Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-17 / 64. szám
J Ház nincs, szemét van a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pl.: 39. — Telefon: 18-235. — Kérjük olvasóinkat. levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Együtt élni a iákkal Már benne járunk a tavaszban: a meleg márciusi fény előcsalogatja az aranyesö sárga özönét, s pattanásig duzzasztja a fák. bokrok, kövér rügyeit. Sajnos nem mindenhol. mert ahol nincs cserje, fa, ott nincs rügy sem. Nemrég adtunk hírt lapunkban, hogy Tapolcán kidőlt néhány 1'a. Egy olvasói levélből szereztünk tudomást arról, hogy a Győri kapuban ismeretlen szándékkal, ismeretlen tettesek kivágtak az egyik parkban egy teljes sor cserjét. Mindezt csak azért idézzük most fel. mert sorozatban kapunk olyan leveleket, telefonokat, amelyek a fákkal, növényekkel, pontosabban azok hiányával foglalkoznak. Növekszik a városi ember igénye az iránt, hogy egy picit visszakapjon valamit a természetes környezet örömeiből. Nemrég például rajzversenyt rendeztek egy általános iskolában, ahol a jövő városa volt a téma. Aligha volt meglepetés bárkinek is. hogy a gyerekek legtöbbször a zöld ceruzát használták. Kiderült, hogy egyikük sem tudja elképzelni a jövőt, úgy, hogy ott ne lenne több fű, fa, virág, mint napjainkban. Sokan panaszolják azt is, hogy kevés a fa például az avass lakótelepen, amelyik az egyik legzsúfoltabb lakónegyed Miskolcon. Csakhogy erre joggal mondják a kertészek, hogy azok a fák sem tudnak megnőni, amelyeket kiültettek, mert tönkreteszik, letarolják, elpusztítják a csemetéket. A korszerű fásításhoz persze pénz kell, nem is kevés, és ugyanez érvényes a további gondozásra is. Mi mégis úgy véljük: a legfontosabb cél az lenne, hogy megtanuljunk együtt élni a fákkal a városban is. Egy nagy környezetvédelmi tapasztalatokkal rendelkező ország sajtójában olvastuk ezt a megállapítást: ahol az állampolgár nem támogatja saját jó belátásából is a környezetvédelmet, akkor az erre ösztönző intézkedések is csak gyenge hatékonysággal működnek. Szeretnénk, ha jóval kevesebb cikket kellene írnunk ez ügyben, s többször láthatnánk olyasmit, hogy egy bérház lakói óvják, gondozzák a környéken lévő fákat, bokrokat. (k—ó) MIVEL IGAZOLHATÓ A KORKEDVEZMÉNYRE JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRBEN TÖLTÖTT IDŐ? B. Z.-né levélírónk korkedvezménnyel szeretne nyugdíjba menni. Régen megszűnt az az üzem, melyben nehéz fizikai munkát végzett. Szeretné tudni, hogyan igazolható az ott ledolgozott idő. A korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapú I, ennek hiányában munkakönyvvel, egyeb korabeli iratokkal, továbbá a munkáltató, illetőleg a jogutódja által az eredeti vállalati nyilvántartások alapján kiállított igazolással bizonyítható. Elégséges bizonyíték az olyan cégszerű vállalati igazolás is, ame'yet a munkáltató a vállalatnál a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára, illetőleg igazolására létrehívott bizottság megállapításai alapján adott ki. A kellőképpen így sem tisztázott tényálPo*tás- par lament A Posta Magasépítési Üzem megtartotta ifjúsági parlamentjét. Hyros Géza üzemvezető beszámolójában elmondotta, hogy a nyolcvan főt foglalkoztató üzem dolgozói a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul, panaszmentesen elvégezték. Hangsúlyozta, hogy a még jobb minőségű munka elvégzéséhez az üzem állóeszköz-fejlesztésére kell többet fordítani. Sajnálatos, hogy vidéki munkavégzéseik során a dolgozóknak igen nehéz szállást biztosítani, s ez a jövőben sem lesz könnyű. Kiemelte, hogy jó a kapcsolat a szakmai vezetés és a fiatalok között. Sokat várnak a jövőben is az ifjúsági egyéni verseny- mozgalomtól. p. K. Miskolc lást a nyügdíj-megállapitó szerv a helyszínen is vizsgálhatja. Ilyen esetben a vállalattól a helyszíni vizsgálat lefolytatása előtt beszerzik a rendelkezésre álló vállalati nyilvántartási adatokat, valamint a vállalatnál előzetesen lefolytatott belső vizsgálatra vonatkozó adatokat (jegyzőkönyveket stb.). A vállalati belső vizsgálat megállapítása természetesen csak akkor lehet megnyugtató, ha a munkáltató nem csupán az érdekelt által megnevezett tanúkat hallgatja ki, hanem egyéb olyan dolgozókat is, akik a megjelölt időszakban az igénylő munkatársai, esetleg közvetlen' vezetői (brigád-, csoport-, művezető) voltak. Célszerű, ha a helyszíni vizsgálatot a vállalat szakszervezeti bizottságának a bevonásával folytatják le. A vizsgálat eredményétől függően mérlegelhető, hegy az eredeti nyilvántartásokkal kellőképpen nem igazolt időszak a korkedvezményre jogosító idő számításánál figyelembe vehető-e. Amennyiben helyszíni vizsgalatra nincs lehetőség, például azért, mert az üzem megszűnt, a vitás tényállás végső esetben tanúvallomások alapján is tisztázható. Ebből a szempontból azonban csak a volt munkatársak, munkahelyi vezetők stb. megalapozott tanúnyilatkozatai fogadhatók el. „Marika” jeligére: Tisztelt Olvasó! Az ön leveléből nem derül ki, hogy hol lakik. Legyen szives egy bővebb és világos levelet írni, mert ennek alapján érdemben nem tudunk foglalkozni a gondjával. Már többször megírtuk, hogy névtelen levelekre nem tudunk választ adni. Egy utca árnyoldala A tejgyár tövében... Szinte naponta kimegyek a kiserenyői kertembe. Utam a killiáni tejgyár északi kerítése mellett vezet, s amit ott tapasztalok, az elképesztő és felháborító. A kerítés és a domb alatt húzódó út közötti területen hónapok (évek) óta a hulladék legkülönbözőbb fajtáját halmozzák fel titkos kezek az este jótékony sötétjében. Építési törmeléktől a konyhai felszerelésig, rossz díványtól a jó állapotú, 84-es keltezésű névvel ellátott sírkőig (!:) van itt minden. Néhány méterre, a kerítésen túl készül (remélem, jóval tisztább körülmények között, mint a környezete) a vaj, és a többi tejtermék. Az utóbbi időben kitet- & tek ugyan egy-két tiltó táblát, csak éppen ellenőrizni» nem ellenőrzik: van-e eredménye? Vajon mikor ér véget ez az áldatlan állapot? Kovács Ferenc . lunar «"'■ Miskolc * Mivel ezen a területen húzódik majd a teh érmén - tesítő főútvonal, a grund beépítetlen maiad. Jó lenne \ azonban elszállítani innen a felhalmozódott Hulladékot, és több figyelmet fordítani ’ az ellenőrzésre. Az illeté- kesek akár nyugdíjasokból is szervezhetnének a terüle- li<3 tét vigyázó őröket. ■jc Ez van! Azaz ezt mutatták fotósunknak az egyik Széchenyi úti közben. Tudjuk, hogy a belváros rekonstrukciója során megtisztítják a tömbbelsőket, lebontják a vityillókat. De - jó lenne, ha az üresen maradó •telkekről időnként elvinnék a szemetet is. F. E. Tisztelt Szerkesztőség! Idős emberek lévén, túrázni már nemigen tudnánk kijárni a Bükkbe. Mozgásigényünket sétával elégítjük. ki. Rendszerint délután vagy esténként a Felszabadítók útján szoktunk sétálgatni. A 4-es szám elölt általában — tálkába gyűlve — koszos, kamasz- és kiskorú gyerekek randalíroznak. Kerékpároznák a járdán, köpködnek, dobálóznak es belekötnek a járókelőkbe. Mi sem tudunk ■úgy elmenni közöttük, i mellettük, hogy ne tennének valami sértő, durva megjegyzést ránk. Ez a rész félelmetesen kezd hasonlítani a Szondi-telepre. A 4-es szám és környéke piszkos elhanyagolt. Levert vako- latú házak éktelenkednek itt, mikor a közelben nemsokára átadják a Technika Házát. Nem lehetne valahogy rendet csinálni ezen a részen? Megérné intézkedni, hiszen az egyre szebbé váló városrész képét egyetlen elhanyagolt épület is tönkre teheti... Egy idős házaspár Köszöntő, hóvirággal Március 8-án a Kacsok Pongrác utcai Idősek Napközi Otthonában kedves ünnepség keretében emléKeztek meg a klub tagjai a nőnapról. Szép köszöntőben méltatták a nemzetközi nőnap történelmi jelentősegét, maja Petőfi Sándor Minek nevezzelek? című verse hangzott el. Ezt követte az. 1. Sz. Ipari Szakközépiskola tanulóinak műsora; József Attila Az a szép régi asszony című versét adták elő. Az ünnepi köszöntőt és a verses előadást a hallgatóság lelkes tapssal viszonozta. A férfiak egy-egy hóvirágcsokorral fejezték ki a nők iránt érzett tiszteletüket és szeretetüket. Szerény ünnepi uzsonna és hangulatos beszélgetés zárta az ünnepséget; jól éreztük magunkat. b. a. Miskolc Ne csak saját Kosárfonás az Adyban — tudósít a Déli Hírlap. Majd részletesen beszámol az ottani ügyes, hasznos tevékenységről. Mint a cikkből kiderül, kellő irányítással és szakszerű segítséggel sajátíthatják el a ügyeskezü érdeklődök a vesszőfonás csín- ját-bínját. Vagyunk azonban jó páran, akik valami oknál fogva nem hódolhatunk e hasznos időtöltésnek. Viszont a mai szűkös, de drága bútorkínálat mellett mi is szívesen látnánk lakásunkban egy-egy vesszőből készült darabot, sőt, a jelenleg ritkán beszerezhető mózeskosarat is. Mivel természetes anyagról van szó, színezhető is, kellemes kiegészítői lehetnének lakásunk berendezésének. A résztvevők nyilatkozatából azonban az is kiderült, hogy ők csak a saját használatukra készítik ezeket a tárgyakat. Kérdezem; miért ne lehetne megtanítani olyanokat is e mesterségre, akiknek kenyérkereső foglalatosságot jelentene, s akiktől meg is lehetne ezeket vásárolni? A „tanulók'1 létszámának növekedése nem lehet akadály, hiszen ez olyan kedvtelésükre munka, amit az alapfogások elsajátítása után ki-ki a későbbiekben otthon végezhetne. S egy árusítással egybekötött kiállítás keretében — ami lehetne az Ady Műve-- lődési Ház és az ABC közötti szabad téren — lemérhető lenne az érdeklődés az ilyen típusú bútordarabok, kiegészítők iránt. Ha pedig ‘ már igény és érdeklődés mutatkozna, mi sem természetesebb, mint e tevékenység nagyobb arányú elsajár títása, művelése és a fonott cikkek rendszeres árusitása.s. s. Miskolc * Megjegyzésként csak anp- nyi kínálkozik az olvasói levélhez. hogy azért akadnák jó néhányon, akik ~vesszőfo-[ nassol foglalkoznak, s termékeiket árusítják is a piacokon. Olvasónk ötléte elsősorban azért megszívlelendő, mert az anyagi nehézségekkel küszködő művelődési házak az árusítással, ha nem is nagy összegekkel, de megtámogathatnák költségvetésüket. A tét: a szakmunkásbizonyítvány fatyálciszokák,%ag§. LEHET HIRDETNI ,hs sin •xn Ulti A Posta Miskolci Oktatási Központ szervezésében városunkban. az oktatási központ jól felszerelt tanműhelyeiben rendezte meg a Művelődési Minisztérium és a Magyar Posta Központja a telefon- es hálózatszerelő szakmában meghirdetett. A szakma kiváló tanulója versenyt. Az évenként ismétlődő szakmai versenv háromfordulós. Az elsőből a legjobbak a területi, maid az országos versenybe kerülnek. A városunkban megrendezett második fordulón a miskolci 101. Számú Szemere Bertalan Szakmunkásképző Intézet. illetve az egri 212. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói vettek részt. A versenv első három helyezettje a Miskolci Postaigazgatóságot és saját iskoláiét képviseli a budapesti országos versenyen. Most Mocsári Zoltán (Eger), Já- nosik Róbert (Miskolc) és Turcsányi Tibor (Miskolc) voltak a legeredményesebbek. A verseny rangját. jelen- | tőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy az országos döntő első hat helyezettje szakmunkás-bizonyítványt kap. A verseny • zők sikeres szereplése persze nagyban függ az oktatóktól. Miskolcon Tóth László és Orosz Béla. Egerben pedig Török István és Boda Sándor készítette fel a tanulókat gyakorlatból és elméletből. Pásztor Károly Miskolc A Déli Hírlap 1988. március 3-i számának A miskolciaké a szó rovatában olvasójuk hiányolja a miskolci villamos jármű vek utasteréből a felragasztható rek- lámhirdetményeket, feltéve a kérdést: miért nem lehet a villamos belsejében hirdetni? Ügy vélem, a levélíró nyitott kapukat dönget. Vállalatunk a külső járműfelületek reklámhordozó céljára történő bérbeadásán túl, kész kielégíteni a villamos-jármüvei utasterében reklám elhelye- l()fy zése iránt jelentkező igénye- ^ két is, a hirdetni szándéko- zókkal kötött reklámszerző- r3j'! dés keretében. Forgalmi fő- v>& osztályunk reklámügyintézőié, készséggel ad e tárgyban bő- ,.e vebb felvilágosítást szemé- lyesen vagy telefonon, a 60-133 (130-as mellék). (A ,»n választ Zimmermann Ferenc- óit: töl, a Miskolci Közlekedési rúh Vállalat igazgatójától kap- * tűk.)
