Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-02 / 51. szám
' A DH várospolitikai fóruma A Dll kérdés — a tanácselnök válaszol Átalakulóban a tanácsi szervezet Egy interpelláció nyomában Kezműverseny A változó körülményekhez rugalmasan igazodó, mozgékonyabb, korszerűbb, és a gazdaságszervezői szerepet is gyakorolni képes tanácsi szervezetet kell kialakítani - erről nyilatkozott nemreg lapunknak dr. Kovács László, a városi tanacs elnöke. Már akkor beszámolhatott néhány változásról, és azóta újabbak is történtek: létrejött a főépítészi iroda, munkához látott az innovációs főmérnök, és kedvező tapasztalatokat hozott a három osztályból összevont ellátósfelügyeleti osztály eddigi működése. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan halad napjainkban a városi tanács szer- vezet-korszerüsitése, s mire számíthatunk a jövőben. A többes szám használata szándékos, hiszen egyetlen városlakó számára sem mindegy, hogy a város életében létfontosságú szereppel bíró hivatali szervezet hogyan végzi munkáját. Dr. Kovács László: — Az eddigi és a jövőbeni változások is azt célozzák, hogy a tanács a szó teljes értelmében gazdája legyen a városnak. Másrészt arra törekszünk, hogy közelebb kerüljünk a lakos- 'ság minden rétegéhez, tovább javítsuk az információcsere rendszerét. Rögtön ez utóbbira egy példa:, elsősorban a város olyan területein, ahol jól elhatárolható, sajátos gondokkal küzdenek. kirendeltsegekef kívánunk telepíteni. Nem egy újabb hivatalról van szó, hanem a tanácskozási központrendszer továbbfejlesztéséről. Mód nyílná így például a tanácstagi alap pénz összegeinek kezelésére, az önerős közműépítés szervezésére, és azt is el kívánjuk érni. hogy ne kelljen egy nyomtatványért Perecesről a belvárosba utazni... Hogy mindezt miként, milyen formában lehet megvalósítani, erről széles körű társadalmi vitában dönt A Felsőzsolcai Nagyközségi Tanács az idén mintegy 14 millió 326 ezer forintot költ fejlesztésekre A településen ötven családi ház majd a lakosság. A további változások között tallózva lényegesnek tartom, hogy megkezdte munkáját a tanácsi belső ellenőr. Feladata, hogy ellenőrizze: a különféle ágazatokban — kultúra, egészségügy stb. — úgy gazdálkodnak-e a város pénzével, aiiogy azt a tanács testületi döntése megkívánja. De más időszerű témákkal is foglalkozik, a többi szakemberrel karöltve. Most például az üresen álló tanácsi bérlakások ügyében vizsgálódnak. Az is a további változások közé tartozik, hogy hamarosan bemutatkozik a városi tanács sajtótitkára „szóvivője”, és hogy innovációs főmérnökünk gazdaságszervező munkáját segíteni kívánjuk egy erre a célra alkalmas gárda kialakításával. ♦ Az elmondottakból többek között az tűnik ki, hogy a városi tanács a szervezetét némileg decentralizálni kívánja, ugyanakkor az elmúlt évek, évtizedek köz- igazgatási átalakulásai épp az ellenkező irányba mutatnak, s a kétszintű közigazgatás bevezetésére vonatkozó tervek méginkább ezt a tendenciát erősítik... Nincs itt ellentmondás? — Számunkra itt. Miskolcon valóban az a fontos, hogy közelebb kerüljünk a lakossághoz. Ügy látjuk: a kis ügyeket helyben kell intézni, ha egy városrészre tartozik, akkor lehetőleg ott. Egy nagyvárosban, mint Miskolcon is, a kétszintű köz- igazgatás bevezetése ma aligha látszik megoldhatónak. A hivatalos álláspont is ezzel egyező, ezért a nagyvárosok ügyét külön kezelik, s a nagyvárosok tanácsi vezetőivel együtt keresik napjainkban a megoldást. + Az országban átalakulóban van a politikai, államépítésére alkalmas telek kialakítását tervezik, házilagos kivitelben hozzák létre az egészségügyi központot és az idősek klubját. igazgatási intézményrendszer. Mindehhez csatlakoznak azok a helyi reformok, amiről eddig esett szó az interjúban. Vajon meddig tarthat a tanácsi szervezet átalakítása? — Nem könnyű munka az átalakítás, hiszen a változások egzisztenciákat érintenek, ráadásul az effele átalakítás korábban nem volt szokásos a tanácsi szervezetrendszerben. Arra törekszünk, hogy kialakítsunk egy olyan munkastílust, amelyben megszokottá válik: nem merevek a munkakörök, egy-egy feladatra teamek, csoportok jönnek létre, rugalmas a szervezet. De el kell érnünk a szervezet változtathatóságának fenntartása mellett egy viszonylagos megállapodottsa- got, nyugalmat is, ugyanis a rendkívül nehéz tanácsi munkához mindenkinek szüksége van a biztonságos háttérre. ♦ Mostanában mindenütt a létszámkérdéseket feszegetik. Vajon a városi tanácson sokon vannak, vagy kevesen? — Azt a célt, hogy fokozottabban bevonjuk a lakosságot a döntésekbe, növekedjen a helyi önállóság és javuljon a szakszerűség a tanácsi munkában, nem lehet elérni egy erkölcsileg és létszámban is leépített apparátussal. Fogalmazhatok úgy is, hogy nem a „végeken” kell csökkenteni a létszámot, hanem ezt a központi irányításban kell elkezdeni. Ma az a helyzet, hogy nincs elegendő emberünk jó néhány nagyon fontos feladat végrehajtására. Nem jut ma még elegendő pénz a gépesítésre sem, de említhetek olyan területet is, ahol a komputer sohasem helyettesítheti az embert. A szociális gondoskodás például napjainkban egyre fontosabb feladat, s itt szükség van a mérlegelő, a segítségre szorulók körülményeit személyesen is megismerő munkatársakra. A jövőben a jelenleginél sokkal jobban kell ezt csinálnunk, és itt aligha célszerű takarékoskodni az erőkkel... Mostanában sok vihart kavaró téma az önerős közmű- fejlesztés. Legutóbb a televízió Budapest körzeti adásában láthattunk egy tekervé- nyes történetet erről. De nem is kell ilyen messzire mennünk, hiszen itt Miskolcon is sűrűn esik szó erről róla: sok utcában szeretnének közműveket fektetni az ott élők, ám nem mindenütt van erre meg a lehetőség. Itt az előírások gátolják meg a vállalkozási, másutt a költségek túl nagyok, és általában jellemző, hogy nincs elegendő tanácsi forint, amit oda kell tenni a lakóé mellé. Nemrég egy miskolci tanácstag újra közműépítés- ügyben interpellált. Januárban dr. Nagy Árpád tanácstag írásban nyújtott be egy javaslatot, miszerint az önerős közműépítést a tanácstagi körzeti társadalmi munka értékelésénél is vegyék figyelembe. Egy ilyen vállalkozás megszervezése ugyanis nem kis munkát jelent a tanácstagoknak, és azt sem lehet kétségbe vonni, hogy az önéi ős közműépítés bármely formája ,.a lakókörzeti életkörülmények javítását szolgáló közhasznú tevékenység” — nangzik az indoklás. Az sem vitatható, hogy nem kis áldozatokat vállalnak a lakók sem, hiszen ma már egyre többet kell letenni családonként az asztalra ahhoz, hogy egyáltalán létrejöhessen a közműépitő vállalkozás. • A SZÁNDÉK KÉVÉS A városi tanács természetesen nagyra értékeli és minden erejével támogatja ezt a munkát — ez elhangzott a tanácstag javaslatára adott hivatalos válaszban is. Ezért az önerős közműépítés lakossági befizetéseit a város éves összesített társadalmi munkaértékének számításakor figyelembe is veszik: S hogy miért nem ismerik ugyanezt el akkor, amikor a tanácstagi körzeti teljesítményeket teszik mérlegre? . Mert a tanácstagok jó része minden szándéka ellenére sem tud közműépítést szervezni — vagy mert választókörzeteik közművesítettek, vagy olyan műszaki gondok miatt, amiért szó sem lehet a vállalkozásról. (A gázalapkózmű- hálózat hiánya miatt például nem lehet Perecesen és Ómassán az utcákon gázvezetéket fektetni.) Vagyis a társadalmi munkaversenyben nem lennének egyenlőek az esélyek, ha a közműépítés százezreivel „elhúznának” a közművesítő választókörzetek. • CSAK TÁRSADALMI MUNKA? Végül a Ritában a tanácsi testületre bízták a döntést. Választhattak. hogy beszámitsák-e ezentúl a közműfejlesztésre szánt ösz- szegeket a körzeti értékelésbe, vagy maradjon a régi rend. a városi társadalmi munka eredményben való összesítés. A tanács az utóbbi mellett döntött. Dr. Nagy Árpád, az interpelláló tanácstag természetesen a másik variáció mellett szavazott, jó néhány másik tanácstagtársával együtt, de végül ts a többség akarata érvényesült. * Az újságírónak nincs in- terpellációs joga. De any- nyit talán megengedhet magának, hogy javasolja: a társadalmi munka év végi értékelésénél valamilyen formában külön is jutalmazni kellene az önerős közműépítés valóban nagyon nehéz szervezőmunkáját végző tanácstagok erőfeszítéseit... (k—ó) MISKOLC újszülöttnek, hanem nagyobb testvéreinek is ültetnének fát Csak hét nemleges válasz érkezett vissza a feladóhoz. A többiek valószínűleg gondolkodnak még. Nem árt tudni, hogy bár a jelentkezés határidején, február 29-én már túl vagyunk, mégsem kell elkeserednie annak, órakor kezdődő ültetésről. Ezen a héten, péntekig korlátozott számban még jelentkezhetnek az érdeklődők a Családi Intézetnél, a Széchenyi út 107-ben, vagyis a Rendezvények Házában. A tavaszi faültetéshez ugyanis 200 facsemetéről gondoskodik a Kertészeti Vállalat. A tavalyihoz hasonlóan most is több fajta növényből választhatnak a jelentkezők. Az akció helyszíne változatlanul a He jó-liget. Ősszel az Enycdi utcai autóparkoló felőli végén kezdték a munkát. Most a turistapark felé haladnak az ültetők. Idén egyébként ősszel is ásót. lapátot ragadhatnak a a érdeklődők. Az eddigi siker a garancia rá, hogy az Egy újszülött — egy fa hagyománnyá válik Miskolcon. B. A. J ★ Kiegészül a Tiszai pályaudvar eddig megszokott látványa azzal az új épület szárny- nyal, amelyet most már tető alá hoztak a kivitelezők. Ez az épületrész voltaképp .régi- uj", hiszen az ódon ház stílusában, annak hangulatához hűen tervezték és építik most. Márciusban ültetik Fát a kisgyereknek A tavalyi esztendő a környezeti kultúra éve volt. A szervezők több akcióval szerették volna elérni, hogy szebb, komfortosabb legyen Miskolc. Az ezt szolgáló rendezvények, versenyek között egyöntetű vélemény szerint a legsikeresebb az Egy újszülött — egy fa akció volt, ami idén is folytatódik. Csaknem 700 levelet küldött szét a Családi Intézet a közelmúltban. A felhívással azokba az otthonokba csengetett a nostás. ahol nemrégiben újszülöttel gyarapodott a család. A Rendezvények Házában működő intézet gratulált a gyermek megszületéséhez, s köszöntötte a város ifjú állampolgárát. A szülők figyelmét pedig arra hívták fel, hogy a jövevény megérkezését emlékezetesebbé tehetik, ha részt vesznek az Egy újszülött — egy fa akcióban. Ügy tűnik, a siker Idén sem marad el. aki nem értesült időben at március 26-án délelőtt !• Most 109-en adtak igenlő választ a felhívásra — közülük többen nemcsak az Űjabb lelkek Felsó'zsolcán
