Déli Hírlap, 1988. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-25 / 96. szám

fl párt vezetésével a társadalmi-gazdasági megújulásért A megyei pártbizottság ülésén XX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1988. APRILIS 25., HÉTFŐ ÁRA: 2,20 FORINT Körültekintően vitatták meg Borsod-Abaúj-Zemplén párt­szervezetei és -szervei az országos pártértekezlet dokumen­tumának tervezetét. A megyei pártbizottság szombati ülésén — melyen Dudla József első titkár elnökölt — ezzel kapcso­latosan elfogadott állásfoglalás hangsúlyozza: a tervezet reá­lisan veszi számba azokat az okokat, amelyek a mai nehéz körii’naénycinket előidézik, ám a felelősség kérdését általáno­san fogalmazza meg. A megjei pártbizottság véleménye sze­rint gazdaság: helyzetünk romlását mindenekelőtt vezetési, irányítási hibák okozták. A végrehajtásban részt vevők sze mélyes felelősségének hangsúlyozása mellett a jövőben job­ban kell érvényesíteni a döntést hozó testületek kollektiv, és tagjaik személyes felelősségét is. A pártbizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a párt deklarálja a munkásosztály tár­sadalmi és vezető szerepével kapcsolatos álláspontját. Fon­tosnak tekinti a párt ideológiai tevékenységének korszerű­sítését. Egveíért a szocialista államszervezet korszerűsítését célzó feladatokkal. A testület sorskérdésnek tartja a gazda­sági reformok következetes folytatását, s egyetért a bérre­form szükségességével. Dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítőjében kiemelte: napjaink döntő kérdése, hogy ésszerűbbé-'.együk tár­sadalmi rendszerünket. En­nek előfeltétele a- politika: intézményrendszer reform­ja, ezért a -’megyei állásfog­lalás is ennek adott hang­súlyt. Az állásfogle'ás-ter- VéZet vitái meglehetősen 'bonyolult politikai helyzet­ben zajlottak le. Társadal­munkban megnövekedett, a különféle okokból elégedet- Jen emberek száma, hiszen a közelmúltban olyan intéz­kedéseket kellett, életbe lép­tetni, amelyek a világon mindenütt politikai feszült­ségeket idéztek volna elő. Pártunk tömegbefolyása csökkent, s párttagjaink egy része úgy érzi, hogy nincs befolyása a párt politikájá­nak alakulására. A társa­dalmi nyugtak-.nság azon­ban a megújulás szándékát is magával hozta. Iga?, a vi­tákban elhangzottak szélsősé­ges vélemények is. Vannak, akik válságot emlegetnek — különféle indíttatásból —. s a létező szocializmus helyett valamiféle polgárt demok­ráciát szeretnének. Kcs, ezeknek nem kívánjuk át­adni a hatalmat! Felelőssé­get tudunk vállalni a múl­tunkért, és elért eredmé­nyeinkre alapozva, a jövőn­kért is. Gróss Károly felszólalása . Nagy várakozás előzte meg Grósz Károly felszóla­lását. A Politikai Bizottság tágja, a . kormány elnöke, aki Borsodi küldöttként vesz majd részt az országos párt- értekezleten, el isme: öen je gyezte meg. hogv a pártbi­zottság ülése elé terjesztett dokumentumot, és a 'szóbeli kiegészítése mély felelősség­érzet hatja át, tárgyilagos, reális, és magas fokú poli­tikai kultúráról tanúskodik. Grósz, Károly ezután mély­reható őszinteséggel elemez­te hazánk politikai-gazdasá­gi helyzetét, külkapcsola- tainkat. Mint mondotta, po­litikai életünket must a sokszínűség jellemzi, de eb­ben a tenni akarás, az or­szág sorsáért érzett felelős­ség dominál. Az emberek döntő többsége a szocializ­musban képzeli el jövőjét, s annak megújítása érdeké­ben méltatlankodik. Eköz­ben nő a vezetéssel szem­ben megnyilvánuló türel­metlenség, és ez bizony ne­hezíti a döntések meghoza­talának feltételeit. Szem­mel láthatóan kiütköznek ideológiai munkánk gyen­geségei is, a szocialista ér­tékek elbizonytalanodását okozva. Grósz Károly hangoztatta a nemzeti közmegegyezés megújításának fontosságát, majd pénzügyi kérdésekről szólva kifejtette: a tőkés adósságállományunk elérte az elv i .élhetőség haldiát. Az életszínvonal az utóbbi tíz évben stagnál, és hosszú távon nató következményei lesznek anazk, hogy a nem­zeti jövedelemnek a beru­házásokra fordított hányada ennyire visszafogott Érzé­keny veszteségeket szenved­tünk a tőkés cserearány- romlással. A termeléssel nincs összhangban a társadal­mi fogyasztás, am: alatt el­sősorban a termelői folvasz­tás értendő, nagyon drágán, rossz hatásfokkal termelünk. Jó néhány szociálpolitikai intézkedésünk felüirhúlta lehetőségeinket (például az ötnapos munkahét bevezeté­se), hibás döntés volt az energiaváltás. Az 1984-es, viszonylag jó esztendőből túlzottan optimista követ­keztetéseket vonlunk le. A párt munkastílusa nem volt alkalmas arra, hogy az ér­dekeket felszínre hozza. Az említettek miatt a Közpon­ti Bizottság önkritikát gva- koroit, cie ezt a felelős ön­vizsgáltat nem követte or­szágszerte hasonló. Holott ez elvárható leti. volna, aligha lehet a felső vezetést fele­lőssé tenni például azért, 4c A résztvevők, között balról jobbra; dr. Túrós András, Koszorús Ferenc és Lakatos Ernő mert fellazult a munkafe­gyelem. A jelenleg! gazdaság: programunk a fennmaradás programja, és még nem a kibontakozásé. A restriktiv gazdaságpolitikáról 1990-ig át kell állnunk az országot dinamizáló gazdaságpoliti­kára. Van világos elképze­lésünk arról, hogy mit áka- r-.uiic, s ehhez a nemzetközi helyzetünk is kedvező. Tö- Kéletesítjük a kormányzati munkát, és újragondoljuk az elosztási viszor. yok-t. bele­értve a lakásjuttatási rend­szert is. S nem többet kell dolgoznunk, hanem hatéko­nyabb munkát kell végez­nünk. Anti pedig az annyit emlegetett munkanélkülisé­get illeti: jelenleg 55 ezerrel több munkahelyet tudunk kínálni, mint ahány munka­helykereső van Magyaror­szágon évente 700 ezer em­ber vált«;:: at munkahelyet, de közülük szervezetten csupán 12—13 ezer. Teirné- szetesen vannak térségi gondok, s ezek megoldásán dolgozunk is. Célirányos, konkrét, és egyúttal szerke­zetátalakító program lehet a megoldás. Ennek részét ké­pezheti a megvalósulóban levő autógyártás. Az országos pártértekez- letnek az a feladata, hogy erősítse a pártegységet, el­mélyítse a párt tömegkap­csolatait, megteremtse a szükséges személyi feltéte­leket, és új munkastílust alakítson ki. Személy sze­rint hiszem, hogy a magyar kommunisták felelős tanács­kozása eléri célját — mon­dotta befejezésül Grósz Ká­roly. A megyei pártbizottság ülésén felszólalók sokolda­lúan fejtették ki vélemé­nyüket az országos pártér- tekezlet állásfoglalás-terve­zetéről. Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára ideológiai mun­kánk hiányosságait tette szóvá. Nagy a zűrzavar a fejekben, vitatkozni viszont csak felkészülten lehet — mondotta. Megújulásra var. most szükség, de nemcsak „fentről”. Nem lehet úgy eredményeket elérni, hogy a párttagság „lábhoz tett fegy­verrel” várja felülről a vál­toztatásokat. Homonnai Zol­tánná szerint olyan határo­zatokat kell hoznunk, ame­lyek nem adnak lehetőséget a végrehajtás alól történő kibújásra. Osztafi Béla, a Központi Bizottság tagja, sajnos sokkn vannak ebben az országban, akik mindig csak várakoznak, a csodák­ban bízva, és közben elfe­lejtik elvégezni a munká­jukat. Nemes Józsefné a bérreform bevezetésének fon­tosságát hangsúlyozta: a vál­lalatoknak álljon módjukban eldönteni, hogy milyen munkáért mennyi fizetést adnak. Szabó Pál a pártde­mokrácia fejlesztéséről szól­va hiányolta, hogy a párt­ban kidolgozatlan az érdek­érvényesítés mechanizmusa. Fónagy Istvánná azt java­solta, hogy az értelmiséget — teljesítménye és társa­dalmi hasznossága alapján nyáknál bevett gyakorlat a titkos szavazás. Simaházi György hangoztatta, hogy a minimális ellátási szintet csak azok számára kell ga­rantálni, akik nem önhibá­jukból kerültek nehéz hely­zetbe. Dobozy Zsolt, az LKM pártbizottságának titkára hangsúlyozta: a Központi Bizottság állásfoglalásában egyértelműen ki kell fejteni a párt álláspontját a mun­kásosztály vezető szerepé­ről, e szerep érvényesítésé­nek fő elveiről. Korpás La­>je Tímár Vilmos felszólalása — jobban honorálják. Básti János, az SZMT vezető tit­kára üdvözölte, hogy az ál­lásfoglalás-tervezet kiemeli a szakszervezetek szerepét. Kifejtette, hogy a tartós és tömeges munkanélküliség el­fogadhatatlan a dolgozó tö­megek számára, és meg kell teremteni a létminimum ál­lami garanciáit. Barczi Já- nosné egyetértett a párton belüli Választási rendszer korszerűsítésével, hozzátéve, hogy a munkásság túlsúlyát biztosítani kell. Major János, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára azt nehez­ményezte, hogy a gazdaság korszerűsítésének hosszú tá­vú folyamata rövid távon a fiatalokat sújtja. Seper László szerint általános az igény a párt megújítása iránt, de emlékeztetett rá. hogy eddig is volt mód az alkalmatlan vezetők vissza­hívására, és a borsodi bá­közben jós aggodalmának adott hangot: a politikai, küzdő­téren egyre több olyan né­zet jelenik meg. amelv el­tér a part álláspontiától. Egyértelműen meg kell húz­ni a vonalat: hol az elfo­gadhatóság, eltúrhetőség ha­tára. A megyei pártbizottság ki­sebb módosításokkal elfo­gadta az állásfoglálás-terve- zetét, és döntött az országos pártérlekezlet küldötteinek személyéről. Közöttük lesz Koszorús Ferenc, a Közpon­ti Bizottság tagja, a vasuta­sok szakszervezetének főtit­kára és I.akatos Ernő, az MSZMP KB ng’tációs és propagandaosztályának ve­zetője (ők részt vettek a megyei pártbizottság ülésén is), valamint Huszár Istvánr a Központi Bizottság tagja, a Társadalomtudományi In­tézet főigazgatója. j(c Grósz Károly a szónoki emelvényen

Next

/
Oldalképek
Tartalom