Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-28 / 73. szám

Sárlengcr a parkban a miskolciaké a szó Postacím: Deli Hírlap. Miskolc. 3501. PL: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóin­kat. levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel héttőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Új klubhelyiség az Avason A Hazafias Népfront avas-déli II 6-os körzeti bizottságának régi gondja volt, hogy nincs olyan helyiségük, ahol tanács­kozhatnának. — Most végre megoldódott ez is — mondta Lehoczky Ju­dit tanácstag —, mert március 4-én a MIK átadott három, nem garázs céljára fenntartott alagsori helyiséget az Engels utca 66. szám alatt. Kiérdemelték ezt már régen, mert sokat tettek a környé­kért. Egy év alatt közreműködtek egy divatáruüzlet, virág­bolt, női szabóság létrehozásában. De ott bábáskodtak a jól felszerelt műszaki bolt. papir-irószerbolt, illetve a Bizomá­nyi Áruház cs a MÉH egy-egy felvevőhelyének kialakításá­ban. A három — garázs nagyságú — helyiség azonban még sok munkát adott. Először cgybenyitásukról gondoskodott a BÁ- ÉV, társadalmi munkában, majd a központi fűtést szerelték be a Távhő szakemberei, szintén „ingyen”. A Cementipari Gépjavító a portál ablakok kivitelezését végezte, az Émász a villany bekötését — szintén nem pénzért. Mint ahogy az a kisiparos sem kért ellenszolgáltatást, aki kifestette a ké­szülő tanácstermet. Látható, nogy maximális társadalmi ösz- szcfogással sikerült átadni a helyiséget új gazdájának. Hát­ra van még a tárgyalóasztal, szekrények, illetve technikai berendezések — tévé, magnó, rádió — beszerzése. Nem oko­zott gondol a növényekkel való díszítés, mert a lakóktól na­gyon sok szép, cserepes virágot kaptak. A tervek szerint itt tartják a népfrontgyüléseket, illetve a tanácstagi fogadóórákat, valamint a tanácstagi beszámoló­kat — az elsőt április 25-én. Itt szeretnék megajándékozni karácsonykor az egyedül élő időseket, és gyermeknapkor a gyermekeket. A helyiség jobb kihasználása érdekében elképzelhetőnek tartják, hogy a helyi ifjúsági öntevékeny csoportoknak, men­tálhigiénés csoportoknak, vagy játszóházi célokra is kibé­relhetik a termet. Bármilyen ez irányú javaslattal, vagy ké­réssel forduljanak Mátó Tiborhoz, a 88-230-as telefonszá­mon. illetve személyesen a Hazafias Népfront városi bizott­ságához. (B—r) MIÉRT EGYENRUHÁBAN? Egy olvasónk tette fel a kérdést: a közterület-fel­ügyelők miért egyenruhá­ban, és nem civilben lát­ják el feladatukat, mint a villamos- és buszjáratakor az MKV ellenőrei? Talon akkor több szabályszegőt csípnének fülön - véli. Novak Csongor, a közte­rület-felügyelet csoportveze­tője válaszolt. Elmondta, hogy a rendelet szerint egyenruhában kell ellenőr­ző tevékenységet folytatni­uk. Tulajdonképpen elret­tentő szerepe is van az uni­formisnak, hiszen akik lát­ják az ellenőröket, nyilván nem szemetelnek. Vannak azonban kivételes esetek, mikor civilben is tevékeny­kednek. Például, ha megfi­gyelő szolgálatot látnak el, valamilyen illegális szemét- lerakóhelyen. Ez ugyanis az egyetlen mócja annak, hegy a szabálysértőket 'lefülelhes­sék. Mert ki az a szemetelő, aki az egyenruhás ellenőrök szeme láttára rakja le til­tott helyen a hulladékot, a megunt, feleslegessé vált kacatjait vagy építési-bon­tási törmelékét? Miért kellett tönkretenni? ♦ Azt gondolnánk, hogy az ilyen robusztus műkőalapzaton nyugvó, már-már gerenda méretű deszkából készült padok „vandálbiztosak”. Elszomorító látvány, hogy mégsem azok. Nem tudni ugyan, hogy autó vagy néhány garázda tette-e tönkre a képen látható utcabútort — de ez végül is egyre megy. Sajnos, sok hasonló, elszomorító látvánnyal találkoz­hatunk varosunkban. (Herényi László felvétele) Csak egy szőke... Rövid, ebéd utáni sétámat töltöm, a Ráca kávéház előtt mélá­zok. Nem sietek, csak őgyelgek. Tavaszi fá­radtság ez vagy lus­taság? Dehogy: egy szép arcot nézek, sző­ke a haja. Fagylaltért sorakozik, retiküljében kotorászik. Követem, ahogy ide-oda mászkál a főutcán, majd betér a zöldségesbe. Benézek én is, szó szerint — csak — benézek, mert a pénztárnál tovább nem jutok. Nagyma­mák, kismamák hada állja utam. Látom a szőke hajtincseket, va­lahol elöl. Szeretnék odafurakodni, mikor hirtelen, a nyüzsgő tö­meg fölött végigsüvít egy hang: ,.— Menje­nek már ki! Ne jöjje­nek be, nincs már . . Megszeppenek: elné­zést ... nem tudtam, hogy... banan érke­zett. Bocsánat, én tényleg nem ... bizony­isten ... csak ezt a szőkét... illetve tava­szi fáradtság .... De tényleg, már itt sem vagyok. Kint tovább bóklá­szom. Villamos érke­zik, teröppen róla egy újabb szépség. Átmegy a túloldalra, indulok utána. A másik zöld­séges felé közelit. Ek­kor megtorpanok — hama oda épp narancs érkezett T. r. Miskolc :jc Azokat a tenyérnyi zöldterületeinket, melyeket nagy gonddal alakítanak ki az arra il­letékesek és a társadalmi munkások, pillanatok alatt tönkretehetik nemtörődöm autósok. Egyhamar nem zöldellhet pázsit a sártengerré vált területen. A mutogatás nem megoldás Előre bocsátom, hogy az alábbi esetet a tanács — re­méiem, illetékes — szervé­hez is bejelentem. Az esetet oiy^n felháborítónak talá­lom, hogy úgy érzem, nyil­vánosság elé kívánkozik. Március 19-én reggel há­romnegyed 8-kor egy meggy színű Laaa személygépkocsi kanyarodott a Kun Béla úti garázsok mellé. A feltűnő az volt ra.lta. hogy hátul a csomagtartóból nagy fóliakö- teg lógott ki. A kocsi elha­ladt a szemétgyűjtő konté­ner mellett, és attól körül­belül 5 méterre megállva a kocsi vezetője és Kísérője a csomagtartóból kilógó fólia- köteget kidobta, majd mint aki dolgát jól végezte, visz- szaíordult. Mi a lakásunk ablakából megdöbbenve szemléltük a jelenetet, nem akartunk .’inni a szemünk­nek. Et-V‘k lakótársunk gyorsan kapcsolt és a szem­bejövő kocsi felé igyekezett, de a forgalom miatt nem tudott a másik oldalra át­menni. A kocsiban ülők ezt látva, hátra befordultak a Egy beteg asszony kérése Beteg, mozgássérült olva­sónk kérte segítségünket. Március 24-én. a Tanácsház tér mögötti téren, a 11-es busz megállójában a déli órákban leült pihenni egy padra, szatyorját is maga mellé téve. Amikor kicsit megpihent, tovább indult. Ám gondjai annyira lekötöt­ték figyelmét — súlyos mű­tét előtt áll —, hogy meg­feledkezett a táskáról. Mi­kor eszébe jutott, hogy ott­felejtette, már sajnos nem találta. Nagyon kéri a be­csületes megtalálót, hogy jut­tassa el a Bíró u. 22. 12. sz. alá, Molnár Ilonának. A tás­kában egyébként egy kék szí­nű esernyő volt. Több türelmet! Vidékre utaztam, s a Tiszai pályaudvaron, a pénztár előtt sorakoztam menetjegyért. Nyolcvan kilométer távolságra szó­ló, 33 százalékos mérséklésű jegyet kértem. Legnagyobb meg­lepetésemre a pénztárosnő 32 forintot kért a jegyért, holott — elég gyakran utazom — mindig 27 forintot fizetek. Ezt udvariasan meg is jegyeztem. A pénztárosnő erre az aláb­biakat mondta: ha olyan jól tudja, akkor miért nem szá­molta ki előre a pénzt? Magának még ennyiért se adnék jegyet! Tévedni emberi dolog. De ha valaki a tévedését ilyen mó­don — több mint udvariatlansággal — próbálja palástolni, ez már felháborító. A jegypénztáros van az utasokért, és nem fordítva! Egy utas a sok közül Sajnos, az utóbbi időben gyakran kapunk ilyen és hason­ló levelet, panaszos hangú telefont. Mostanában idegesebbé váltunk, a mindannyiunkra nenezedő gondokat nem mindig tudjuk elviselni súrlódások nélkül. Nap mint nap tapasztal­hatjuk utcán, boltban, villamoson, hogy egy rossz mozdu­lat — véletlenül valaki meglök valakit —, s maris szitkok garmadaja ömölhet a nyakunkba. Vagy rosszul számol az üzletben a pénztáros, és a vevő ingerültebb a kelleténél. Esetleg ennek a fordítottja — mint esetünkben is: nem a kárvallott, hanem a véletlenül rosszul számoló pénztáros há­borodik fel. nem tudni, miért. Egyre többször nyitódik ki úgyszólván magától az a bi­zonyos „biztonsági szelep”. Hamar „túlnyomássá" válnak az ideges fejek, el-elcsattannak sértő félmondatok. Több a tu­datos, vagy tudatlan szabálysértés is. Türelmetlenségünkben például hamarabb átszaladunk a piros lámpánál a zebrán — nem tudjuk kivárni a zöldet!... Megértőbbnek kellene lennünk egymással, hisz’ az ideges, szorongó ember többet hibázik. Egy kis türelemmel egymás életét, munkáját könnyíthetjük meg! (B—r) garázssorba. Ez viszont zsák­utca, így egy kis várakozás után ismét feltűntek. Bizto­san úgy gondolták, hogy már „tiszta a levegő”. A szomszédunk még mindig nem tudott átkelni az úton, csak intett feléjük. És most jön az, ami a levélírásra Késztetett: a vezető a muta­tóujját a iialántékára illesz­tette, öklét ide-oda ingatta, majd gázt adott, és gyorsan elhajtott. Remélem, kitalál­ták, hogy azt a bizonyos egyezményesnek tekintett je­let használta, amivel azt szokták kifejezni, hogy a másikat nem tartják telje­sen beszámíthatónak. Hozzátartozik még az ügy­höz, hogy másnap jártunk arra, és a kidobott csoma­got nem láttuk. Nem tud­juk ki vihette el, de azt hi­szem, hogy ez most mellé­kes. Mert, ha a „tulajdono­sa” emberelte is meg magát és helyezte azt a helyére — ez lett volna a legtermésze­tesebb cselekedet, hogy leg­alább utólag tegye jóvá hi­báját — az előzőekben le­írtakat ez még nem teszi meg nem történtté. G. P.-nc Miskolc Kun Béla út Miután levélírónk az ille* tékes szervvel is közölte at fentieket, a gépkocsi rend* számának közlését nem taríJ juk szükségesnek. A rend* szám egyébként szerkesztő* ségünkben megtudható. Idősek találkozója Idősek találkozóját rendez­ték meg a sajóládi Általános Iskolában, dr. Juhász Balázs körzeti orvos, és Szabó Ist­vánná vöröskeresztes alap­szervi titkár kezdeményezé­sére száznál több idős ember gyűlt össze az iskola aulájá­ban, ahol az iskolások is műsort adtak. Bevezetőként Orosz Jánosné tanácstitkár mondott üdvözlő beszédet. Az iskolások szép műsorát Horkai Jenöné és Nagy Emese készítették elő. A leg­idősebb nő, a legidősebb férfi, s a legidősebb házas­pár virágot kapott. Majd a Miskolci Közlekedési Válla­lat nyugdíjas klubjának ci- terazenekara szebbnél szebb népdalokkal kedveskedett aa idős embereknek. Az előadás után ízlésesen megtérített asztal várta a résztvevőket, zene mellett kedvükre be­szélgettek, szórakoztak. A rendezvényt videokazettára is felvették, hogy később is megnézhessék. A sikert se­gítette a Bocsi Haladás Tsz, az Áfész, a helyi tanács, dr. Balpataki Béla plébános, és a Hazafias Népfront pénzt adtak. Köszönet mindazok- akik ezt a jól sikerült ezvényt összehoztak, tiszteletüket és szeretetüket fejezték ki az idős emberek iránt. M. Ferenc Miskolc nak. rend' L. A.-nő (Miskolc): Szerkesztőségünknek küldött levelét kivizsgálásra elküldtük a Miskolci Közlekedési Vállalathoz, ahonnan az alábbi választ kap­tuk. . A levélben foglaltakat kivizs­gáltattam. Meghallgatásakor az autóbuszvezető csak részben Is­merte el a leírtakat. Szerinte az autóbusz a megállóoszloptól Szerdám ingyenes jogtanácsadás Dr. Lévai Miklós egyetemi adjunktus legközelebb már­cius 30-án, szerdán délután 4-től 6 óráig tart díjtalan jogtanácsadást a sajtóház III emeletén. A miskolciaké a szó rovat szobájában. mintegy 5—6 méterrel állt hát­rább és minden aj*aja nyitva volt. Tagadta továbbá a levélben részletezett szóváltás megtörtén­tét. Állításainak igazolásaként megjelent Balogh Gusztávné Pe- cérvölgy utca 3. szám alatti la­kos. aki szintén . az autóbuszon utazott. Tekintettel arra. hogy az L. A.-né aláírás nem alkalmas a levélíró azonosítására, szem­besítésre nem kerülhetett sor. A fegyelmi jogkör gyakorlója az elismert szabálytalnság miatt az autóbuszvezetőt figyelmeztette.” (Zimmermann Ferenc igazgató) Megjegyezni kívánjuk, hogy itt is mint már annyi esetben, ha levélírónk aláírja panaszát, a kivizsgálás eredménye is alakul­hatott volna másként. Névtelen levelekben leírt- sérelmeket utó­lagosan nehéz, néha lehetetlen nyomon követni Olvasóink sok­szor zaklatásnak veszik, ha pa­naszuk felvetésekor nevüket is kérjük. Az ügyek rendezése céljából minden esetben szük­ség van erre Amennyiben meg­jelenés esetén kérik aláírásuk mellőzését ennek semmi akadá­lya nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom