Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-23 / 18. szám

Jön a Zsívqqo # Czeslaw Stopka (Hamm) ésWieslaw Kantoch (Clov), Beckett A játszma vége című da­rabjának két főszereplője Abszurd világok A kaíowicei színház vendégjátéka A miskolci és a katowicei színház előadáscseréi nemcsak hagyományosak, de minden bizonnyal mindkét színházra nézve hasznosak, szemlélet frissítő hatásúak is. A Jerzy Zegalski vezetésével működő, Wyspianskiról elnevezett ka­towicei együttes január 21-én •s 22-én tartott két előadása például a modern szinház nálunk két kevésbé ismert vi­lághírű képviselőjétől mutatott be egy-egy darabot. Mindkét szerző az úgynevezett abszurd ' szinház képviselője, ami már csak azért is érdekes, mert tükrözi a lengyel színjátszás erős vonzódását ehhez a ne­hezen megközelíthető és talán még nehezebben befogadható műfajhoz. A szerzők: Slawomir Mro- tsek és Samuel Beckett ne­ve természetesen nem isme­retlen nálunk sem, de a magyar színjátszás koránt­sem mutatott olyan érdek­lődést irántuk, amilyet a nyugati, illetve a szocialista országok közül történetesen a lengyel. Az utóbbiak ér­deklődésének természetesen történelmi okai is vannak. Nemesek azért, mert Mro- aeknek éppen ez a műfaj hozta meg a világhírt, ha­nem azért is, mert az ab­szurd színház a lengyel avantgárd drámairodalom­nak igen erős ágát képezi, mondhatni a század elejétől kezdve. Gondoljunk csak Witkiewicz (Witkacy), Ro- zewicz, Gombrowicz, vagy éppen Wyspianski munkás­ságára, akinek a nevét tör­ténetesen ez az 1922-ben alapított Sziléziai Színház is felvette. Mrozek Tangó című műve ennek a vonulatnak egyik leggyakrabban és világszer­te játszott képviselője. Mint dráma is jól érzékelteti azt, hogy az abszurd nem más, mint az ember és a világ közt kialakult viszony egyik lehetséges formája, amely éppen akkor kezdődik, ami­kor a kialakult kompromisz- szumok, a valóságot alkotó értékrendek felborulnak. Il­letve, amikor felmerülhet az a kérdés, hogy megszokott, normálisnak mondott vilá­gunkban miért van az, hogy az életet rendeljük alá az értékeknek és nem fordítva. Azaz, miért nem az értéke­ket tesszük az élet szolgá­lóivá. Ha ugyanis ez — mint Mrozek színpadán is — be­következik, akkor az esemé­nyek a szokásos gondolat- menethez képest a lehető legkiszámíthatatlanabb* mó­don követik egymást, s ami megtörténik, már felül is vizsgálja, de akár el is Vet­heti saját előzményét. És tulajdonképpen ez az ab­szurd nagy felfedezése. Mármint az, hogy a világ nem ilyen vagy olyan, ha­nem a világ egyszerűen van. És ha a világ eszerint az elv szerint létezik, akkor benne bármi megtörténhet, de — akárcsak az abszurd színpadon — jóformán sem­mi sem történik benne. A nyelv és a cselekvés, ami a megszokott színházban ér­tékhordozó, az abszurdban devalválódik, majdhogynem értelmét veszti. Beckettnél mindez még élesebb kontúrokat kap. Akik látták A játszma vége című darabjának előadását a Játékszínben — ugyancsak Jerzy Zegalsky rendezésé­ben —, meggyőződhettek er­ről. Érzékelhették, hogy bár mindvégig az európai kul­túráról esik szó, a világlá­tás egy olyan különös for­májával találkozik benne a néző, hogy alig képes kö­vetni. Itt a valóság abszur­dum, a lét pedig már nem is az. Az idő. időnkívüliség, időtlenség állapotában van, a cselekvés pedig jórészt a mozdulatlanságéban. Hősei se nem élők, se nem hol­tak, ami velük történik, an­nak nem előidézői, csak el­szenvedői. ,,Az Isten ha­lott” megdöbbentő Nietzs­che-! gondolata látszik igaz­nak lenni, amikor ezeket a lárvákat nézzük — akikben azonban mégis kénytelenek vagyunk felfedezni a lét egyik lehetséges formáját. A sziléziai színház rende­zője mindkét darab káoszá­ban az értelmezhető rend megteremtésére törekedett. A Tangó esetében a nemze­ti karakter erősítésével, A játszma vége esetében pe­dig a mozgás színpadi funk­ciójának visszacsempészésé- vel próbálta az abszurdtól idegenkedő nézőket is meg­nyerni előadásainak. így kissé „fésültebb abszurdot” kaptunk, de tagadhatatlanul értékes, furcsa, számunkra szokatlan színházzal, szín­házi kultúrával ismerked­tünk meg. Gyöngyösi Gábor jfc Az abszurd Mrozek a katowiceiek előadásában beépülni látszik a lengyel dráma klasszikus vonulatába. Képünkön Ryszarda Celinska (Ala). Ryszard Zaorski (Eugéniusz) és Wojciech Skibmski (Artur) szerepében. Nem emelik a jegyárakat Kis magyar filmszemle Wfcko'ron is Ot év alatt ötszáz folyóméter irat Miskolci kÉibalO Alig több mint öt éve mű­ködik a Nehézipari Műszaki Egyetem levéltára, amelyet 1982 közepén alapítottak. A szaklevéltár széles körű tevé­kenységét mutatja, hogy fenn­állása alatt 26 kiállítást szer­vezett, több mint 10 más ren­dezvényt tartott. A megjelen­tetett publikációk száma meg­közelíti a 150-et, amelyből 10 a levéltár önálló kiadványa. A levéltár a műemlék­könyvtárral és a múzeum­mal együttesen látja el fel­adatát. A levéltárban elhe­lyezett anyag mennyiségét tudományosan „fond”-ban mérik. Ezt az egységet át­számítva, a levéltár állomá­nyában lévő iratanyag hosz- sza megközelíti az ötszáz métert. Tevékenységének megfele­lően a levéltárban gyűjtöt­ték össze a Selmecbányái egykori Akadémia anyagát, közte tanácsülési jegyző­könyveket, tanszéki anya­gokat, személyi hagyatékot. Ugyancsak a levéltár anya­gában található az első vi­lágháború után Sopronba költözködött felsőoktatási in­tézmény iratanyaga. De a levéltár gyűjti a miskolci műszaki karok tanszékeinek és dékáni hivatalainak ira­tait is, amelyek visszamenő­leg 1975-ig találhatók meg. Mondani sem kell, ez az iratanyag a leggazdagabb. A levéltár fennállása óta igen fontos szerepet tölt be. Az egyes karok irattári anyagainak gyűjtésével nem­csak a tanszékeket teher­mentesíti, de a jövő számára meg is őrzi azokat. Pótolha­tatlan történeti dokumentu­mokat őriz a selmeci-sopro- ni levéltári anyag megszer­zésével. Az alma mater múltjára vonatkozóan kü­lönböző külföldi levéltárak­ból például 6000 kocka mik­rofilmet, a Magyar Országos Levéltárból pedig 8000 ol­dalnyi xerox másolatot szer­zett be. Ezzel lehetővé vált, hogy a két és fél évszáza­dos múltú felsőoktatási in­tézmény korszakai városunk­ban kutathatók legyenek. Nem esik vissza idén a lá­togatottság — ezzel a remény- nye Ikezdték az új évet a me­gyei moziüzemi vállalatnál. S hogy mit tesznek a nézők megtartása érdekében? Nem emelik például a jegyárakat. Persze, az sem mindegy, mit vetítenek 1988-ban a miskolci filmszínházakban. Az első hónapok filmbe­mutatóiról Gyulai Lajos, a moziüzemi vállalat igazgató- helyettese tájékoztatott. El­mondotta, hogy ebben az évben lényegében annyi be­mutatójuk lesz, mint tavaly; december végéig 170—130 filmet vetítenek. A válasz­ték is hasonló az elmúlt évi­hez; minden műfajból, vala­mennyi korosztálynak kí­nálnak az érdeklődésének megfelelő filmet. Lényeges változás lesz, hogy a ma­gyar alkotásokat a mozi- üzemisek ezentúl nem csu­pán a Moképtől és a Ma­gyar Filmintézettől kapják, hanem más cégektől — pél­dául a Főmótól — is köl­csönözhetik. Az idei első magyar film- bemutató, Dobray György Szerelem második vérig cí­mű produkciója máris kasz- szasikernek bizonyult. Az elmúlt héten előfordult, hogy az előadásra nem lehetett je­gyet kapni! S ha erre a siker­re a többi magyar bemutató valószínűleg nem is dupláz rá de várhatóan szép számmal nézik majd meg a követke­ző hetekben Sára Sándor, Gothár Péter, Szabó Ildikó, Sándor Pál, Kézdi Kovács Zsolt alkotásait is. Szintén A TIT-Allionce Franchise működése városunkban még nem tekinthet vissza hosszú múltra, hiszen csak tavaly ok­tóberben adtunk hirt arról, hogy a TIT nyelvoktatási te­vékenysége ezzel az új for­mával fog gazdagodni. Gé­rard Vandamne-nak, a nyelv­iskola igazgatójának Ígéreté­hez híven, a TIT-Alliance Francaise tovább bővíti kíná­latát Február elejétől azok szá­mára is biztosítanak tanu­lási lehetőséget, akik a fran­cia nyelvet már tanulták, de beszédkészségüket még fejleszteni szeretnék. Iro­dalmi művek, újságcikkek, hang- és videóanyag segít­újdonság, hog” mostantól a vidéki nézők is viszonylag hamar keresztmetszetet lát­hatnak az év termését be­mutató hagvományos film­szemle legsikerültebb alko­tásaiból. Ezeket egy kis szemle keretében vetítik majd Miskolcon is. Ami a külföldi filmeket illeti, márciusig a gyerekek több új rajzfilmen szórakoz­hatnak. Űjból jelentkezik a vásznon Lolka és Bolka, megismerhetjük Asterix 12 próbáját, s a Hupikék tör- pikék legújabb kalandjait. Felújításban láthatják Wait Disney „rajzolatában” A dzsungel könyvét. A felnőtteknek lesz wes­tern — Feltámadt a vad­nyugat —, tudományos-fan­tasztikum — Az utolsó csil- lagharcos —, karatefilm Bruce Lee utódjával, Ja­ckie Channal, Rendőrtörté­net címmel. A humort Woody Allen képviseli eb­ben a mezőnyben; Kairó bi­bor rózsája című új film­jét márciusban láthatjuk. Spielberg ezúttal nem sci-fi- rendezőként mutatkozik be, a kétrészes Bíborszín apart­heid-ellenes alkotás. Mikor kerül a mozikba, s egyáltalán: bemutatják-e a Doktor Zsivagót? Nos, a forgalmazás jogát megvásá­rolta a Magyar Filmintézet. Készülnek a kópiák, szám szerint 22 darab. Azt terve­zik, hogy júniusban Buda­pesten és vidéken egyszerre mutatják be a filmet. B. A. ségével olyan kurzus indtil, ahol a társalgás áll a kö­zéppontban. A társalgási tanfolyam időtartama 30 óra. Beiratkozási díj 1000 Ft. Az órák minden héten hétfőn 18 órától 19.30 órá­ig tartanak. Jelentkezni a TIT-nél lehet (Miskolc, Szé­chenyi István utca 16. sz.), 1988. január 31-ig, minden munkanapon 13 és 17 óra között. Kezdők részére 60 órás tanfolyam indul febru­ár elején, a már ismertetett „Sans Frontiéres” módszer­rel. Ennek az ára 2000 Ft, az órák időpontja kedd és péntek 16.30 órától 18 órá­ig. A jelentkezőket a TIT értesíti az első foglalkozás idejéről és helyéről. 7IT—Alliance Francaise Együttműködés a nyelvtudásért Falun is vau tehetséges gyerek! Patakon tanulhatnak Csaknem nyolcszázan jelent­keztek ez idén is a sárospa­taki Rákóczi Gimnázium ma­gyar-angol tanítási nyelvű ta­gozatára. Ez az érdeklődés a múlt évinél nagyobb arányú, mi­vel a jelenlegi tanévben csak Budapesten és Sáros­patakon folyik a magyaron kívül intenzív angol nyel­vű tanítás, az új tanévtől kezdve viszont — a jelent­kezők nagy száma és az aranyosabb földrajzi meg­oszlás miatt — a balaton­almádi gimnáziumban is angol nyelven tanulhatják majd a tagozatos diákok a történelmet, földrajzot, ma­tematikát, fizikát, biológiát. A pataki gimnáziumba je­lentkezők „megméretése” be­fejeződött, és amint erről Bódi Géza igazgató tájékoz­tatott, az érdekeltek már kézhez kapták a felvételi eredményéről szóló értesí­tést. Eszerint a két új tago­zatos első osztályba 72 diá­kot vettek fel. A kiválasztá­sukhoz szükséges írásbeli vizsgát — a múlt évitől el­térően — ezúttal Miskolcon bonyolították le, a Killián Gimnáziumban és a 114. Sz. Szakmunkásképző Intézet­ben. A tételeket a Művelő­dési Minisztérium megbízá­sából az Országos Pedagó­giai Intézet tanárai állítot­ták össze, és a dolgozatokat ugyancsak ők bírálták el. A felvett 72 diák közül a legjobb 90,27 százalékosan, a leggyengébb 72.35 száza­lékosan oldotta meg a fel­adatokat. Megyénkből 24-en örülhetnek felvételüknek. A legtöbben, összesen tízen, miskolci általános iskolák végzős diákjaiként folytat­hatják majd tanulmányai­kat Patakon. Kazincbarci­káról 4. Leninvárosból 2, Mezőkövesdről, Sárospatak­ról, Putnokról 1—1 jelentke­zőt vettek fel, de négy olyan kisközségből is lesz 1—1 diákja a paU-ki magyar— angol tanítási nyelvű tago­zatnak, mint Prügy, Ra­gály, Sajószöged és Bekecs. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom