Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-14 / 10. szám

^ Az új technológia meghonosítása jobb munkafeltételeket teremtett (Herényi felv.) A íeluletét, de oein felületesen Futózás után tovább futhat Kockázatos fizctcskieqcszítésként kezelni Bruttósítják-e a napidíjat és a kilométer-átalányt? Hovatovább egyetlen fix pontja pénzügyi életünknek a napidíj összege. S nyilván nem véletlen, hogy a nagy horderejű adó- és árreform vitája közben és után mind­eddig fel sem merült a sor­sa. Most azonban, amikor a bruttósítás lassacskán min­denütt befejeződik, némelyek felfigyeltek rá. Garai István miskolci olvasónk telefonon kérdezte meg: beszámít-e az adóalapba a napidíj, a kilo­méter-átalány, a különélési díj, s egyéb hasonló „jutta­tás”? S ha igen, bruttósít­ják-e ezeket a munkáltatók? A meglepő kérdéssel a Pénzügyminisztérium pénz­ügypolitikái főosztályának csoportvezetőjéhez, dr. Her- czog Lászlóhoz fordultunk: • A KULCSSZÓ: A JÖVEDELEM — Ez persze nem azt je­lenti, hogy a munkáltató akár több 10 ezer forintos kilométer-átalányt is fizethet havonta a munkavállalónak, s az adóhatóság és a pénz­ügyi revízió ezt szó nélkül elfogadja. Nem ilyen partta­lan ez a lehetőség. A szak­minisztériumok saját hatás­körükben szabályozzák, vagy szabályozhatják, hogy adott munkakörökben milyen mér­tékig indokolt a különböző átalánydíjas költségtérítés. Ha pedig valahol mondjuk, 500 kilométerben határozzák meg az indokolt költség ma­ximumát az átalánydíjnál, ám a munkáltató túllépi ezt a mértéket, az előírás fölöt­ti rész már jövedelemnek számíthat, ebben az esetben hogy egy-egy kvalifikáltabb szakembernek indokolatlanul magas átalánydíjjal is hono­rálni akarják a munkáját. Magyarán szólva, fizetéski­egészítésként funkcionáltat- ják a költségtérítést. Ez so­kak számára vonzó lehet, hi­szen a költségtérítés nem adóköteles, mert nem tarto­zik a bér, a jövedelem ka­tegóriájába, tehát „tiszta’* pénz. Csakhogy kockázatos ilyen módon funkcionáltatok Az átalánydíjak ugyanis ki­zárólag addig fogadhatók el pusztán költségtérítésként, míg tényleges költségeket té­rítenek meg általuk. Ha azonban nincs mögöttük ténylegesen felmerült, indo­kolt és igazolható költség, a pénzügyi revízió és az adó­ellenőrzés jövedelemnek mi­nősítheti, s mint ilyet, be­számíthatja az adóalapba. Ha Mindössze három hónap kellett ahhoz, hogy egy régi üzemcsarnokot átalakítva, az Európában honos gumi­felújítási technológiák közül, a legjobbat valósítsák meg a Borsodi Volánnál. Gumi­felújítással ugyan már hu­szonöt esztendeje foglalkoz­nak, ezek a gépek azonban igen régiek voltak. — Vállalatunk vezetése 1986-ban döntött arról, hogy a korszerűtlen gumifelújító technoiógiát egy lényegesen gazdaságosabban dolgozó gépsorral váltjaiéi — mond­ja Györffy Imre az ipari és karbantartó üzemegység igaz­gatója. — A beruházás 7 millió 600 ezer forintba ke­rült. Ebből a gépsor 6 mil­lió forint volt, a többit sa­ját munkánkkal pótoltuk, tehát a kiegészítő berendezé­seket és az üzemcsarnok át­alakítását magunk végeztük. — Az olasz Marangon i RTS technológiát vásároltuk meg — teszi hozzá Pápai Márton ipari üzemvezető. — Ilyen gépsor dolgozik a győ­ri Kisalföldi Volánnál is. ezért dolgozóink ott tanul­ták meg a gépek kezelését. Innen kapjuk félkész ter­mékként a gumiabroncs- gyűrűt, ami a gumifelújítás alapja. Az elmúlt év márci­usában érkeztek hozzánk az olasz gépek, s még júliusban a gumiműhely rekonstruk­ciója után üzembe helyezték a gyártó cég szakemberei az új gépsort. Azóta két mű­szakban, tíz dolgozónk újít­ja fel a vállalat üzemegysé­geitől beérkezett gumikat. Megbízható- e a felújított gumik minősége? — Egy hét alatt újjászü­letve, újra a Volán teher­járműveire kerülnek. Éven­Kislokaji tervek Falugyűlést tartottak nem­rég Kistokajban. Bejelentet­ték. hogy a tervek szerint a lakosság társadalmi munká­jának segítségével még az idén tornatermet építenek az általános iskolához. Ezen­kívül mintegy 300 ezer fo­rintért három kilométer hosszban javítják az útháló­zatot. A munka befejezése májusra várható. — A napidíjak, kilométer­átalányok, különélési díjak tulajdonképpen költségtéríté­sek. Ezeknek pedig még el­vileg sem merült fel a brut­tósításuk. A költségtérítés ugyanis nem bér, nem jöve­delem, és nem „juttatás”, hanem valamilyen költség­nek a megtérítése, amely után éppen ezért nem kell adózni. Magyarán szólva te­hát nem lehet az adóalapba ezeket beszámítani. pedig adóköteles. • KÉTOLDALÚ ALKU Ilyen helyzet elsősor­ban a kilométer-átalányok­nál és a különélési pótlékok­nál fordulhat elő. A napidí­jat ugyanis szorosabban le­het ellenőrizni. A kiszállás tényét minden esetben iga­zoltatják, a költség indokolt­sága tehát nem kérdőjelez­hető meg. Az átalánydíjak­nál más a helyzet. Kéré­sünkre az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közgaz­dasági osztályvezetője, dr. Gerencsér László vállalko­zott részletes magyarázatra a miértekről: — Ott kezdem, hogy a bruttósítás alkalmából új munkaszerződést köt minden munkáltató a munkaválla­lókká:. Hogy tehát ki, mi­ért, mit és mennyit kap, az alku kérdése. S mivel az al­ku kétoldalú, előfordulhat, pedig erre sor kerül, azösz- szeg után kiszabható adót kí­méletlenül behajtják a vál­lalaton. • DRAGA LEHET És persze nemcsak a vál­lalaton. Hiszen az indoko­latlanul — tehát tényleges költség nélkül — felvett költ­ségtérítés a munkavállalónál jelenik meg, mint tiszta jö­vedelem. Ha pedig bármiből jövedelem származik, azt össze kell vonni a többi jö­vedelemmel, s öy módon az adóalapba kerül, tehát adóz­ni kell utána. — Mindenesetre nem éri meg manipulálni a költség- térítési átalánydíjakkal. Mert igencsak . sokba kerülhet, ha valamiféle fizetéskiegészítÓB- ként funkcionáltatják — sommázta intelmét dr. Ge­rencsér László. R. É. postaládák Csak erős fagy ne jöjjön! Idén várható postai fej­lesztésekről számolt be a napokban a Magyar Távira­ti Iroda. A tudósításban a levélszekrények cseréjét is megemlítették. Annak jár­tunk utána, hogy Miskolcon mikor jelennek meg a be­ígért új levelesládák? Ifj. Sebe József, a Miskol­ci Postaigazgatóság szállítá­si előadója egy kis haladékot kért, mielőtt kérdésünkre válaszolt volna. Kiderült: az új postaládákról az ügy­ben érintettek városunkban egyelőre semmit sem tudnak. Később arra is fény derült, hogy miért. Az Eltex Kiszövetkezettől vásárolják majd a postások az új, műanyag ládákat. Hőre és ütésre nem érzé­kenyek. kopásállóak, tartó­san megőrzik piros színü­ket. Jó tulajdonságaikat csak fokozni lehet: javítást, kar­bantartást szinte alig igé­nyelnek. S bár az eredeti szándék szerint idén már 1500-at szerelnének fel ezek­ből országszerte, mégis csak mutatóban van a levélszek­rényekből. Hírek szerint azért nincs több ma még a prototípusnál, mert egye­lőre nem dolgozik a kis­szövetkezet gépsora. A gyártóberendezést jelen­leg szerelik. S ha megindul a szériagyártás, a miskolci posta csak akkor tervezheti a régi ládák cseréjét. S ak­kor is csak anyagi lehető­ségeikkel összhangban. te 6—7000 tebergumi felújí­tását végezzük el, de külső megrendeléseket is válla­lunk. Ezeknek a gumiknak igen jó a futásteljesítménye, minősége pedig megközelí­ti az újét. Ugyanakkor egy gumin két-háromszáz forin­tot tudunk megspórolni azzal, hogy nem utaztatjuk az or­szág más részébe. Alapos és megbízható munkát végezhe­tünk lényegesen jobb mun­kafeltételek között. Már az előkészítés sokkal alaposabb. Mennyi idő alatt újul meg egy ilyen nagyméretű gu­mi? — Sok aprólékos munkát kell rajta elvégeznünk, pél­dául az apróbb oldalsérülé­sek javítását. A folyamot végén két órát tölt 125 Cel- sius-fokon a vul'kanizálóban. Itt kördiagramm rögzíti a legfontosabb paramétereket, így utólag is bármikor meg­tudjuk mondani, melyik mű­szakban készült az új futó­felületet kapott gumi. V. Zs. Zöldet! az őszi búza Ha megkezdődik a gyártás. új Miskolc parkjaiban, s a járdák mentén vékonyka fűszálak zöldelinek, s néhol már kidugták fejüket az el­ső hóvirágok. A határban is erős fejlődésnek indultak az ősszel elvetett magok, a szo­katlanul enyhe időjárás mi­att. A Nagymiskolci Állami Gazdaságban arról érdeklőd­tünk, nem okozhat-e gondo­kat a hirtelen növekedés a növények életében? A Nagymiskolci Állami Gazdaság nyolcszáz hektá­ron vetett őszi búzájának mintegy fele eddig jól, húsz százaléka viszont gyengén fejlődött. Az állami gazda­ság dolgozómaik véleménye szerint, csak akkor lehet baj, ha hótakaró nélkül jpn a fagy. De a mezőgazdasági távprognózisok alapján csak februárban várható kisebb lehűlés, s akkor is valószí­nűleg nagyobb csapadékkal. Az enyhe időjárás kedvez az állattenyésztésinek, jól te­lelnek a szabadon tartott szarvasmarháik. Ám az is­tállókban tartásban is keve­sebb takarmány fogy. Jelen­tős fűtőenergiát tudnak meg­takarítani a baromfineve­lőkben is. Gesztelvi változások Az elmúlt évben tovább fejlődött Gesztely. A faluban felépült az új általános isko­la, amely a helyi tanács mintegy 31 millió forintos be­ruházásával valósult meg. Az úthálózat korszerűsítésére másfél millió forintot költöt­tek., és hat utcában elhelyez­tek 31 nátrium-, illetve hi­ganygőzlámpát is. A régi ál­talános iskolában pedig be­vezették a központi fűtést. Szerszámgépek exportra Az idén tovább növeli tő­kés exportját a Diósgyőri Gépgyár. A nagyüzem 14 millió 600 ezer dollár érté­kű szerszám- és kábelgépet kíván szállítani az Egyesült Államokba. Kanadába, Irán­ba. valamint Olaszországba. Növeli majd a Digép dollár- bevételét az is. hogy több tőkés céggel állnak termelé­si kooperációban. Miskolcon egyébként 150 da­rab úgynevezett gépi rend­szerű, és 50 kulcsos levél- szekrény található. Ez a mennyiség várhatóan csök­kenne a csere után. A szakembereknek ugyan­is az a véleménye, hogy nálunk túlságosan sűrűn helyezkednek el a postalá­dák, nem árt ezért újból felül­vizsgálni, hol van teljesen indokoltan elhelyezve, s hol nincs égető szükség a levél­gyűjtő alkalmatosságra. Azt persze reméljük, nem vonnak ki minden régi pos­taládát végleg a forgalom­ból. Igazán kár volna a való­ban szép, eredeti példányo­kért, amik kiválóan illeszkedhet­nének például a belvárosi épületek hangulatához. S az sem lenne túl nagy baj. ha az új műanyag gyártmányok mellett tovább gyarapodná­nak városszerte az úgyneve­zett lábas levélszekrények is. B. A. A levelesládák többsége megérett már a cserére. Remél­jük, a műanyagok mellett, több lesz az ilyen szép postaláda is. (Fejér Ernő felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom