Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-15 / 62. szám

Ssépremcnyű leányvállalat Januárban több leányvál­lalat kezdte meg önálló mű­ködését a Lenin Kohászati Müvekben. A Csavar- és Húzottáru Leányvállalat egyike a nagy reményekkel induló vállalkozásoknak. Ebben az évben még itt marad a tiszta nyereségük, ám jövőre már annak húsz, 1990 után pedig harminc százalékát kell az anyavál­lalat, az LKM javára befi­zetniük. Vagyis minden esz­tendőben többet keli ahhoz termelniük, hogy saját fej­lesztéseikre is nagyobb ösz- szeg jusson. A leányvállalat első heteiről, s a távlatok­ról beszélgettünk Szalai Jó­zsef igazgatóval. — Korábban a Lenin Kohászati Művek egyik jól menő gyáregysége volt a négy üzemegység összevo­násából kialakított leány- vállalat. Milyen változást hozott életükben az önál­lósodás? — Saját felelősségünkre teszünk mindent január el­seje óta, ám az első két hó­nap még a szervezeti, köz- gazdasági és adminisztrációs egységek különválásával telt el. Közben, a termelés nö­velésével, 160 millió forintos árbevételt értünk el mind­két hónapban. Termékeink iránt belföldön mindig olyan nagy volt az igény, hogy nem tudtunk annyit gyártani, amennyi kellett volna. Ugyanakkor, eddig a gépipari vállalatoknak alap­anyagot szállítottunk, s most arra törekszünk, hogy ne csupán ennyi legyen a fel­adatunk. Ezért együttműkö­dünk többek között a Deb­receni Gördülőcsapágy Mü­vekkel, s az Egri Finomsze­rei vénygyárral. Űj gyárt­mánytípusokat dolgozunk ki közösen, s ez elsősorban gépipari élőgyártmányokat jelent. így a felhasználók már kevesebb költséggel munkálják meg termékein­ket, de a magasabb feldol­gozottság miatt ez nekünk is jobban megéri. A sajto­lás ugyanis anyagtakarékos- sabb technológia, s jóval hatékonyabb. Ehhez azon­ban megfelelő létszámra is szükség van. így ma már 130 dolgozóval többen va­gyunk. — Az LKM-ben csök­kenti a létszámot, itt pe­dig munkásfelvétell hir­detnek ... — Leányvállalatunkhoz többen jöttek a kohászaton belüli átcsoportosítással, fő­ként szakmunkások és beta­nított munkások. Néhány új dolgozót is felvettünk, s most a kereskedelmi osztá­lyunkat fejlesztjük. Szükség van erre, hiszen terméke­ink jó részét exportáljuk. — Jelentős exportbővítő hitelre is pályáztak ... Lakás, kereset érdekvédelem Beszélgetés Gúr Nándorral, a KISZ városi bizottságának első titkárával rjc A melegtechnológiával készült csavarok jó része innen kerül a hazai felhasználókhoz (Fejér Ernő felvételei) — Mintegy kétszázmillió forintos fejlesztést terve­zünk, exportbővítő hitelből, s számításaink szerint már a negyedik negyedévben meg­hozná az árát az a Japán­ból és az NSZK-ból érkező gép, ami világszínvonalon állítja elő a húzott, hántolt és csiszolt termékeket a fel­használók igényei szerint. Ez jelentős importkiváltást is eredményez, mert a beren­dezés alkalmas a hazai alap­anyag feldolgozására. Éven­te 8—10 millió forint ex­portot tudnánk rajta meg­termelni. Erről a hónap vé­géig döntenek a Kereske­delmi Minisztérium Tárca­közi Bizottságában. — Megfelelő a dolgozók anyagi ösztönzése? — Amióta a sokféle pótlé­kot beépítettük a darabbér­be, s megszüntettük a gmk- kat, azóta megnőtt a főmun­kaidőben végzett munka becsülete. Így jobban követ­hetők a teljesítmények a dolgozók számára is. A rúd- és tekercshúzó üzemben Tar Miklós cso­portvezető mondta el: — Az a célunk, hogy dol­gozóink megkapják tavalyi kereserpket. Az egy napra jutó átlag a 480 forint, s van, aki többet is teljesít. — Egyik nap több, másik nap kevesebb — mondja Pri­bék László. — 1985 óta dol­gozom itt. A darabbér nem rossz megoldás a teljesítmé­nyek figyelésére. Nekem februárban 10 ezren felül volt a keresetem. Március 8-án például 897 forintot kerestem. — Az anyagtól is függ. hogy mennyit termelünk — folytatja Tomcsányi Mihály gépkezelő — némelyikkel jobban iehet keresni. Az el­múlt hónapban két hét vé­gén dolgoztam, 12 ezer fo­rint körül vittem haza. Jobb, mint a gmk-k idején, ami­kor alig jutott idő a kikap­csolódásra, pihenésre. Ügy látjuk, van ennek jövője ... Vadas Zsuzsa ' Több helyszínen mondják el véleményüket a miskolci fia­talok ezekben a hetekben a KISZ Központi Bizottságának a lakásgazdálkodás reformjá­ra vonatkozó elképzeléseiről. Erről beszélgettünk Gúr Nán­dorral, a KISZ Miskolc Váro­si Bizottságának első titkárá­val. — Az önálló élet elkezdé­se megfelelő anyagi hátteret kíván. Elegendő pénzzel1 Vi­szont — erőteljes családi támogatás hiányában — nem rendelkeznek a fiatalok. Az idősebb dolgozókétól sok helyen azonos teljesítmeny mellett is elmarad a kere­setük. A legtöbb fiatalt az alacsony jövedelem feljogo­sítaná a tanácsi lakásra, de az állam ilyen otthonok épí­tésére fordítható forrásai szűkösek, s emiatt kevés igényt lehet kielégíteni. Ám akinek nagyobb a jövedel­me. annak is kevés a pén­ze ahhoz, hogy gond nélkül kifizesse az OTP-öröklakás beugróját. Ha nagy nehezen mégis összekaparja a fiatal a szükséges összeget, évekre megterheli a családi költ­ségvetést a részletekkel. S arról még nem is beszél­tünk, hogy amíg a saját la­káshoz hozzájut, fizetheti az albérlet horribilis díját, a lakrész rezsijét, így alig­ha tud takarékoskodni. A lakásgazdálkodás jelenlegi rendszere tehát sok minden­ben nem kedvez a fiatalok­nak. ♦ Mi a lényege a KISZ Központi Bizottsága javas­latainak? — A szociális támogatás rendszerén változtatni kell. Az állami támogatást ugyan­is jelenleg a lakáshoz ren­delik hozzá. Vagyis ennek összegével csökken a kifize­tett lakbér. Ugyanakkor a tanácsi lakásokban élők egy része — jóllehet, a beköltö­zéskor még jogosult volt ilyen típusú lakásra — má­ra megtöbbszörözte régebbi jövedelmét. Más volna a helyzet, ha az állami támo­gatást nem a lakás után ad­nák. hanem az abban élő személyek kapnák. ♦ Értetlenséget váltott ki az a javaslat - és sokan a háziúri rendszer visszaállí­tását látják benne hogy ne csak az állam építsen bérlakásokat. — Miskolcon ma a laká­sokra égető szükség van- Lét­rejöhetnének például olyan kisszövetkezetek egy-egy vál­lalatnál, amelyek lakásokat építenének, s ezeket az ille­tő intézmény dolgozói kibé­relhetnék. A bérleti viszony addig állna fenn, amíg a cégnél maradnak a dolgozók. ♦ Vagyis a lakáskínálat bővítéséről van szó? — Az lenne a jó, ha a a tanácsi bérlakások, a szö­vetkezeti és OTP-lakások, a lakásépítő kisszövetkezetek házai mellett még több olyan lakásvásárlási lehető­ség volna, mint a Miskol­con most készülő BÁÉV-es, piacra készített lakások. Az előkészületi munkákat is le­hetne úgy szervezni, hogy az árak csökkenjenek. ♦ Több tanácskozáson el­hangzott, hogy a városi KISZ-bizottság megbízásából a helyi lehetőségeket figye­lembe véve lakásgazdálko­dási tervet készítenek. Mi­kor terjesztik ezt a döntés­re hivatott fórum elé? — A lakásgazdálkodás­ra vonatkozó elképzelésein­ket várhatóan őszié tudjuk formába önteni, szakértők segítségével. Egyebek között azt javasoljuk majd a ma­gánerős építkezéssel kapcso­latban, hogy az építési tel­keket a költségek csökken­tésével alakítsák ki. Jelen­leg teljesen közművesített állapotban kerülnek ezek az elosztás rendszerébe. Holott a közművesítésnek is lehetnek olyan részmozzana­tai — például a víz-, a szennyvízvezeték heiyenek kiásása —. amivel a költsé­geket jelentősen csökkent- hetik a fiatalok, akár úgy is, hogy kalákában tevé­kenykednek. ♦ A KISZ Központi Bi­zottsága lakásreform-terve- zetének vitája már elkezdő- ! dött. Hogyan vélekednek a A névadó termék... Génben van a megoldás? Hz influenzavírus Amerikai és svájci tudó­sok olyan emberi gént ta­láltak. amely nyilvánvaló szerepet játszik az influen­za leküzdésében. Influenzavírussal történt fertőzés esetén egy gén ak­tivizálódik, melyet a tudó­sok röviden Mx-nek nevez­tek el. Ezt a gént, melyet eredetileg egérsejtben azono- •tlőttük, most megtalálták az emberi örökí tóanyagban is. Ki tudták mutatni az Mx- gén fehérjét is. Charles Sá­muel (kaliforniai egyetem, Santa Barbara), az egyik fel­fedező, elmondta, hogy ez a fehérje abban a mechaniz­musban van bekötve, amely megállítja az influenzavírus szaporodását. Egyelőre azon­ban még tisztázatlan, hogy ez hogyan történik. Megadás, feltét nélkül A mi menzánk elegáns hely volt: üveg­falak a budai hegyoldalakra, márványasz­talok. ä la carte választék, infralámpás ételmelegítők. A legfontosabb technikai se­gédeszköz a pénztárosnő számára mégis egy pecsenyevilla volt. Ezzel döfött bele a fel­tét nélkülinek látszó főzelékbe nem kevés kéjjel, mielőtt blokkolt. A dús fantáziájú tanulóifjúság ugyanis gyakorta a főzelék alá tuszkolta a feltétként szolgáló szelet húst, mialatt a sorban ácsorgott. így a len­csével, borsóval álcázott borda rejtve ma­radt a pénztárnál, és ingyen kebelezték be az örökké üres gyomrok gazdái. Mindez azon harcmodor részét képezte, amit az egyetemisták vettek fel a konyhai személy­zettel való küzdelemben. Mert csata volt ez a javából: taktikus elmék csaptak össze, a legnemesebb cél. a pénztárcák védelmé­ben. Antagonisztikus ellentét feszült a kony­haiak és a diákok között, ami érthető is, mivel az egyiknek az volt a jó. ha a má­siknak kevés jutott... A nagymenőkön aligha fogott ki a pecsenyevillás meó: a többnyire végeláthatatlan sorban ugyanis egyszerűen megették a feltétet, mire a pénz­tárig értek. Gyomorröntgenre meg nem telt a konyhának, így felbillent a fegyverkezési verseny ingatag egyensúlya. A személyzet válaszcsapásként néhány néten át tejleves­sel és az állatmenhelyről szerzett elaggott marhák szívós húsával gyengítette a diák­ság harci morálját. Átcsoportosították az erőket is: a legmozgékonyabb csapatokat a mosogatásból a sorban állók figyelésére ve­tették be. Igaz. ezért néhány osztagnak ezentúl a Köjál-ellenőröK elleni pszichikai hadviselésre kellett berendezkednie. Nem volt mit tenni: ellentámadásba len­dültek az ebédjegy-hamisító osztagok. Fegy­verzetük: tühegyes kemény bélű ceruzák, radírkészlet, nyomdafesték, kisecset. A kez­deti sikerek láttán a konyhaiaknak át kel­lett szervezniük a teljes ebédjegyelőállító és nyomtató hátországi ipart. A küzdelem­ből ekkor kivont ebédjegyspecialisták más feladatot kaptak: ráálltak az orvosi igazo­lások gyártására. Elz a menzaival egyenér­tékű harcászati terület, jóval gyengébb el­lenséges ellenállással, hiszen hol van egy zöldfülű professzor egy veterán pénztáros- nőhöz képest... A félév közepe táján eldurvult a küzde­lem. A konyhaiak annyira lecsökkentették az adagokat, hogy volt akinek feltétként egy darab sertésbőr jutott némi rezgős háj­jal. a tetején pedig három megtermett szőr­szállal. valamint egy állatorvosi körbélyeg­ző lenyomatával. A hétvégeken ismeretlen szárnyas élőlény húsával dúsították ebé­dünket. Próbáltuk elképzelni, hogyan néz­hetett ki. amíg élt: hatalmas csontokon inak, és lebernvegszerű. elnyűhetetlen. fő­zésre keményedő bőr, benne szilárdan íze­sülő acélos toliakkal. Az élőlény csak lá­bakkal, háttal, szárnyakkal, nyakkal ren­delkezett. nemes belső szerveit — szív, máj. zúza — külön zacskóban hordta, amit le­vágás előtt elkoboztak tőle. Az állatorvosi kar hallgatói nyomoztak egy darabig a csontok alapján az állat után, de miután eljutottak s Nemzeti Múzeum őslénytani tárába, feladták. Ha nem diplomázunk le észrevétlenül a harc hevében, talán még ma is küzdenénk Béketárgyaiásokról ugyanis szó sem lehe­tett. Egy út állt csak a konyhaiak előtt: megadás, de feltét nélkül! Kiss László rétegtanácsok tagjai eze!f» röl az elképzelésekről? — Jónak tartják a Köz­ponti Bizottság kezdeménye- zeset. A lakáshelyzeten, a jelenlegi lakóállománnyal való gazdálkodáson változ­tatni kell, ezt majdnem minden fiatal a saját bőrén szerzett tapasztalatból tud­ja. S a rétegtanácsokban számos olyan javaslat is el­hangzott már, amit a lakás- gazdálkodással kapcsolatos saját elképzeléseinkbe is be­építhetünk. ♦ Nemcsak a lakásgaz­dálkodás reformjával foglal­kozik a KISZ. Úgy tűnik, most igen aktív a szervezet a fiatalok érdekeinek feltá­rásában-, képviseletében. — A KISZ sem az or­szágban, sem Miskolcon nem egyedüli képviselője az if­júságnak. Van már ifjúsági tagozata a szakszervezetek­nek, s léteznek öntevékeny diákkörök a középiskolák­ban. De bármennyire sok­színű is ma az ifjúság szer­vezeteinek rendszere, mi arra törekszünk, hogy a KISZ továbbra is meghatá­rozó maradjon. Ehhez per­sze pontosan tudnunk kell, hogy mit, hol és hogyan képviseljünk. Valóban azon vagyunk, hogy pontosan fel­térképezzük az ifjúság ér­dekeit. Igaz — megítélésem szerint —, nem mindegyik réteggel törődtünk eddig úgy, ahogy kellett volna. Az értelmiség körében pél­dául ezután több fóru­mot, beszélgetést kezdemé­ny ezün k. Az.értékes. gondo- iataikra szükség van. A fej­lődés is azt kívánja, hogy az alkotó ötletek ne akad­janak el félúton. A tanu­lók között az idén is támo­gatjuk az öntevékeny di­ákkörök működését, de jö­vőre a pénzügyi lehetősé­geink már nem engedik meg. hogy folytassuk ugyan­ezt. Fontosnak tartjuk, hogy a középiskolákban — s nemcsak a szakmunkáskép­zőkben, szakközépiskolákban — megjelenjenek a majda­ni munkaadók, és felRelt- sék az érdeklődést a szak­mák. hivatások iránt. Bi­zonyára enyhülnének ezzel a foglalkoztatáspolitikai fe­szültségek. A dolgozók a városban a KISZ tagságá­nak több mint a felét te­szik ki. Érdekeik védelmé­ben a városi bizottság és az üzemi KISZ-bizottság egyik fontos feladata válto­zatlanul az, hogy a telje­sítményelv szigorú alkalma­zását szorgalmazza. Ésszerű, hogy ha egy fiatal ugyan­azt nyújtja, mint egy idő­sebb szaktárs. ne maradjon el tőle a jövedelme sem. Azt is célszerűnek tartjuk, hogy tovább fejlődjön a szerződéses közösségi mun­kavállalás rendszere. Ezzel gyarapodik a KlSZ-bizott- ságok kasszája, s a több pénz segítheti a színvonala­sabb mozgalmi munkát is. (bujdos) Kamaszok Színháza A Molnár Béla Üttörő- házban a Kamaszok Szín­háza előadássorozat kereté­ben csütörtökön délután 5 órakor a Ködmön Színpad ifjú társulata lép fel. Le- bovic Az ezredik éjszaka, valamint Pinter Az étellift című darabját adják elő. Jegyek a Városi Művelő­dési Központ pénztárában, a Széchenyi út 30. szám alatt válthatók elővételben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom