Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-22 / 17. szám

^ Tőkés exportban rekordot produkált tavaly a drótművek Tanulják a jogszabályokat Exporthoz, importhoz igazodva (V-'.„tatás az 1. oldalr l) Sok függ a Pamutfonó Vál alat Miskolci Gyárában attól, hogyan teljesítik az első negyedévi tervüket. K. sei Ferenc, a vállalat főmérnöke: — A legfontosabb, hogy talpon maradjunk. Nem várnak ránk könnyű hóna­pok. Egyelőre még nehéz tisztán látni az új gazdasági szabályzókat, s nem könnyű eligazodni az új jogszabályok közölt sem. Az alapanyaga­ink részben a Szovjetunió­ból és Lengyelországból, de jórészt tőkés importból szár­maznak. A gépeink nagy ré-' szét is tőkés országokból vettük. A kettő között pe­dig szoros összefüggés van: az exporttermékekből befo­lyó összegből keli kigazdál­kodnunk az alkatrészek be­szerzéséhez szükséges pénzt. Mivel a nyersanyagárak is emelkednek, a tavalyi 300 millió forintos vállalati nye­reségre semmiképpen sem számíthatunk. Miskolci Vasipari szövet­kezet, Turmezei János mű­szaki vezető: — A tavalyi évet mintegy 20 millió forint nyereséggel zártuk. Természetesen sze­retnénk ebben az évben is hasonló eredményt elérni. Jelenleg az állandó termé­keink mellett hűtőtornyokon dolgozunk; ezek Szíriába kerülnek majd. Több terme­li assáról Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat meghívására ma érkezik vá­rosunkba a kassai Hytne Stapi Építőipari Vállalat de­legációja. A háromtagú cseh­szlovák küldöttség ellátogat Miskolc új, épülő postaköz­pontjába. A látogatás során a magyar és a csehszlovák szakemberek megvitatják az elmúlt években szerzett ta­pasztalatokat. délután pedig a két vállalat szakszervezeti bizottságának képviselői alá­írják az idei csereüdültetés­ről szóló egyezményt. Veze'ékes víz Ré»á«hutának ij Az alpesi környezetben fekvő Répáshuta lakóinak és ott üdülőknek régi gond­ja a vezetékes ivóvíz hiánya. Az idén változik a helyzet, vizet kap a község. A Bükk- szentkereszt—Hollóstető ge­rincvezetéket hosszabbítják meg a Bükk-fennsíkig. s on­nan ágazik majd le a répás­hutaiak vezetéke. künknek az új árindex sze­rint csökkentettük az árát, s így a bevételi terv teljesítése nem lesz könnyű. December 4. Drótművek, lőcsei György kereskedel­mi főosztályvezető: — A tőkés exportunkat ta­valy minden eddigit megha­ladó mértékben teljesítettük. Az év első napjaiban néhány gépipari teirmék árát hat százalékkal csökkentettük. A forgalmi adó bevezetése mi­Vendéglátós meditáció Több mint másfél ezren dolgoznak a Miskolci Ven­dég*. íipari Vállalatnál. Hogy szakmájuknak mit tar­togat a jövő, azonb. a nem­csak az ő ügyük, hiszen vendéglők, éttermek, ételbá­rok és színvonalas közétkez­tetés nélkül egyetlen i "Vvá­ros sem képzelhető el. los- tanában sokat és sokan láto­gatják a vendéglátás esélye­it . ... Annak ellenére, hogy gaz­daságilag jó évet zárt a vál­lalat tavaly, nemrég a mun­kásgyűlésen néhány elgon­dolkodtató tényre hívta fel a figyelmet a vállalat igazga­tója. Például arra, bogy a vendéglátós szaknyelven né­mi öniróniával „lovardák­nak” nevezett nagyobb alap- területű lakótelepi éttermek, továbbra sem hoznak hasz­not. Ilyen például Miskolcon az Otthon, a Katcvvice, Le- ninvárosban a Néva. Egy üz­leti szempontokat nélkülöző városépítészeti koncepció megvalósítása okozza ma a bajt. Ügy képzelték valaha, hogy a korszerű lakótelepi lakásokhoz tartoznia kell ét­termi hálózatnak is, hiszen a kis konyhákban nem fognak főzőcskézni az egyre inkább egyenjogúsodó asszonyok, ha­nem majd mindannyian ét­terembe járunk. DRAGA MULATSÁG LENNE... Normatívakkal írták elő a lakásokhoz mekkora vendég­látóipari egységet kell építe­ni. Már az első időkben lát­szott, hogy az elmélet nem akar gyümölcsöző gyakorlat­tá válni: a lakótelepi nagy alapterületű üzletek nem let­tek sikeressé. Odáig stimmelt a dolog, hogy az otthoni kis konyhák nem alkalmasak fő­zésre és étkezésre, meg hogy a háziasszonyok többsége munkát vállalt, ügy nem ér­nek rá főzni. Csakhogy a családi költségvetés már ak­kor sem bírta és ma egyre kevésbé viseli el az étterem­be járást. Hiába kísérletez­tek néhány évvel ezelőtt; ku­att több lett az adminisztrá­ciós munka, de ez a termé­kek értékesítését nem zavar­ja. Január elején megfelelő alapanyag állt rendelkezé­sünkre a megrendelések tel­jesítéséhez, így zavartalanul megkezdhettük a Finnország­ba, Egyiptomba Norvégiába és Kínába szállítandó termé­keink gyártását. Ezekbe az országokba elsősorban beton- feszítő pászmákat, horgany­zott, nagy szilárdságú veze­tékhuzalokat és szabadveze­tékeket exportálunk. Tönféle családi árkedvezmé­nyekkel, az árak nyaralá­sával nem tudnak lépést tar­tani az engedmények. Meg lehet persze próbál­kozni kesztyűt felvéve har­colni az eredményért: ezt te­szi évek óta a Tokaj, anolaz idegenforgalomra, műsoros estekre alapoztak, vagy a Diófa, ahol az oktatást pró­bálják összekötni az üzleti vendéglátással. A legnagyobb gond az, hogy a korszerű, többnyire távfűtéses, viszony­lag nagy alapterületű üzle­tek üzemeltetési költségei is nagyok. Magyarán: itt a hát­rányos piaci helyzet ellenére nagyobb eredményt kellene produkálni, mint egy jobb helyen levő, kisebb üzletnek, hiszen nyomasztóak a terhek. PÉLDÁUL A STADION Hogy milyen jövő vár a „lovardákra”, ma nehéz meg­jósolni. Ahhoz, hogy teljesen profilt váltsanak, pénz kel­lene, nem is kevés. A mai és a jövőben várható árak mellett az sem bizonyos, hogy például előfizetéses, ételhor­dóban elvitt ebédekből el tudja-e magát tartani a be­térő vendégekre nem számí­tó üzlet, vagy sem. A ven­dég sovánvodó pénztárcájá­ban csörgő forintok utáni egyre, keményebb versenyfu­tásban, most ezek a lakóte­lepi üzletek lesznek a leg­nehezebb helyzetben. A be­zárást, a felszámolást pedig egyik vendéglátós sem emle­geti szívesen. De gyakran mondogatják azt is: a vál­lalkozás kulcsa sokszor az üzletvezetők kezében van. Mert például a Stadion étte­rem, amelyik szintén lakóte­lepi környezetben működik, • és kicsinek se mondható, vá­rosszerte híres arról, hogy innen érdemes ebédet hor­dani, mert jól főznek. Meg­lehet, hogy annak a bizonyos kulcsnak a másodpéldányát a szakács zsebeben kell keres­ni? (klss) 1 lesz a „MákkaT? Közelebb jött a világ Az egyetemi terminál Összterületét tekintve a második az országban, de ennek a régiónak legna­gyobb tudományos intézmé­nye a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtára. 600 000 kötettel rendelkezik. 2250 tudomá­nyos folyóiratot járat a vi­lág minden tájáról, s mint­egy 17 millió forintot — 80 százalékát nyugati valutában — költ évente arra. hogy az olvasóknak, kutatóknak a felölelt tudományágakban a legfrissebb forrásanyagot rendelkezésére tudja bocsá­tani. Évente 70 000 látogató for­dul meg itt, ezeket 70 ember szolgálja ki, köztük öt mér­nök is, akik segítenek a szakanyagban eligazodni. Ha számításba vesszük, hogy a könyvtárnak 4000 beiratko­zott olvasója van, s mind­össze vagy 1500 egyetemen kívüli, akkor még jobban ér­zékelhető, hányszor kereshe­tik fel azok, akik munkájuk­hoz szükségesnek tartják a könyvtár segítségét. Külső vállalatok például az elmúlt esztendőben 2047 esetbén fordultak problémáikkal a könyvtárhoz, ami azt jelenti, hogy napjában mintegy tíz esetben nyújtottak ott más­honnan beszerezhetetlen in­formációkat azoknak, akik igényelték. De mi történik akkor, ha valaki olyan in­formációt kér, amelyre a könyvtárban nincs adat, amely nem lenne megtalál­ható akkor sem, ha az ösz- szes kötetet és folyóiratot végiglapoznák? • NEVEZZEK AKAR KOMPUTERNEK Nos, ilyenkor kapcsolódik be a munkába a könyvtár­nak az a legkisebb, de még­is legszélesebb körben hasz­nálható részlege, ami már a jövő. Feladata a gyors és pontos információszolgálat, s nevezzék számítógépnek, vagy komputernek, semmit nem változtat azon a tényen, hogy az osztrák, angol, nyu­gatnémet, svájci, amerikai, hasonló jellegű bázisok ré­vén —, amelyekkel közvet­len összeköttetésben áll — szinte másodpercek alatt a világ többszáz tudományos adattárával teremthet kap­csolatot. Hogy milyen mó­don, az természetesen az adatbázisok és az azokat fenntartó es működtető vi­lágcégek titka. Nem titok vi­szont, hogy az ilyen úton kért információk műholdas közvetítéssel jutnak el hoz­zánk, s mindenhová, ahol ilyen információközpontok, szaknyelven terminálok mű­ködnek. Gondolom, felesleges leírni, hogy nem ingyen, és nem olcsón. • AZ INFORMÁCIÓ ÉRTÉK ES PÉNZ Az információ viszont a modern termelésben egysze­rűen nélkülözhetetlen, s egy­re nagyobb arányban van je­len értékben is a modern termékek árában. (Az angol gépipar termékeinek árá­ban az információ értéke 47 százalék körül mozog.) De függetlenül számadatoktól, a tennelési ágaktól és szak­máktól, információ nélkül előbbre jutni ma már nem lehet. Nem véletlen az, hogy az információ-szolgáltatásban dolgozó ágazatok és a szá­mítástechnikai termékeket előállító ipar fejlődik ma a világban a leggyorsabban. Egyszerűen erre van szüksé­ge a kornak. Mint ahogy dr. Zsidai József főigazgató meg­fogalmazása szerint ma, egyetlen szakmában sem le­het modem, a kor követel­ményeinek megfelelő szak­emberről beszélni nyelvtudás, számítástechnikai' ismeretek, valamint anélkül, hogy az illető ne tudná, hogyan kell hozzájutni szakmájában a legfrissebb információkhoz. Ezt szerencsére az ország­nak ezen a táján dolgozók közül is egyre többen tud­ják. • JOBBAN KI KELL HASZNÁLNI Par. egyetem központi könyvtárának információszol­gálatát' 115 nagy horderejű feladat megoldásához vették igénybe az elmúlt évben.' Ezek az információk 46 esetben egyetemi, 20 esetben könyvtári, 49 esetben külső iparvállalatok kutatásaihoz voltak elkerülhetetlenül szükségesek. Legélénkebben a régió vegyiművei, a TVK, a BVK és a sajóbábo- nyi, valamint a December 4. Drótmővek, az Ózdi Kohá­szat* Üzemek, a Tüzeléstech­nikai Kutató Intézet, a Me­cseki Ércbányászati Kombi­nát, s a nemrég ' létrejött Észak-magyarországi Inno­vációs Centrum (Park) Rt. érdeklődik az egyetemi in­formációs központ szolgál­tatásai iránt. Természetesen a könyvtár meglévő inforcnáció-iiapacitá- sa ennél is jóval nagyobb, de a régebbi szakemberek nem igénylik az ilyen jelle­gű szolgáltatást. Pedig a könyvtárnak csaknem 20 esztendős gyakorlata van már e téren, ami a megye és város iparának talpraállítá- sában. a sokszor hangoztatott termékváltás problémáinak megoldásában is nagy előny. Kérni és okosan használni kellene ezt az információ­kapacitást, annál is inkább, mert a, terminálon kívül megtalálhatók itt a világon bárhol kiadott fontosabb ka­talógusok, kiadói prospektu­sok, referáló folyóiratok ék mindenekelőtt az az „embe­ri tényező”, ami olcsó, szol­gálatkész, magas fokon kép­zett. A könyvtárosok agya, tapasztalata és tájékozottsága forintban nem mérhető ér­ték. Gyöngyösi Gábor i Telelnek • a védett ; madarak Hó helyett zúzmara ! öltözteti fehérbe a i ' Dél-Bükk tálán leg- 1 szebb és legérdeke- I sebb völgyét, a Hór­• patakét, amelyben \ ezekben, a telet csak i idéző napokban a le- ! szálló kőid teszi sejtel- I messe a hangulatot. A 1 Bükki Nemzeti Park- i hoz tartozó terület • csendes, nem járják I kirándulók, néha egy- i egy gépkocsi gördül [ csak végig a s áros­■ kátyús úton. A zavartalan termé- ! szeti környezetben há­• bontatlanul élik éle- [ tűket azok a védett i madarak, amelyek ha­zánkban már csak el-1 i vétve, egyes példa- |t nyaiban ezen a vidé- I ken élnek. Aki a zimankós, kellemetlenül zord tdő­• ben sem sajnálja a J „vártát”, az az Odor- I vár környékén meg­lesheti a táplálék ■ után magasba emelke- 1 dö kerecsensólyom ke- ! esés röptét, vagy ép­• pen a törpesas vadá- \ szatát. Otthont ad ez ( a vidék az ölyveknek [ is, megtalálhatók ezen i a védett, embertől [ nem háborgatott terü­■ létén például az ege- 1 részölyv csakúgy, mint [ a hozzá meglehetősen i hasonlító darázsölyv I is. Ezeknek a fajok- I nak természetes ott­hont nyújt az ott ta­■ látható nagy kiterje- 1 désű, zavartalanabb erdőség, ahol tavasz- I szál fiókáikat is ki- J költik. Vissza-vissza­■ jár a költés időszaká­ban az ember nem i járta háborítatlan ren- 1 getegbe a ma már rit­kaságnak számító fe­• ketególya is. A Bükk hegység töb- i bi részéhez képest a [ természetkutatók ke- I vésbé ismerik a Dél­■ Bükk madárvilágát, i gyér adatokkal ren­• delkeznek ezen a vé- \ dett területen honos i madarakról. De a ren- [ delkezésre álló gyér i adatok is bizonyítják, hogy igen változatos a i vidék védett növény- 1 zete és a kiemelt ér- I teket képviselő raga- I dozó madarak is gya- ! koriak. Szaknyelven terminálnak hívják azt a központot, ahová a számítógépes információk a világ minden tájáról befut­hatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom