Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-22 / 17. szám
^ Tőkés exportban rekordot produkált tavaly a drótművek Tanulják a jogszabályokat Exporthoz, importhoz igazodva (V-'.„tatás az 1. oldalr l) Sok függ a Pamutfonó Vál alat Miskolci Gyárában attól, hogyan teljesítik az első negyedévi tervüket. K. sei Ferenc, a vállalat főmérnöke: — A legfontosabb, hogy talpon maradjunk. Nem várnak ránk könnyű hónapok. Egyelőre még nehéz tisztán látni az új gazdasági szabályzókat, s nem könnyű eligazodni az új jogszabályok közölt sem. Az alapanyagaink részben a Szovjetunióból és Lengyelországból, de jórészt tőkés importból származnak. A gépeink nagy ré-' szét is tőkés országokból vettük. A kettő között pedig szoros összefüggés van: az exporttermékekből befolyó összegből keli kigazdálkodnunk az alkatrészek beszerzéséhez szükséges pénzt. Mivel a nyersanyagárak is emelkednek, a tavalyi 300 millió forintos vállalati nyereségre semmiképpen sem számíthatunk. Miskolci Vasipari szövetkezet, Turmezei János műszaki vezető: — A tavalyi évet mintegy 20 millió forint nyereséggel zártuk. Természetesen szeretnénk ebben az évben is hasonló eredményt elérni. Jelenleg az állandó termékeink mellett hűtőtornyokon dolgozunk; ezek Szíriába kerülnek majd. Több termeli assáról Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat meghívására ma érkezik városunkba a kassai Hytne Stapi Építőipari Vállalat delegációja. A háromtagú csehszlovák küldöttség ellátogat Miskolc új, épülő postaközpontjába. A látogatás során a magyar és a csehszlovák szakemberek megvitatják az elmúlt években szerzett tapasztalatokat. délután pedig a két vállalat szakszervezeti bizottságának képviselői aláírják az idei csereüdültetésről szóló egyezményt. Veze'ékes víz Ré»á«hutának ij Az alpesi környezetben fekvő Répáshuta lakóinak és ott üdülőknek régi gondja a vezetékes ivóvíz hiánya. Az idén változik a helyzet, vizet kap a község. A Bükk- szentkereszt—Hollóstető gerincvezetéket hosszabbítják meg a Bükk-fennsíkig. s onnan ágazik majd le a répáshutaiak vezetéke. künknek az új árindex szerint csökkentettük az árát, s így a bevételi terv teljesítése nem lesz könnyű. December 4. Drótművek, lőcsei György kereskedelmi főosztályvezető: — A tőkés exportunkat tavaly minden eddigit meghaladó mértékben teljesítettük. Az év első napjaiban néhány gépipari teirmék árát hat százalékkal csökkentettük. A forgalmi adó bevezetése miVendéglátós meditáció Több mint másfél ezren dolgoznak a Miskolci Vendég*. íipari Vállalatnál. Hogy szakmájuknak mit tartogat a jövő, azonb. a nemcsak az ő ügyük, hiszen vendéglők, éttermek, ételbárok és színvonalas közétkeztetés nélkül egyetlen i "Vváros sem képzelhető el. los- tanában sokat és sokan látogatják a vendéglátás esélyeit . ... Annak ellenére, hogy gazdaságilag jó évet zárt a vállalat tavaly, nemrég a munkásgyűlésen néhány elgondolkodtató tényre hívta fel a figyelmet a vállalat igazgatója. Például arra, bogy a vendéglátós szaknyelven némi öniróniával „lovardáknak” nevezett nagyobb alap- területű lakótelepi éttermek, továbbra sem hoznak hasznot. Ilyen például Miskolcon az Otthon, a Katcvvice, Le- ninvárosban a Néva. Egy üzleti szempontokat nélkülöző városépítészeti koncepció megvalósítása okozza ma a bajt. Ügy képzelték valaha, hogy a korszerű lakótelepi lakásokhoz tartoznia kell éttermi hálózatnak is, hiszen a kis konyhákban nem fognak főzőcskézni az egyre inkább egyenjogúsodó asszonyok, hanem majd mindannyian étterembe járunk. DRAGA MULATSÁG LENNE... Normatívakkal írták elő a lakásokhoz mekkora vendéglátóipari egységet kell építeni. Már az első időkben látszott, hogy az elmélet nem akar gyümölcsöző gyakorlattá válni: a lakótelepi nagy alapterületű üzletek nem lettek sikeressé. Odáig stimmelt a dolog, hogy az otthoni kis konyhák nem alkalmasak főzésre és étkezésre, meg hogy a háziasszonyok többsége munkát vállalt, ügy nem érnek rá főzni. Csakhogy a családi költségvetés már akkor sem bírta és ma egyre kevésbé viseli el az étterembe járást. Hiába kísérleteztek néhány évvel ezelőtt; kuatt több lett az adminisztrációs munka, de ez a termékek értékesítését nem zavarja. Január elején megfelelő alapanyag állt rendelkezésünkre a megrendelések teljesítéséhez, így zavartalanul megkezdhettük a Finnországba, Egyiptomba Norvégiába és Kínába szállítandó termékeink gyártását. Ezekbe az országokba elsősorban beton- feszítő pászmákat, horganyzott, nagy szilárdságú vezetékhuzalokat és szabadvezetékeket exportálunk. Tönféle családi árkedvezményekkel, az árak nyaralásával nem tudnak lépést tartani az engedmények. Meg lehet persze próbálkozni kesztyűt felvéve harcolni az eredményért: ezt teszi évek óta a Tokaj, anolaz idegenforgalomra, műsoros estekre alapoztak, vagy a Diófa, ahol az oktatást próbálják összekötni az üzleti vendéglátással. A legnagyobb gond az, hogy a korszerű, többnyire távfűtéses, viszonylag nagy alapterületű üzletek üzemeltetési költségei is nagyok. Magyarán: itt a hátrányos piaci helyzet ellenére nagyobb eredményt kellene produkálni, mint egy jobb helyen levő, kisebb üzletnek, hiszen nyomasztóak a terhek. PÉLDÁUL A STADION Hogy milyen jövő vár a „lovardákra”, ma nehéz megjósolni. Ahhoz, hogy teljesen profilt váltsanak, pénz kellene, nem is kevés. A mai és a jövőben várható árak mellett az sem bizonyos, hogy például előfizetéses, ételhordóban elvitt ebédekből el tudja-e magát tartani a betérő vendégekre nem számító üzlet, vagy sem. A vendég sovánvodó pénztárcájában csörgő forintok utáni egyre, keményebb versenyfutásban, most ezek a lakótelepi üzletek lesznek a legnehezebb helyzetben. A bezárást, a felszámolást pedig egyik vendéglátós sem emlegeti szívesen. De gyakran mondogatják azt is: a vállalkozás kulcsa sokszor az üzletvezetők kezében van. Mert például a Stadion étterem, amelyik szintén lakótelepi környezetben működik, • és kicsinek se mondható, városszerte híres arról, hogy innen érdemes ebédet hordani, mert jól főznek. Meglehet, hogy annak a bizonyos kulcsnak a másodpéldányát a szakács zsebeben kell keresni? (klss) 1 lesz a „MákkaT? Közelebb jött a világ Az egyetemi terminál Összterületét tekintve a második az országban, de ennek a régiónak legnagyobb tudományos intézménye a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtára. 600 000 kötettel rendelkezik. 2250 tudományos folyóiratot járat a világ minden tájáról, s mintegy 17 millió forintot — 80 százalékát nyugati valutában — költ évente arra. hogy az olvasóknak, kutatóknak a felölelt tudományágakban a legfrissebb forrásanyagot rendelkezésére tudja bocsátani. Évente 70 000 látogató fordul meg itt, ezeket 70 ember szolgálja ki, köztük öt mérnök is, akik segítenek a szakanyagban eligazodni. Ha számításba vesszük, hogy a könyvtárnak 4000 beiratkozott olvasója van, s mindössze vagy 1500 egyetemen kívüli, akkor még jobban érzékelhető, hányszor kereshetik fel azok, akik munkájukhoz szükségesnek tartják a könyvtár segítségét. Külső vállalatok például az elmúlt esztendőben 2047 esetbén fordultak problémáikkal a könyvtárhoz, ami azt jelenti, hogy napjában mintegy tíz esetben nyújtottak ott máshonnan beszerezhetetlen információkat azoknak, akik igényelték. De mi történik akkor, ha valaki olyan információt kér, amelyre a könyvtárban nincs adat, amely nem lenne megtalálható akkor sem, ha az ösz- szes kötetet és folyóiratot végiglapoznák? • NEVEZZEK AKAR KOMPUTERNEK Nos, ilyenkor kapcsolódik be a munkába a könyvtárnak az a legkisebb, de mégis legszélesebb körben használható részlege, ami már a jövő. Feladata a gyors és pontos információszolgálat, s nevezzék számítógépnek, vagy komputernek, semmit nem változtat azon a tényen, hogy az osztrák, angol, nyugatnémet, svájci, amerikai, hasonló jellegű bázisok révén —, amelyekkel közvetlen összeköttetésben áll — szinte másodpercek alatt a világ többszáz tudományos adattárával teremthet kapcsolatot. Hogy milyen módon, az természetesen az adatbázisok és az azokat fenntartó es működtető világcégek titka. Nem titok viszont, hogy az ilyen úton kért információk műholdas közvetítéssel jutnak el hozzánk, s mindenhová, ahol ilyen információközpontok, szaknyelven terminálok működnek. Gondolom, felesleges leírni, hogy nem ingyen, és nem olcsón. • AZ INFORMÁCIÓ ÉRTÉK ES PÉNZ Az információ viszont a modern termelésben egyszerűen nélkülözhetetlen, s egyre nagyobb arányban van jelen értékben is a modern termékek árában. (Az angol gépipar termékeinek árában az információ értéke 47 százalék körül mozog.) De függetlenül számadatoktól, a tennelési ágaktól és szakmáktól, információ nélkül előbbre jutni ma már nem lehet. Nem véletlen az, hogy az információ-szolgáltatásban dolgozó ágazatok és a számítástechnikai termékeket előállító ipar fejlődik ma a világban a leggyorsabban. Egyszerűen erre van szüksége a kornak. Mint ahogy dr. Zsidai József főigazgató megfogalmazása szerint ma, egyetlen szakmában sem lehet modem, a kor követelményeinek megfelelő szakemberről beszélni nyelvtudás, számítástechnikai' ismeretek, valamint anélkül, hogy az illető ne tudná, hogyan kell hozzájutni szakmájában a legfrissebb információkhoz. Ezt szerencsére az országnak ezen a táján dolgozók közül is egyre többen tudják. • JOBBAN KI KELL HASZNÁLNI Par. egyetem központi könyvtárának információszolgálatát' 115 nagy horderejű feladat megoldásához vették igénybe az elmúlt évben.' Ezek az információk 46 esetben egyetemi, 20 esetben könyvtári, 49 esetben külső iparvállalatok kutatásaihoz voltak elkerülhetetlenül szükségesek. Legélénkebben a régió vegyiművei, a TVK, a BVK és a sajóbábo- nyi, valamint a December 4. Drótmővek, az Ózdi Kohászat* Üzemek, a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet, a Mecseki Ércbányászati Kombinát, s a nemrég ' létrejött Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. érdeklődik az egyetemi információs központ szolgáltatásai iránt. Természetesen a könyvtár meglévő inforcnáció-iiapacitá- sa ennél is jóval nagyobb, de a régebbi szakemberek nem igénylik az ilyen jellegű szolgáltatást. Pedig a könyvtárnak csaknem 20 esztendős gyakorlata van már e téren, ami a megye és város iparának talpraállítá- sában. a sokszor hangoztatott termékváltás problémáinak megoldásában is nagy előny. Kérni és okosan használni kellene ezt az információkapacitást, annál is inkább, mert a, terminálon kívül megtalálhatók itt a világon bárhol kiadott fontosabb katalógusok, kiadói prospektusok, referáló folyóiratok ék mindenekelőtt az az „emberi tényező”, ami olcsó, szolgálatkész, magas fokon képzett. A könyvtárosok agya, tapasztalata és tájékozottsága forintban nem mérhető érték. Gyöngyösi Gábor i Telelnek • a védett ; madarak Hó helyett zúzmara ! öltözteti fehérbe a i ' Dél-Bükk tálán leg- 1 szebb és legérdeke- I sebb völgyét, a Hór• patakét, amelyben \ ezekben, a telet csak i idéző napokban a le- ! szálló kőid teszi sejtel- I messe a hangulatot. A 1 Bükki Nemzeti Park- i hoz tartozó terület • csendes, nem járják I kirándulók, néha egy- i egy gépkocsi gördül [ csak végig a s áros■ kátyús úton. A zavartalan termé- ! szeti környezetben há• bontatlanul élik éle- [ tűket azok a védett i madarak, amelyek hazánkban már csak el-1 i vétve, egyes példa- |t nyaiban ezen a vidé- I ken élnek. Aki a zimankós, kellemetlenül zord tdő• ben sem sajnálja a J „vártát”, az az Odor- I vár környékén meglesheti a táplálék ■ után magasba emelke- 1 dö kerecsensólyom ke- ! esés röptét, vagy ép• pen a törpesas vadá- \ szatát. Otthont ad ez ( a vidék az ölyveknek [ is, megtalálhatók ezen i a védett, embertől [ nem háborgatott terü■ létén például az ege- 1 részölyv csakúgy, mint [ a hozzá meglehetősen i hasonlító darázsölyv I is. Ezeknek a fajok- I nak természetes otthont nyújt az ott ta■ látható nagy kiterje- 1 désű, zavartalanabb erdőség, ahol tavasz- I szál fiókáikat is ki- J költik. Vissza-vissza■ jár a költés időszakában az ember nem i járta háborítatlan ren- 1 getegbe a ma már ritkaságnak számító fe• ketególya is. A Bükk hegység töb- i bi részéhez képest a [ természetkutatók ke- I vésbé ismerik a Dél■ Bükk madárvilágát, i gyér adatokkal ren• delkeznek ezen a vé- \ dett területen honos i madarakról. De a ren- [ delkezésre álló gyér i adatok is bizonyítják, hogy igen változatos a i vidék védett növény- 1 zete és a kiemelt ér- I teket képviselő raga- I dozó madarak is gya- ! koriak. Szaknyelven terminálnak hívják azt a központot, ahová a számítógépes információk a világ minden tájáról befuthatnak.
