Déli Hírlap, 1988. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-08 / 82. szám

--------------f--------------------------------------------------'S * Így fest az a lámpaoszlop, amelyet Cegléd főterére kép­zeltek el a tervezők Cegléden a miskolciak Régies hangulatban Országos tervpályázatot hirdettek Cegléd városköz­pontjának rendezésére. Mindez azért érdekes a mis­kolciak, számára is, mert a pályázat feladatai hasonló­ak ahhoz, amelyeket Mis­kolc városmagjának megújí­tása során kell megoldani napjainkban. Ráadásul ezen a pályázaton az Északterv kollektívája elnyerte az egyik legrangosabb dijat. , A ceglédi városközpont rendezési terveit kellett el­készíteniük úgy. hogy a pá­lyázatban íelso.akoztatott ötletek segítségével a város hangulatát, jellegét megőriz­hessék. Javaslatot kellett tenni a ceglédi Szabadság tér rehabilitációs átépítésére is. és ötleteket váltak a ki­írók a téren megjelenő tár­gyak és utcabútorok megter­vezésére. Hogy’ az összhang teljes legyen, a tervezők a környező házfalak színezésé­vel is foglalkoztak. Az Északterv elismerésben részesült alkotó kollektívá­ját Pirity Attila építész vezette. Társként közremű­ködtek Balatoni Klára és Litwin József iparművészek, ők a cégér- és utcabútor­terveket készítették eh. A patinás terekre egyszerű, de régies hangulatú utcabútor- család került, és a cégérek is ezt az elképzelést tükröz­ték. A miskolciak számára kü­lön érdekesség, hogy ugyan­ez a tervezőkön aktíva dolgo­zik Miskolc belvárosi reha­bilitációjának jelentős ré­szén, sétálóutcánk bútorza­tát pedig az a két iparmű­vész tervezte, akik a ceglé­di pályázaton is részt vet­tek. Fel is fedezhető némi hasonlóság a miskolci és a ceglédi ötletek között. A ter­vezők azonban löobször is nyomatékosai; hangsúlyoz­ták; nem azért választották a régies formákat például az utcabútorzatnál, mert mos­tanában divatos a nosztalgia, hanem a környező épületek, a városközpont hangulata kí­vánta ezt meg. (his«) sf: Hangulatos cégéreket, ntc ai tárgyakat is kellett tervezni a pályázaton Rövid távon is kamatozik Fogy a kincstárjegy Két hete jelent meg az új értékpapír, a kincstárjegy, mely az állami költségvetés pénzigényeinek fedezését szolgálja. A kincstárjegyek kibocsátásának lebonyolítá­sát a Pénzügy minisztérium pályázatán a Budapest Bank Rt-nek ítélték. A kötvény- forgalmazásban ituf n»gy gyakorlattal rendelkező barin a kincstárjegyek fO j3ln.aza- sát úgy szervezte, inog, hogy azt a legtöbb hazai pénzin­tézetben, így az OTP-nél es a Takarékszövetkezeteknél is megvásárolhassák. Mennyit forgalmaztak ed­dig a kincstár jegyekből? — kérdeztük Pukk László és dr. Barta Imre osztályigaz­gatót a miskolci igazgató­ságon ; —• Országosan eddig 800 millióért kelt el a kincstár­jegyekből, a megyében pe­dig 50 millióért értékesítet­tünk az OTP-vel és a Taka­rékpénztári fiókkal együtt. Egyre tőben felismerik, hogy ez előnyös befektetési for­ma. hiszen akar három hó­napra is leköthetik pénzüket. 3 maris kamathoz juthat­nak. Ha valakinek csak ki­lenc hónap múlva lesz fi­zetnivalója, például a sze­mélyi jövedelemadó fizetés­kor annak is érdemes kincs­tárjegyet vennie. Három hónapos lekötés után a ka­matadó levonását követően 160 forintot, míg hat hónap után 360-at, kilenc hónap után pedig 600 forintot kap a kincstárjegy tulajdonosa. Ez az első olyan értékpapír, amit magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek egy­aránt megvásarolhatriak. A kamatadó levonása után fel­vett kamatot pedig nem kell a személyi jövedelemadónál bevallani, s az év végi össz­jövedelem számításakor sem kell feltüntetni. A kincstár­jegyeket a tervek szerint folyamlosan bocsátják ki ebben az évben, ezért bizo­nyára egyre többen ismerik fel a befektetési forma elő­nyeit. A Budapest Bank Rt- nél továbbra is vehetnek névértéken kötvényeket, így a Szerencsi és a Sátoralja­újhelyi Városi Tanács köt­vényeit. valamint az Észak- magyarországi RÖVIKÖT kötvényét. Valamennyi 12 százalékos kamatozású, s a vásárló számára már a megvételkor minimun négy­száz forint nyereséget jelent. V. Za. A Lenin Kohászati Művek épület-karbantartó gyárrész­legének szakemberei kedden megkezdték a lillafüredi Pa­lotaszálló tatarozását, illetve korszerűsítését. A május kö­zepéig tartó munkák során többek között felújítják az üdülő szobáit i& /Vem zöldülhet ki Immáron ki tudja hányadszor, parkosították xi Arany János utcán, az Állami Biztositó és a föld alatti garázs kö­zötti kis földsávot. Csaknem két napig dolgoztak a kerté­szek. hogy az alig 150 négyzetméteres területet fölássák, be­vessék, megtisztítsák a hulladéktól. A környék lakói jól tudják, ismét hiábavaló munkát végeztek. Már másnap délután többen keresztülgázoltak a mini­parkon. Nem törődtek azzal, hogy a frissen ásott, gereblyé­zett földben sáros lesz a cipőjük. Többre tartották a néhány méteres kerülő megtakarítását, mintsem ez az apróság visz- szatartsa őket. Ennek következményeként rövidesen ismét keresztül-kasul lesz taposva, tiporva az a kcrtecskc. amely­nek sosem volt annyi ideje, hogy kizöldülhetett volna. Egyetlen módon akadályozhatjuk meg. hogy a parképítés ne legyen sziszifuszi munka. Legalább térdig érő drótkerí­téssel kellene körb'elbgni a miniparkot. És szükség volna néhány betontuskóra is a sarkaiba, hogy elejét vegyék az ott parkoló kocsik rombolásának. Így egyszer elérnénk, hogy éljen ez a kis kcrlecske­(M—I) A városi párí-végrehajtóbizottság irányelvei 2, A Minisztertanács 1987. de­cember 10-i ülésén elfogad­ta az egészségmegőrzés hosz- szú távra szóló társadalmi programját, és annak végre­hajtására kidolgozta az 1990. december 3I-ig megvalósí­tandó állami feladattervét. Tekintettel Miskolc és kör­nyéke sajátosságaira és le­hetőségeire, az MSZMP Mis­kolc Városi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága is ál­lást foglalt; az egészségmeg­őrzés átfogó helyi program­jához, a tennivalókhoz fo­galmazott meg irányelveket a március 23-i ülésén. Az egészségügyi irányítás­ra, az egészségügyi intézmé­nyekre és szolgálatokra alap­vető feladat hárul, amelyek közül — mint tegnapi szá­munkban részletesen közöl­tük — kiemelkedően fontos a most megkezdett komplex lakossági szűrővizsgálat. A továbbiakban az egészség­ügyre vonatkozóan a fiatal korosztályok v megközelítésé­hez, az ifjúság egészségének védelméhez adnak fontos támpontokat a városi párt­végrehajtóbizottság irányel­vei. • A MEGELŐZÉS Érdekében A szakigazgatásnak és a város egészségügyi intézmé­nyeinek az anyagi lehetősé­gek koncentrálásával, az in­tézmények közötti összefo­gással kell továbbfejleszte­niük az ifjúsági korosztályok ellátását. Feladatuk az ifjú­sági mentálhigiénés szolgá­lat személyi és tárgyi felté­teleinek továbbfejlesztése, de az egészségügyi intézmények összehangolt munkájára van szükség a fiatalok körében tapasztalható drogfogyasztás megelőzéséhez, és ahhoz is, hogy az alkohol- és kábító- szeres betegek gyógykezelé­sének feltételeit megteremt­sék. Az egészségügyi szakigaz­gatás feladata, hogy a tár­sadalmi összefogás szélesíté­sével és újabb kezdeménye­zésekkel is bővítse a szociá­lis gondoskodás feltételrend­szerét. A szociálpolitika esz­közrendszerét. a rendelke­zésre álló erőforrásokat úgy kell fejleszteni, hogy elke­rüljék a párhuzamosságokat, és minden rászoruló az anya­gi helyzetének és egészségi állapotának megfelelő ellá­tásban részesüljön. Az egész­ségügyi és művelődésügyi szakigazgatásnak kell bizto­sítania, hogy a felvilágosító és nevelő propagandamun­ka korszerű módszereit, esz­közeit még szélesebb körben ismerjék meg a megelőzési munkában részt vevők. Az egészségügyi szolgálatnak minden területen, az oktatá­si, nevelési, kulturális intéz­ményekben, a munkahelye­ken folyó egészségneveléshez segítséget keil adnia. • RESZE A MŰVELTSÉGNEK Az egészségmegőrzés helyi programjának megvalósításá­hoz a városi tanács dolgoz­zon ki részletes íeladatter- vet. Biztosítania kell a köz­reműködő ágazatok közötti együttműködést, koordináci­ót, szerveznie és kezdemé­nyeznie az állami és társa­dalmi szervek, a tömegszer­vezetek közötti összefogást, és segitenie, hogy tevékeny­ségük színvonalas legyen. A feladatterv végrehajtásában érdekelt szervek részvételé­vel koordinációs bizottságot kell létrehoznia a városi ta­nácsnak, és rendszeresen ér­tékelnie kell a program vég­rehajtását. A tanácsi feladat­tervnek meg kell határoznia a program megvalósításához szükséges anyagi, személyi és szervezeti feltételeket; az ilyen célok elérésére létre­hozott központi és megyei alapokból elnyerhető támo­gatást meg kell pályázni. Az egészségkultúra, az egészség megtartása az egyén általános műveltségének szer­ves része, ezért igen lénye­ges. hogy a közművelődési és oktatási intézmények nagy figyelmet fordítsanak erre. Az egészségmegőrzés helyi programja minden korosz­tályt érint, de az ifjúság eb­ben a tekintetben is külö­nösen fontos. Az egészség- ügyi hálózattal együttmű­ködve, kiemelt feladatuknak tekintsék a nevelési és ok­tatási intézmények, hogy az egészség, az egészséges élet­mód értékként épüljön be a fiatalok gondolkodásába. Az életmód,' az életvitel alakí­tásához, a családi életre ne­veléshez igényelniük kell az egész.’;'gügyi hálózat közre­működését. Szorosabb és ér­demibb kapcsolat szükséges a gyermekorvosi és ifjúság­egészségügyi szolgálattal, és az iskoláknak meg kell ten­niük a kezdeményező lépé­seket az egészségtani alapis­meretek oktatására is. • KLUBOK, KISKÖZÖSSÉGEK A káros szenvedélyek el­leni küzdelemben — az ott dolgozók személyes példa- mutatásával is — kezdemé­nyezők és szervezők a ne­velési, oktatási intézmények. Szorgalmazniuk kell olyan iskolai kisközösségek, klu­bok létrehozását, melyek a közösségi élet eszközeivel se­gítenek. A tantestületek a szülői munkaközösségekkel és a tanulókkal együttmű­ködve helyi mozgalmakat, akciókat kell, hogy kezde­ményezzenek az alkohol, a dohányzás és a bódulatkeltó szerek fogyasztásának meg­előzésére. Javítani kell az. iskolák és a sportegyesületek együtt­működését; ha nyitottabbá válnak a sportlétesítmények, több lehetőség kínálkozik a szabadidős sportolásra. A vá­rosi tanács a lehetőségek fel­tárásával. az együttműködés kialakításával vállal ion kez­deményező, szervező szere­pet. Tegyen leneseket, hogy •javuljanak a fiatalok spor­tolási lehetőségei, az iskolai diáksport működési feltéte­lei. A város és vonzáskörzete kulturális intézményhálózatá­nak bővítenie és fejlesztenie kell a kisközösségekre épülő tevékenységét. Klubok műi köd tetősével, önszervező, ön­segítő szervezetek támogatá­sával járuljanak hozzá a2 if­júsági korosztályok pszicho­lógiai fejlődéséhez. Az. egész­ségügyi hálózattal együttmű­ködve hatékonvan segíthetik a lelki egészség megőrzését szolgáló programokat, klubo­kat. A deviáns magatartásé fiatalokkal való szervezet­tebb. szakszerű és összehan­goltabb foglalkozás megvaló­sítására a városi tanács ina tézkedési tervének kell konk­rét feladatokat meghatároz­nia. (Folytatjuk) Nem ébredtek késön... Garázsosztás, bonyodalmakkal (Folytatás az 1. oldalról) Későn ébredtek, vagy . . . ? Ezt a címet viselte nemrég megjelent cikkünk, amelyben azzal foglalkoztunk: egy saj­tótájékoztatót követően a Her­man Ottó Lakásszövetkezetnél garázsépítésre jelentkezők meglepve tapasztalták, hogy már megvannak a vállalko­zók. belelt mind a száz hely. A Miskolc Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának tegna­pi ülésén elhangzottakból ar­ra lehet következtetni, hogy nem az igénylők ébredtek túl későn — egészen másról van szó. A végrehajtó bizottság feb­ruár 4-én tárgyalt arról, hogy a város néhány helyén mód nyílik garázsok építé­sére’ A sajtótájékoztatón pe­dig nemrég bejelentették, hogy hol és hány helyre le­het jelentkezni. A szerkesz­tőségünkbe telefonálók és a tanácsnál protestálók azon­ban elmondták: az egyik helyszínen, a Herman Ottó Lakásszövetkezetnél azt kö­zölték velük, hogy már ré­gen betelt a lista. Dr. Juhász József, a városi tanács vb- titkara a következőket mond. ta az ügy kapcsán: — Megkerestük a Herman Oltó Lakásszövetkezet elnö­két, s ő elmondta, hogy a szövetkezet egyik tagja va­lóban szervezett jelentkező­ket az előző év novemberé- ben, decemberében. Mire az idén a sajtótájékoztatót meg­tartották, és a város közvé­leménye tudomást szerzett a garázsépítési lehetőségek­ről, már tényleg „betelt” a lista. A szövetkezet elnöksé­ge azonban elhatárolja ma­gát ettől a szervezéstől, mert ez nem az ó jóváhagyásuk­kal, kérésükre történt. Idő- közuen lakossági bejelenté­sek érkeztek többek között a városi Népi Ellenőrzési Bizottságra, mivel más terü­leten is előfordult hasonló eset. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága, a városi NEB-bel együtt, most vizs­gálatot kezd ezekbe'n az ügyekben; a májusi vb-ülé- sen visszatérnek a témára. Megnyugtatásul a hoppon^ maradiaknak: dr. Juhász Jó­zsef azt is elmondta, hogy nem késtek el semmivel, hi­szen eddig egyetlen terüle­tet sem adtak at a MEHZÖV- nek, így a listák természe­tesen nem lehetnek végle­gesek. (A vitában elhang­zott az is, hogy szabályozni kell, mi a teendő akkor, ha több jelentkező van, mint garázs, hogyan járjanak' el ilyenkor a lakásszövetkeze­tek.) * A tisztánlátás kedvéért azt is el kell mondanunk: a városi tanácsot az a szándék vezérelte a garázsépítés: területek kijelö­lésekor, hogy valamit enyhítsen a nagyvárosi garázsinségen.' Ez­zel a lépésükkel azonban kiszabadították a palackból a szellemet, és az ügyintézőkre jelenleg óriási nyomás nehezedik a garázsra vágyók részéről. Garázst építeni csak ott lehet, és csakis olvan formában, ahogy azt a városépitészek engedik — mondta dr- ko­vács László, a városi tanács elnöke. A jövőre nézve, a több­szintes parkolók, föld alatti garázsok építését támogatta, hiszen azzal, hogy felépül pár sorgarazs, aligha oldhatóak meg a vá­ros ez irányú gondjai. Ugyanakkor könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe — mondta —, hogy városrendezési okokból garázso­kat kell lebontani. A tanácselnök egyetértett azzal a javaslattal Is, hogy bárhol tárjanak is fel a városban garázstelepítésre al­kalmas területet, azt ne csak a szűkén vett lakókörnyezet számá­ra megnyíló lehetőségként kezeljék, hanem egy nagyobb térség garázsgondjait enyhítsék az építéssel. (k—ó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom