Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-16 / 63. szám
Az Innovációs Centrum (Park) Rt, startja Beszélgetés dr. Csornai Zoltán vezérigazgatóval Az almafák koronáján levő ágakat a traktorral vontatott utánfutóról metszik. Jobb termésre számítanak Metszik az almafákat Télen sem szüneteli a munka a Nagymiskolci Állami Gazdaság II. kerületében. a 158 hektáros almaültetvényen. A kedvező időjárás lehetővé tette télen is a metszőgépek munkáját, a talajlazítást. — tájékoztatott Tóth Ferenc lőkertész. Mint mondotta, az idén a tavalyinál sokkal jobb termésre számítanak. A gazdaság felsőzsolcai gyümölcsösében 12-fajta almával foglalkoznak. Tavaly a közepesnél gyengébb volt a termés. 2Í.(8 tonna hektáronként. Két aszályos év követte egymást, a sokévi 546 milliméter csapadék helyett 1986-ban csak 329, 1987-ben pedig 335 milliméter csapadék hullott. A gyümölcsös . azonban még így is a gazdaság egyik legjövedelmezőbb ága volt. A termés egy részét a Szovjetunióba és Ausztriába exportálták. A jó termés érdekében évenként legalább 30 hektár terület kap szervestrágyát, műtrágyát keveset használnak, mivel igen savas a talaj, annál többet meszeznek. A metszésből származó nyesedéket géppel összehúzzák, és trágyaként használják. Sokat segítene az öntözés, ezt azonban még csak tervezik. Az idén hektáronként 2C.6 tonna termésre számítanak, melynek egy részét exportálják, másik részét pedig értékesítik. Jövő tavasszal 20 hektáron új almatelepitést kezdenek, a felhagyott körteültetvény helyén, amelyet ki kellett vágnf, mert a körtebolha tönkretette. A tavalyi termes az optimálisnak csak tizedrésze volt. A metszést április közepére fejezik be, akkor kezdenek hozzá a permetezéshez. Két csoportban jelen>(c A sűrített levegővel működő metszöberendezés megkönnyíti a nők munkáját. leg harmincán dolgoznak az ültetvényen, a metszési munkálatokat teljes egészében sűrített levegős géppel végzik. O. J. Az alakuló közgyűlést megelőző napokban — tavaly szeptember végén — beszélgettünk először az IC(P) Rt akkor még megbízott ügyvezető igazgatójával, dr. Csornai Zoltánnal, aki azóta már vezérigazgató. A részvénytársaság céljairól volt szó tavalyi találkozásunkkor, s dr. Csornai Zoltán meggyőzően vázolta a cégbejegyzés előtt a nagyratörő koncepciót. Most arról beszélgetünk, hogy mit csikartak ki az 1987-ben rendelkezésükre álló időből, az utolsó három hónapból. Hogyan sikerült a start? — Tűi jól... — Ez úgy hangzik, mintha megijedtek volna tőle. — Nem vagyunk mi olyan ijedősek. De semmiképpen sem szeretnénk sem önmagunkat ámítani, sem másokban olyan illúziót kelteni, mintha a többi már Csak szorzószám kérdése volna. Hogy például ha a múlt évben három hó;>ap alatt 7 milliós nyereséget hoztunk — mert annyit hoztunk! —, akkor idén 12 hónap alatt négyszer hétmilliót sikerí- tünk. Nem ilyen egyszerűek a dolgok. Hiszen — gondoljon bele — a mai magyar gyakorlat tempóját ismerve önmagában már az is példátlan csodaszámba megy. houv egy alig megalakult cég bejegyzése nem fél évig, csupán néhány napig tart... — Könnyű maguknak! — mondanák most sokan. Elvégre a pártbizottságtól a tanácsig mindenki patronálja, segíti a céget, mert sokat várnak tőle ... — Senki sem gondolhatja komolyan, hogy helyettünk akár a pártbizottság, akár a tanács, vagy bárki más dolGyengébb az aromája gozik. Tisztázzuk: amikor a megyei vezetés elhatározta a részvénytársaság létesítését, akkor az elvet támogatta. Azt, hogy ebben a városban, megyében, régióban szükség van egy ilyesfajta vállalkozási formára. De attól a pillanattól, ahogy a megvalósítása operatív szakaszba érkezett, a szakmára bízta a mikénteket. S ez így természetes. Az életképességünket nekünk kell — s keményen! — bizonyítani. Az más kérdés, hogy mind a megye, mind pedig a megyéntúli gazdálkodó szervezetek, intézmények közül 54-nek végül is szimpatikus volt a részvénytársaság gondolata, s részt kért az üzletből. — Tudom, hogy a cégbejegyzéskor egyszemélyes volt az rt. „szervezete”. Az alakuló közgyűlés után státus szerint csak a vezér- igazgató volt „a” munkaerő. Hol tartanak most? — Tavaly év végén már 33-an voltunk, s a mai napig kiépült az rt. munka- szervezete. Kialakult egy számítástechnikai vállalkozási igazgatóság, egy iparfejlesztési és vállalkozási igazgatóság, egy területi igazgatóság, amelynek miskolci központjához Egerben. Nyíregyházán és Budapesten létesített képviselet tartozik, s most szervezünk a kereteiben további három képviseletet Ózdon. Salgótarjánban és Debrecenben. Kazincbarcikán vegyipari és automatizálási termékközpontúnk van. s kiegészíti a kört egy gazdasági igazgatóság, s a sajtó-propaganda részlegünk, amely a reklámüzletet szervezi. Az pedig, hogy hétmilliós haszonnal zártuk a múlt évet, árulkodik róla: aki beállt a' ringbe, nem semmittevéssel töltötte az idejét. — Melyik üzleti águk volt a „befutó” tavaly? Magyarán: mi hozta a hétmilliós profitot? — A számítástechnikai biznisz... — Nem akarok rosszmájú lenni, és megkérdezni, hogy mi ebben az innováció... — Pedig nyugodtan megkérdezheti. Mi ugyanis nemcsak azt közöljük partnereinkkel, hogy milyen típusú számítógép kapható éppen Budapesten. Azt is megmondjuk — alapos tájékozódás után —, hogy nekik, az adott szervezet adott feladataihoz, milyen számítás- technikai rendszer telepítése a legcélszerűbb, s rendelkezésre állunk a berendezés szállításától a programok kidolgozásáig mindenben. Ráadásul úgy, hogy a gyártó cégtől egyenesen a rendeltetési helyre juttatjuk el a berendezést, kikapcsolva j közvetítőláncból jó néhány, az árat befolyásoló láncszemet. A folyamatban tehát az az innovatív, hogy a termelőtől a felhasználóig mindig az éppen odaillő technikát biztosítjuk. — Első beszélgetésünk alkalmával kérdeztem: nem tartanak-e tőle. hogy hamar kinövik saját kereteiket? Az eddig elmondottakból úgy tűnik, hogy máris túl vannak a cégjelzésükben is feltüntetett „észak-magyarországi” határokon ... Gyorsan terjeszkedik ez a „szellemi tőkebank” — ahogyan a Figyelő című lap aposztrofálta. — Nem szeretném, ha kérdésként hangzana, de tény: növekedésünknek jelenleg még nincsenek is határai; Megkaptuk a külkereskedelmi jogot, s jó néhány országgal építjük sokat ígérő kapcsolatainkat. S ez nemcsak Európát jelenti. Terjeszkedik a „szellemi tokekank Tartós fogyasztási cikkekből Nincs előjegyzés Változatlanul keresett cikk a fagyasztóláda, az automata mosógép. A boltok nem tudnak mindig adni a betérő vásárlónak, mint ahogy ritkán van színes televízió is. Nem marad más hátra — ha az ember nem akarja naponta kétszer bejárni az üzleteket —, minthogy valamelyik boltban előjegyezteti magának, 20 százalékos előleg fejében, a- kapós cikket. Ez az egyetlen módja, hogy le ne maradjon a — nem tudni mikori — szállításról. Az előjegyzésről érdeklődtünk négy jelentős, műszaki cikkeket is forgalmazó üzletben. A BIK iparcikk áruházban, a Bükk Áruház műszaki osztályán, a Centrum Áruház műszaki osztályán és a Pátria műszaki boltjában. A válasz mind a négy helyen egybehangzó volt: semilyen árura nem vesznek fel előjegyzést. Nincs ugyanis a boltok számára semmiféle biztosíték arra, hogy mikor és mennyit kapnak egy-egy tartós fogyasztási cikkből — ha ugyan kapnak egyáltalán. A bolt vezetői elmondták, hogy nincs árufedezetük sem nekik, sem a kereskedelmi vállalatoknak. Ha kapnak is valamely keresett termékből, az olyan kis tétel. ami nem lenne elegendő az előjegyzések kielégítésére sem. s akkor kitenni belőle nem tudnának. Vagyis a választékból tartósan hiányoznának ezek az iparcikkek. (B—r) Hejocsaba részletes rendezési terve Tájékoztatjuk Hejocsaba lakosságát, hogy ma délután 4 órai kezdettel a 45. Sz. Általános Iskolában (Szputnyik u.) a városi tanács építési és közlekedési osztálya, valamint az Észak- terv képviselői Hejocsaba részletes rendezési tervének korszerűsítési felülvizsgálatát ismertetik a lakossággal. Miskolc Városi Tanács V. B. Titkársága Jó teát olcsóbban — S mennyire fedezte fel Borsod az IC(F) Rt. által kínált sokoldalú lehetőségeket? Talán még többen is emlékeznek arra. — lapunkban is megírtuk, hogy egy termelőszövetkezet lejárt szavatosságú teát árusított a Búza téri piacon. Akkoriban szóvá tettük, hogy az olcsó teának híg a leve. S most, egy esztendő elteltével ismét árusítási engedélyt kért a kisnémedi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Nüfémszer kereskedelmi igazgatósága. Bak István, a Búza téri Piacfelügyelőség áruforgalmi vezetője: — Az alsónémedi termelő- szövetkezet gazdasági társulása már az elmúlt esztendőben is kínált vietnami zöld teát, — leértékelt áron a miskolci piacoii. Akkor lejárt szavatosságú terméket árusítottak, de nem romlottat. Szerződés alapján kapták a teát a Compack vállalattól, amelyhez mellékelték a Kermi szakvéleményét is. Az „öreg” tea csökkent élvezeti értékű volt, a szokottnál gyengébb volt az aromája, de egészségi károsodás nélkül fogyaszthatták. Amit most kínáltak, az szavatossági időn beiül volt, és ami lényeges, sokakat vásárlásra csábított az ára. Húsz deka teát adtak lü forintért. ^ Mint a cukrot úgy vették az olcsó teát a piacon... Az eladó természetesen mindenkit figyelmeztetett, hogy ez a vietnami tea már közel áll a szavatossági idejének a lejártához. Ugyanezért a boltban a dupláját kell fizetni. Hasonló árengedményes akcióknak — „Kóstolgatnak” bennünket Borsodban is. De azért — mit mondjak —, még nem érezhetjük igazán „prófétának” magunkat a szűkebb honban ... * Most kaptuk a hírt, hogy s dr. Csornai Zoltán, az IC(P) Rt. vezérigazgatója üzleti j úton Tajvanban van. Radványi Éva Az építési tilalmak felülvizsgálatáról c A városépítési szabályzat módosításáról, az építési tilalmak helyzetéről, felülvizsgálatáról tart tájékoztatót ma délután Kelemen István, a város főépítésze, í a Hazafias Népfront Miskolc Városi Elnöksége mellett működő várospoliti- ! kai munkabizottság ülésén. Ugyanitt lesz szó a lakás- és telekgazdálkodás új városi szabályairól. Az előadó: dr. Tisza Tibor, a városi tanács igazgatási osztályvezetője. mindig szívesen helyt adunk a Búza leien. Si. I.
