Déli Hírlap, 1988. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-06 / 80. szám

A DH várospolitikai fóruma ■ A lábashoz mögött épül ■ Részesedés a haszonból u Lesz divatáru-kereskedés is Vezetői fogadóóra A Miskolc Megyei Város Tanácsa mai meghosszabbí­tott ügyfélfogadási napján dr. Juhász József vb-titkár a hivatali helyiségében tart fogadóórát, 15 és 13 óra kö­zött földszinten szövetkezet osztatlan közös tulajdona. Tehát mint úgy­nevezett diszpozíciós helyi­ség, nem gyermekkocsi-tá­roló, vagy szárító, amellyel a lakók szabadon rendel­kezhetnek. így a rendelke­zések értelmében hozzájáru­lásuk nélkül, de a javukra kiadhatjuk. Egyébként eb­ben a parányi helyiség­ben használtruha-kereske­dést nyitnak, ami a kör­nyék kereskedelmi ellátását javítja. Korábban egy var­rónő dolgozott ott, majd később egy műszerész ka­pott helyet. Ök már meg­szüntették a műhelyüket. S ami lényeges, a leendő bolt nem zavarja majd az ott la­kók nyugalmát. Igaz, hogy csak a főkapun át közelít­hető meg az üzlet, de a megnyitása után a lakások­hoz vezető csapóajtót zárni fogják. A szövetkezet 30- kisebb- nagyobb helyiséget, kocsitá­rolót, szárítót adott bérbe idáig. Ezek valóban csak a lakók kétharmadának a noz zájárulásával adhatók ki, ám mindenütt beláttak, hogy a mostani gazdasági hely­zetben a kis helyiségekért fizetendő 700—1000 forint is jól jön a szövetkezetnek. Az osztatlan közös tulajdonú helyiségek bére a teljes szö­vetkezet bevételét gyarapít­ja, a lakók rendelkezésére bocsátott közös Helyiségből származó bevétel viszont az adott hát személyenkénti re­zsijét csökkenti. S az is tiszta haszon, ha egy-egy lakó évi kiadása három­négyszáz forinttal kevesebb lesz ily módon. A szövetkezet vezetősége minden helyiség kiadásakor körültekintően jár el. Presz- szónak, italkimérő klubnak, vagy olyan műhelynek, amelynek a működése za­varná a ház lakóinak nyu­galmát, nem ad helyet. Fon­tos a pénzbevételek növe­lése, de nem mindenáron. (szántó) Az idén nem nyit ki az A nna vendégfogadó. Csak az éttermi része működik majd — ha erre megadják az illetékesek az engedélyt. Sajnos, igen rossz állapotba került az ódon épület, így most egy szezonon át törhetik a fejüket az üzemeltetők, mi legyen az Anna sorsa. (Fejér Ernő felvétele)­Uj név9 új arculat Iparosház épül a Centrum­mal szemközti „lábasház”, a Hazafias Népfront—KIOSZ irodaépület háta mögötti üres telken, ott, ahol most a tűz­fal mellett a kiskereskedők sátrai sorakoznak. Nemrég megírtuk: az üzletházban helyet kapnak kis üzletek, műhelyek, és lesz egy kiállí­tóterem is. De vajon kik azok a szerencsés vállalko­zók, akik bejuthattak az üz­letházba? Beleszól-e a ható­ság abba, hogyan osszák el a helyeket, milyen cégtáb­lák kerüljenek ki az üzle­tekre, műhelyekre? Kovács Gábor, a városi tanács ellátás-felügyeleti osztályának vezetője; — Mi ragaszkodtunk hoz­zá, hogy azon szakmák kép­viselői kapjanak itt helyet, amelyekből hiány mutatko­zik a városban. Szükséges­nek láttuk, hogy legyen pél­dául barkácscikkeket, lakás- felszérelési tárgyakat áruló üzlet. Abba azonban nem szóltunk bele, hogy személy szerint kik legyenek azok, akik részt vesznek a vállal­kozásban. Ezt a KIOSZ és a KISOSZ szervezetei döntöt­ték el. A jelentkezők közül közjegyző előtt sorsoltak, tel­jes mértékben pártatlanul. — Hosszú évek óta tar­tó vita, hogy a tanács mennyire szóljon bele a kereskedői és iparosenge­délyek kiadásakor a pro­fil meghatározásába. Van, aki szerint cl kell dönteni, mi hiányzik a városban, mások szerint, ha tíz lán- gossütő is megél egymás mellett, akkor erre van igény, és döntsön a piac. Ezúttal mégis megszabták, ^milyen üzletek, műhelyek nyíljanak az üzletnázban... — Valóban, csakhogy itt a tanács nem hatóságként lépett fel, hanem üzlettárs­ként, és ez nagy különbség. Az üzletház a magántőke és a tanácsi kassza közös, vál­lalkozása. A tanács adja a területet, ám a telek vétel­árának csak a felét kéri, a másik felét a majdani ha­szonból való részesedéssel kapja meg, több éven át. Amikor leültünk tárgyalni az iparosok és a kereskedők képviselőivel, úgy véltük, hogy kölcsönös előnnyel tu­dunk megegyezni: mi ked­vező feltételeket kínálunk, de kérjük, hogy olyan szak­mák kerüljenek ide, ame­lyekre szerintünk nagy szük­ség van. Természetesen ez nem merev döntés volt — üzleti kapcsolatban ez nem is lehetséges —, hiszen pél­dául lesz divatáru-kereske­dő is a kisboltok sorúban. Ha úgy tetszik: alkui kö­töttünk, amely mindkét tél­nek elfogadható volt. — A városi tanács el­nöke úgy kommentálta nemrég az egyezséget, hogy az a „korszerűsödő gondol­kodásmódot jelzi”. Való­ban nem jöhetett volna létre fél évtizeddel ezelőtt egy ilyen alku? — Tény. hogy régi ügy az üzletház építése: én úgy vé­lem, valóban kellett a szem­léletváltozás ahhoz, hogy a kisiparosok. kiskereskedők javaslataiból ilyen formában valóság lehessen. A mai tő­keszegény világban óriási je­lentősége van annak, ha az állami forintokat kipótolhat­juk a vállalkozók pénzével. Mert itt a jelentkező iparo­soknak. kereskedőknek nem kevés tőkét kell befektetni­ük. Az érdeklődésből egyéb­ként arra következtettünk, hogy keresni kell a lehető séget a további, ehhez ha­sonló, közös vállalkozások­hoz is. Még várják a jeleuikezőket Ahol ételbár-, falatozó­hálózatokat hoztak létre külföldön a vállalkozók, gon­dosan ügyeltek arra. hogy az üzleteket jól meg lehes­sen különböztetni az ellen­lábas cég boltjaitól. Rájöt­tek arra, hogy az egyéni ar­culat kialakítása, az egyedi belső berendezés, evőeszköz­készlet, dekoráció a legjobb reklámok egyike, hiszen még a csészealj is a céget hirdeti. Magyarországon az utóbbi években lett divat az arculattervezés: megszületett a City Grill, a Paprika bisztrók sora. Miskolcon is hamarosan megismerünk egy új arcot és nevet: a Pe­pitáét. A Tanácsház téren, a Hu­nyadi utca torkolatában volt egy tejivó, amelyet be kel­lett zárni, ugyanis az üzlet elavult, nem halaszthatták tovább a felújítást. A tejivó a Miskolci Vendéglátóipari Vállalaté, és a cégnél úgy döntöttek, hogy a felújítás után ételbár lesz az üzlet­ből. Az ételbár neve Pepita, és a névhez illően megreng delték az arculattervet is, amely meghatározza, hogyan fog kinézni az üzlet, az ap­róbb tárgyaktól egész a cé­gérig. A Pepitát a környékbeli hivatalokba, iskolákba járók; számára szeretnék megnyit­ni, hiszen ezen a területen nincs egyetlen vendéglátó- hely sem, ahol ebédelni le­hetne. A Pepitában elsősor­ban egytálételeket kínálná­nak — a megszokott ham­burgereken és más szendvi­cseken, turmixokon kívül. A Pepitát még az idén meg szeretnék nyitni. Hogy lesz-e több Pepita is a vá­rosban? Ez elsősorban azon múlik, hogyan alakul a ven­déglátóipari vállalat anyagi helyzete a jövőben, és hogy lesz-e alkalmas helyiség az üzletnyitásra a városban. A mondás szerint egy fecske nem csinál nyarat. De egy Pepitából még lehet több is — különösen ha ez az egy sikeres vállalkozásnak bizo­nyul. (k—ó) * Az arculattervezésbe fektetett összegek megtérülnek, hi­szen egy ilyen alapossággal kidekorált üzletben minden tárgy a céget, a márkát reklámozza. Ha pedig több Pepita ételbár is nyílik, az az összetartozást fejezi ki. — Ez azt jelenti, hogy tovább mozgatják a kis­szervezetek, a magánembe­rek tőkéjét? — Az üzletház építése is a belvárosi rehabilitáció ke­retében történik. Ma egyre inkább úgy tűnik, hogy ki­zárólag állami és vállalati pénzekből nem hajtható végre a Széchenyi úti üzlet- és szolgáltatóhálózat megújí­tása. Szükség van a magán­vállalkozókkal való együtt­működésre, a kölcsönös elő­nyökön alapuló üzletkötésre. Természetesen nemcsak a belvárosban jöhet létre ilyen együttműködés, de a város szívének kereskedelmi terü­letei rendkívül értékesek, ugyanakkor megújításukhoz meglehetősen sok pénz szük­ségeltetik. Mindez vonzza a vállalkozókat, nekünk pedig szükségünk van arra, hogy közösen munkálkodjunk. . (kiss) 4 lakók hozzájárulása nélkül? Boltocska a Egy olvasónk elpanaszolta, hogy hiába tiltakoznak a Testvérvárosok útja 26. sz. ház lakói, mégis üzletet nyit­nak az épület földszintjén. A lakásszövetkezet megkér­dezésük nélkül hozzájárult a helyiség bérbe adásához. Ho­gyan lehetséges ez? — kér­deztük Csorna Károlytól. az avas-déli lakásszövetkezet el­nökétől. — A szóban forgó, alig 6 négyzetméteres helyiség a a korszerű termesztési, művelési eljárások nép­termelések elterjesztése a eél. De szeretnék elérni, hogy rendezettebbé, szebbé váljon a zártkerti gazdasági épüle­tek környezete, s erősíteni kívánják a kertbarát-moz­galmat is. Az emléklapon kívül itt a „Mintakert” fo­kozatot érhetik el a legsi­keresebbek. akik az oklevél mellé szintén tárgyjutalmat kapnak. A díjak átadását Miskolc felszabadulásának évfor­dulójára tervezik. ♦ Addig persze még sok min­den történik. Jelentkezni kell például az ellátás-fel­ügyeleti osztályon, vagy a városi népfrontbizottságnál beszerzett nevezési lapon. Év közben pedig a szakér­tőkből álló bírálóbizott- gok veszik szemügyre a pá­lyázók kertjeit, illetve az állattartók udvarát. R A. Már eddig is voltak je­lentkezők. úe a szervezők úgy gondolják, hogy sokan még nem döntöttek: bene­vezzenek-e? Ezért meghosz- szabbítják a környezet kul­turáltságának ügyét szolgáló két verseny nevezési határ­idejét. Március 31-e után is elfo­gadják a jelentkezéseket a szervezők, a városi tanács ellátás-felügyeleti osztálya, a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága és az Unió Át'ész. Az érdeklődők a „Bemutató állattartó ud­var”, illfóv° a „Mintakert” din elnyerésére pályázhat­nak. Az előbbi verseny célja hozzájárulni, hogy az állat­tartás a városi környezethez hi­giénikusan alkalmazkod­jon, s hogy jelentősebb szerepet játsszon Miskolc ellátásában. A szakmai oldal, hogy fon- toanak tartják a szervezők a MISKOLC gazdaságos tartástechnológi­ák elterjesztését, s a szak­szerű takarmányozási módok hatékony alkalmazását. Bár­ki benevezhet, aki megfele­lő építésügyi, közegészség- ügyi, környezetvédelmi fel­tételek között eredményesen tart haszonállatot. Vala­mennyi jelentkező emlékla­pot kap. Az' eredményeseb­bek elérhetik a „Bemutató állattartó udvar” fokozatot is, melyről oklevél tanúsko­dik, s amihez tárgyjutalom is jár. A mintakertek versenyé­ben Amikor a hatóság partnerré less Osztozkodnak az üzletházon Bemutatóudvar és mintákért

Next

/
Oldalképek
Tartalom