Déli Hírlap, 1988. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-02 / 78. szám

Haladás a Hernád mentén II nagyüzemi gazda Az idén különleges évzáró lesz a tapol­cai strand fedett uszodájában. Arról var. ugyanis szó. hogy nem a megszokott me­netrend szerint bontják le a sátrat a feszí­tett víztükrű medence felől. Eddig az volt a rend, hogy április elején lebontották a nátrat, és május elsején nyitott ki újra az addig kicsinosított strand. Most azonban, bízva a meteorológiai előrejelzésekben, ame­lyek április második felére jó időt ígérnek, lebontják ugyan a sátrat, de marad a víz a medencében. A sátrat április közepe tá­ján szednék szét, és egész május 1-ig, a szokásos strandnyitásig úszni lehetné a szabad ég alatt. Természetesen a medence környékén és a strandon közben dolgoznak majd a kertészek, a karbantartók, de hát az úszás szerelmesei elnézik majd ezt, hi­szen így néhány héttel meghosszabbodik az uszodaidény. Április ^J-e alkalmából Kitüntetési a megyei tanácson (Folytatás az 1. oldalról) Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt Kitüntetés- átadással egybekötött ün­nepséget rendeztek a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács dísztermében, ame­lyen jelen volt Juhász Péter, a megyei pártbizottság tit­kára és Csinos József, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkára is. Ünnepi beszédében Soós Roland, a megyei tanács pártbizottsá­gának titkára emiekezett és emlékeztetett a jeles ünnep- re. majd dr. Ladányi József a megyei tanács elnöke adott át kitüntetéseket érdemes és eredményes munkásságuk elismeréseként többeknek. A Munka érdemrend arany fokozata Kitüntetésben része­sült Tóth Béla. az emődi Sza­badságharcom Tsz főkönyvelője és Zimmermann Ferenc, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat igaz­gatója. A Munka Érdemrend -züst fo­kozatát vette át «aranyi And­rás. a tiszakeszj Tiszamenti Tsz elnöke, dr. Békési Gyula, a Szikszói Állami Gazdaság igaz­gatóis. Csizi Gábor, a nagybar- cai Bánvölgye Tsz elnökhelyev- tese. Délnekv Mikló««, a Miskol­ci Vízművek. Fürdők és Csa­tornázási Vállalat osztályveze­tője. Dobrik István, a szikszói Béke Tsz ?rögépvezető.je, dr. Juhász Barnabás. Miskolc Me­gyei Város Tanácsa egészség- ügyi osztályának vezetője, dr. Kiss József, a Nagymiskolci Állami Gazdaság igazgatója Köfalusi György, a putnok5 Egyetértés Tsz elnöke. Kurucz Miklós, a bükkábrányi Béke Tsz elnöke. Lakatos Mihály, z boldogkővé'aljai Hunyadi Tsz erőgépvézetóje. Leskó János, a Borsodi Sörgyár igazgatóhelyet­tese. Nagy Imre, Bükkzsérc Községi Tanács elnöke. Paop László, a harsányi Petőfi Tsz elnökhelyettese. Sári László, az Eszak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tokait szakaszmér­nökségének vezetője. Soltész László, a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Qazdaság esztergá­lyosa, Tusay Dénes, a Mező kovesdi Cf'a.ádi Iroda igazga­tója és Veresné dr. Jakab Zsu­zsa, a megyei tanács vb-titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Balázs György, a Hejómenti Állami Gazdaság üzemigazgatója, Csáki Imre, a megyei tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője, Csorba Pál, az Erde Termé­keket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat Borsodi Gyáregységé­nek igazgatója. Demeter Béla, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár gépmestere. Földi Miklós, a Kazincbarcikai Városgazdálko­dási Vállalat kőműves csoport­vezetője, Frankó Mihály, a mikóházl Aranykalász Tsz el­nöke, Cyüre Bálint, az Ózdi Földhivatal vezetője. Iloesák Róbert, a Leninvárosi Tanács Rtoötiaclyebtese. Hricz Dezső, a megyei tanács közlekedési osz­tályúnak főelőadója. Kuli László, a Miskolci Vendégiá tóipari Vál­lalat Gasztrofól üzemének ter­mel és vezetője, Lipták János, a sajóvómosi Aranykalász Tsz gépszerelője. Lukács Bertalan- né, a Szerencsi Édesipari Vál­lalat csoportvezetője. Nyitrai István, a megyei Kémén>secro és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat encsi kirendeltségének kémény seprő szakmunkása. (Inders János, a Halma1. Köz­ségi Tanács vb-titkára, dr. Pa- ragh Lajos, az ózdi Kórház- Rendelőintézeti Egység Véradó- állomása osztályvezető főorvosa. Pándy Bertalanná, a saioszent- péteri 2. Sz. Általános iskola igazgatója. Pusztai István, a borsodsziráki Bartók Béla Tsz erög épvezetője. Rohoska János, o Vegyipari Javító és Szol­gál,'to Szövetkezeti Közös Vál­lalat vezérigazgatója, Sánta Zoltán, a tiszakarádi Üi Elet Tsz raktárosa. Szakái János, a szalonnái Tókörnyéke Tsz gép­kocsivezetője, Szaniszló Gyulá­■ ■ Felszabadulásunk 43. év­fordulójára emlékeztek teg­nap a Bo, S'já-Abaúj-Zemp­lén Megyei Rendőr-jukapi- tányóágon is, ahol dr. Illés Pál, az MSZMP Borsod- Abaüj Zemplén Megyei Bi­zottságának osztályvezetője mondott ünnepi beszédet, majd felolvaslak a belügy­miniszter ünnep5 díszparan­csát. Ezt követően dr. Túrós Andi as rendőr vezérőrnagy, főkapitány adott át kitünte­téseket, előléptetéseket, di­cséretet és jutalmat az arra érdemeseknek. A Vörös Csillag Érdemrend kitüntetésben részesült Tóth Károlv rendőr alezredes. Kiváló Szolgálatért Értlcnren- det vehetett át Czeeze József rendőr alezredes és Varga Gyu­la rendőr őrnagy. A belügyminiszter soron kí­vül kinevezte ezredessé dr. Ká­ló József rendőr alezredest, elő. léptette ezredessé dr. Tóth Ist­ván rendőr őrnaayot és Kozák Ferenc rendőr őrnaeyv, A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozata kitünte­tésben részesült dr. Sárközi Ferenc rendőr alezredes. For­gács László rendőr őrnagy, dr. Balla György rendőr alezredes. Németh Pál rendőr főhadnagy es dr. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinat vezérigazgató­ja. E kitüntetés ezüst íokoza­né, az edelényi 1. Sz. Óvoda vezető óvónője. Szcndi Adolf, a hejöbabai körzeti általános iskola igazgatója. Szénási László, a megyei Allatforgairrii és Hüs. ipari Vállalat szakmunkása. Üveges Gyula, a szerencsi Le­nin Tsz i.-aktorvezetóle és dr. Tóth Zoltán, a Tiszabábolna Körzeti Üzemi Egészségügyi Szolgálat körzeti orvosa. A megyei tanács áltál aiarr- tott Izsó Miklós dijat Veress Miklós, a Hoilóházi Porcelán- gyár iparművésze: a Kemény! Ede díjat Komródiné Engi Zsu­zsa, a Zrínyi Hona Gimnázium zenetanára, karnagy vette dt. A szakminisztériumok áltál adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést 85-en vették át. a megyei tanács elnöke által ado­mányozott A Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetésben 34-en. a kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben 17-en részesültek Többen kaptak különböző taná­csosi cím viselésére jogosító elismerést. tát egy. bronz fokozatát négy belügyi dolgozó vehette át. A Közbiztonságért Érem arany fokozata kitüntetést kap­ta Dávid Tibor reidor őrnagy. Bujdosó Ferenc rendőr száza­dos, Marso György rendőr őr­nagy. Simon Géza rendőr al­hadnagy. Rácsok Sándor rend­őr zászlót. Sajtos Amai rend­őr zászlós. Nagy László rend­őr zászlós, Baráih Rezső, a Le- ninvá-csi Pártbizottság titkára dr. Lipi’sz György, az E.icsl Pártbizottság titkára. Kailus Imre i BVK üzrm'aazeat'iá 0 , Eperjesi József, a Mezőkövesdi Afész elnöke. A kitüntetés ezüst fokozatát húszán, bronz foko­zatát tizenhatan vették át. Belügyminiszteri dicsőiéiben és jutalomban részesült dr. Diczházi János rendőr alezre­des. Kiváló Rendőr jelvény kitün- ielést kapott dr. Forgács Alains rendőr alezredes. Fónagy Jó­zsef rendőr őrnagy. Nagy Pál rendőr százados, Bárlfai Pál rendőr őrnagy. Vass Gyula rendőr alhadnagy. Hegedűs Dezső rendőr törzszászlós. Ko­vács Sándor rendőr zászlós. Vályi András rendőr zászlós és Czagány Sándor rendőr zász­lós. A Ki. áló Munkáért kitünte­tést két. a Kiváló Társadalmi Munkáért érmet tizenkét bel­ügyi dolgozo kanta meg. Bel­ügyminiszteri és miniszterhe­lyettesi dicséretben és juta­lomban heten, főkapltányl di­cséretben és jutalomban 42-en. főkapitányt soron kívüli előlép­tetésben 18-un részesültek. Amikor az abaújvári ele­mi iskola egyik második osztályos tanulója, Krakkai Béla 1940 síép szeptember végi délutánján lehajtotta a család egyetlen tehénkéjét a Hernád-partra, és a távoli gőzmozdony elhaló füttyje­lére figyelt, nem gondolta, hogy alig több. mint két év­tized múltán ugyanennek a folyónak a partján onnan 100 kilométerre egy közös gazdaság első embere, elnö­ke lesz. Nem is gondolhat­ta. szülei szegény földműves emberek voltak, három fiút neveltek, akik szinte bele­születtek a munkába, gye­rekkoruktól együtt dolgoz­tak a felnőttekkel. A háború kegyetlen em­lék ebben a családban is, a családfő, az apa odaveszett a távoli fronton. Az egyedül maradt édesanyának és a három fiúnak keményen meg kellett fogni a munkát, hogy megélhessenek. A kö­zépső gyerek, Béla, mint az iskola egyik legjobb tanuló­ja, 1950-ben Abaújszántora került, a mezőgazdasági technikumba. Innen Debre­cenbe vitt az útja, a Mező­gazdasági Akadémiára. Itt lett tagja az ifjúsági szerve­zetnek, és 1955-ben a párt­nak is. Okleveles mezőgaz­dászként a baktakéki gép­állomás fómezőgazdasza lett. Majdnem 30 zsenge terme­lőszövetkezet szakmai irá­nyítása nehezedett a vállá­ra, munkájukat még az el­lenforradalmi események is megzavarták. Amikor újjá­alakultak a közös gazdasá­gok. a bereti Üj Élet Ter­melőszövetkezetbe hívták, választották meg elnöknek 1959 tavaszán. Három nehéz év alatt a közös gazdaság ..mindenese” volt. Arra tö­rekedett, hogy ami munkái, lehet, gépesítsenek. Két év múlva azonban „kiemelték”, s a megyei tanácz mezőgaz­dasági osztályának termelő- szövetkezetekkel foglalkozó csoportvezetője lett. Nem kevesebb, mint 355 szövet­kezeti gazdaság alakult ak­kortájt. Szinte állandóan úton volt, éppúgy, mint munkatársai. Bőcsön is meg­fordult. ahol akkor még két termelőszövetkezet műkö­dött. Még a megyei taná­cson dolgozott, amikor 1963 márciusában megválasztot­ták a Haladás néven egye­sült termelőszövetkezet el­nökévé. Azóta negyedszázad telt el... — Áprilisi árpa maradjon a zsákban — idézi az elnök a régi mondást, miközben nézzük az esőverte határt. Életéről beszélgetünk, de mindig a mához, a munká­hoz kanyarodik vissza. — Még márciusban kellene el­vetni a tavaszi árpát, de ez most április elejére marad, a talaj még nem bírja el a gépeket. Az a szerencse, hogy a mostani gépparkkal és szakemberekkel néhány nap alatt képesek akár fél­ezer hektáron is elvetni. Arra emlékeztetem, hogy 23 éve még két Bocs volt, a folyó jobb oldalán volt a Belső, a bal oldalon pedig a Külső. — Ügy van — mondja el­gondolkodva. — A Belsőn laktak a módosabbak, a Tanácstagok fogadóórái Kedden tartja tanácstagi fogadóóráját Homolya Gi­zella a Hazafias Népfront székházában (Széchenyi u. 70. sz.), 17 órától; Csetnelci József né, a III/2. Sz. Párt­ái apszervezetben (liyőri ka­pu 123. sz.), 16 órától; Szá­mon János, a HNF IH/3. sz. körzeti bizottság helyiségé­ben (Tokaj-szolgáltatóház, I. emelet), 16 órától. ije Krakkai Béla (Fejér Ernő felvétele) Külsőn a szegényebbek. Ez akkor a portákon is meg­látszott. A különbség mára eltűnt, sőt a sörgyári lakó­házak miatt a Külső moder­nebbnek tűnik. Az emberek gondolkodását persze nem lehet ilyen gyorsan átalakí­tani, de mára már egyfor­mán látják a világot a Her­nád mindkét partján. Az is segített, hogy itt közel 40 esztendős hagyománya van a szövetkezeti mozgalomnak, 1949-től 1956 ig létezett a József Attiláról elnevezett közös gazdaság. Azután ami­kor a két gazdaság egyesült, viszonylag rövid idő alatt sikerült stabilizálni a hely­zetet. Sok munkába és ve­rejtékbe került ez,' a kézi munkát csak későn válthat­tuk fel gépekkel. A helybé­li „hadra fogható” munka­erő jórésze a vasútnál, Mis­kolc üzemeiben, az építő­iparban dolgozott, a fiatalok egy része el is vándorolt, rá is kényszerültünk a gépesí­tésre. Az első nagy lélegzet- vételre 1967-ben volt mó­dunk. Ekkor már két éve készpénzben kapták meg a tagok a munkadíjukat, ön­álló gépparkkal rendelkez­tünk, viszonylag magas ter­méshozamokat értünk el, és sikeres volt az állattenyész­tési ágazat is. A hatvanas évek végére a járás egyik legjobb közös gazdasága let­tünk. — Valószínűleg ezért csat­lakozott ide 1968-ban a ber- zéki Egyetértés, 1971-ben a sajóládi Szabad Föld. majd 1975-ben a mályi Űj Tavasz is — emlékeztetem az elnö­köt, — Valóban — válaszolja. — Jelenleg négy község ha­tárában gazdálkodunk. Az elmúlt negyedszázad alatt egyszer volt veszteséges a gazdaság, 1972-ben. Ez volt a „tandíjunk”, az 1970—1972 közötti időszakban megvaló­sított nagyobb beruházáso­kért, szakosított tehenészeti és sertéstelepért. A fejlesz­tésről azonban azóta sem mondtunk le, most számító- gépes rendszer bevezetését tervezzük, és olyan öntözé­si rendszer alkalmazását, amely minden tagnak, al­kalmazottnak, s a közös gazdaságnak is előnyős ... A bocsi Haladás az elmúlt 10 esztendőben majdnem minden évben kapott vala­milyen kitüntetést, elisme­rést. Az elnök többször kap­ta meg a Termelőszövetke­zeti Mozgalom Kiváló Dol­gozója kitüntetést, és tulaj­donosa a Munka Érdemrend bronz, ezüst és arany foko­zatának is. Ha néha már el. is fárad, váltazatlainul szereti szakmáját, szabad idejét a szőlő szakszövetkezetben töl­ti. A gazdaság eredményei ar­ról tanúskodnak, hogy Krak­kai Béla a nagyüzemi gaz­dálkodás egyik tekintélyes szakértője is. Mint a közsé­gi pártbizottság, és mint a megyei TESZÖV ellenőrző bizottságának tagja, és mint négy gyerekes családapa, példaképe az ifjúságnak is. Jól telelt az őszi búza, re­ményt keltőén zöldül a bo­csi határ. Az emberek, a gépek indulásra készek. Az idén áprilisban lesz szükség a csúcsteljesítményekre. Ha kell, éjjel is dolgoznak a földeken. Az emberek ké­szek erre, munkájuk jó ter­mést ígér... Oravee János r Érdekeltség Mi tagadás, kissé megilletődvc léptem be a Tüzép-telep kapuján, hiszen annyi rosszat hallani manapság az építő­anyagok körül kialakult áldatlan helyzetről. Igyekeztem látszólagos egykedvűséggel végighallagni a te­lepen, azt a benyomást keltvén: nap mint nap tonnaszám vásárolok az itt látható mindenféle drága izékből. Ravasz félmosollyal, fitymálva nézegettem a kapható építőanyago­kat, közben attól rettegtem, ha jön egy eladó, az azonnal állát majd a szitán, és rájön, mindössze egyetlen tábla for­gácslapot akarok venni, nem is titkolt könyvespolc-készítési szándékkal. Hamarosan kiderüli, senki sem akar átlátni a szitámon, a telep alkalmazottai hajszoltan rohangáltak keresztül-kasul a farakások között, mire félénken megszólítottam volna őket, inár el is porzoítak. Odasomt«.rdállám az Információ felira­tú pulthoz, ahol felvilágosítottak, kapható a keresett cikk, menjek, keressem meg, válasszam ki, majd kiírják, leszám­lázzák, kifizetem és vihetem. Üjabb bolyongás után megtaláltam a kisebb ház nagysá­gú, halomban tornyosuló áhított forgácslapot, torkomban do­bogó szívvel felhajtottam a ráborított műany&gfóliát, ami­ről a cipőmbe ömlött két liter esővíz. Ügy látszik, megpróbáltatásaim csak idáig tartottak: ed­dig a telepen kék köpenyes embert csak száguldozni láttam, de most ott állt elöltem egy, barátságosan mosolygott, féle­lem nélkül mcgpaskolta az irdatlan halom oldalát és meg­szólított: — Forgácslapot tetszik? Ez a minőség kapható, a teteje itt- ott már vizet kapott, de mire vissza tetszik jönni a papírok­kal. addigra kiszedünk alulról egy szárazát. — A további­akban részletesen elmagyarázta a teendőimet, pontosan le­írta. mely ablakokhoz kell odajarulnom. Ennek köszönhető­en bennfentesként boldogan siklottam ide-oda számlámmal, olajozottan ment minden. Mire visszaértem, emberem sze­rény mosollyal állt egy irdatlan, teljesen száraz, álomszép forgácslaptábla mellett. Majdnem megcsókoltam, de aztán inkább úgy gondoltain, megterhelem éppen szárba szökke­nő jó kapcsolatunkat még egy kéréssel. — Egy tohertaxit nem tudna keríteni? Maszek is megfelel­ne — — leheltem piros fülekkel óhajomat. A kék köpenyes ember egyáltalán nem sértődött meg, sőt hamiskásan elmo­solyodott. — Mit gondol jó ember, minek huzakodok én itten e*ze! a dög nehéz táblával? Nem eladó vagyok én kérem, hanem tchertaxis! Gondolom, úgy is tetszik fuvart kérni... Kist József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom