Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-21 / 16. szám

} I Megcsordul-e i Vince? Bükkalján is, mint Tokaj-Hegyalján, de • hazánk szinte minden J bortermő vidékén vall- I ják a gazdák: „Ha J megcsordul Vince, tele i lesz a pince”. Vidékün­kön most ugyan meg­I csappant kíváncsiság­• gal tekintenek eme időjósló jeles nap elé a i szőlőtermelők. Tudják, [ hogy a múlt téli fagy i okozta károsodást a tő- J kék még nem hever- I ték ki, s az idei ter­més is gyéren csurran , majd. i A nagyüzemek ugyan nem hagyatkoznak a ■ népi bölcsességre, ha- 1 nem tudományos mód­szerekkel. a rügyvizs- 1 gálát alapján igyekez- ! nek következtetni a i várható termésre. No- [ ha a vizsgálatok arról I adnak számot, hogy a • meglevő rügyek életké- I pesek, számuk azonban 1 kevés, s így a termés i sem lesz bőséges. Egyébként is kétsé- I ges, hogy megcsordul-e [ Vince? Az időjárás i igencsak „kétarcú”, hol ' fagyos, hol ködös, de egyáltalán nem igazo­• dik az igazi télhez, J amikoris a présházak i ereszéről lógó jégcsa­poknak kellene „meg­I ereszkedni”. Az egész idei téli i időjárás különben is [ rácáfolt a több évszá- , zados népi megfigye- 1 lésekre. Mert akármit is jövendölt Katalin, a i karácsony inkább lo- [ csogott, mint kopogott, i s noha a népi bölcses­ség azt tartja, hogy a • „kutya még nem ette • meg a ' telet”, a táv- i prognózisok még min­• dig nem arról tudósi- J tanok, hogy igazi tél i következik. i Marad hát a várako­j zás, a remény abban, hogy, hó nélküli, ke- I mény hideg sem tesz ! kárt a szépen fejlődő i gabonavetésekben, s nem tizedeli meg a i szőlő-gyümölcs rügye- 1 két sem. Két idős asszony aggodalma Amit el lehet adni, s amit nem — Fenyő Mártonné lakása nem szerepel, de nem is le­het rajta az eladásra kínált bérlemények listáján. Bár már ismerj ők az új rendele­tet, az idén aligha kínálunk újabb MIK-lakásokat meg­vételre. Elég munkát ad a meglevő ajánlatok elbírálása, az adásvételi ügyletek lebo­nyolítása. És ami nagy gond: a megvételre alkalmas épü­letek bérlőinek aligha tu­dunk cserelakást biztosítani. * A kívülállók bizonyára azt gondolják, hogy a rendkívül alacsony áron megvásárolha­tó állami tulajdonú lakáso­kért sokan tolonganak. Ez nem igaz; a régi bérlők sem nagyon pályáznak otthonaik tulajdonjogára. Kevés a pénz az épületek felújítására, karbantarlására. Ez pedig meglátszik a házak állagán. S ki akar magának önként olyan gondot a nyakába ven­ni, amivel egy erre hivatott állami cég sem képes meg­birkózni? SZ. I. Pirulák a Galenusi laborból Van nlepni Amin Ezen a héten még nem volt influenzajárvány, ám az utóbbi hetekben a náthás, meghűléses megbetegedések száma megnőtt. * A felsőlégúti panaszok el­len többen keresnek gyógy­szert, így a megyei Gyógy­szertári Központ Galenusi laboratóriumában ezekben a napokban több Chinacisal és Eggosalil tabletta készül, mint máskor. Ezzel a gyári készítmények hiányát is pó­tolják. Az elmúlt évben hét-' millió forintos termelési ér­tékben gyártottak sok-sok egy-két forintos árú gyógy­szert. Mintegy kétszázféle készítményt állítanak elő, a gyógyszertárak számára itt készülnek a különböző láz­csillapító kúpok, kenőcsök és pirulák. A gyógyszerek árának megváltozása óta — mint azt Révész János főgyógy­szerésztől megtudtuk — nem tapasztaltak változást a fo­gyasztói igényekben. A szük­ségleteknek megfelelően ala­kul tehát a gyógyszertárak forgalma. Van elegendő vi­tamin is. amit ilyenkor, tél- víz idején meg többen vá­sárolnak. Az enyhe idő nem kedvez igazán a tapolcai csónakázó­tó tisztításán dolgozó szak­embereknek, ugyanis köny- nyebb lenne úgy kiemelni és elszállítani innen az iszapot, ha a fagy szilárdabbra der- mesztené. De a munkával mindenféleképpen végezni szeretnének, hiszen a tavat úgy akarják feltölteni a sze­zon előtt újra, hogy tiszta legyen a meder. Az elmúit években több­ször volt halpusztulás a csó­nakázótóban, és a víz sötét színe, a kánikulában terjen­gő illatok is arra figyelmez­+ A gyógyszertári készítmények közül a nátha elleni pirulákból készül most a legtöbb a Galenusi laborban. .4 kétszázféle készítmény között pedig több olyan kenőcs összeállítása szerepel, melyet a nagy gyárakban nem készítenek. (Kerényi László felvételei) Üzleti turi?mus: új paragrafus, új kiskapu Sorompó, 25 ezernél Egy Commodore—64 sze­mélyi számítógép ára egy középkategóiájú autó értéké­vel vetekedett még alig öt esztendeje. Ha egy négytagú család „ügyesen gazdálko­dott” a hivatalosan kapott valutájával és a BC-számlán őrzött márkával és schilling- gel, három esztendő alatt akár egymillió forintot is megkereshetett. Öt évvel ez­előtt az IBUSZ-ban kivált­ható valutakeretböl mar ki­telt egy 10(1000 forintot érő komputer. Hogy felszámolják az üzleti turizmust, nem sok­kal később gátat vetetlek az üzérkedésnek. Akik saját célra vásárol­tak számítógépet, minimális vámot fizettek. Akik viszont kifejezetten eladásra hozták haza a sokat tudó masinát, nemcsak a.vámot, hanem az értékeáités utáni nyereség il­letékét is befizették az álla­mi kasszába. S most január­tól — idejében — újabb aka­dályt állítottak az üzleti tu­rizmus útjába. A rendelke­zés lényege, hogy a közületek ezentúl nem vásárolhatnak 25 ezer forintnál értékesebb vámárut a műszaki bizomá­nyi boltokban. • ÁLLAMI FELADAT LESZ? Nagy haszontól esnek el azok a „secondhand” műsza­ki boltok, amelyek a kül­földről származó képmagnók, televíziók, számítógépek és CB-rádióteleíonok felvásár­lására, továbbadására szako­sodtak. Városunk legismer­tebb ilyen kereskedését a Fotoelektronika Ipari Szövet­kezet üzemelteti a Korvin Ottó utcában. Pető Sándor, a szerviz helyettes vezetője; — A vállalatok, az üzemek többsége ma már megvásá­rolta azokat a számítógépe­ket, amelyekre szüksége volt. S ami lényeges: egy Commo­dore—64-es, vagy a hozzá­tartozó nyomtató és egyéb alkatrész ára a 25 ezer fo­rintos értékhatáron belül ta­lálható. Inkább azok lesznek gondban, akik videoberende- zést, videokamerát, színes te­levíziót és Hi-Fi-tornyot akarnak közületeknek jó áron eladni. Bízunk abban, hogy az állalmi kereskedelem idejében felismeri, hogy ez a sajátos, de bizonyára ésszerű é; fontos rendelet milyen többletfeladatot ró rá. • KETTŐS AR Molnár Miklósné. a bizo­mányi áruház becsüse: — Már hallottunk a ren­deletről, de Írásban még nem kaptuk meg. Számunkra ko­moly veszteséget jelent majd, mivel a képmagnók és a ka­merák zömét mindig is a vállalatok vásárolták. Árain­kat — különösen a nyugat­ról származó műszaki áruk esetében —, a vámértékből indulva, a kereslet-kínálat függvényében alakítottuk ki. A határokon humánusan igyekeztek minden műszaki áru értékét a bűvös 25 ezer forintos határ alá szorítani. Ha ugyanis ennél többre tak­sálták a számítógépet, vagy a Hi-Fi-tornyot, akkor azt csák a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehetett az' or­szágba behozni. Mi viszont aszerint értékeltük az árut, hogy azt mennyiért lehet itt­hon eladni. Tény, hogy sokan ki is használták az ebben a kettős értékítéletben megbú­vó üzleti lehetőséget. • ÁCSOLHATJÁK A KISKAPUT fi rendelet hivatalos for- mábap rhég meg sem jelent — az érintettek többsége az újságból értesült róla —, amikor már többen érdek­lődtek telefonon a műszaki boltokban, hogy darabonként, alkatrészenként is felvásá­rolják-e a videoberendezése- ket. Ha egy vállalatnak ugyanis erre van szüksége, akár 25 ezer forintos téte­lenként is megveszi. Ugyan­úgy kijátszható ez az előírás, mint az a megkötés, hogy az 50 ezer forintnál nagyobb összegű vásárlások beruhá­zásnak minősülnek, míg az ennéi kisebbek csupán a költ­ségeket terhelik. Ezért aztán sok szövetkezet, kisvállalat részletekben építkezett, s da­rabonként vásárolta meg a videóstúdió berendezéseit. Lehet, hogy ennek a rende­letnek is ácsolják már a kis­kapuját? * . Mindehhez kommentárként csak annyi kínálkozik; ke­servesen megtanult igazság az, hogy a hiányhelyzetet nem lehet " rendeletekkel fel­oldani. Amíg van — és lesz — kereslet, addig igyekez­nek megtalálni a kiskapukat is. Az igazi megoldás az len­ne. ha nem érné meg behoz­ni a műszaki árukat, mert a hazai kereskedelemben ver­senyképes áron hozzáférhet­nének a cégek az áhított holmikhoz... (szántó) ♦ Akik netalán elfeledkeztek volna a ma névnapjukat ün­neplő Ágnes nevű ismerőseikről, még mindig nem késő, hogy betérjenek egy virágboltba. A szegfűk és gerberák mellett a nemcsak szép, de illatos fréziák közül is választ­hatnak. A Miskolci Kertészeti Vállalat üvegházaiban viszont mar a nőnapra ültetnek. (fejér Ernő felvétele) Fenyő Mártonné 78 éves nyugdíjas immár három év­tizede él nővérével az egyik Szentpéteri kapui földszintes, szoba-konyhás lakásban. Mi­óta megtudták, hogy a Mis­kolci ingatlankezelő Vállalat is kezdeményezheti a bérle­mények eladását, nincs nyugta a két idős asszony­nak. Amiatt aggódnak, hogy tudtukon kívül értéke­sítik házukat, S az új „házi­úr” felemeli a lakbérüket, esetleg kiteszi őket. Szerkesz­tőségünkbe telefonáltak, ta- tanácsot kérve: van-e jogi alapja a félelmüknek? A kérdést dr. Zimmer­mann Rudolfnak, a Miskol­ci Ingatlankezelő Vállalat igazgatási és jogi osztályve­zetőjének továbbítottuk. — Alaptalan az aggodal­muk: Fenyő Mártonné és testvére élete végéig zavar­talanul a szóban forgó la­kás bérlője maradhat. Az igaz, hogy januártól mér nemcsak a lakók, hanem a vállalatunk is kezdeményez­heti a 12 lakásosnál kisebb épületek eladását, de csak bi­zonyos feltételek alapján. A rendeletben szerepel, hogy a nyugdíjasok által la­kott otthonokat nem lehet értékesítésre megpályáztatni. Ugyanígy nem adhatók el azok a bérlemények sem, amelyekben a tanácsi bérla­kásra szociális szempontból jogosultak élnek. Ezek az előírások persze csak elvi jelentőségűek, mivel a gya­korlatban aligha akad vala­ki, aki lakott épület megvá­sárlására pályázna. A ház új tulajdonosa csak akkor köl­tözhetne be, ha a bérlőnek azonos komfortfokozatú, mé­retű megfelelő lakást tudna biztosítani. S ha pedig ilyen­nel rendelkezne, akkor mi­nek venné meg a lakott épü­letet? A lakásügyi tanácsrendelet behatárolja azokat a terüle­teket. ahol semmilyen körül­mények között sem szabad eladni az állami lakásokat. Például a főútvonalon levő­ket, a belvárosi rehabilitáci­ós tömbön belül találhatókat és a frissen felújított háza­kat sem lehet magántulaj­donba adni. Valószínű, hogy a mostani szigorú rendelet egy-két kitételét felülvizs­gálják, módosítják a közel­jövőben. Jelenleg az Inköz-iroda értékeli fel az eladásra ke­rülő lakások forgalmi érté­két. A felújítás idejétől füg­gően a valós ár 15, 30 vagy 40 százalékáért bárki tulaj­donosa lehet a bérleményé­nek. Rendkívül kedvező fel­tételek mellett: a bérlő ugyanis már 10 százalék elő­leg letétbe helyezésével, részletre is megvásárolhat­ja otthonát az ingatlankeze­lő vállalattól. Dr. Sárvári Károlyné, az Inköz-iroda vezetője: Meg kell őrizni a biológiai egyensúlyt írt a lóik az iszaplünL. tettek; sürgősen ki kpil tisz­títani a tómedret, mert túlzottan felhalmozódott a sekély vízben a szerves anyag, az iszap. A Miskolci Vízművek a ki­tisztítással azonban nem lát­ja megoldottnak a tó sorsát. Ugyanis az iszap újra fel­szaporodhat a mederben, ha továbbra is bemosódik a környező hegyoldalakról az esőzések alkalmával a tör­melék, a föld. Meg kell tehát oldani a tókörnyék vízrendezését is, ha tartósan meg akarjuk óvni a tavat. Árkokra, iszaptalanítókra van szükség, és ez bizony pénzbe kerül. A tanulmányterv már ké­szen áll, és nemrég a Mis­kolci Idegenforgalmi Bizott­ság a MEBIB-től kért támo­gatást a vállalkozáshóz. Az iszaptalanítást kétmillió fo­rintra, a vízrendezést nyolc- százezer forintra taksálják. Ennek egy részét kellene fedezni idegenforgalmi kasszából, hiszen a tó léte alapvető idegenforgalmi érdek. Ha sikerül' megoldani a tó- környék vízrendezését, való­ban tiszta lehet a csónaká­zótó, hiszen a tervek szerint vízforgató berendezést tele­pítenek a Termálfürdőbe. Ez annyit jelent, hogy nem kerül az elhasznált fürdő­víz a tóba. Minden óvintézkedés ellené­re sem lesz könnyű feladat a jövőben megóvni a tavat, ugyanis a sekély víz nyáron felmelegszik es nehéz meg­tartani a biológiai egyensú­lyát. Mindenesetre a nem­rég üzembe helyezett szökő­kút azt a célt is szolgálja, hogy javítsa a víz oxigén- háztartását. (kiss) Fejük felől a tetőt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom