Déli Hírlap, 1988. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-20 / 92. szám

A DH várospolitikai fóruma Nyomozás a letűnt évszázadokban Hol voltak a városkapuk? * A fürdő felújítási munkáira csak a főszezon előtti néhány hét áll rendelkezésre, ezért •több leendő a nyári hónapokra marad. Eft*ősödniük kell a növényeknek Strandnyitás előtt Milyen lehetne Miskolc 20. századi városkapuja? — kér­dezték nemrég egy tervpá­lyázat résztvevőitől. A vá­lasz sokszínű volt, de még­sem teljes és végleges. A kérdőjelek sokasága vár mindazokra, akik jeleket ál­lítanának a hajdani városka­puk helyére: írott várostör­ténelmünk nem bánik bőke­zűen e kérdéskör iránti ér­deklődőkkel. • FAL HELYETT SÁNC Miskolcot soha nem övez­te városfal. Leveles Erzsé- bet hatvan évvel ezelőtti ta­nulmányában ír egy 1688. évi jegyzőkönyvről, amely városfalról, „moenia”-ról tesz említést, de minden más forrás árkot, illetve sáncot jelöl meg. Ezt az árokrend­szert erősítették meg később tüskés sövénnyel. A várost jelenlegi ismere­teink szerint öt ízben kerí­tették körül. Kezdetére nincs írásos adat, de 1562-ben már két kapujáról tesznek emlí­tést egy adásvételi szerződés­ben. Újabb sáncásást jegyez­tek fel 1690-ben. Az árok­rendszer tüskés sövénnyel való megerősítésére 1703-ban került sor. Ezt a védvonalat 1706. szeptember 21-én rom­bolta le Rabütin generális, a várossal együtt. Az elpusztí­tott sáncokat a város 1711- ben újjáépítette. A város­árok és kerítés kibővítését, kitisztítását utoljára 1739-ben végezték el. védekezve a pes­tis behurcolása ellen. A későbbi időkben, — a város terjeszkedését is gátló — körülkerítésnek már nem volt komolyabb védelmi sze­repe. Az évszázadokban elenyé­szett városárok létére ma már csak a rajta volt kapuk nevei emlékeztetnek. Ezek közül is hiányzik a „Fábi- án-kapu” és az Avas alatti ..Meggyesalja utcai kapu” — megnevezése. • AHOL MA AZ ADY HÍD VAN A „Fábián-kapu” az egyet­len, amelyiknek neve nem földrajzi irányt, vagy helyet jelölt meg. Az utolsó Mis­Mcuszfoül *5 *■ a kercskedőbáz Akik a Rákóczi utcán közlekednek, tapasztalhat­ják, hogy a Műemléki Fel­ügyelőség nyíregyházi épí­tésvezetőségének dolgozói szorgos munkával állítják helyre a hajdani görög ke­reskedőházat. A homlokzat előtt felbontották a járdát, lesüllyesztették a feltöltő­dött talajszintet, s így épí­tik újjá a lábazatot. Bár az épületen belül még a kőművesek is dolgoz­nak, már munkába álltak az asztalosok. Az udvarbeli épületnél, amelyben a labo­ratórium kap majd helyet, elkészítették az ablakokat, ajtókat, s ugyancsak aszta­losmunkát végeznek az emeletes épületben a nyí­lászárók elhelyezésén. A régebbi, földszintes épületben feltárták és hely- reállították a pincei lejárót, valamint a pincerészt, s most a tetőboltozatos szo­bákban, ahol a falbontás során freskó-töredékek, festményrészletek kerültek elő. hozzáfogtak a restaurá­láshoz is. kóc nemzetségbeliekröl, a Fábián családról kapta a ne­vét. Lakhelyük a mai Ta­nácsház tér Pece felőli ré­szén lehetett, vélte Komá- romy József. Mivel a város beépített területének vonala 1702-ben azonos volt a mai Fazekas utcával, ahol a vá­ros árka is húzódott, a Fá­bián kapu és a Dózsa György utcai kereszteződés­nél lehetett. A „Boldogasszony kapu” nevét az 1562. április 29-én kelt adásvételi szerződésben találjuk meg a Diósgyőri ka­pu nevének említésével együtt. A Boldogasszony el­nevezés a mai Deák térre állt, de az 1544-es török be­ütéskor elpusztított római katolikus templom nevére utalt. Ugyanúgy hívták a templom mögötti főutat is, amely a mai Batthyány— Kazinczy egy szakaszán ha- hadt. A későbbi írások a ne­vét már Szentpéteri kapu­ként említik. Ezen a néven találjuk meg a város 1657., majd 1670. évi jegyzőköny­veiben is. Helyét, — az 1711. évi munkálatok idején — a mai Kazinczy és Szeles utca találkozásánál határozhatjuk meg. A „Zsölcai. kapu” a Város „legfiatalabb” kapuja. A mai napig megmaradt elnevezé­sek között az egyedüli, mely­nek nevét az idők folyamán nem változtatták meg. He­lyét, az egykori adatok ösz- szevetésével a mai Ady-híd helyével azonosítják. 9 DÉRYNÉ ÍGY EMLÉKEZETT A „Mindszenthi-kapu” a város déli kijáratánál már 1675-től ismert, egy adás­vételi oklevélben említik meg Miskolci szoborpark létre­hozásának tervéről számol­tunk be korábban lapunk­ban. Az első két alkotás a mostani hét végén már a helyére is került a Ncpkert- bcn, és napokon belül újabb két mellszobrot állítanak fel ugyanitt. A VII. ötéves terv fel­adatainak összeállításakor döntöttek a szoborpark ki­alakításáról a városi tanács művelődési osztályán. Ú gy gondolták, ebben az idő­szakban négy alkotás elké­szítésére adnak megbízást a művészeknek. Varga Évát, Szanyi Pétert, Varga Mik­lóst és Kiss Sunyi Istvánt kérték fel, és az alkotók azóta elkészültek a munká­val. Eredetileg a szoborpark létrehozása a Népkerf re­konstrukciójának része lett volna. A terület rendezésé­nek tervei között ott sze­repel, hogy lesz itt egy újabb sétány, ennek két ol­dalán sorakozhatnának a művek. A sétány elképzelt helyét most csak a kitapo­sott fű jelzi, mert maga a sétány — a pénzszűke nu­a nevét, helymeghatározó­ként, Később. 1718-ban és 1720-ban is, „csabai vagy mindszenti kapu” néven em­lítik. Helyét később sem vál­toztatták meg, a Mindszenti templom előtti útszakaszon volt. ahová a régi Zöldfa ut­ca torkollott. A város árka ezen a szakaszon is sokáig megmaradt, még Déryné visszaemlékezéseiben is sze­repel. „Azon árkon kellett akkori időben a városban le­ereszkedni” írja Déryné. A ..Diósgyőri kapu” neve egyidős a Boldogasszony ka­puéval. mivel ugyanazon, 1562. évi oklevélben írnak róla is. Helymeghatározása ezekből az okleveles adatok­ból hiányzik. A legutóbbi árok vonalvezetéséből követ­keztetve, ez a kapu a Tízes honvéd és a már megszűnt Ágnes utca találkozásánál volt. A „Meggyesalja utcai ka- pu”-t Leveles Erzsébet ta­nulmánya tartalmazza. Ez az utca a mai Bacsó Béla utca, melyet — két külön­böző időszakban — keresz­tezett a város sánca, árka. A legutóbbi árok és kerítés ezt az utcát az Irinyi utcá­nál metszette, így a kapu valószínű helye is ott lehe­tett. Ez, hasonlóan a Fápián- kapuhoz, a város gazdasági forgalmát biztosította a sán­con kívüli kendertáblákhoz és gyümölcskertekhez. Mint bemutattam, valóban sok még a kérdőjel Miskolc hajdani városkapuit keresve. De nem lehetetlen, hogy ezek ellenére „jelek” kerüljenek hajdani, és ismert helyekre. Már 1989-ben, 250 évvel az utolsó sáncok kiépítése utáni esztendőben elvégezhetnénk ezt a szép munkát att — nem készülhetett el. | Ennek ellenére úgy határoz­tak a tanácson, hogy ha már készen vannak a szob­rok, ne raktározzák, hanem állítsák ki. Nagyon rokonszenves az a módszer, ahogyan kivá­lasztották, kik kerüljenek a miskolci szoborparkba. A múlttal foglalkozó szakem­bereket. a város lokálpatrió­táit hívta össze a tanács, hogy a véleményüket kikér­jék. Az első négy mü — amit a hosszú listáról ki­választottak — Jókai Mórt, Tompa Mihályt, Palóczy Lászlót és Hunfalvy Pált ábrázolja. Az írói termé­kenységéről ismert nagy ro­mantikust aligha kell be­mutatni. Palóczy Lászlóról, a reformországgyűlések li­berális politikusáról, a Bor­sod megyei földbirtokosról is sokan tudnak Miskolcon. A költő, lelkész Tompa Mi­hály városunkban tanult te­ológiát. De az is Miskolchoz köti, hogy szülei az avasi temetőben nyugszanak. Ami Hunfalvy Pált illeti, ő is városunkban, valamint Kézsmárkon tanult teológi­Már kora tavasszal le­eresztették a vizet az Au­gusztus 20. strandfürdő nagymedencéjéből és mun­kához fogtak az építők. De nemcsak a medence felújítá­sa tartozik az átalakítási tervek közé, hanem szeret­nék bővíteni a strand terü­letét is. Vajon készen lesz­nek-e mindezzel a május 1-i nyitásra? Grósz György, a Miskolci Vízművek és Fürdők Válla­lat igazgatója elmondta, hogy a medencefelújítással mindenféleképpen szeretné­nek ebben a hónapban elké­szülni. A területbővítéshez lebontották a strand hátsó részén levő öreg épületeket, át, jogot, filozófiát. 1848— '49-ben a debreceni par­lament egyik jegyzője lett, később a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főkönyvtá­rosaként, illetve a Magyar Nyelvészet című folyóirat alapítójaként vált ismertté. Nyelvészként a finnugor nyelvrokonságot hirdette, s be is járta az északi tája­kat. Élete utolsó éveiben szinte kizárólag néprajzzal foglalkozott. A felsorolt adatok egyéb­ként nem láthatók a szob­rok talapzatán, csak a ne­vek, a születés és a halá­lozás évszámai. Vita alakult ki arról, hogy az életrajzi ismertetőt is rávésessék-e. Ezt azért vetették el. mert így a nézelődőt arra ser­kenthetik, rhogy tájékozód­jon a nevjes személyiségek életéről. A szoborpark kialakítása nem ér véget. Szeretnék to­vább bővíteni, az anyagiak diktálta tempóban.’ Valószí­nű. hogy ötévente négy al­kotással gyarapodhat a Nép­kertnek a Kós-házzal szem­közti területe. B. A. és megkezdődött a parkosí­tás. Valószínűleg az idén még elzárják ezt a területet a fürdőzők elől, hogy legyen ideje a növényzetnek meg­erősödni. Az a tapasztalat, hogy a frissen parkosított te­rületet az azonnali haszná­lat tönkreteszi. Ügy tervezik, hogy a nyár végefelé meg­nyithatják ezt a részt is. Az új kabinsoron még itt-ott dolgoznak az építők. Ezt az épületrészt az iskolaév végé­re, azaz június első harma­dában kívánják átadni a kö­zönségnek. Eddig a határidő­ig el kell végezni az üzlet­építési munkákat is. A stran­don eddig szétszórtan levő pavilonokat ugyanis lebont­ják, a lángost, palacsintát, napolajat, ezután a kabinsor­ral együtt megépített kis üz­letekben vásárolhatják meg a fürdőzők. Arról is írtunk már. hogy az Augusztus 20. strandon is szeretnénk vízforgató beren­dezést telepíteni. Erre azon­ban az idén már nem jut idő. csak a medencét tudják a műszaki követelmények­nek megfelelően átalakítani.' Tapolcán természetesen megtartják a szokásos május 1-i strandnyitást. Itt is azt a módszert választják, mint az Augusztus 20. fürdőben; az új területet csak akkor nyitják meg a közönség szá­mára, ha megerősödik a nö­vényzet. A Rózsakért mö­götti terasz azonban már most, tavasszal látogatható lesz, és megnyílik az új ját­szótér is. Ide fából faragott játszószereket telepítenek, amelyeket a napokban he­Az Augusztus 20. strandfürdőben szakaszosan adják <Í az újdonságokat a vendégeknek: először a medencét, maicC az új öltözőépületet, végül a frissen parkosított területeket. 1 Riói Gyula Akikre Miskolc büszke Szoborpark a Népkertben JókaU Toinpa^ Palóczy és Hunfalvy Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom