Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-14 / 61. szám
Válaszol: dr. Peírik Ferenc igazságügymiüiszíer-lielj dics Kérdések a jogról Április IMg tart megyénkben a jogpropaganda- !• hónap. Aí elmúlt hét, pén- [- tekén dr. Petrik Ferenc igazságügvminiszter-helyeties i nyitotta meg a rendezvény- sorozatot a Borsod-Abaúj- Zemplen Megyei Bíróság tanácstermében. A megnyitó előtt dr. Petrik Ferenc rövid interjút adott lapunknak. ♦ Mostanában arról hallunk, hogy a jogrendszerünk átalakulóban van. Az állampolgár gyakran úgy érzi, hogy a változások csak tovább bonyolítják a számára amúgy sem könnyen átlátható jogi szabályozást. Sokan szeretnék, ha egyszerűsödne ez ... — Valóban érdekes helyzet alakult ki napjainkra, ugyanis jogi szabályozási struktúránk változik, s ebből meglehetősen sok félreértés adódik. Régebben az volt az alapelv, hogy azt szabad, amit a jogszabály megenged. Most azonban abból indulunk ki, hogy azt szabad, amit a jogszabály nem tilt. Régebben épp ezért sok olyan jogszabályt hoztunk, amely megengedett ezt-azt, most pedig több a tiltást tartalmazó paragrafus. Amikor az állampolgár már a sokadik tiltó paragrafussal találkozik, nem örül, pedig a tiltások voltaképpen, bármilyen furcsán hangzik * Dr. Petrik Ferenc is, nagyobb szabadságot engednek mer, mint az eddigi jogszabályokii. De nem is az állampolgárokra jellemző igazából, hogy azt várják: a jogszabály mondja ki tételesen, mit szabad cselekedni. Az intézmények, gazdálkodó szervek részéről jelentkezik ma még az erre irányuló erőteljes igény. Falugyűlések és lokálpatrióták A helybei* általános iskola aulájában, a művelődé?; hájban. vagy a rnozitcremben megrendezett falugyűlés az a főrum, ahol a lakosság érvényesítheti beszámoltatási jogát, ehol észrevételeivel, javaslata/val, ezt követően pedig társadalmi munkával, tehát tettekkel is beleszól a település életébe. A most lezajlott falufórumokal a tanácselnök beszámolóját követően számos felszólalás, közbeszólásokkal tarkított, sok esetben szenvedélyes vita követte, szinte kivétel nélkül mindenütt szóba kerültek a kátyús utak és utcák, a nem megfelelő ivóvízellátás, a foghíjas közvilágítás, az élelmiszerboltok hiányos választéka, az általános iskolás gyerekek utazási kényszere, a megdrágult közlekedési tarifák. az orvos-egészségügyi ellátás elegtelensége, a megoldatlan szemétszállítás, kéménytisztítás, az igényeknél sokkal kevesebb teleionlehetőség, a sorvadó kultúr- és sportélet. Igen örvendetes azonban, hogy a falugyűléseken igen nagy számban vesznek részt fiatalok is, akik felelősséggel bírálják a település vezetőit, s nemcsak igényeiket nyújtják be, áldozatokra is hajlandók; fizetik a településfejlesztési hozzájárulást, és sok órát dolgoznak társadalmi munkában. Ugyanis nem egy községi tanács kénytelen időnként gazdálkodási előleget felvenni, hogy befejezhessenek valamilyen megkezdett munkát. Ezeket a kölcsönöket természetesen vissza is kell fizetni. Bár a település térségében működő vállalatok is hozzájárulnak bizonyos fejlesztési célok megvalósításához, a tanácsok leginkább csak a tehóra támaszkodhatnak fejlesztési elképzeléseik megvalósításánál. A tanácsi költségvetés nagy hányadát ugyanis az intézmények folyamatos és megfelelő színvonalú működésére kell fordítaniuk. Több falugyűlés tapasztalatai is bizonyítják, hogy ezek Jó iskolái a demokráciának, a nyíltságnak, es kiváló ..gyakorlóterepei ” a közéleti szereplésnek. Egészséges türelmetlenséggel párosult a tenni akarás, a felelősség, sőt a féltés, igazi lokálpatriotizmus jellemzi ezekét a fórumokat. a. j. Vámügyek, okmányhitelesítés a i! Több új szolgáltatással bővült a Magyar Gazdasági Kamara szaktanácsadása. Kéthetenként szerdán dél- ntán várják az érdeklődőket az északmagyarországi bizottság Arany János utcai frodájába. Vámügyi kérdésekben is szaktanácsadást tartanak, a vállalatok pedig írásban is fordulhatnak kérdéseikkel a Kamarához. Kárrendezési ügyekben is pontos felvilágosításokat kaphatnak a/, érdeklődők elsősorban az import szállítási károk rendezésével foglalkoznak. A Kárbiztosok Testületével közösen bírálják el a nemegyszer igen bonyolult ügyeket. A külföldi biztosítótársaságok ugyanis csak a Magyar Gazdasági Kamara kár jegyzőkönyvi okmányát fogadják el hitelesnek. Ennek alapján, a hazai vállalatoknak devizában fizetnek kártérítési. A Kamara területi bizottsága ezért okmányhitelesítéssel is foglalkozik, s ezt a szolgáltatást minden munkanapon igénybe vehetik a vá Halatok. ♦ Sokszor mondják, hogy pereskedő nemzet vagyunk. Ha a bírósági statisztikák adatait nézzük, úgy tűnik, mintha ez valóban igaz lenne ... — Nem hiszem, hogy nemzetközi összehasonlításban megállná a helyét ez a megállapítás. bár igaz az is, hogy ilyen összevetést nagyon nehez megtenni, a jogrendszerek különbözősége miatt. ♦ Mégis ez az érzése alakúi ki mindenkinek, akinek valamilyen peres ügye van, hiszen a bírósagok túlterheltek, sokáig kell várni egy- egy tárgyalásra... — Ez valóban nagyon feszítő gondja ma a kormányzatnak, amiben, remélem, haladást tudunk elérni. Az az igazság, hogy a bírák erkölcsi, de elsősorban anyagi elismerése nem úgy alakult a közelmúltban, hogy ez a pálya kellően vonzó lenne ma. Nagy az elszívó hatása a többi jogi pályának. Nem is az a gondunk igazán, hogy kevés a betölthető bírói státus, hanem inkább a bírói hivatásra alkalmas személyek száma kevesebb* mint kellene. , ♦ A jövőben orz eddiginél nagyobb mérteimén lesz szükségünk a jogi műveltségre. Vajon a hatékony jog- propaganda csak szándék, vagy inkább pénz kérdése? — Nem pénzről van itt szó, inkább arról, hogy törődjünk a jogpropagandával, fordítsunk elegendő gondot erre is. Én úgy hiszem, hogy ma ez iránt megvan a megfelelő fogadókészség, hiszen az állampolgárok érdeklődnek a jogi ismeretek iránt. Nem valószínű, hogy egy, az adótörvényről vagy az új családjogi törvényről szóló előadásra különösebben toborozni kellene a hallgatóságot fkissi Jó néhány aknatető meg süllyedt a Búza téri Volán pályaudvar környékén, s az évek során megsérültek, megkoptak a járdaszegélyek is. A javítással járó kisebb kellemetlenségeket éppen a biztonságos közlekedés érdekében kell most elviselniük az utasoknak. (Fejér Ernő felvétele) Két rendezvényt is kínálnak mára az érdeklődőknek a jogpropaganda-hónap sorozatának szervezői. A dolgozók anyagi és fegyelmi felelősségének szabályairól a Gabonaíörgaimi és Malomipari Vállalat tanácstermében tartanak előadást délután 4 órától. Egy órával később a városi hivatal tanácstermében a magánke- reskeóelem es a kisipar legfontosabb, a lakosságot érintő szabályairól, a fogyasztói érdekvédelem módszereiről és helyi tapasztalatairól lesz szó. IK Értekezletet tart a miskolci közterület-felügyelet március 18-án, pénteken délelőtt 9 órától. A testület tavalyi munkáját értékelik a tanácskozáson, amin ezer kívül szó lesz az idei legfontosabb tenni valóikról is. Egész télen épülhetett A patkóház és a többi Nem kellett fagyszünetet tartani szabadságra küldeni az embereket, a télen folyamatosan épültek a lakóházak Miskolcon. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei egyszerre több helyen is dolgoztak. A Kun Béla városrészhez tartozó, úgynevezett egyes számú tömbben, amelyet formája után ..patkóháznak” neveznek, befejezés előtt áll a szerkezet szerelése. Az előregyártott, helyszínen összerakható házgyári elemekből épült négyszintes lakóépületben 96 lakást alakítanak ki. Nehézséget okoz, hogy a tetőfedő anyag beszerzése akadozik, a fedéshez szükséges anyag szállítása már most is késedelmes. Ugyancsak befejezés előtt áil a szerkezet szerelése a Keresztúrnál, Gesztelynél Zempléni csaták Az TWS. március T5-i események híre Zemplén vármegye lakosait is íellelkesitetíe. Egymást követték a felvonulások, gyűlések, elsősorban Sárospatakon és Sátoraljaújhelyben. A templomok tornyán mindenütt, még a legkisebb {alvókban is nemzetiszínű zászlók lobogtak. Természetesen az újhelyi vármegyeházán is, amelynek tömör barokk épülete előtt a korlátokat is pi- ros-fehér-zöld színűre festették, a vármegyeháza nagyterme számára pedig megfestették a megye szülöttének, Kossuth Lajosnak az arcképét. A nemzetőr zászlóaljak felállításáról szóló honvédelmi miniszteri rendelet megjelenése után a megyében azonnal megkezdték a toborzást. Sokan ezt meg sem várva, Pestre siettek, és be- állták az ott megalakult első honvédzászlóaljba. A zempléni toborzások célja két zászlóalj létrehozása volt. Előbb a kassai állomáshellyel bíró kilencedik nemzetőr zászlóalj alakult meg, amelyhez sokan csatlakoztak Borsodból, elsősorban Miskolcról is. Ezt Kassáról a szerbek elleni délvidéki hadszíntérre vezényelték, ahol minden csatát győzelemmel vívtak meg. • A TAVASZI HADJÁRAT NYITÁNYA A második volt a zempléni önkéntes zászlóalja 740 honvéddal. Gyülekezőhelyükről, Sárospatakról a Görgey parancsnoksága alatt álló hadtesthez küldték Szolnokra. Mivel Görgey akkorára már a Dunántúlon volt katonáival, a zempléniek követték őket, s részt vettek a győztes pákozdi csatában. A honvédsereg Schwechatig üldözte az ellenséget, ott azonban a túlerőben levő osztrákok szétverték őket. A zempléniek a visszavonulás után más csapatokhoz csatlakozva küzdötték végig a szabadságharcot. Zemplén földje a szabadságharc alatt két ütközetnek is színhelye volt. Az egyik, amely „keresztúri csata” néven szerepel a szabadságharc történetében — mintegy a dicsőséges tavaszi hadjárat nyitányaként —, Bodrog kereszt úr és Tárcái között zajlott le 1849. január 22-én. Schlick császári tábornok Galíciából a duklai hágón át Kassára, majd onnan tovább Sátoraljaújhelyre érkezett. Hadtestének egy részét itt állította fel, másik részét Olaszliszkánál, hogy Klapka Györgynek a Tiszánál levő seregét oldalba támadja. i\í volt a célja, hogy Tokajnál átkelve a folyón, elfogja vagy szétkergesse a Pestről Debrecenbe költözött Országgyűlést, ami esetleg az egész szabadságharc megsemmisítését idézte volna elő. A keresztúri csata azonban nagy honvédgyőzelemmel végződött, s ez volt az első jelentősebb siker a császáriak fölött. Szemere Bertalan, aki mint Felső-Magyarország teljhatalmú kormánybiztosa ekkor ezen a tájon tartózkodott, a közeli Nagyfaluból levélben fejezte ki köszönetét „Tokaj városa hű polgárjainak azon. szilárd, és. áldozatra kész viseléséért, melyet a csata alkalmával nyilvánítottak”. „Ügy látszik — írja a továbbiakban Szemere —, Tokaj szent emlékezetű hegyén ott lebeg honszerző elődeink lelke, mely a kies Hegyalja lakóiban ébren tartja a haza és szabadság szeretetét”. © HARCOLTAK A VÉGSŐKIG A másik csata Zemplén földjén a szabadságharc utolsó szakaszában történt 1849. július 28-án, Gesztely határában. A község ugyanis a régi időkben Zemplénhez tartozott. Az osztrákok segítségére érkezett cári csapatok elől a honvédek ekkor már kénytelenek voltak fokozatosan visszavonulni. így jutottak el a Hernád völgyébe, s Gesztelynél egészen közel engedve magukhoz az oroszokat, maradék töltényeikkel jól irányzott össztüzet zúdítottak rájuk, s megfutamodásra kényszerítették őket. De a kialakult helyzeten ez a győzelem már mit sem változtathatott. Két hét múlva bekövetkezett a vég, a fegyverletétel. A szuronyokat, gyutacsos puskákat, kardokat, zászlókat le kellett rakni a világosi páston. Néhány kardot, pisztolyt, csákót, zászlófoszlányt — történelmünk egyik legszebb fejezetének, az 1848—49-es szabadságharcnak emlékéül — ma is őriznek Sárospatakon a kollégium iskolator- ténéti múzeumában. Hegyi JózsCf k omlóstetői lakótelepen, fcí Itt négy épülettömbben ösrz- szesen 176 lakást építenek. A kedvező időjárás és az időben átgondolt munkaszervezés tette lehetővé, hogy a máshol vállalt munkák mellett hozzáfoghattak az Avaskeleten egy új lakótelep építéséhez. Itt a tervek szerint összesen 49 lakást építenek, s ebből az első ütemben 21 készül el — a tervék szerint még az idén. Ezeket’ a a lakásokat a Borsod Megy« Állami Építőipari Vállalat saját értékesítésében adja el a jelentkezőknek. Lehet kérdezni! a iziozas A városi televízió márcmf 21-i adásában a műholdas televízió-vétel miskolci lehetőségeiről is szó lesz. A műsor vendége: Jirkovszky Imre, a városi tanács építési tm közlekedési osztályvezetője. A televízió szerkesztősége várja a nézők kérdéseit, amelyekre a vendég szívesen válaszol, az adás ideje alatt. (Amelyekre nem marad idő, azokra lapunk hasábjain olvashatják el a választ az érdeklődők.) Annál is inkább érdemes kérdezni, mert a műholdas televízió-vétel lehetőségeinek kiterjesztésében van mód az önszerveződésre is. Természetesen televíziós kábel- és antennarendszer egyéb kérdéseire is választ várhatnak a nézők a tévéadásban. A leveleket a városi televízió címére — Miskolc, Klapka, György utca 22. — várják, de telefonálni is lőhet a 63-859-es telefonszámon. Belvárosi Orfeum A Rendezvények Házában ma este is megtekinthetik az érdeklődők a Belvárosi Orfeum műsorát. Lévay Jolán. Major Zsolt és Zubor- nyák Zoltán — a Miskolci Nemzeti Színház művészei — szórakoztatják a publikumot. Az este 7 óraikor kezdődő Orfeum büféje is a közönség rendelkezésére áll. A belépő 75 forint, jegyek a helyszínen vásárolhatók, elővételben, vagy a műsor kezdete előtt.
