Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-16 / 12. szám
Ha időben felismerik, könnyebb gyógyítani Befekíeíés az * Előfordul, hogy csak a szűrővizsgálaton derül ki a magas vérnyomás, ami sokáig lehet tünet- és panaszmentes Már hírül adtuk, Miskolcon megkezdődtek az egészségmegőrzési program keretében a komplex lakossági szűrővizsgálatok. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1987 júliusában tárgyalta meg és fogadta el azt a határozatot, mely főként a megelőzést hangsúlyozta. Az átfogó és sokrétű egészségvédelmi program szakmai kidolgozását a városi tanács egészségügyi osztálya végezte. A program bevezetésének indokairól, annak fogadtatásáról beszélgettünk dr. Juhász Barnabás városi főorvossal: ♦ Mi tette szükségessé az új egészségügyi szűrőállomás kialakítását? — Városunk lakosságának egészségi állapota az országos viszonyokhoz hasonlóan, a hatvanas évek közepétől egyre romlik. Csakhogy több helyütt, így Pécsett már 1975 óta működik egy olyan szűrőállomás, ahol még a betegségek súlyosbodása előtt fényt deríthetnek az okokra. A korai felfedezés, a minél előbbi gyógykezelés eredménnyel járt a környező országokban, — így például Ausztriában, —, ahol széles körű szűrőhá- lózatot hoztak létre. Városunkban az elmúlt évben is a megbetegedési és a halálozási statisztikák élén. a daganatos, a szív- és érrendszeri megbetegedések vezettek. E két betegségcsoport okozta az összes halálozások mintegy 70—80 százalékát. A rokkanttá válások több mint felét, s a táppénzes napok számának állandó növekedését a keringésszervi, és a rosszindulatú daganatos megbetegedések eredményezik. Ma már az orvostudomány jó hatásfokkal ki tudja szűrni előzetes vizsgálatai során ezeket a betegségeket. Egy olyan, korszerű berendezésekkel ellátott szűrőállomás tehát, ahol a kétévenként kötelező tüdőszűrésekhez olyan fontos vizsgálatokat kapcsolhatunk, mint az EKG, a nő- gyógyászati és a vizeletvizsgálat, a megelőzés fontos láncszeme lehet. Évente a „veszélyeztetett”, tehát a 30 és 60 év közötti korosztályból. mintegy 43 ezer embert tudunk itt megvizsgálni. ♦ A vizsgálatok során milyen betegségeket tudnak kiszűrni? — A lassan és fokozatosan kialakuló magas vérnyomás hosszú ideig tünetmentes lehet. Mégis döntő rizikótényező az agyi érelmeszesedésben, a keringési megbetegedésekben. Lehet, hogy a beteg egy ideig teljesen panaszmentes, s csak itt derül ki, hogy magas a vérnyomása. A testsúly- és magasság- mérésnél, ha húsz százalékkal több a megengedettnél a páciens súlya, akkor táplálkozási tanácsokkal látjuk el, szükség esetén diétás szanatóriumba is kerülhet. Köz- \ ismert, hogy a kövérség mennyi betegség okozója. Az EKG-eredményeket kardiológusok értékelik, a nőgyógyászati vizsgálatoknál — s ezt igen fontosnak tartom — a méhnyakrák korai tünetei is felfedezhetők. Ebben a szakaszban pedig még gyógyítható a ráknak ez a formája. Gyors — diagnosztikai teszttel elvégezzük az általános vizeletvizsgálatot, az üledék mikroszkópos vizsgálatára már a Semmelweis Kórház laborjában kerül sor. Ezzel időben felfedezhetjük az idült vesebetegségeket. Tehát aki a tüdőszűrésen, saját érdekében időben megjelenik, jó ha elvégezteti valameny- nyi felajánlott szűrővizsgálatot. ♦ Hogyan fogadták a város egészségügyi intézményeiben dolgozók a komplex program bevezetését? — Egészségügyi hálózatunk évek óta nagy feladatot lát el. sokszor nehezen birkózik a túlzsúfoltsággal. Most egyes rendelőkre rövid távon nagyobb feladat hárul, de ha sikerül jobb szervezéssel (tehát azzal, hogy egy vizsgálatot ne végezzenek el többször is) elérni azt a célt, hogy jobb hatásfokkal dolgozhassunk, később meghozza gyümölcsét ez a program. Az egészségügyi dolgozók ismerik a megelőzés fontosságát, bár eredményekre csak hosz- szú évek múlva számíthatunk. Közöttük is vannak kétkedők, akik' nem bíznak a lakosság együttműködésében. Hiszünk abban, hogy az emberek megértik: a szűrővizsgálat komplex rendszerének kialakítása a lakosság érdekét szolgálja, ezért sokan élnek maid a lehetőségekkel. Az év második felétől már valamennyi vizsgálati mód rendelkezésükre áll a szűrő- állomáson. (vadas) Szovjet zongoraművésszel A Miskolci SziirtÉos Zenekar hanns Grigorij Szokolov személyében fiatal szovjet zongoraművész szerepelt a Miskolci Szimfonikus Zenekar legutóbbi hangversenyén. 1950-ben született, 16 éves korában megnyerte a Csajkovszkij-zongora versenyt. Azóta u világot járja. Magyar- országon először koncertezik. Ez különben a 25. ország, ahol dobogóra lépett. Eddig 190 karmesterrel és 110 zenekarral hangversenyezett. Az imponáló számadatok és lenyűgöző játéka láttán csak azon tűnődhetünk, miért kellett ennyi időnek eltelnie az első hazai fellépéshez. A miskolci hangversenyen Chopin e-moll zongoraversenyét szólaltatta meg, amely felért a mű valóságos újraalkotásával. Egy 150 éven át játszott versenyműnek kialakul bizonyos előadói gyakorlata, amelyhez többé-ke- vésbé alkalmazkodnak a szólisták. Nem így Szokolov. A legfontosabb változást a zenekari kíséret terén „vívta ki”, Jancsovics Antal karmester segítségével rávette az együttest egy szokatlan háttérbeszorított játékra. A sokszor sejtelmes, elmosódott kíséret nem vált mindig a mű javára, de a zongoraművész kárpótlásul a sokat szidott színházi hangszeren va- rázsos billentésvariációkat mutatott be. Csodálatos. pia- nói és a romantikus hangvétel szépségei — gyorsítások, erőteljes kiszélesítések — együttjártak azzal az előadó: alapállással, hogy minden hang. minden rezdülés lényeges és a zenét szolgálja. Azt talán nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy ezt a páratlanul kiegyenlített. és magas művészi hőfokú játékot egyedülálló technikai fölény és zeneiség jellemezte. A közönség is megérezte, hogy kivételes produkciót hallott, mert zeA Sziovavölgyi Vasas Néptáocegyüttes bemutatója Eden Éden a címe annak a táncjátéknak, melyet holnap délelőtt 11 órai kezdettel mutat be a Szinvavölgyi Vasas Nép- táncegyüttes a Miskolci Nemzeti Színházban. A XIII, szolnoki néptáncfesztiválon nívódíjat kapott táncjátékot Mata Zsolt, Kazup László, Kovács Gabriella, illetve JóMadonna! Az a bizonyos utca embere, ka a tömegtájékoztatási eszközök kinevezik közvéleménynek, bizony meglepő dolgokat tud produkálni. Elég rászegezni a kamerát, vagy elébe tartani a mikrofont, s már meg is van a szörnyülködnivaló. Hogy csak egy példát mondjuk, annak idején az „Ismeri Petőfit?” kérdésre hangzottak el döbbenetes feleletek, de sajnos nem ez volt az utolsó utcai ankét, amelynek enyhén szólva lehangoló volt az eredménye. Azóta természetesen volt másféle is, ügyes is, ügyetlen is, olyan, amelynek hasznát vehette a néző, hallgató, de olyan is, amelynek semmit. Jómagam például néha elgondolkozom azon, vajon miért kellene tudnia egy ifjú állampolgárnak azt, hogy milyen szerelésben volt X, vagy Y popsztár mondjuk egy évtizeddel ezelőtti fellépése alkalmával — merthogy ilyesmiket kérdeznek tőle egyik-másik műsor szerkesztői — és miért nincs fogalma se arról, hogy Buda vagy Eger vára török kézen is volt. Sőt, külön kis közvéleménykutatásom eredményeként is ide írnám, miszerint arról a kuriózumról, hogy a budai Várban ma is van török „felségterület”, lévén hogy a külképviseletek közül egyedül a török nagykövetség székel ott, igen keveseknek van tudomása. De utaljuk mindezt a tájékoztatás hézagos, vagy az oktatás tökéletlen volta körébe, s evezzünk más vizekre, ami nem a tárgyi tudás hiányairól, hanem a gondolkodás eléggé vitatható módjáról árul el egyet és mást... Ebben az esetben éppen a magyar népdal kerül mikrofonvégre, s egy-két kérdés után már mindenki láthatja, hogy Kodály hazájában valami baj van a népdal megbe- csültsege körül. Egy jól öltözött úriember — egyes humoristák másként neveznék — például nemcsak azért nem ismer egyetlen magyar népdalt sem, mert nincs hangja, s így nyilván nem szokott énekelni — de „nem is iszik”, mért tudna hát akkor magyar népdalokat? Végtére is logikus válasz ez, nem ts szégyenkezik miatta az úriember, csak én nézem tovább az ő logikája szerint az éppen sugárzott kívánságműsort. Elénk, sőt veszélyesen élénk fantázianeveket viselő együtteseket kérnek a fiatalok, akik valamiért szürkülni látják a kék eget és fogyni vélik maguk körül a levegőt, s bizonyára ezért el akarják hagyni a várost, meg minden egyebet. Ha nem magyarul énekelnék mindezt, bizisten elcsodálkoznék azon, hogy sikerült London vagy Párizs csatornáiból a magyar tévé képernyőjére csalogatni ennyi népszerű fickót, s egyáltalán honnan tudják — akik kérik őket — a nevüket? Szerencsére közben változik a kép, óriási ováció, valami nagy-nagy sportcsarnokból, s a „lézerágyúk” kereszttüzében a sztár, Madonna! Spanyol népviseletben, kasztanyettával énekel a sponyol föld szépségéről, táncos lábú szerelméről, nem kevesebb sikerrel, mint az előtte kesergők. Tizet teszek egy ellen, hogy ha a fent említett urat — a magyar népdal helyett — világsztárokról kérdezik, az első kettő között Madonna nevét fogja említeni. Ebben pedig az ö logikája szerint mindössze csak az a veszély bújik meg. hogy ha nem iszutik eleget, a végén még spanyolok lesznek a gyermekeink. Gyöngyösi Gábor náné dr. Várhegyi Éva és Boda Anita táncolják. Zenéjét Ács Gyula és Csiszár István szerezték, a koregrá- fia Jóna István munkája, aki egyben rendezője is a táncjátéknak. A mű zenéjét a Borókás együttes játszotta szalagra. A táncjáték a holnapi előadás teljes második része: az első részben Marossárpa- taki táncokat, Cigánytáncot, Bertókné verbunkot, Kalocsai fércelőt, Mezöségi táncokat, Páros kanásztáncot, valamint a Zempléni szvitet láthatjuk. A Zempléni szvit koreográfiája a dijoni világfesztiválon díjat nyert. nekari hangversenyen szokatlan módon ünnepelte a szólistát, aki ráadásként Chopin e-moll prelűdjét, Sztravinszkij Orosz táncát a Petruskából és Bach—Silo- tih moll prelúdiumát játszotta el. A hangversenyt két orosz mű keretezte: Rimszkij- Korszakov: Nagy orosz hús- vét-nyitánya és Borogyin: II. (h-moll) szimfóniája, Jancsovics Antal karmesteri adottságai közismertek, ára vagy a rendelkezésére álló idő bizonyult kevésnek, vagy a kuriózum művek biztos ismeretéhez kellett volna több, vagy másfajta próba. Tény, hogy a két zenekari darab előadását ritmikai és intonációs pontatlanságok tarkították, így a versenyműhöz hasonló előnyös kép nem alakult ki bennünk. Rarla Péter Titkárnő Magazin A közelmúltban került utcára az Ötlet gondozásában megjelenő Titkárnő Magazin második száma. A lap olvasói egyebek között megismerkedhetnek egy fővárosi oktatási kísérlet eddigi tapasztalataival. s azzal, hogyan látják a továbbképzés gondjait maguk a tanárok. Igaz-e, hogy a feleségek ku- nya-macska barátságban vannak férjeik titkárnőivel, s kell-e, érdemes-e égy titkárnőnek egy főnök „szolgálatára” feltennie életét? A lap külföldi tudósítói az NDK-ban, Nagy-Brittanniá- ban, Spanyolországban és Japánban élő, dolgozó titkárnők munkakörülményeiről és kereseti lehetőségeiről számolnak be. m Uj óvoda Sajóhídvég társközségében. Köröm községben, a kedvező időjárást is kihasználva, jó ütemben halad a 25 férőhelyes óvoda építése, melyet várhatóan április végén adnak át. Korábban az általános iskolához építettek négy tantermet. A két beruházás költsége mintegy 18 millió forint. * Képünkön Eisele Gyula festménye látható. Pléh Zoltán szobrászművésszel közös kiállításuk január végéig tekinthető meg a Vasas Galériában, vasárnap kivételével naponta délután 2-től 7 óráig. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: 0 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség, 0 alkalmassági vizsga, 0 20. életév betöltése, 0 büntetlen előélet. A tanfolyam tartamára 4000 Ft/hó fizetést biztosítunk. Sikeres vizsga utón a kereseti lehetőség: 5000-8000 Ft/hó. A vállalat dolgozóinak és azok családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon díjmentes utazást biztosítunk. Felsőzsolca, Kistokaj, Szirmabesenyő, Alsózsolca, Mályi, Arnót és Nyékládháza községekből a napi bejárást személyzeti járatokkal biztosítjuk. JELENTKEZNI LEHET: Miskolc, Szondi Gy. a. 1. (101/B-s autóbusz-végállomás) '
