Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-10 / 33. szám
A DH várospolitikai fóruma Kávcház, müvcszklub, könyvtár Garáss-gondok Miskolcon » A felrobbant ház sorsa Városlakók javasolják ■ Még nincs telek-ár u Csak szövetkezeti formában nem oldaná meg a garázsgondokat. Viszont óriási csatározás törne ki, hogy kikből álljon a szerencsés tizenkettő ... A Csaba vezér utcaiakat biztatják, mert éppen most vizsgálják felül a terület részletes rendezési tervét, az avasiak pedig csak akkor számíthatnak garázsépítésre, ha előbb elkelnek a ma még üresen álló tanácsi bérgarázsok. S még egy lényeges információ: a városban a tanulmánytervben szereplő és a lakók által javasolt területeken több mint fél ezer garázs építhető, de csak szövetkezeti formában. A MÉSZÖV vállalja a szervezést, területi szövetkezeteivel, de van lehetőség önálló szövetkezetek létrehozására is. A szövetkezeti szerveződésnél azonban nincs létjogosultságuk a garázs- igényléseknek. hiszen a szövetkezeti törvény a tagfelvételben önállóságot jelent. * Nem nehéz megjósolni, hogy azokon a területeken, ahol nem tartják lehetségesnek a szakemberek a garázsépítést, a gépkocsi-tulajdonosok aligha örvendeznek majd. Az örök vita a garázsra váró autósok és a városi illetékesek között nem rendeződik egy-két döntéssel. Sőt az is nyugodtan kijelenthető, hogy a jövőben a viták sokasodni fognak, hiszen egyre több az autó és egyre kevesebb a hely. Csakhogy ettől még a vitás ügyeket lehet szervezetten, rendezetten intézni — s erre most, úgy tűnik, minden lehetőség megvan. A A csillaggarázsra szorulóknak talán némi vigasz, hogy a telekárakat a garázsépítőle számára még nem határozták meg. De leszögezték: alapelv, hogy az épülő garázsok árai kövessék az egyéb garázsok mai eladási árait. Ez pedig nem hangzik valami biztatóan a pénztárcánkra nézve. (kim) Bocs áruháza Rövidesen megkezdik egy 350 négyzetméter alapterületű iparcikkáruház építésé* Bőcsön. A létesítmény üzembe helyezése jelentősen javítani fogja a vásárlási körülményeket a községben es vonzáskörzetében. Tovább, Farkasgödör leié A Lillafüredi Állami Erdei Vasutak a szűkös pénzügyi lehetőségek ellenére az idén másfél-kétmillió forintot fordít a farkasgödör—örvénykői szakasz pályafelújításának folytatására. A munkát a Mátra—bükki intéző Bizottság is támogatja. Rázós ügyek, simább úton Amikor gázrobbanás történt a Tanácsház tér 13. számú házban, senki sem gondolta volna: a sérüléseket okozó baleset nyomán megkezdődő feltárási, helyreállítási munka eredménye az lesz, hogy ez a ház visszanyeri regi arculatát, és új funkciókat kap. Azt már a robbanás előtt is tudták a szakemberek, hogy a műemléki védelmet élvező ház városunk egyik legértékesebb belvárosi épülete. De. hogy valóban mennyi szépséget rejt, ezt az utóbbi években nem láthattuk. A hajdani barokk kúriában a közelmúltban üzletek települtek a fö’dszintre. az emeleten ügyvédi munkaközösség működött, és akadtak itt lakások is. Az elmúlt évtizedekben a kisebb-nagyobb átalakítások miatt a ház sok értéke ismeretlen maradt a külvilág számára. A robbanás új helyzetet teremtett, hiszen át kellett vizsgálni a teljes épületszerkezetet és ekkor derült ki többek között, hogy szép falfestmények is rejtőznek a vakolat mögött. Olajos Csabától, a megyei tanács építési osztályának csoportvezetőjétől tudjuk, hogy voltaképp két elképzelés találkozott, amikor a felrobbant ház sorsáról 'vitatkoztak. A szakemberek szerint ugyanis a helyreállítás után új funkciókat kell adni a háznak, másrészt pedig ebben az időben kerestek új helyet a Megyei Köz- művelődési Módszertani Központnak. Így született meg a döntés, miszerint a módszertani központ költözhet majd a helyreállított épületbe. Sikerült megnyerni az Országos Mű- emLéki Felügyelőség támogatását; ők nemcsak anyagilag járulnak hozzá a ház helyreállításához, hanem vállalták az építészeti murvká★ Az ódon ház ma csak egy Sernek kát is. A kiviteli tervek elkészültek; a századfordulón készült fényképfelvételek és az épületben végzett kutatások alapján próbálták visszaállítani eredeti stílusukban a homlokzatokat. Elbontják az oda nem illő portálokat a Széchenyi úton. Benn, az egyik udvari szárnyban művészsklubot, könyvtárat kívánnak nyitni, és terveztek az udvarra díszkutat, valamint zenepavilont is. A másik udvari szárnyra emeletet húznak, hogy helyet kaphassanak a módszertani központ előadótermei, irodái, vendégszobái. A miskolciak számára a legérdekesebb változás, hogy a Széchenyi úti fronton kávéházat szeretnének nyitni; innen közelíthető majd meg a módszertani központ információs egysége is. A tetőtérben a ragasztott fatartók alatt egy nagy előadóterem lesz. A terv helyet hagy, hogy esetleg az Avas Száilót ebben az irányban is bővíteni lehessen. Az elképzelések szerint az idén megkezdődne a munka, amelyet háromrészét mutatja meg szépsénégy évre taksálnak. A megyei tanács nem keveset áldoz erre a célra, hiszen a sokmilliós költség az elkövetkezendő években inkább emelkedni, mint csökkenni fog. A változás azonban belvárosunk megújulását szolgálja, s nyugodtan mondhatjuk, hogy Miskolc egyik legszebb ódon épülete újulhat meg az elkövetkezendő években. (k-ó> Tűrhetetlen, hogy Miskolcon szinte mindenütt földszintes garázstelepek alakultak ki, míg a többi városban ez egyáltalán nem tapasztalható ilyen mértékben. Hosszas halogatás után végre rendet kell tenni garázs- ügyben — de ez egy tanulmányterv elkészítésével aligha tudható le. Mindezeket egy majd’ két évvel ezelőtti városi tanácsi végrehajtó bizottsági ülés vitájából idéztük, amikor is városunk garázs-tanulmánytervének felülvizsgálata volt napirenden. A téma enyhén szólva rázós, hiszen egyre többen 'szeretnének garázst szerezni, és sokan hivatkoznak arra, hogy régebben néhányan meglehetősen könyen jutottak garázstelepítési engedélyhez. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy ma közterületi garázsügyben nagyobb rend van a városban, mint két évvel ezelőtt. Akkor még csak beszéltek róla, ma valóság, hogy lebontatják a rozzant sátorga- rázsokat, és 1989-re végleg eltűnnek a sátorsorok Miskolcról. Két évvel ezelőtt abban is megegyeztek a döntéshozók és a szakemberek, hogy 31 garázsepítési terület egy részén lehet még néhány garázst elhelyezni, de sok akad, amelyen nem. Ez azonban csak elvi egyezség volt, a tényleges építés előtt mindenhova tervjavaslatokat kell készíteni. Ugyancsak mérlegelni kell a városlakók javaslatait is, akár olyan területre szólnak, amely szerepel a garázs-tanulmánytervben, akár nem. Legutóbb újra napirendre tűzték a garázsügyeket, és 8 olyan területről tárgyaltak, amelyet a miskolciak javasoltak garázsépítésre. Íme, a lista: a Csóka utca térsége, a Herman Ottó utca és a Szinva közötti rész, a Kőporos utca, a Bajcsy-Zsilinszky út 3., 5„ 7.,. 9., 11. számú házak belső oidvarai. a Csaba vezér és Szeretet utcák térsége, az Elek Tamás utca, a Hajós István utca, valamint a Jókai utca környéke. Mindössze két területre — a Herman Ottó utca környékére és a Jókai utca térségére — bólintottak rá egyértelműén a szakemberek. A Szinva partján száz garázst lehetne elhelyezni, a Jókai utcánál pedig 69-et. Mindkét esetben olyan területről van szó, ahol a telepítés nem zavarja a városképet: a Győri kapuban már meglevő garázssorok mögött lennének az újak, a Jókai utca esetében pedig másra használhatatlan területről van szó, a Pallós utcai iskolánál. S hogy a többi ötlettel mi volt a baj? A Csóka utcánál az elhelyezhető 12 garázs nem illeszkedne a környezetbe, és ez a kevés lehetőség ráadásul Hídépítés-történet A Szinva melegítette a betont + A függojolyosó csak részben marad meg Beteg a híd — írtuk nemrég, hiszen a „villanyrendőrnél”, a Széchenyi út és a Szemere utca sarkánál lévő Szinva-hídról kiderült: alapos renoválásra szorul, hogy a jövőben is elviselje a forgalom terheit. Iglói Gyula nyugalmazott építész, a Hazafias Népfront városi honismereti bizottságának titkára levélben küldte el hozzászólását a témához. Azt írja: nem valószínű, hogy a híd nem megfelelő minőségű újjáépítése lenne a mai gondok okozója, hiszen 40 évet karbantartás nélkül kibírt a szerkezet. De nézzük, mit derített ki Iglói Gyula — Darvas Olivér írásos visz- szacmlékezései alapján — a 40 évvel ezelőtti hídépítésről: A Szemére utcai, úgynevezett ' Forgó-híd , — több más miskolci híddal együtt — 1944. december 3-án, éjjel 1 óra 45 perckor vált az értelmetlen pusztítás áldozatává. A város felszabadulását követően, a németek által felrobbantott Szinva-hi- dak helyett ideiglenes fahi- dak készülték. A „Forgóhíd” újjáépítése 1947 késő őszén kezdődött meg. A munka részleteiről, az akkori viszonyokról Darvas Olivér — kétszeres Alpár Ignác-érmes, ma már nyugállományban levő — okleveles építészmérnök, a helyreállítást irányító szakember helytörténeti értékű visszaemlékezései számolnak be. A felrobbantott híd helyén létesítendő új, végleges híd terveit az akkori Állam- építészeti Hivatal terveztette meg. Sok szempontból jellemző, hogy az eredeti építési megbízás csak a keleti oldali fél-híd megépítésére szólt; a másik fél-híd megépítéséről döntés nem született! Idővel sikerült az illetékesekét meggyőzniük, hogy értelmetlen „félmunkát” végezni, és az egyszer felépített zsaluanyagot ismételten fel nem használni. Az építés szeptember végén, a mederben kézi erővel végzett cölöpveréssel és az állványozó munkaszint kialakításával kezdődött. A zsaluzási és vasszerelési munkák „hatósági” átvétele után, két oldalról indított betonozással, körülbelül három nap alatt elkészült a fél-híd. A viszonylag kedvező időjárásban a nyugati fél-híd is elkészült 1948 januárjának a közepére. E szakasz betonérleléséhez felhasználták a patak párolgási hőjét is. Ezért a híd két oldalán csaknem a vízszintig lenyúló nádpalló-fügsönyöket képeztek ki, a hídpálya pedig védőtakarót kapott. A betonozáshoz használt keverővizet szabad tűzzel melegítették. Ez az olcsó megoldás hevált, amint azt a helyszínen készített, úgynevezett „Em- perger”-próbagerendák, va lamint a próbakockák törési eredményei is igazolták. A mai állapot alapján az eredeti szerkezetet már nem lehet felismerni. A Szemere —Kazinczy utca és a Szinva kereszteződése szinte derékszögűnek tűnik, holott az erősen ferdeszögű. A szerkezetből nem látszik, hogy a körülbelül 7—8 méter széles meder miért Igényelt körülbelül 18 méter hosszú hídszerkezetet. A valóságban a Szinva-patak e szakaszon ívesen halad. Emiatt a hídszerkezet lényegesen hosz- szabb, mint a patak szélessége. A , Rudas László utcai bontásokkal a környezet nagyot változott. Ezt követte a Szinva-meder rendezése. amelynek során a hidat bordás panelekkel szélesítették ki. A villamos-közlekedés megszűnt, a régi burkolatokat felszedték, azok helyére is aszfaltburkolat került. A szép acélkorlátok helyett az új szegélyekre országúti szalagkorlátokat helyeztek el. A Rudas László utcai parkolóval az egykori híd közlekedési térséggé bővült. Sajnálatos, hogy e munkálatok toldozás-jellegű- ek leltek. J^-Mi Ili
