fel­adatainak egy részét is ez a részleg végzi. Tóth Ferenc ágazatvezető 38 éve még a SZEFU-nál kezdte ezt a munkát. Ami­kör ezután az országos vál­lalat feloszlott, termelőszö­portban málnát, szamócát, fekete ribiszkét, cseresznyét, szilvát, körtét, birsalmát, szőlőt lehel telepíteni. Az akció lényegéről Kurucz Miklóst, a bükkábrányi Bé­ke Termelőszövetkezet elnö­két kérdeztük. — Bükkúbrány és Ernőd között vannak olyan termő­földek, melyeket szeretnénk jobban kihasználni. Ezért hirdettük meg ezt az akciót. Körülbelül kétezer jelentke­zőre számítunk. A szóróla­pok, melyeket elküldtünk, csak a tájékozódást szolgál­ják. Felmérjük, hogy a fel­sorolt gyümölcsök közül me­lyeket te-inesztenének szíve­sen a jelentkezők. A beér­kező válaszok értelmében tárgyalunk a külföldi part­nerekkel, a leendöbeli vásár­lókkal, feldolgozókkal. — A vízigényes gyümöl­csök — például szamóca, szóló, birs — termesztésé­hez vizet biztosítanánk; a termőterületek kialakításával egy időben egy víztároló me­dencét létesítenénk. A 6ü0 kialakítható zártkertre je­lentkezők választiiatnának a hagyományos, vagy a bio­kertészeti termesztés között. Nagyüzemek, intézmények dolgozói, esetleg lakótelepek alkothatnának egy-egy cso­portot. Az eredetileg feltün­tetett jelentkezési határidő május 15-e volt, de mivel a vártnál később jelentek meg a szórólapok, a határidőt meghosszabbítottuk. Május végéig várjuk a kertbarátok válaszait. megélni ebben a szakmában; árusítanak is. Előbb apróbb, például barkácsgépekhez va­ló kellékeket kínáltak, mos­tanra viszont már automata mosógéppel, hűtőgéppel, hajszárítóval és más elekt­romos berendezéssel is ke- | reskndnek. Ezeket ugyanúgy, j mint a boltokban, garanciá­val árusítják. B. A. Szőlőt, málnát, szamócát Kertészkedik a lakótelep? „Termelőszövetkezetünk a közeljövőben szőlőt és egyéb gyümölcsöket kíván telepíteni, ehhez vállalkozók jelentkezését várjuk” — ke­reste meg Miskolc több vál­lalatát, intézményét, gyárát a bükkábrányi és az ernödi termelőszövetkezet. Amit kínálnak: kert-, vagy szakszövetkezeiben, családos műveléssel, vagy szakcso­MGTSZ FELVESZ VIDÉKI ÉS MISKOLC MUNKAHELYRE lakatos, esztergályos, hegesztő szakmunkásokat, valamint betanított lakatosokat, daruvezetöket és darukötözőket kiemelt bérezéssel ÉRDEKLŐDNI LEHET személyesen 8-15 óráig az avas-déli felvételi irodában, a Középszer u. 11. sz. alatt. MEGKÖZELÍTHETŐ: a 2, 12, 14, 32, 33, 34-es autóbuszokkal. lovak, szekerek vetkezet vette át ezt a részleget. — Itt olyan emberek dol­goznak — mondotta az ága- zatvezető —, akik szeretik a lovakat, és értenek is hozzá. A távoli Szabolcsból is eljönnek lovaik után. és itt élnek a munkásszállá­son. Az egyik hajtónk, Gyurcsányi Jóska szabadsá­gon van, de az imént né­zett be, megtudakolni, ki ül az ő helyén a 4-es szá­mú kocsin, ki fogja Bolygó és Szellő kantárját... Kevés embert " hallottam olyan szakértelemmel, a gazda hozzáértésével, szere­tettel, beszélni a lovakról. . mint Tóth Ferencet. Sze­rinte a hátaslovak kénye­sek, a mutatványos lovak fényesek, a versenylovak idegesek, a pónilovak gyere­kesek. Az igazi az igásló, mert ez munkaló. Harminc pár lovukat a Dunántúlon vásárolták, többségük mu- raközi-fajta, vagyis sod­rott, ami azt jelenti, hogy melegvérű és hidegvérű faj­ta kereszteződésből szárma­zik. Az áruk magas, 50— 60 ezer forint darabja. Erő­sek, kitartóak, hűségesek, meghálálják a gondoskodást. A kocsisnak itt hajtó a neve. aki nemcsak eteti, itatja lovait, hanem gon­dozza is, ami külön hozzá­értést igényel. És nemcsak a gyeplő szárát fogják, ha­nem rakodnak is, nem úgy, mint a gépkocsivezetők. Hivatalos munkaidejük heti 48—50 óra, az építőiparhoz igazodik. Ezen túl azonban sok időt tőiteriek el a lo­vak mellett az istállóban. — Hét végén, munjca vé­gén a pilóták kiveszik a műszerfalból a slusszkul­csot, aztán semmi gondjuk — összegezte ezzel kapcso­latos mondanivalóját az ágazat vezetője. —> Ä 1b azonban sz,ombaton, vasár­nap, ünnepnap is igényli a gondoskodást, etetni, itatni, tisztítani szükséges. Aztán karban kell tartani a lószer­számokat is. Most egy idő óta nics szíjgyártónk. Ezért a nagyobi) javításokat a ko­vácsok végzik el, akik iga­zi ezermesterek. Botos Károly, s a fiata­labb Bak László, ha kell, lovat patkói, szekeret, ló­szerszámot javít. Értenek a kerékgyártáshoz is. Az öt tonna teherbírású stráfko- csik azonban autógumikon gurulnak. A kovácsműhely­ben az üllő. a fúrógép mel­lett ott van a kompresszor is. A kovács, bognár, szíj­gyártó kettős tehát ért a gumijavításhoz is. Előfordul, hogy a hajlóknak kell ke­reket cserélni, ami ugyan­úgy történik, mint a gép­kocsiknál. A legfontosabb azonban a KRESZ ismere­te és betartása. — Azt valljuk — mondta az ágazatvezető —, hogy számunkra nincs megold­hatatlan szállítási feladat. A nagy miskolci építőipari vállalatok ezért bíznak ránk olyan munkákat, amelyeket tehergépkocsival nem lehet megoldani. Ha nagyméretű, vagy túlsúlyos a rakomány, utánfutót kapcsolunk a sze­kérre, persze nem közúton, hanem belső üzemiereken. Sokszor az üzemcsarnokok kapuja is akadály a teher­gépkocsik számára. A mi szekereink azonban ezeken a helyeken is elférnek. Azt gondolom, gondoljuk, né­hány évig még szükség lesz a munkánkra. Mindeneset­re mindannyian fájó szív­vel gondolunk arra az idő­re, amikor meg kell válni lovainktól. És egymástól... (oravec) f . n. jfc Besnyi Mihály hajtó két lovával befogás előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom