Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-01 / 50. szám
t jfc Napjainkban a pillérek megerősítése a legsürgetőbb feladat. Vita a színház felújításáról Tarján István 1920—1988 BÚCSÚ kollégánktól Tudtuk, hogy a szíve beteg, hiszen a legutóbbi riasztó jelzés alkalmából meglátogattuk a kórházban, és beszéltünk kezelőorvosával. Mégis el tudta hitetni velünk, hogy egészsége, munkakedve, kedélye töretlen. Noha már hosszú évek óta nyugállományban voit, rendszeresen fölkereste a szerkesztőséget, cikket hozott, érdeklődött a lap minden dolga iránt és beszélt terveiről, még többet szeretett életében nagyon szeretett: a fiatalok nevelését és a katonás fegyelmet. Mert fegyelmezett ember volt szeretett kollégánk, Tarján István. Sok évtizedes újságírói pályafutás után mint nyugdíjas Is óramű pontossággal betartotta a kcziratlcadásl határidőket, és ezek a kéziratok olyanok voltak, mint amilyenekről az olvasószerkesztők álmodnak: tiszta, szép magyarsággal fogalmameg az antifasizmussal, marxizmussal és hazatérte után rövid hivatalnokoskodás után a Szabad Ifjúságnál kezdte a pályáját 1950-ben. 1957-től a Kecskeméten megjelenő Petőfi Népe főmunkatársa, majd rovatvezetője volt, lápunknak pedig egyik alapító tagja. 1969-től nyugdíjazásáig löszerkesztő-helyettese. Nagyon fog hiányozni mind- annyiunknak Tarján István kollégánk (nekünk időseb• I A Miskolci Nemzeti Színháznak a tűzvész után újjávarázsolt épületében 1857. szeptember 3-án tartották az évadnyitó előadást. Ez a ház a legrégebbi magyar nyelven játszó kőszínház Magyarországon, amelynek jellegzetes, a járda fölé kinyúló négy pillérre támaszkodó részét, a romantikus díszítésű ablakokkal és a fenn a százévesnél idősebb óratoronnyal Miskolc egyik jelképének is tekinthetjük. A pillének fölötti részt most gerendák támasztják alá. A színház egy kis része megújul — de mi lesz a továbbiakban? — A tetőszerkezet siralmas állapotban van. a színház beáaik. Mit érünk azzal, ha átfestik a homlokzatot, közben pedig javíthatatlan állapotba kerülhet a tető? Véleményem szerint a homlokzatfestés helyett a tetővel kellene törődni, és meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne megyei összefogással megmenteni Borsod-Abaúj- Zemplén egyetlen színházát. Tarthatatlan a diszletműhely állapota is. és nincs megoldva a díszletek tárolása sem — mindezt Palágyi Éva tanácstag mondta el. meglehetősen indulatosan a városi tanács legutóbbi ülésén. Indulatának forrása az idei tanácsi kbltésgvetés egyik rovatában keresendő, ahol« Miskolci Nemzeti Színház felújítására 7 millió forintot juttattak: egymilliót a liftre, hatot a Széchenyi úti homlokzatra. ♦ ENNYIRE FUTOTTA — A homlokzati felújítás semmiképpen sem halasztható, mert ezt csak a villamospálya rekonstrukciójával együtt lehet megoldani. Ha nem így teszünk, később hatalmas költségek árán keli elterelni a villamosforgalmat. A színház épületére és környezetére egyébként átfogó terv készül, ugyanis ahhoz, hogy valamit tegyünk, tudnunk kell, hogy pontosan milyen feladatokat kell megoldani. Mindezt Jirkovszky Imre, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője mondta el válaszként. De vajon nem leli eine többet juttatni az idén a színház megóvására? Dr. Kör- nyey László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője így látta: — Kétségtelen, más városokban szerencsésebb helyzetbe kerültek azzal, hogy jelentős központi segítséggel sok száz milliós összegeket fordíthattak színházuk felújítására. Miskolcon 1980- tói 70 millió forintot költöttünk a színház épületére — «nnyU'e futatta erőnkből. •vV5 3)t Üj technológiát kell keresni a pillérek megerősítésére. Sajnos, a jelenlegi anyagi helyzet rendkívül nehéz feltételeket teremt az oktatási. művelődési intézményeknek. Körülbelül 150 millió forintra lenne szükség a legsürgetőbb felújítási munkákra. s ehelyett az idén aiig több. mint 48 millió áll a rendelkezésünkre. A színház teljes felújítására legalább 40Ó—500 millió forint keileEgy kis színlítörténct 1823-ban építette föl Kun János helyi kőművesmester városunk és egyben az ország első állandó kőszínházit. Ide Széchenyi István is váltott pá- holybérletet. Húszéves működés után 184.1- ban tűzvész pusztította el a színházat, amely a mai színházépület mögött állt. Szemere Bertalan kezdeményezésére 1847- ben színházépítő részvénytársaság alakult. A társulat nem állt hivatásának magaslatán, s zűrzavaros anyagi körülmények közepette készült el 1857- re az új épület. Érdekesség, hogy a szín ház a sok huzavona után a tervezettnél kisebbre épült. 1884-oen került fel rá a tűzoltó- — ma órát horda — torony. Egy őrszem éjjel-nappal figyelte innen a várost. A színházat 1925-ben átalakították, majd 100 éves fennállásának évfordulója után újra átépítették. ne. A tetőre és a födémre pedig körülbelül 35—40 millió forintot lehetne elkölteni — azaz majdnem a teljes ez évi öszeget. A homlokzat- felújítás valóban nem halasztható — az más kérdés persze, hogy fog mutatni a színház épülete a Széchenyi úti fronton kifestett, a másik oldalon pedig málladozó homlokzattal. Még néhány tény a tiszta képhez: a megyei tanács eddig is támogatta színházunkat, most például a zenés tagozat létrehozását segítette. Ami pedig az előrelátást illeti: a Miskolcterv már régebben elkészítette azt az alapos tanulmányt, ame.l'el feltérképezték a színház tetőszerkezetének állapotát. ♦ TÁRSADALMI SEGÍTSÉGGEL Nemrég arról írhattunk lapunkban. hogy a pillérek megerősítését végző ÉÁÉV illetékese elmondta: ha minden jól megy, a megerősítési munkák után talán még futja az összegből a kugró rész feletti tető és födém megújítására is. Sajnos rontja az esélyeket, hogy a pillérek megbontása után derült ki: az oszlopok kétségbeeitően rossz állapotban vannak, az eredetileg tervezett felújítási technológia helyet mási- ikat kell alkalmazni. Reményt keltő azonban, hogy dr. Kovács IAszló, a városi tanács elnöke így fogalmazott a tanácsülésen: a nagyon komoly anyagi gondjaink ellenére sem engedhető meg. ho°’' a színház épülete tönkremenjen. Csak hát pénzt előteremteni bizony manapság nagyon nehéz ügy... A tanácsülésen elhangzott egy tanácstagi javaslat is, miszerint rendezzenek kommunista műszakokat színházunkért A városi tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy megvizsgálják ennek a lehetősegét, és a javaslatra a testület előtt hamarosan visszacsaládjáról. katonatiszt fiáról. A múlt héten is itt járt nálunk, s elmondta, hogy őt is meghívták az MHSZ jubileumi ünnepségére, Budapestre. Az utóbbi időben ugyanis propagandistául szegődött a honvédelmi szövetség mellé. Talán azért, mert itt együtt találta, amit egész zoltak, gondosan kijavítva bennük a szerző által még egy ékezethiba Is. Maga mindig azt mondta, hogy a munka szcrctetét és a míves gondosságot apjától, a vagong.vari lakatostól, majd főgcpésztől tanulta. De mint újságíró is jó iskolába járt, hiszen hadifogolyként a Szovjetunióban ismerkedett beknek: Pista, a fiataloknak Pista bácsi). De túlzás nélkül mondhatjuk, hiányozni fog Miskolc közéletéből is, hiszen bár az ország más tájáról költözött ide húsz évvel ezelőtt, igazi lokálpatriótává vált, befogadta a város, és ö is úgy érezte, otthonra talált. Most már: végső otthonra. í Kiállítás a porcelángyárban A Hollóházi Porcelángyár nevét mindenki ismeri Magyarországon, sőt, külföldön is régen jól csengő név ez. A gyár állandó kiállítást tart fenn saját múzeumában, mely a környéken megforduló turisták egyik úticéljává vált. A gyár történetét bemutató állandó kiállítás melett időszakos bemutatók is helyet kapnak itt. Ma délután 2 órakor nyílik Veress Miklósnak, a Hollóhá- zi Porcelángyár tervezőiparművészének kiállítása, amely hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután 4-ig tekinthető meg. A porcelánból készült tárgyak — ebben az összeállításban — egészen augusztus 20-ig láthatók, a múzeum- látogatás „jól belefér” tehát egy nyári kirándulásba is. térnek. (kiss> A telepítési kedv töretlen A kiskertekben A miskolci kiskcrttulajdono- sok megkezdték a gyümölcsfák, a szőlők kezelését, a permetezést, a metszést. Fölállították már a fóliákat Is a palántázáshoz. A kertbarátok telepítési kedve töretlen, tudják, hogy a nyugalmi időszakban történő ültetés korábban fakad, és erőteljesebben fejlődik az alany. A bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet, Szputnyik utcai leraka- tában a gyümölcsoltványok mellett különféle műtrágyák is kaphatók, 10 kilogrammos csomagolásban. Március közepétől új szállítmányokkal bővül a telep választéka. Márciusban nyit a Miskolci Kertészeti Vállalat faiskolája is. Az állattenyésztésben ez idén takarmány probléma nincs. A mezőgazdasági nagyüzemek bővítik kistermelői kapcsolataikat. A Nagymiskolci Állami Gazdaság például 54 hízó, 45 szarvasmarha, a felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet pedig 25 tejelő szarvasmarha és 300 malac kihelyezésére köt megállapodást. A meghizlalt sertéseket a közös gazdaság visszavásárolja és saját húsüzemében dolgozza fel; házias termékeik nagy részét Miskolcra szállítják. Országgyűlési képviselő fogadóórája Értesítjük a 9. sz. országgyűlési válás ztókerüleí (Killián városrész, diósgyőri városközpont és közvetlen környéke, Lillafüred, Ömassa, Bükkszentlászló) lakosságát, hogy Simon Béla orz szággyülési képviselő március 2-án (szerdán), 17 órai kezdettel tartandó fogadóóráján várja választópolgárai közérdekű bejelentéseit^ javaslatait a Vár u. 5. szám alatti pártalapszervezetben. Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. titkársága ál Kosárfonó tanfolyam indát ma este 6 órától az Ady Művelődési Házban. Akik se tanfolyamon részt kívánnak venni, azok zsebkést, vagy valamilyen éles konyhakést, esetleg metszőollót hozzanak magukkal. A borszőlészetről A borszölészet lesz a témája csütörtökön, a Kocsis Pál Kertbarát Kor előadásának. Dr. Hajad Edit, kecskeméti szőlóSíáá szakember előadása délután 3 órakor, a diósgyőri Ady Lndre Művelődési Házban kezdődik. Árazás alatt? Két hónap elteltével még mindig találkozunk olyan termékkel, áruval, amelynek meg vételéről le kell mondanunk. Hiába szemezünk az eladótérben magát kínáló PVC-csövel, asztallal vagy háztartási géppel, hiába számolgatjuk az erre szánt pénzünket, mégsem vehetjük meg. Az ok egyszerű: a frissiben érkezett árunak nincs ára. Legalábbis a boltban még nem tudják, nem ismerik. Az egyszerűség kedvéért egy táblát ragasztanak rá, amelyen csak annyit olvashatunk: „Árazás alatt”. Két hónappal az általános forgalmi adó bevezetése után meg sok üzletben, áruházban ninesenek teljesen tisztában az árazás, a„ átárazás szabályaival. Ezt bizonyította a gazdasági rendészet közelmúltban megtartott vizsgálata ta. A gyárak, a termelők gondolkodóba esnek, amikor a tavaly gyártott, s az idén kiszállított áruk szabályszerű árát kell kikalkulálni. S ha éppen egy tavaly vásárolt, de valami okból az idén cserére szoruló termékről van szó, megáll a tudomány. Egy konyhabútor-elem cseréje egy teljes órát vett igénybe egyik áruházunkban. Ennyi időbe tellett, amíg megtalálták a módját, hogy az egyébként kurrens árunak a cseréjét jogszerűen lebonyolítsák. Két hónap elteltével az általános forgalmi adó bevezetés« után még mindig sok helyen gondot okoz az árazás technl- kája. A kereskedők mentségére szolgáljon, hogy ml, gyakorlott vásárlók sem értjük meg azonnal minden áru árának összetevőit... „
