Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-06 / 30. szám

A Napjaink februári száma )l Jjc Ez éppen a gyémánt molekulamodellje, ha valaki nem ismerné fel elsőre... Osztói speciális osztályok Felvételi a Földesbe Fizikát, kémiát, biológiát: kis csoportokban Jókaitól Nagy Lászlóig A nagymúltú miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban mar régóta működi!, speciális ma­tematikai osztály: jó egy évti­zede hasonló sikerrel folyt itt az oktatás más jellegű tago­zatos osztályoké-»- is. Az 1983—89-es tanévben a matematikai osztály mellett ismét más — egyedi tanter­vű — speciális osztályok in­dulnak, úgynevezett fél osztálykeretben. E~ utóbbi megoldást az oktatás haté­konysága indokolja: a közös, általános tantárgyakat együtt tanulja az osztály, majd ha választott tudományágukra kerül a sor, kettéválnak, s legfeljebb húsz főnyi tanuló- csoportokban foglalkoznak fizikával, kémiával, biológiá­val. A tantárgyak párosítása még nem dőlt el. ez alapve­tően órarend-technikai kér­dés. Eldőlt viszont a nyelv- tanulás kérdése: a speciális tagozatok bővített és haladó szintű idegennyelv-oktatás- sal párosulna«, orosz, angol, német és francia nyelven. Ez a megoldás lehetőséget ad az általános iskolák ide­gen nyelvi tagozatain végzett tanulóknak tanulmányaik folytatására, a többi diák­nak pedig az igényesebb nyelvtudás és a középfokú nyelvvizsga megszerzésére. A speciális tantervű osz­tályok létrehozásának célja nyilvánvaló: a tehetséggon­dozás. a magasabb színvona­lú szakmai képzés, felkészí­tés az eredményesebb to­vábbtanulásra. A szaktan- tárgyak igényesebb oktatásá­hoz szükséges tárgyi feltéte­lek részben rendelkezésre állnak, részben pedig folya­matban van a hiányzó be­rendezések, szemléltető esz­közök beszerzése. afc A fizika előadóterem szertára is gazdagodik hamarosan. Mindent természetesen nem lehet, és nem is akar­nak megvásárolni: egyszerűbb — és könnyen lehet eredmé­nyesebb — oda vinni a gye­rekeket, ahol „együtt van minden”. Utóbbi helyek a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megfelelő tanszéke­in. valamint az Állategész­ségügyi intézetnél találhatók, ezekkel az intézményekkel már írásos megállapodások, szerződések rögzítik az együttműködés részleteit. Az egyedi tantervű osztá­lyokba a beiskolázás előfel­vételi alapján történik: a je­lentkezési lapokat az általá­nos iskoláknak február 15-ig kell eljuttatni a gimnázium­ba. (Jó tudni, hogy ezekbe az osztályokba nem szüksé­ges körzetmódosítási enge­délyt szerezniük a pályázók­nak.) A felvételi február 20- án lesz,. a korai időpontot az indokolja. Hogy a fel nem vett gyerekek más iskolába megismételhessék jelentkezé­süket. Kájé A Napjaink februári száma Soóky László Harcos békeidő című novellájával indul, s két - Nagy Lászlóról, és Nagy László költészetéről szóló - írással folytatódik. Előbbi Ma­gyar József, utóbbi Jánosi László munkája. Magyar Jó­zsef írása - Nagy László tör­vénykönyve a címe - befejező soraiban a költö Rege o tűz­ről és a jácintról című művét máig élő és ható tanulságként citálja: Jánosi László - Egy remekmű természetéhez al­címmel - ezt a költeményt elemzi. A februári Napjaink ol­dalain előforduló rajzok leg­többje Sulyok Gabriella munkája. Akad a folyóirat­ban egy rajz, mely posztu­musz megjelenésű munkák sorának szomorú előhírnö­ke: ezt Reich Károly készí­tette, s a róla szóló nekro­lóg illusztrációja. Bőséges az e havi Nap­jaink lírai kínálata: verse­ket olvashatunk többek kö­zött Farkas Gábortól, Kurdi Imrétől, kettejük költészeté­ről pedig Sárándi József ..pillanatfelvételeit”. Jókai regényéi — annyi irányított és spontán olvasói ízlésvál­tozás ellenére — máig hat­nak, máig a legismertebb múit századi klasszikusok egyike, ha nem az egyetlen valóban ismert író kortársai közül. Akik a nagy mese­mondó kedves álarca mögé tekintenek, másféle megvilá­gításban látják a Jókai-féle idillt is: pontos számbavé­tele a mai olvasó részére még hozzáférhetőbbé és iz­galmasabbá teheti a hatal­mas életművet. Ezt az idillt, alak- és jelentésváltozatait követi nyomon Szabó And­rás Egy idilltipus heiyválto- zása című elemző írásában. Nagy István Attila a mai magyar regényre jellemző férfiszemleletű szerelemmel foglalkozik: megállapítása szerint — néhány kivételtől eltekintve — a nőírók is úgy emancipáljak hősnőiket, hogy férfivé formálják őket. Ugyancsak érdekes véle­mény, hogy a lektűriroda­lom előretörésének egyik okát is a másik emberben harmóniát találó hősök sze­repeltetésében véli felfedez­ni. A Napjaink kerekasztal- Titájához ezúttal Szegő fi Péter Pál szól hozzá Adjuk el magunkat! címmel. A cím félig-meddig komoly: a mű­velődési házat induló vál­lalkozásnak tekinti, mely­nek profilja „bárminemű nyereségérdekeltségű tevé­kenység folytatása a tagok és a kultúra hasznára”. az Márciusban avatják fel Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását az avasi városnegyedben, az uj gimnázium előtti térén. a. szobor, amely Szabó Lőrinc­nek állít emléket, a neves művész első köztéri alkotása lesz városunkban. Varga Im­re szélesebb munkásságával is bemutatkozik: a Miskolci Galériában március végen nyílik meg a kiállítása. Szokolav Sándor szerzői estje A Zeneművészeti Szakkö­zépiskolában kedden este 7 órakor rendezik meg a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar Zenebarát Körének újabb összejövetelét. A műsor ven­dége Szokolay Sándor zene­szerző, aki szerzői estet ad a miskolci közönségnek. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és az Or­szágos Filharmónia közös rendezvényeként bemutatás­ra kerülő műsorban közre­működik a Tomkins ének- együttes (Dohra János veze­tésével). a Miskolci Bartók Kórus (Szűcs Sándor veze­tésével), valamint Gyarmati Vera (hegedű). Bei kés Kál­mán (klarinét). Déri András (zongora), Gyöngyössy Zol­tán (fuvola). Maros Éva (hárfa). Kertest Ingrid (ének) és Fábián Márta (cimbalom). Vezényel és a műsort is­merteti Szokolay Sándor. A rendezvényre a Kamara­bérlet C sorozatában kerül sor. A 13 Szokolay művet felvonultató műsorban Mély­re ások címmel egy Szoko- lay-mű ősbemutatója is el­hangzik. A Kassier Éuckcgyütles hangversenye elé Egyesület lesz a kamarakórus? Néhány napja tért vissza lengyelországi szerepléséről a miskolci Hassler Énekegyüttes. Czestochowábűn, egy régize- ne-fesztivalojji léptek fel, nagy sikerrel. Vasárnapi múzeumi hangversenyük hírverőjéül szánjuk a következő sorokat, a kórus bemutatását. Az együttes vezetője Sán­dor Zoltán, a Liszt Ferenc Zeneművésze:: Főiskola miskolci tagozatának ad­junktusa, aki szolfézs, zene­elmélet és karvezetés sza­kon szerzett diplomát. A kó­Jósolni veszélyes afc A feleltetés — minden népszerűtlensége ellenére marad a speciális osztályokban is. meg~ Az a tény, hogy Béla bácsival baj van, soha senkit sem rá­zott meg a családban, ugyanis teljesen hét­köznapi esetnek szá­mított. Minden baj­nak az volt az oka. hogy különleges ké­pességgel rendelke­zett, amivel — mint mondani szokás — már kora gyermek­korában kitűnt. Ki­tűnt pedig a követ­kezővel: már az első osztályban észre le­hetett venni, hogy halálos biztonsággal látja előre a jövőt. Ez a bámulatos ké­pesség azonban ren­geteg bajt zúdított a nyakába, ugyanis ő csak nagyobb távol­ságokra látott jól 32 időben. következés­képpen a közeli jövő teljesen hidegen hagyta. Értelmetlen erőfeszítésnek tartot­ta emiatt például megtanulni a másna­pi leckét, 6 egy má­sik — jövőbeli — idősíkon élt: már el­ső elemiben a diffe­renciálegyenletekkel foglalkozott. Amikor a tanító úr számon- kérte a lecfct ek fel­adott húsz sor A-be- tűt, Béla bocsi lati­nul Cicerót idézte fe­leletként. Erre a ta­nító úr jól megpofoz­ta, mert nem tudott latinul, és azt hitte, hogy Béla bácsi a tájszólását gúnyolja. Jött a háború, és a bevonulás; Béla bá­csi hosszú előadást tartott az őrmester úrnak a föld-föld rakéták hamarosan varható megszületé­séről. Az őrmester úr hálából elintézte Béla bácsinak, hogy sze­mélyesen kereshessen megfelelő bevetési helyszínt a megálmo­dott rakéták számára a Don-kanyarban. A háború befejeztével még tett néhány éves kitérőt Szibérián ke­resztül, majd friss ötletekkel tért haza. Mindenesetre le­vonta a tanulságot: elhatározta, ezentúl a jelenből fog kiindul­ni Szétnézett itthon — 1951-et ittak, — s rögtön felötlött előt­te. mekkora sikert fog aratni a hadifo­golytáborban feltalált hajnövesztő szerével, hí itthon még az or­szág első vezetőjének is ilyen kevés haja van. a reklám jelen­tőségét is megsejtet­te jó előre. Mivel az említett vezető képé­ből korlátlan mennyi­ség állt rendelkezés­re. így némi satíro- zással azokat tette al­kalmassá a hajnö­vesztő szer népszerű­sítésére. Már majdnem fel­ragasztotta az első házi ké zítésű plaká­tot, mikor újfent fel­ismerték képességeit, s egy nagy fekete Pobjedával elvitték Fertőrákosra követ fejteni. Ott jön rá, hogy milyen nagysze­rű eredményeket pro­dukálhat egy kis kol­lektíva, ha mást csi­nál, mint amihez éri, viszont érdekeltté van téve. Fertőrákosról remek ajánlólevéllel szabadult Béla bácsi, úgyhogy alig telt el pár év, mar el is tu­dott helyezkedni egy téesznél éjjeliőrként. A mezőgazdaságban akkoriban még hősi. embert próbáló idŐK járták, a parasztok makacsul a földmű­velésből akartai. megélni. A mellék­üzemág még fel sem volt találva, sőt a tör- vény is tiltotta, de Béla bácsi — fertő­rákost tapasztalatai alapján — megalakí­totta az elsőt. A bolt jól ment, úgyhogy Béla bácsi — hajlott korára való tekintet­tel — csak másfél év felfüggesztettet ka­pott. Szerencsére a szi­gorúság időközben csökkent: mikor a hetvenes évek elején azt a hagymázas öt­letét próbálta eladni a kormánynak, hogy hozzanak létre köt­vénypiacot, meg tőzs­dét, már csak szelí­den kidobták, miután az illetékes minisz­tertől — kulcscsomó­val — kapott egy ko- kit a fejére. A napokban össze­futottam az utcán Bé­la bácsi feleségével, Etus nénivel. Kisírt szemzőül azonnal megállapíthattam. Béla bácsi megint megelőzi a korát. Etus néniből dőlt a panasz: — Soha nem nö már be a feje lá­gya Béla bátyádnak, most is spekulál va­lamin. Magában mor­mog, és papírokat fir­kái tele ilyesmikkel, hogy. teljes foglal­koztatottság. meg szociális biztonság. Istenkém, csak baj ne legyen megint be­lőle ... Kiss József rus tagjai zenetanárok, fő­iskolai hallgatók, tanárok, mérnökök. Főleg reneszánsz, valamint huszadik századi szerzők műveit szólaltatják meg. Az 1985-ben megalakult kórus bemutatkozott már Szlovákiában, fellépett — a mostani előtt is — Lengyel- országban, s ikeresen szere­pelt a kamarakórusok sop­roni fesztiválján. Szönyi Er­zsébet szerzői estjén, új ze­nei koncerten, Peskó György- gyel közös hangversenyen és több más alkalommal is hallhatták őket. A kórusnak nincs gazdá­ja. Finomabban fogalmazva: fenntartója. A továbblépés­hez, a szereplésekhez, uta­zásokhoz pedig pénzre van szükség. A főiskolán próbál­nak hetente kétszer, támo­gatást kaptak már a megyei tanácstól, segítette őket a Háziipari Szövetkezet és a HCM, de a megoldást abban látják, hogy egyesületi for­mába tömörülnek — ha megkapják az engedélyt —. és így „jogi személlyé vál­va” intézhetik ügyeiket. Harmincötén vannak, és egyik nagy vágyuk — akár­csak a többi miskolci kó­rusnak —, hogy városunk is rendezzen fesztivált az ének- együtteseknek. A Miskolci Nyár programjaiba talán beleférnének. A Hassler Énekegyüttes legközelebbi koncertje a Herman Ottó Múzeum Kép­tárában lesz vasárnap dél­után. Az 5 órakor kezdődő műsorban közreműködik az együttes Blockflőte Quartett- je. Kőszegfalvi Rita (ének) és Molnár Mónika (zongo­ra). ISóta-show A Vasas Művelődési Köz­pontban hétfőn fél 6-tól nótaest, lesz. A műsorban Pintér Gyöngyi, Szentendrei Klára, Solti Károly. Dóry Jó­zsef, Miklóssy József és Agárdi László lépnek fel. Budai Sándor és népi zene­kara kíséretében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom