Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-09 / 57. szám
A DH várospolitikai fóruma Érvek és ellenérvek a város körüli úlgyürüről Lehet-e átjáróház Tapolcából? • Féltik a csendet, a levegő tisztaságát • A belváros tehermentesítése is fontos érdek • lovábbi vizsgálat kezdődik ^ Nem ez az egyetlen diósgyőri műemlék épület, amely ilyen állapotban van. Nehezíti a rekonstrukciós munkákat, hogy ezek a házak jórészt homokkőből épültek. (Fejér Ernő felvétele) Vizes lalak, megmentésre váró emlékek A régi Diósgyőr ma Revés városrész sorsáról vitatkoztak annyit az utóbbi evekben, mint Tapolcairól. A legutóbb elkészült részletes rendezési tervet már úgy alkották meg, hogy mielőtt rákerült volt a jóváhagyást jelentő pecsét, alaposan meg- hányták-vetették, elképzeléseiket közösen a tapolcaiakkal. Ügy tűnik azonban, hogy még mindig akad egykét kérdés, amin ma is vitatkoznak a tervezők, és a városlakók. Legutóbb például azon robbant ki vita a tanácsülésen, hogy szabad-e Tapolcából „átjáróházat” csinálni egy átkötő út megépítésével ... Ez a téma már a részle tes rendezési terv társadalmi vitája idején is borzolta a résztvevők idegeit. Arról van ugyanis szó, hogy városunk általános rendezési tervében szerepel egy útgyűrűnek a létesítése, amely lehetővé tenné, hogy a város szélén fekvő városrészek között közlekedni lehessen anélkül, hogy minduntalan át kelljen haladni a belvároson. fEz volna az a bizonyos külső körgyűrű: lyuk ói út — Digép közötti terület — Komlóste- tő — Tapolca — Görömböly — Szirma — Martintelep közötti terület — Északi iparterület — Repülőtéri út — Tetemvár — Bábonyibérc — Közdomb — Bodótető — Özugró — és vissza a lyukói útra.) ■ ■ Tapolca részletes rendezési tervében szerepel ennek 37. útgyűrűnek a tapolcai része. S ez az, amit nehezen fogadnak el az itt élők, hiszen azt mondják, nem lehet átjáróházat csinálni Tapolcából. így is túl nagy az autóforgalma, rossz a levegő. Veszélyeztetnénk az átmenő forgalom beengedésével mindazt. ami ezt a területet üdülésre alkalmassá teszi... Természetesen vannak ellenérvek is. Kelemen István, városunk főépítésze például elmondta, hogy az 1970-es városrendezés; tervekben is igyekeztek már egy külső körgyűrűt beilleszteni, hiszen minden tervező megpróbálta tehermentesíteni a belvárost, ami, ha úgy tetszik, környezetvédelmi ügy is, mert a városmag levegője rendkívül szennyezett. Nem biztos, hogy ez a körgyűrű azt jelentené: átjáróház lesz Tapolcából. A körgyűrű létesítése inkább azt segítené, hogy könnyebb legyen megközelíteni Tapolcát a közvetlen környékről. Az is szempont. hogy ne egyetlen útvonalra zsúfolódjon a hatalmás forgalom, és ne a legcsendesebb tapolcai utcák nyugalmát tegye tönkre az autók kényszerű forgolódása, hiszen ma Tapolca zsákíek- vése miatt ez a helyzet Tehát van vélemény pro és kontra is, de nézzük a további tényeket Ez a körgyűrű nem holnap épülne meg. hiszen az általános rendezési terv is a 2030-ig tartó időszakra tette a beruházás megvalósulását. Hogy mégis most kell vitatkoznunk róla. azt az indokolja, hogy az általános rendezési tervet rendszeresen „karbantartják”, és három éven belül ismét napirendre tűzik a tapolcai részletes rendezési tervet is. A vita közben felvetődött az is, hogy a körgyűrű létesítése városi érdek, a tapolcaiak egyet nem értése pedig csak egy városrész érdekét tükrözi. Nekünk az a véleményünk, hogy Tapolca nem egy városrész a sok közül, és sorsa, értékeinek megőrzése a legszigorúbban vett érdeke minden miskolcinak. Nem hisszük, hogy ne lehetne olyan megoldást találni, amely a körgyűrű létesítése mellett megkímélné Tapolcát a forgalom káros hatásaitól. A körgyűrű valóban fontos, de a jövőben inkább azon kellene törni a fejünket, hogyan lehetne az eddiginél is jobban kizárni az autóforgalmat Tapolca területéről. El kellene érni. hogy ne autózni, hanem sétálni járjanak ide az emberek. Tapolca számára éppen elegendő az a gépkocsiforgalom, ami az itt élők. az üdülő- es kerttulajdonosok jármüveinek köszönhető. Döntés most nem született. A város: tanács úgy határozott: további vizsgálat szükséges, és az út ügyére hamarosan visszatér a testület (kiss) Gépi Van-e gazdája a sétálóutca bútorainak? Ezt a kérdést nemrég A miskolciaké a szó rovatunkban tették fel olvasóink, és érkezett egy fényképfelvétel is, amely azt hivatott illusztrálni: a megrongálódott padokat nem javították ki. Nem sokkal a fotó megjelenése után telefonált szerkesztőségünknek Litwin József. az utcabú torcsalád tervezője. Elmondta, hogy mióta kint vannak az utcán a bútorok, azóta figyeli, mi történik velük. Amikor a terveket elkészítette, úgy vélte, hogy minden óvintézkedést megtett, és olyan bútorokat tervezett, amelyek ellenállnak a vandalizmusnak. Csakhogy arra nem számított — mondta —, hogy létezik gépi vandalizmus is. A bútorokban ugyanis jelentős károkat okoznak a sétálóutcára behajtó járművek. Egyébként nemcsak a csőből készült bútorokat fenyegeti veszély. Arról is készített a tervező felvételeket, hogy a robusztus, műkőből és fából készített, úgynevezett „amerikai” padokat is eltörték, félrelökték az Erzsébet téren tavaly a munkagépek. A tervező most azt javasolja, hogy stílusban ideillő, kerékvetőket kellene elhelyezni a pád- csoportok mellett Hozzá tetMi lesz a Diósgyőri Blaha Lujza utcai házak sorsa? Lebontják, vagy tatarozzák a vár környéki épületeket? — ilyen és ehhez hasonló témák kerültek szóba a hét elején a Miskolci Városszc- pítő Egyesület diósgyőri csoportjának megbeszélésén. Az egykori „szilvamag" alakú váiosközpont mai állapota elkeserítő. A régi ko- roriauradalmi épületekből egy-két helyen mára már csak romok maradtak, sőt a közelmúltban egy teljes házat bontottak le és hordtak el illetéktelen személyek. A hajdani várúr, Ernye bán bizony most csalódottan nézné az elétáruló látványt. A műemlék épületek tövében te. hogy ez igazán nem új ötlet, hiszen a kerékvetőket sűrűn telepítették hajdan minden városba. * Bizonyára emlékeznek még rá olvasóink: sokat vitáztak lapunk hasábjain, nem is olyan régen az illetékesek, hogy ezek a padok felszed- hetöek-e. vagy sem, s ha igen, megéri-e ez a művelet. Tavaly télen a rongálódások oka javarészt a rendkívüli időjárás volt. — a vastag hó alatt szinte eltűntek a padok — az idei télen azonis több helyen apró bódék húzódnak. Pedig Diósgyőr a vár, és környéke, valamint a fürdő látogatott idegenforgalmi centrum is... • EGYKOR FOGADÓ VOLT Pirity Attila és M. Bacska Andrea, az Északterv építészmérnökei tanulmányt készítettek a városrészről. Szerintük a legfontosabb a műemlékek védelme, a rossz állapotban lévő házak helyreállítása. Az építészek felkerestek pár egykori műemlék épületet, hogy megnézzék, mi az, ami még menthető. (Napjainkban ezek a ban aligha lehet erre hivatkozni. Tény az, hogy a padok egész évben ott maradnak, ahova tették őket. s bizony, úgy tűnik, nincsenek megvédve az autós rongálók- tól. Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy miként fogjuk megvédeni azt a sok milliós értéket, amit a lassan elkészülő sétálóutca jelent. Eszünkbe jutott, hogy ha a miskolci szökőkutaknak van gazdája — szerződéses üzemeltetője —. akkor ugyanezt kellene tenni a rendkívül sok anyagi áldozattal létrehozott. tlárva-várt sétálóutcánkkal is .,. (k—ó) házak jórészt magánkézben vannak.) A Vár utca 1. szám alatt egykor fogadó volt. Az akkori hatalmas vendégtermet azonban szobákká, konyhákká alakították. De megmaradt néhány íves ablak, és áll még a hatalmas bejárati kapu is. Ha a jelenlegi tulajdonosok lakást kapnának, szívesen eladnák a házat. Rosszabb a helyzet a Bartók Béla utca 7. szám alatt. Itt a közelmúltban idősek napközi otthona kapott helyet. Az épület állapota azonban azt sejteti: hamarosan új helyiségekbe kell költözniük a nyugdíjasoknak. A ház falai ugyanis szinte a pincétől a padlásig nedvesek. Bár ez nem jelent életveszélyt, helyreállításra kevés a remény. • AZ ÉPÍTÉSZETTŐL A MEGOLDÁSIG Nem sikerült felmérni a régi Rácz malom mai állapotát. A tulajdonos ugyanis nemcsak elzárkózott a nyilatkozattól, hanem be sem engedte a szakembereket. Megmenthető viszont a Bodrogi Zsigmond utca 3-as számú háza. Itt az imaház és tanítói lakások helyén ma szintén több család él. A műemléki ház mellé egy új épületet húztak. A régi fafödémeken szerencsére nem fogott az idő. Arra nem tudtak mit mondani a tervezők, hogy vajon mi lesz a Blaha Lujza utcai házakkal. Sajnos ezek az épületek igen rossz állapotban vannak, és ez a hajdan rangos környék a város egyik legrosszabb hírű negyede lett. A megoldás aligha képzelhető el csak építészeti eszközökkel... F. H. Vezetői fogadóóra A Miskolc Megyei Város Tanácsa mai meghosszabbított ügyfélfogadási napján dr. Orosz István tanácselnökhelyettes a Hunyadi u. 6. szám alatti hivatali helyiségében fogadóórát tart 14 és 18.30 óra között. * A „Sötétkapu". azaz a Fákóczi-ház melletti árkádok alatt is dolgoznak a sétálóutca építői. Itt is kicserélik ugyanis a burkolatot, hogy harmonikus legyen az utcakép. Kerékvetőket a sétálóutcára? vandalizmus * Vajon ezt is gép tette?
